Az Európai Unió válaszlépéseket tervez az Egyesült Államok által bevezetett 20%-os vámokkal szemben – jelentette be csütörtökön Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke felszólította az amerikai vezetést, hogy a konfrontáció helyett tárgyalások révén igyekezzenek megoldást találni – számolt be a hirado.hu.
„Az Európai Unió készen áll arra, hogy további ellenintézkedéseket vezessen be az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta Ursula von der Leyen, az Euronews cikke szerint. Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Üzbegisztánban volt, ahol az EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozón vesz részt.
Már véglegesítjük az első ellenintézkedés-csomagot az acélra kivetett vámokkal szemben. Most pedig további lépéseket készítünk elő, hogy megvédjük érdekeinket és vállalatainkat, ha a tárgyalások kudarcot vallanak
– fogalmazott Von der Leyen.
A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán 20 százalékos vámot vetett ki az európai termékekre, míg a világ többi részéből érkező importot minimum 10%-os vámmal sújtotta. Az EU-t azonban külön listára helyezte, amelyen a „60 legnagyobb szabályszegő” szerepel. A vámok a tervek szerint jövő szerdán lépnek hatályba.
Trump továbbá azonnali hatállyal 25 százalékos vámot jelentett be az USA-n kívül gyártott autókra is, ami különösen érzékenyen érintheti az európai autógyártókat.
Az EU lehetséges válaszlépései
Brüsszel már két listát állított össze azokról az amerikai termékekről, amelyekre megtorló vámokat vethetnek ki – erősítették meg EU-s tisztviselők. Ezek egyike olyan termékeket tartalmaz, amelyekre már 2018-ban felfüggesztett vámokat szabtak ki. Emellett az EU azt is mérlegeli, hogy a szolgáltatási szektort is érintő intézkedéseket vezessen be.
Von der Leyen szerint az EU erős tárgyalási pozícióból indulhat.
A kezünkben vannak a kulcsterületek – a kereskedelemtől kezdve a technológiáig, az európai piac méretéig. Ezeket az erőforrásokat használjuk majd fel a tárgyalások során
– hangsúlyozta.
A Bizottság elnöke ugyanakkor egyetértett Trump azon megállapításával, hogy a jelenlegi globális kereskedelmi rendszer reformokra szorul. „Kész vagyok támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a globális gazdaság realitásaihoz igazítja a kereskedelmi szabályokat” – mondta.
Ugyanakkor figyelmeztetett: „A vámok nem lehetnek az első és egyetlen eszköz a problémák megoldására. Ideje elmozdulni a konfrontációtól a tárgyalás irányába.”
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok jövőjét illetően.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió válaszlépéseket tervez az Egyesült Államok által bevezetett 20%-os vámokkal szemben – jelentette be csütörtökön Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke felszólította az amerikai vezetést, hogy a konfrontáció helyett tárgy...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743756720
[modified] => 1743700852
)
[title] => Válaszlépésekre készülünk az amerikai vámokra reagálva – von der Leyen
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58844&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58844
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29111
[image] => Array
(
[id] => 29111
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[original_lng] => 117335
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1743690052:5
[_thumbnail_id] => 29111
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 197
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 18557
[2] => 246
[3] => 28519
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Ursula von der Leyen
[2] => USA
[3] => vámháború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 58799
[content] =>
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletét – erről értesített az X-en közzétett üzenetében a brüsszeli végrehajtó testület szerdán.
A 2024. március elsején hatályba lépett Ukrajna-eszköz összesen 50 milliárd eurós támogatást tesz lehetővé Ukrajna számára a 2024 és 2027 közötti időszakban. Az eszköz keretében az Ukrajnának folyósítani tervezett kifizetéseket az EU az elfogadott reformok végrehajtásától, valamint a megvalósuló beruházásoktól függően folyósítja.
Az eszköz keretében nyújtható pénzügyi támogatás emellett azzal a feltétellel áll rendelkezésre, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja és tiszteletben tartja a hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint szavatolja az emberi jogok tiszteletben tartását.
A pénzügyi támogatás függ továbbá a jogállamiság megerősítésétől, az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartásától, a közigazgatási reform megerősítésétől, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemtől.
Az EU már közel 20 milliárd eurót utalt
Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a most szóban forgó finanszírozás fokozni fogja Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, támogatja közigazgatását, és előmozdítja a fontos hosszú távú reformokat. A szerdai folyósítással az eszköz keretében, annak tavalyi hatálybalépése óta az Ukrajnának nyújtott támogatás hozzávetőlegesen 19,6 milliárd eurót tesz ki.
Közölték továbbá: a kifizetést az tette lehetővé, hogy Ukrajna bizonyította, hogy a legutóbbi, december 9-i kifizetés óta 13 különböző intézkedést hajtott végre sikeresen. Ezek közé tartozik egyebek között a megújuló energia felhasználásának növelését célzó reformok elfogadása, az energiaszabályozók autonómiájának növelése, a határátlépési eljárások egyszerűsítése, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása.
Az Ukrajna-eszközből származó források harmadik kifizetésével az EU már közel 20 milliárd eurót fog folyósítani a pénzügyi alap tavalyi hatálybalépése óta. A finanszírozást vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsáthatja rendelkezésre az EU.
Christoph Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az AFP-nek adott interjújában elmondta, hogy az EU a kereskedelem feltételeinek felülvizsgálatát követően az Ukrajnából érkező agrárimport csökkenésére számít. Az európai biztos elmondása szerint Brüsszel még azelőtt igyekszik „új megállapodást találni” az Ukrajnával való kereskedelemben, mielőtt júniusban lejárnának a jelenlegi részleges liberalizációs intézkedések.
„A megbeszéléseknek gyorsaknak kell lenniük. Az Európai Unió készen áll a tárgyalásokra, és ennek a következő hetekben meg kell történniük. Az importkvóták nem maradnak olyanok, mint az ideiglenes liberalizáció idején. Így valóban kevesebb lesz az import”, tette hozzá.
Hansen véleménye szerint az EU-országok nem támogatják a jelenlegi kereskedelmi feltételek folytatását Ukrajnával, mert azok „problémákat okoztak, különösen egyes tagállamokban”.
Miután Oroszország 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, az EU a támogatás jeleként feloldotta az ukrán termékekre kivetett vámokat. Az európai gazdák azonban tiltakoztak amiatt, hogy az Ukrajnából származó olcsóbb áruk ártanak nekik.
Ha Washington nem hagy fel új vámkorlátozásokkal, Brüsszel kész kompromisszumok nélkül reagálni.
Az Európai Unió válaszul a kivetett vámokra korlátozhatja piaca elérhetőségét az amerikai áruk és vállalatok számára. Brüsszel kemény intézkedéseket fontolgat, beleértve megtiltja az amerikai cégek pályázatokban és uniós finanszírozású projektekben való részvételét, számolt be az El País március 31-én, hétfőn.
Határozott lépésekre készül az Európai Bizottság, miután a Donald Trump-adminisztráció új vámtarifákat jelentett be, amelyek április 2-án lépnek életbe. Washington „kölcsönösnek” nevezi ezeket, de az EU úgy véli, hogy azok jelentősen megzavarják a kereskedelmi egyensúlyt.
Az Egyesült Államok és az EU közötti éves kereskedelem 900 milliárd eurót tesz ki, Európa pedig 235,5 milliárd eurós többlettel rendelkezik. Az új tarifák jelentős csapást mérhetnek az Atlanti-óceán két partja közötti gazdasági kapcsolatokra.
Brüsszel a reakció több lehetőségét is fontolgatja:
ennek megfelelő vámok bevezetése az amerikai termékekre,
az Egyesült Államok hozzáférésének korlátozása az európai pénzpiacokhoz,
megtiltja az amerikai cégeknek, hogy részt vegyenek az uniós állami beszerzésekben.
A kemény retorika ellenére néhány európai főváros, köztük Franciaország, Olaszország és Írország, óvatosságra intenek a nyílt kereskedelmi háború elkerülése érdekében.
Az EU bizonyos engedmények felajánlásával igyekszik fenntartani a párbeszédet az Egyesült Államokkal – például csökkenti az ipari termékekre kivetett vámokat és növeli az amerikai cseppfolyósított gáz importját. Ha azonban Washington nem törli el az új vámkorlátokat, Brüsszel kész kompromisszumok nélkül válaszolni.
Washington a jövőben minden nagyobb infrastrukturális és ásványkincs-beruházást ellenőrizne Ukrajnában. Az Egyesült Államok ezzel vétójogot szerezne Kijev európai szövetségeseivel szemben, ami aláásná keleti szomszédunk európai uniós csatlakozását is.
A Fehér Ház első ajánlattételi jogot követel az ukrajnai infrastrukturális és ásványkincs-beruházásokra, így az Egyesült Államok kontrollálná az ukrajnai utakkal, vasúttal, kikötőkkel, bányákkal, olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatos befektetéseket.
A Bloomberg szerint a dokumentum egy másik fontos eleme, hogy Donald Trump kormánya kötelezné Ukrajnát: fizesse ki a háború kezdete óta nyújtott összes amerikai katonai és gazdasági támogatást, mielőtt bármilyen bevételhez jutna a közös partnerségi alapból.
Kijevnek az összes új természeti erőforrás- és infrastrukturális projektből származó bevétel 50 százalékát az alapba kellene befizetnie. Az amerikai kormánynak joga lenne megvásárolni Ukrajna fémeit, ásványkincseit, valamint kőolaját és földgázát más felek előtt, függetlenül attól, hogy az alap finanszírozta a projektet, vagy sem.
A bennfentesek a hírügynökségnek elárulták: Washington azt szeretné elérni, hogy a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Ügynökség (DFC) irányítsa az alapot. Az alap öt igazgatósági tagjából hármat a DFC jelölne, és egy aranyrészvényt birtokolna, amely különleges szavazati jogot biztosítana bizonyos döntések megakadályozására.
Ukrajna nevezné ki a másik két tagot, de az alap napi irányítása amerikai kézbe kerülne.
A megállapodás azt is megtiltja Kijevnek, hogy kritikus ásványkincseket adjon el olyan országoknak, amelyek az Egyesült Államok stratégiai versenytársainak számítanak, ami vélhetően Kínára vonatkozna.
Az Egyesült Államok a múlt hét végén átadta a felülvizsgált megállapodást a kijevi illetékeseknek. A források szerint a két fél között folytatódnak a tárgyalások, Ukrajna valószínűleg ezen a héten saját módosításokkal válaszol az amerikai dokumentumra, így a végleges szerződés módosulhat.
Ukrajna 2022-ben biztosította az EU tagjelölti státuszát, és most kezdi meg a teljes jogú tagságról szóló csatlakozási tárgyalásokat, amelyek évekig is eltarthatnak. Ezt valószínűleg tovább bonyolítja, ha az Egyesült Államok tényleges ellenőrzést gyakorol az ukrán gazdaság felett.
Szükség esetén az Európai Unió kész lezárni bizonyos hiányosságokat – mondta Valdis Dombrovskis európai biztos.
Az Európai Unió fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy részben kompenzálja Ukrajnát az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) humanitárius szektorban, a médiában és a helyreállítási programokban nyújtott támogatásának felfüggesztéséért, jelentette be Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős európai biztos, közölte az RBC-Ukrajina március 20-án, csütörtökön.
Az Európai Unió figyelemmel kíséri az Egyesült Államokbeli helyzet alakulását, különös tekintettel a katonai és humanitárius segítségnyújtásra. „Azt elemezzük, hogy szükség esetén hol kell majd lezárnunk bizonyos hiányosságokat” – tette hozzá Dombrovskis.
Az európai biztos megjegyezte, hogy az EU már ma is a legnagyobb támogatója Ukrajnának, lényegesen nagyobb, mint az Egyesült Államok.
„Ukrajna finanszírozási és pénzügyi szükségleteit illetően a jelenlegi forgatókönyv szerint már 20 milliárd dollárt irányoznak elő erre az évre. Ebből a szempontból tehát nagyon jelentős összegű finanszírozás áll rendelkezésünkre Ukrajna támogatására az idén”, mondta.
Az Európai Unió a március 20-i EU-csúcs következtetéseire hivatkozva felfüggesztette a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának tárgyalását.
„Az uniós joggal összhangban az orosz vagyont be kell fagyasztani mindaddig, amíg Oroszország be nem fejezi Ukrajna elleni agresszív háborúját, és nem kompenzálja a háború által okozott veszteségeket”, áll a dokumentumban. A DW megjegyezte, több uniós ország ellenezte a több mint 200 milliárd eurónyi szuverén orosz vagyon elkobzását.
Álláspontjukat az európai jog normáival, az európai pénzügyi piac versenyképességére veszélyes precedens létrehozásának kockázatával, Ukrajnának ezen alapok kamataival való támogatásának szükségességével, valamint azzal indokolták, hogy ez az összeg fontos befolyási eszköz Oroszországot illetően az esetleges béketárgyalások során, írja a DW.
Ugyanakkor az EU kész továbbra is nyomást gyakorolni Oroszországra, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő korlátozások betartása feletti ellenőrzés erősítésével, hogy gyengítse az Ukrajna elleni hadviselési képességét – áll a dokumentumban.
Az EU Tanácsa jóváhagyta a harmadik vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök kifizetését a Ukraine Facility program keretében. Így Ukrajna mintegy 3,5 milliárd eurót kap, olvasható a Európa Tanács honlapján.
A harmadik utalás révén Ukrajna mintegy 20 milliárd eurót kap a program keretében a projekt egy évvel ezelőtti életbe lépése óta.
„A Tanács ma arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna teljesítette az ukrán tervben meghatározott feltételeket ahhoz, hogy megkapja a program harmadik részletét”, áll a közleményben.
Az EU Tanácsa megállapította, hogy Ukrajna sikeresen bebizonyította, hogy 13 különböző lépést teljesített. Ez többek között a megújuló energiaforrások használatának növelését célzó reformokat érinti; az energiaszabályozó autonómiájának növelése; a határátlépési eljárások uniós szabványoknak megfelelő egyszerűsítése; a mezőgazdaság és a vidéki területek fejlesztésére vonatkozó stratégia elfogadása (beleértve a mezőgazdasági területek aknamentesítését); a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok listája összeállításának folytatása.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 30 napos tűzszünetet köt Ukrajna és Oroszország, de ha ez megtörténik, az Európai Uniónak esze ágában sem lesz leállítani a fegyverszállításokat Kijevnek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német hivatalos állami médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint a brüsszeli sajtótájékoztatón egy európai diplomata hangsúlyozta, hogy az EU igyekszik biztosítani Ukrajna erősebb pozícióját a béketárgyalásokon. „Az Európai Unió arra törekszik, hogy Ukrajna a legerősebb pozícióban legyen a béketárgyalásokon, és visszautasíthasson egy rossz megállapodást, ahogy Trump mondaná, és kiválaszthassa a legalkalmasabb időpontot a tárgyalásokhoz. Nem hiszem, hogy az Európai Unió és tagjai leállítanák a fegyverszállításokat Kijevnek, ha az agresszor ezt a tűzszünet feltételeként támasztja” – mondta.
Egy másik diplomata is annak a véleményének adott hangot, hogy egy esetleges tűzszünet idején Ukrajnát fel kell fegyverezni, nem pedig fordítva. „A harcok még tartanak, de ha tűzszünet van is, Ukrajnát „acél sünné” kell tenni” – hangsúlyozta egy harmadik uniós diplomata. Hozzátette azt is, hogy rendkívül fontos, hogy Ukrajna erős pozícióba kerüljön a tárgyalásokon. Emellett meg kell akadályozni, hogy az oroszok a „második esélyt” kihasználva átcsoportosítsák az erőiket és ismét támadjanak.
Hasonló álláspontot képviselt egy negyedik diplomata is. Szerinte az EU-nak nem szabadna gyengítenie hazánk támogatását tűzszünet esetén. A szövetségesek feladata, hogy erős pozíciót teremtsenek Ukrajna számára, és hogy az ország fejleszteni tudja védelmi képességeit. „Az elképzelés az, hogy erős pozícióban Ukrajna javítsa a védelmi képességeit, és képes legyen folytatni az elrettentést, ha kiújulna a konfliktus” – mondta a diplomata.
A DW hozzátette: március 17-én, hétfőn az uniós országok külügyminiszterei tárgyalnak az ukrajnai tűzszüneti megbeszélés körüli helyzetről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vesz rajta videoformátumban.
Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
A Európai Bizottság közleménye szerint az EU válaszolni fog arra a 25%-os vámra, amelyet Donald Trump adminisztrációja vezetett be az acél- és alumíniumimportra. Az új európai korlátozások március 12-én léptek életbe – számolt be a Reuters.
A Bizottság sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, miszerint vámokat vezetett be, mivel szerintük azok indokolatlanok, aláássák az atlantikai kereskedelmet és kárt okoznak a vállalkozásoknak, fogyasztóknak.
A Bizottság közleménye szerint:
Az EU válasza a következő amerikai termékekre vonatkozik: alkoholos italok, köztük whisky; motorkerékpárok, hajók; ipari és mezőgazdasági termékek: acél, alumínium, textil, műanyag, háztartási gépek, hús (marha és szárnyas), tojás, tejtermékek, cukor és zöldségek.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741880760
[modified] => 1741879212
)
[title] => A kereskedelmi háború fokozódik: az EU vámokat vezetett be az amerikai termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58109&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58109
[uk] => 58072
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58073
[image] => Array
(
[id] => 58073
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[original_lng] => 106868
[original_w] => 1080
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741872012:5
[_thumbnail_id] => 58073
[_edit_last] => 5
[views_count] => 932
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
