Január és február hónapokban Ukrajna legnagyobb exportált terméke a kukorica volt, amely az agrártermékek exportjában 26,5%-ot, míg az összes ukrán export 16%-át tette ki. Erről az Ukrán Vámhivatal (DMSZ) számolt be március 18-án.
A közlemény szerint az első két hónapban 4,7 millió tonna kukorica került a külföldi piacokra, amelynek értéke 982 millió dollár.
A kukorica legnagyobb importőrei közé tartozott Spanyolország – 933 ezer tonna, Olaszország – 725 ezer tonna, Törökország – 639 ezer tonna, Egyiptom – 593 ezer tonna és Hollandia – 514 ezer tonna.
A megbeszélésen Andrij Szibiha külügyminiszter és Vitalij Koval agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter megállapodott abban, hogy összehangolják a Gabona Ukrajnából kezdeményezés kiterjesztését és az Élelmiszer Ukrajnábólra bővítik ki, számolt be a Külügyminisztérium sajtószolgálata.
Összehangolt lépéseket határoztak meg a jövőbeni szállítások biztosítására, többek között Szíriába, ahová az ukrán segély első tétele – 500 tonna liszt – már megérkezett a Világélelmezési Program támogatásával.
„A világon senkinek sem lenne szabad éheznie. Míg a moszkvai rezsim globális válságokat gerjeszt, és az agresszió, a terror és a háborús bűnök fő exportőre, Ukrajna továbbra is a világ élelmezésbiztonságának garanciája. Az ukrán elnök megbízásából a Gabona Ukrajnából kezdeményezést az Élelmiszer Ukrajnából-ra alakítjuk át, partnereinkkel együtt bővítjük az ukrán termékek körét és a beszerzések földrajzi területét. Jelenlegi erőfeszítéseink célja a szíriai nép támogatása, amely évtizedek óta szenved egyszerre két rezsimtől – Aszadtól és Putyintól” – szögezte le Szibiha.
Koval a maga részéről arról számolt be, hogy a Gabona Ukrajnából kezdeményezés keretében Ukrajna már szállított napraforgóolajat Mozambikba. Majdnem 416 tonna érkezik még február elején. További 73,4 tonna olaj és 970,5 tonna liszt lesz Dzsibutiban január végén. Emellett hamarosan 453 tonna napraforgóolajat szállítanak Tanzániába.
Ukrajna 2024-ben 41,6 milliárd dollár értékben exportált árukat, ami 5,4 milliárd dollárral több, mint az előző évben volt, és 15 %-os növekedést jelent, a vasérc – 33,6 millió tonna – az exportvolumenben vezető szerepet játszott – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Tarasz Kacska gazdasági miniszter-helyettesre, Ukrajna kereskedelmi képviselőjére hivatkozva.
A jelentés szerint Kacska elmondta, hogy a kikötőkben a hajózás megnyitásának köszönhetően a vasérc az exportvolumen tekintetében vezető szerepet töltött be 33,6 millió tonnával, ami 89 %-os növekedés 2023-hoz képest. A bevétel 2,8 milliárd dollárt tett ki, ami 58 %-kal több, mint 2023-ban. A második a mennyiséget tekintve a kukorica (29 millió tonna), amely mennyiségben 12,3 %-kal több az előző évinél. Ugyanakkor az ebből az exportból származó bevétel mindössze 2,3 %-kal – 5,07 milliárd dollárral – nőtt. „Ez egy példa arra, hogy az export volumenének nominális növekedése nem mindig jelent magasabb bevételt” – magyarázta.
A kohászati alaptermékek exportjából származó bevételnövekedés a félkész termékek esetében 52 %-ot (927 millió dollár), a melegen hengerelt termékek esetében 38,9 %-ot (809 millió dollár), a csövek esetében 125 %-ot (590 millió dollár), az öntöttvas esetében 6,1 %-ot (500 millió dollár) ért el és 19,3 %-ot a rudak esetében (156 millió dollár).
Földrajzilag az exportunk egyre inkább EU-centrikussá válik, ami logikus. Az EU-ba irányuló export 5,9 %-kal nőtt és 24,7 milliárd dollárt tett ki. Az export tekintetében az első 5 tagállam között Lengyelország (4,7 milliárd dollár), Spanyolország (2,8 milliárd dollár), Németország (2,8 milliárd dollár), Hollandia (1,98 milliárd dollár) és Olaszország (1,93 milliárd dollár) volt. Ugyanakkor a Németországba irányuló kivitel 40,5%-kal nőtt, miközben a Lengyelországba irányuló export 1,1 %-kal csökkent
Ukrajna exportja mintegy 13,4 százalékkal nőtt az idén – közölte Julia Szvidirenko ukrán első miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági miniszter.
Ez látványos elrugaszkodás, de megvan rá a magyarázat. A 2024-es jó exportmutató nagyrészt annak a hatása, hogy helyreállt a tengeren történő szállítás. Julia Szvidirenko a Facebookon azt írta, hogy Ukrajna december 26-ig 41,043 milliárd dollár értékben exportált árut.
Ez átszámítva mintegy 16,4 ezermilliárd forint. A tényadatok is azt mutatják, hogy a tengeri szállítmányok jelentősen nőttek ebben az évben: az idén 87,2 millió tonnányi terméket exportáltak, szemben a tavalyi 54,8 millió tonnával. Ukrajna legfontosabb exporttermékei
Kitart az ukrán acélipar a háborús károk és a rossz piaci körülmények dacára is. Az öt nagyolvasztóval rendelkező Metivest máris a háború utáni acélipari feladatokra készül.
Nehéz év volt 2024 az ukrajnai kohászat számára: a termékárak 30-40 százalékkal csökkentek, a külföldi hitelt pedig nem lehetett bevonni a magas kockázat miatt. Ennek ellenére Rinat Ahmetov cége, a Metinvest el tudta érni az acélipari vállalkozásai kapacitásának 75 százalékát – erről Olekszandr Mironenko, a Metinvest operatív igazgatója nyilatkozott a The Page-nek. A Metinvest már olyan beruházásokat tervez, amelyekkel a háborús győzelem után azonnal elindítható a modernizáció.
Háborús hatások, kényszerintézkedések
A Metinvestnek öt nagy olvasztókemencéje van, három Zaporizssztalban és kettő a Kametsztalban, a csoport két teljes hengersort is termelésben tudott tartani az igazgató nyilatkozata szerint. Az orosz invázió előtti acélgyártó kapacitásuknak körülbelül a 75 százalékán működnek. A Metinvest kohászati termelése – figyelembe véve a mariupoli lerombolt üzemeket – ma a háború előtti mennyiség 35-40 százalékán áll. Ugyanakkor megnyílt az export lehetősége a tengeri kikötőkön keresztül.
Felidézte, hogy a cég meglehetősen szerény termelési várakozásokkal kezdte az évet: mintegy 1 millió tonna vasércet használt fel havonta. Ám a kikötők munkája biztosította az ukrajnai kohászok munkája iránti folyamatos keresletet, így az év végére havi 1,6-1,7 millió tonnát sikerült előállítaniuk. Ám ez a 2021-es kapacitásnak csak a 40-50 százaléka.
Nem hatékony az acéltermelés
„Ma a cégcsoport három bányászati és feldolgozóüzeme működik. Az inguleci létesítményt kénytelenek voltunk egy egyszerű üzembe költöztetni az áramszünetek idején az importáram magas tarifái miatt. Az áram drága volta és más okokból a csoport nem tud hatékonyan működni. Ingulec összes alkalmazottját áthelyeztük a a csoport többi vállalkozásához Krivij Rihbe, hogy ne veszítsék el a méltóságukat, és újra dolgozhassanak, amint azt a feltételek lehetővé teszik” – mondta Olekszandr Mironenko.
Hozzátette, hogy miközben Ukrajnában nagy háború dúl, lehetetlen nagy összegeket befektetni az országban a biztonsági kockázatok miatt, és persze hitelfinanszírozást sem vonz az a terület, ahol az ellenségeskedés zajlik.
Ukrajna továbbra is növeli a fagyasztott málna és szeder exportját a 2024/2025-ös szezonban. Július és szeptember között az export mennyisége rekordot döntött, elérve a 28 ezer tonnát. Erről az EastFruit számolt be.
Ez azt jelenti, hogy az export az előző évhez képest 36%-kal, míg a 2022-es évhez viszonyítva 45%-kal nőtt.
A fő piac, ahová az ukrán fagyasztott málna kerül, továbbra is Lengyelország, de az ország részesedése csökken.
Ukrajna fokozatosan közvetlenül eléri a német és francia piacokat, és ezen szezonban Németország részesedése meghaladta a 20%-ot.
Ezen kívül az első szállítmányok az ukrán fagyasztott málnával már elindultak az Egyesült Államokba és Kanadába.
Ukrajna 92,54 ezer tonna tejterméket exportált 224,7 millió dollár értékben az idei év kilenc hónapja alatt. A Szlovo i Gyilo publikációjából kiderül, mennyi tejet és tejszínt exportál Ukrajna az Európai Unió országaiba, és hogyan változott hazánk részesedése az európai importban.
Az elemzés során a 2014–2024-es időszakot vizsgálták meg. A mérték és érték szerinti adatok tartalmazzák a tejet, valamint a nem sűrített, cukor nélküli és cukorral sűrített tejszínt.
Az ukrán tej és tejszín részaránya az Európai Unió importjában sokáig nem haladta meg az 1%-ot.
Az uniós országok 2014-ben 677,4 ezer tonna tejet és tejszínt vásároltak fel, Ukrajnából mindössze 0,003 százalék, azaz 0,02 ezer tonna termék származott (értéke 0,04 millió euró volt). 2015-ben Ukrajna egyáltalán nem exportált tejet és tejszínt az EU-ba.
2016-ban az uniós országok 704,4 ezer tonna tejet és tejszínt importáltak, ebből 0,4 ezer tonnát Ukrajnából (0,06%) 0,6 millió euró értékben.
2017-ben az ukrán tej és tejszín részesedése az EU-ban 0,1%-ra – 0,9 ezer tonnára – 1,9 millió euró értékben nőtt.
Ukrajna 2018-ban 2000 tonna tejet és tejszínt exportált az EU-ba (ez a teljes mennyiség 0,2%-a), 4,3 millió euró értékben.
2019-ben az uniós országok 918,2 ezer tonnát importáltak ezekből a tejtermékekből, ebből 2,3 ezer volt ukrán gyártású (0,3%). Az uniós országok 3,8 millió eurót fizettek az ukrán termékekért.
Ukrajna 2020-ban 0,8 ezer tonna tejet és tejszínt exportált az EU-ba (a teljes európai import 0,1%-a), 1,6 millió euró értékben.
2021-ben az export 2,1 ezer tonnára (a teljes mennyiség 0,3%-ára) nőtt, 5,4 millió euró értékben.
2022-ben és 2023-ban az ukrán tej és tejszín részaránya 1,5%-ra nőtt. Az Európai Unió 2022-ben 766,7 ezer tonnát, ebből 11,2 ezer tonnát Ukrajnából (39,2 millió euróért), 2023-ban 833,9 ezer tonnát, ebből 12,7 ezer tonnát Ukrajnából (29,4 millióval).
Olyan vagonokat szerzett be a magyar–ukrán határ közelében működő East-West Gate, amelyekkel akár 15 százalékkal is gazdaságosabb lehet a szállítás. A társaság most Ukrajnából nyers étolajat és gabonát továbbít magyar területen át külföldre.
Teljessé vált, és állandóan úton van az East-Wes Gate (EWG) környezetkímélő tartályvagonflottája, akár 15 százalékkal is gazdaságosabbak az új vagonok a korábbi típusoknál. Az új szállítóeszközök Ukrajnából érkező nyers étolajat szállítanak tovább.
A Wascosától lízingelt, már használatba is vett vagonokat a társaság közleménye hatékonynak és környezetbarátnak írja. A green tank car környezetbarát volta részben abból adódik, hogy zöldtermékek szállításához használható. A vagonok a régebbi típusoknál könnyebbek, így gazdaságosabb szállítást tesznek lehetővé. Az első visszajelzések alapján akár 15 százalékkal több áru szállítható velük, mint egyes jelenleg is használt, korábbi típusokkal. Az EWG kizárólag mezőgazdasági termékek fuvarozására használja a vagonokat, elsősorban ukrán nyers étolaj szállítására Dél-Európába.
Az EWG összesen százhúsz új vagont rendelt, hatvanat gabona, másik hatvanat pedig nyers étolaj fuvarozására.
A gabonaszállító vagonok tavasszal, a tartálykocsik a nyáron érkeztek, az utolsó részlet augusztusban. A green tank carral fosszilis áru nem szállítható.
Az EWG által üzemeltetett tartályvagonok 98 köbméter térfogatúak, és kevesebb mint huszonkét tonna önsúlyúak. A régebbi típusú kocsiknál könnyebbek, ezért több árut, akár 68 tonnát is tudnak szállítani, így olcsóbb velük a fuvarozás, mert ugyanakkora költségért több árut lehet szállítani.
Olasz üzemek dolgozzák fel az ukrán importot
A vagonok Európában mindenütt tudnak közlekedni, ahol a vasúthálózat normál nyomtávú. A most üzembe állt tartályvagonokkal elsősorban Olaszországba visznek ukrán nyers étolajat, jellemzően ottani feldolgozásra.
„Az East-West Gate csoportnál élen járunk az innovációk alkalmazásában, a hatékony és környezetbarát fuvarozás elterjesztésében. A Wascosa tehervagonjaival gazdaságosabb szállítást tudunk kínálni a partnereinknek. Az első visszajelzések kifejezetten pozitívak, van olyan szállítmányozó ügyfelünk, aki a sajátjai helyett használja az EWG vagonjait, mert jobban megéri” – idézi a közlemény Vinar Romant, az East-West Gate vezérigazgatóját.
Az EWG a maga nemében a legnagyobb létesítmény Európában
Az ukrán–magyar határ közelében, a magyarországi Fényeslitkén működő East-West Gate (EWG) intermodális terminál a normál és a széles vasúti nyomtáv találkozásánál található, 2022-ben kezdte meg működését. Évente akár egymillió darab 20 lábas konténert (TEU) is tud kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény Európában. Az EWG a legmodernebb technológiával működik, itt irányítják Európában elsőként távolról a darukat, valamint az EWG digitális ikertestvére (Digital Twin) valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését, energiaellátásában nagy teljesítményű napelempark és hőszivattyú is részt vesz.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Románia a jövőben nem tud biztosítani villamos energiát Ukrajnának és Moldovának – jelentette be Sebastian Burduža, Románia energiaügyi minisztere a helyi Money című kiadvány szerint.
A tárcavezető elmondása szerint ezeknek a költségeknek egy részét az Európai Uniónak kellene átvállalnia. Burduža hozzátette, hogy az európai energiapiac eszméje a szolidaritás, hogy mindenki részesüljön a haszonból.
„Méltányos, elvi hozzáállást követelünk Brüsszeltől, hogy mindannyian hozzájárulhassunk ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta Burduža.
A kétoldalú fizetési késedelmek a Vlagyimir Putyin elnök májusi kínai látogatásakor is kiemelt helyen szerepeltek a napirenden, és bár a fizetési problémák továbbra is fennállnak már születtek megoldási ötletek – írja a Reuters.
Ide sorolható például a kisebb, regionális kínai bankok használata, amelyek tevékenységét Washington nehezen, vagy nem is tudja felderíteni.
A barterkereskedelem lehetővé tenné Moszkva és Peking számára, hogy megkerüljék a fizetési problémákat, csökkentsék a nyugati szabályozó hatóságok láthatóságát a kétoldalú tranzakciókat illetően, és korlátozzák a valutakockázatot.
Oroszország jelenleg is kidolgozza a barterkereskedelemre vonatkozó szabályozást, és a Reuters forrásai alapján Kína is hasonlóan jár el.
Az egyik nagy orosz bank egyik felső vezetője szerint programot kidolgozás alatt van, de nem volt hajlandó részleteket közölni. Egy pénzforgalomban dolgozó forrás szerint egy Oroszországgal élelmiszeripari termékeket exportáló kereskedelemről folynak jelenleg a tárgyalások.
Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium és a kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az áruk barterkereskedelmével kapcsolatos kérdésekre.
A források szerint a hagyományosabb kereskedelmi eszközök átláthatósága visszatartó erő a kétoldalú kínai-orosz kereskedelemben, főleg mivel Oroszország és Kína nem rendelkezik közvetlen fizetési mechanizmussal.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr