Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A Downing Street szerda esti közleménye „csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”. A brit kormány kommünikéje szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem. A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék. A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita addig nem rendeződik. Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül 31-nek a kérvényét visszautasították. Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat. Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva a még a tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását. A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktushelyzet alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között. Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el. A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a „helyzet megfigyelésére”, de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak. A brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amelyben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1635421064
[modified] => 1635421066
)
[title] => Brexit - Ismét fellángolt a halászati vita London és Párizs között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16391&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16391
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 16392
[image] => Array
(
[id] => 16392
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[original_lng] => 71078
[original_w] => 880
[original_h] => 587
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635415407:4
[views_count] => 2199
[_thumbnail_id] => 16392
[_edit_last] => 4
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 729
[1] => 8630
[2] => 367
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brexit
[1] => halászat
[2] => Nagy Britannia
)
)
[1] => Array
(
[id] => 12808
[content] =>
„Megállapodtunk a halászati lehetőségekről az EU–brit kereskedelmi egyezmény alapján. Ezzel kiszámíthatóvá válik az, hogy a halászflották milyen zsákmányra számíthatnak 2021-ben. Ez jó a halászoknak, a kikötőknek, a tengerparti településeknek és a tengeri erőforrások fenntartható kihasználásának is. Ez azt is bizonyítja, hogy a felek a csatorna két partján meg tudnak állapodni, ha akarnak” – jelentette ki az Európai Unió halászati biztosa.
Virginijus Sinkevicius biztos elmondta, hogy ez 75 teljes halászzsákmányt jelent, melyet a felek megosztanak. Az egyezmény szabályozza a mélytengeri halászatot is. A tárgyalások január óta tartottak, és csak most vezettek eredményre.
A brit kereskedelmi miniszter építi a kapcsolatokat Brüsszellel. Greg Hands nem olyan, mint ahogy a brit minisztereket elképzelik – írja a brüsszeli Politico. Először is nemcsak angolul beszél, hanem franciául és németül is. Ezenkívül csehül és szlovákul is megérteti magát. Erre szükség is van, mert szépen sorban tárgyal mind a 27 uniós tagállam kereskedelmi miniszterével.
„Nemcsak a kereskedelmi egyezményekről van szó. Kellenek a személyes kapcsolatok is. Sohasem lehet tudni, hogy mikor kell beszélnem Németország kereskedelmi miniszterével” – mondta Greg Hands a Politico munkatársának.
„Nagy-Britanniának olyan országnak kell maradnia, amely pártolja az üzleti életet” – tette hozzá. A kínaiak már megtalálták az utat a britek felé: Németországot megelőzve Kína lett Nagy-Britannia első számú kereskedelmi partnere, miután 66%-kal növelte exportját a brexit után Nagy Britanniába.
Kína ipari halászkikötő építése céljából száz hektárnyi területet vásárolt Sierra Leonétól, a nyugat-afrikai ország Black Johnson nevű partján és az azt övező esőerdőben. Az 55 millió dolláros (16 milliárd forintos) üzletet „katasztrofális emberi és ökológiai csapásnak” minősítették a környezetvédők – közli a The Guardian.
A brit lap kiemeli, hogy a kínai építkezési projekt által érintett Western Area Peninsula nemzeti park több veszélyeztetett faj otthona, míg a helyi halászok itt fogják ki a belföldi piacon értékesített halak – sügérek, szardíniák, barrakudák – 70 százalékát.
A Sierra Leone-i kormány az üzletet nem jelentette be előzetesen, csak azután adott ki közleményt, hogy felröppentek a róla szóló híresztelések a közösségi médiában. A kommünikében hangsúlyozták, hogy tonhalat és egyéb nagyhalakat halászó, nemzetközi piacokra szállító hajók kikötőjének készül a kínai létesítmény, amely tartalmazna egy „hulladékgazdálkodási komponenst”, hogy „tengeri és egyéb hulladékokat hasznos termékekké alakítsanak át”.
A tengerparton földbirtokkal bíró James Tonner a The Guardiannek azt mondta, hogy a projekt, amely gyanúsan alkotmányellenes, mivel nem szolgálja a közjót, megtizedelné a halálállományokat, beszennyezné az ívási területeket, és egész ökoszisztémákat pusztítana el. Édesapja szerint az építkezéssel halászok tucatjai mondhatnának búcsút megélhetésüknek, ahogy a turizmusnak is befellegezne.
A kormány mindenesetre kitart amellett az álláspontja mellett, hogy a részben kínai „pénzügyi támogatásból” épülő komplexum nem a halállományt fenyegető halászfarm lesz, és bár nem lesz minden száz százalékban tökéletes, törekedni fognak arra, hogy közel tökéletes legyen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő hétfőn megpróbált kompromisszumot találni a halászati vitában, amely még mindig akadályozza a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az EU és Nagy-Britannia között – számolt be a brit sajtó. Január elsejétől már ez az egyezmény szabályozná a kereskedelmet, különben pedig következhet a kaotikus állapot, melyet jelenleg elmélyít a koronavírus új variánsa miatt kitört európai pánik.
Ötéves átmeneti időszakot javasolt a halászati vitában Nagy Britannia – írja a Bloomberg. A brüsszeli Politico szerint is ötéves átmenet lehet a kompromisszum alapja. Raoul Ruparel, a brit miniszterelnök korábbi tanácsadója szerint a britek 3 éves átmenethez ragaszkodtak, míg az EU hetet akart. Az ötéves átmeneti időszak mindkét félnek lehetővé tenné, hogy el tudja adni a kompromisszumot. Londonban egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy „az uniós javaslat mérföldekre van a brit állásponttól”, de Londonban is jól tudják, ők veszítenének többet, ha Nagy Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
A halászati vita másik része arra irányul, hogy az uniós államok halászhajói mennyivel csökkentsék a zsákmány mennyiségét a brit vizeken. London 60%-os csökkentést akar, az EU 25%-ot. A kompromisszum valahol 30–35% között lehet – írja a brit kormányfő extanácsadója a Politicóban.
A legnehezebb a döntőbíráskodás kérdése. Ha ugyanis a britek szigorítanak, akkor az uniós államok más területeken visszavághatnak – ezt tenné helyre a bíróság. A brit álláspont az, hogy semmifajta visszavágást nem fogadnának el más szektorokban. Ha tehát lemondanak erről, és elfogadnak egy független döntőbíráskodást, ezzel nagyot léphetne előre a jó ideje patthelyzetbe került egyeztetés.
A halászati vitán kívül a többi kérdésben már van kompromisszum – erről tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, David Sassolit Ursula von der Leyen. A bizottság elnöke egyben megerősítette: az utolsó határidő szerdán jár le!
Bár a legvégső határidő december 23., de elképzelhető későbbi megállapodás is – erről tájékoztatta két, magát megnevezni nem kívánó brüsszeli diplomata a Politicót. Eszerint a forgatókönyv szerint január elsejétől a WTO szabályai szerint menne a kereskedés az EU és Nagy-Britannia között mindaddig, amíg minden érintett fél nem ratifikálná az egyezményt. Ez pedig évekbe is beletelhet – jósolja a brüsszeli uniós szakportál.
