A hidrogén és az üzemanyagcella technológia nélkülözhetetlen a klímabarát, környezettudatos gazdaságra való áttéréshez – ebben napjainkra szinte egyetemes egyetértés alakult ki. Míg az akkumulátoros elektromos technológia hatékony megoldást jelent rövidebb utaknál, elsősorban személygépkocsik esetén, ám túl nehéz és drága a kereskedelmi fuvarozáshoz, vagyis a tehergépjárművekben való alkalmazása kérdéseket vethet fel.
A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég friss tanulmánya szerint, a tiszta hidrogén jelentősen hozzájárulhat olyan területek karbonsemlegességének előmozdításához, mint az acélipar, a vegyipar vagy a mobilitás. A hidrogén és az abból előállított szintetikus energiahordozók tárolóközegként a jövőben fontos szerepet tölthetnek be a megújuló energiaforrás alapú villamosenergia-rendszerek szabályozásában is.
A hidrogén alapú üzemanyagcella technológia számos előnnyel jár a jelenleg leggyakrabban alkalmazott hagyományos, égésalapú technológiával szemben. Az üzemanyagcellák magasabb hatékonysággal működnek, mint a belsőégésű motorok, hiszen az üzemanyagban lévő kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává képesek alakítani és a meghajtott motorok sokkal csendesebbek is.
„A hidrogén részesedése a globális energiaszerkezetben 30 év múlva meghaladhatja a 20 százalékot is.”– fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A hidrogén a globális felmelegedés visszaszorításán túl csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok, például a nitrogén-oxid és a kén-dioxid égetéséből származó helyi kibocsátásokat is, hiszen nem csak a mobilitásban, de a gyártóiparban is alkalmazható. Mindennek elérése azonban jelentős piaci- és állami beruházásokat, illetve bizonyos esetekben teljesen új értékláncok infrastrukturális kiépítését teszi szükségessé. Ennek kapcsán a „hidrogénvölgy” koncepció is kulcsfontosságú.
A hidrogén széleskörű elterjedésének feltétele a hidrogénvölgy koncepció megvalósulása
A hidrogénvölgy koncepció szerint az új energiahordozó széleskörű bevezetését három szinten és felépítésben lehet megvalósítani: fontosak a helyi, kis léptékű és mobilitásra összpontosító projektek; a helyi, közepes méretű és ipari felhasználó fókuszú kezdeményezések; valamint a nagyszabású és exportra összpontosító értékláncok is. A Roland Berger szerint a hidrogénvölgy koncepció jelentős fejlődés előtt áll. A vizsgált kezdeményezések több mint 85 százaléka még a kezdeti fejlesztési fázisok egyikében található és kevesebb mint 15 százalékuk valósult meg teljes mértékben. Majdnem az összes hidrogénvölgy részt vesz a hidrogéntermelésben, ezzel 85 százalékban lefedve a tárolást, átalakítást, valamint a szállítást. A hidrogénvölgyek fele megújuló energiaforrásokból állítja elő a hidrogéntermeléshez szükséges primer energiát is. A koncepció kétségtelenül egyre elterjedte világszerte, hidrogénvölgyek kétharmada jelenleg Európában található, míg 13 százalékuk Amerikában, 22 százalékuk Ázsia-csendes-óceáni térségben. A legtöbb projekt beruházási volumene jellemzően 100 millió euróig terjed, de előfordulnak 1 milliárd eurós beruházási büdzsével megvalósuló, nagyléptékű projektek is.
A képen egy 2500 köbméteres folyékony hidrogént tartalmazó tartály látható a Kobe Port Island-i üzemben, Kobe-ban, ahol egy speciális hajózási terminált építettek a folyékony hidrogén Ausztráliából történő importálására Fotó: AFP/ETIENNE BALMER
A hidrogénvölgyek, ahogyan a projektek számossága gyarapodik, illetve mérete és komplexitása növekedik, a következő évtizedekben egyre kiforrottabbá válnak. Várhatóan az évtized közepe felé lesz megtapasztalható teljes potenciáljuk, hiszen a legtöbb ekkorra jut el a megvalósítási vagy üzemeltetési szakaszba. Üzembe helyezést követően, a hidrogénvölgyek nagy számban bővíthetik tevékenységeiket és alakíthatnak ki együttműködéseket szomszédos völgyekkel. A szén-dioxidra kivetett adó lehetséges megemelésével, a fókusz a mobilitásról egyre inkább a karbonintenzívebb ipari ágazatok tiszta hidrogénnel való ellátása felé terelődhet, hiszen ezen iparágak szén-dioxid kibocsátásának csökkentése nagyobb hatással bírhat.
Magyarország számára is elengedhetetlen, hogy földrajzi adottságaira alapozva, aktív formálója legyen a kialakulóban lévő európai hidrogéngazdaságnak.
„Ennek előkészítéseként fontos a Nemzeti Hidrogénstratégia által is kijelölt lehetséges hazai hidrogénvölgyek európai kapcsolódásának megalapozása.” – hangsúlyozza Schannen Frigyes, a cég közleményében.
Ahidrogén nemcsak a közlekedést alakíthatja át, de az ipart is egy frissen megjelent tanulmány szerint.
A hidrogénalapú üzemanyagcella-technológia olyan területek kizöldítésében is segíthet, ami túlmutat a közlekedésen, és az akkumulátoros elektromos járművekkel szemben a kereskedelmi fuvarozásban is életképes lehet – derül ki a Roland Berger tanácsadó cég tanulmányából.
„A hidrogén részesedése a globális energiaszerkezetben 30 év múlva meghaladhatja a 20 százalékot is” – mondta a cég magyarországi partnere, Schannen Frigyes. A hidrogén ráadásul nemcsak a közlekedés területén, de a gyáriparban is alkalmazható.
Mindennek elérése azonban jelentős piaci és állami beruházásokat, illetve bizonyos esetekben teljesen új értékláncok infrastrukturális kiépítését teszi szükségessé. Ennek kapcsán a „hidrogénvölgy”-koncepció is kulcsfontosságú.
Hidrogénvölgynek a cég azt nevezi, amikor az ezzel kapcsolatos beruházások kellően nagy mértékűek, egy földrajzilag jól körülhatárolt területre irányulnak, az értéklánc számos elemét lefedik, és többféle végfelhasználóval rendelkeznek, melyek a közös hidrogén-infrastruktúrát használják.
A hidrogénvölgy-koncepció szerint az új energiahordozó széles körű bevezetését három szinten és felépítésben lehet megvalósítani: fontosak a helyi, kis léptékű és mobilitásra összpontosító projektek; a helyi, közepes méretű és ipari felhasználói fókuszú kezdeményezések; valamint a nagyszabású és exportra összpontosító értékláncok is.
A tanácsadó szerint azonban a koncepció még fejlődés alatt áll, a kezdeményezések kevesebb mint 15 százaléka valósult meg teljesen. Szinte az összes hidrogénvölgy részt vesz a termelésben, míg 85 százalékuk a tárolást, átalakítást és szállítást is lefedi.
A hidrogénvölgyek fele megújuló energiaforrásokból állítja elő a hidrogéntermeléshez szükséges primer energiát is. A koncepció kétségtelenül egyre elterjedtebb világszerte, a hidrogénvölgyek kétharmada jelenleg Európában található, míg 13 százalékuk Amerikában, 22 százalékuk az ázsiai–csendes-óceáni térségben. A legtöbb projekt beruházási volumene jellemzően 100 millió euróig terjed, de előfordulnak egymilliárdos beruházási büdzsével megvalósuló nagy léptékű projektek is.
Magyarország számára is elengedhetetlen, hogy földrajzi adottságaira alapozva aktív formálója legyen a kialakulóban lévő európai hidrogéngazdaságnak.
„Ennek előkészítéseként fontos a Nemzeti hidrogénstratégia által is kijelölt lehetséges hazai hidrogénvölgyek európai kapcsolódásának megalapozása”– hangsúlyozza Schannen Frigyes.
