Horvátország és Ukrajna a két ország közötti energiaügyi együttműködés megerősítéséről egyeztetett. Erről az ukrán energetikai miniszterhelyettes, Roman Andarak és Horvátország nagykövete, Anica Dzamich tárgyalt – számolt be a Jevropejszka pravda.
A horvát fél megerősítette, hogy kész további támogatást nyújtani Ukrajnának, többek között az őszi-téli időszakra való felkészüléshez.
„Az általunk biztosított felszerelés elsődleges szükséglet, különösen a frontközeli vidékeken, ahol az ellenség az energiakapacitások jelentős részét megsemmisítette. Számunkra kiemelten fontos a partnerek támogatása az elosztó létesítmények fejlesztésében” – hangsúlyozta az energiaügyi miniszterhelyettes.
Anica Dzamich elmondta, hogy Horvátország fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Ukrajnát további termelőberendezésekkel láthassa el.
Szóba került Horvátország részvétele Ukrajna Energiatámogatási Alapjában, az orosz agresszió következtében elszenvedett energetikai alkalmazottak családjainak támogatása, valamint az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalási folyamat tapasztalatcseréje.
Ukrajna horvátországi kikötőkön keresztül kezdte meg gabonájának szállítását, ezzel igyekszik bővíteni az exportútvonalakat, amíg a fekete-tengeri kikötők zár alatt állnak – közölte csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.
Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át halad, de Kijev alternatív útvonalakat keres a tavaly Oroszország indította háború óta, és különösen amióta Moszkva július közepén úgy döntött, hogy felmondja az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július végi zágrábi látogatásán közölte: Horvátország beleegyezett abba, hogy az ukrán gabona exportjához használják dunai és adriai kikötőit.
„Immár horvát kikötőkön keresztül exportálunk ukrán gabonát. Nagyon hálásak vagyunk ezért a lehetőségért” – írta közleményében Julija Szviridenko. „Készek vagyunk fejleszteni ezt a lehetőséget a szállítási útvonal bővítésével” – szögezte le. „Úgy hisszük, hogy ez a logisztikai útvonal a háború után is fontos szerepet játszik majd országaink kétoldalú kereskedelmében”.
Az ukrán gabonakereskedők szakszervezete (UGA) szerint a 2023-as gabona- és olajosmagtermés együttesen várhatóan eléri a 80,5 millió tonnát, ebből 49 millió tonnát exportálhatnak a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban. A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy szeptember 1-ig 4,5 millió tonna gabonát szállítottak külföldre.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Zágráb felajánlotta Kijevnek, hogy a használhatja a horvát dunai és adriai kikötőket.
Horvátország mérlegeli az országon keresztül történő ukrán gabonaexport növelését, amelynek egyik korlátozó tényezője a kelet-horvátországi, vukovári kikötő kapacitása – mondta szerdán újságíróknak Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter.
Miután július végén Oroszország hivatalosan is kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon fekete-tengeri kikötőin keresztül, Zágráb felajánlotta Kijevnek, hogy használhatja a horvát dunai és adriai kikötőket.
A tárcavezető kiemelte: tekintettel arra, hogy a horvát kikötők kapacitásának rendelkezésre álló része már szerződésben rögzített, vizsgálják annak lehetőségét, hogyan tudnák növelni az Ukrajnából származó gabonaexportot.
Mindenesetre az az érdek, hogy növeljük ezt a kapacitást. Meg tudjuk csinálni, mindent megteszünk azért, hogy így legyen, de ma még nem tudom megmondani, mekkora mennyiségről lenne szó – mondta. A miniszter eközben két korlátozó tényezőt is említett.
Az egyik a vukovári kikötő szabad kapacitása, a másik a Horvátországon áthaladó mediterrán vasúti folyosón jelenleg is zajló munkálatok.
Butkovic jelezte: hétfőn találkozik az ukrán kormány alelnökével és az infrastrukturális miniszterrel, hogy a részletekről tárgyaljanak.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Kijev és Zágráb megállapodott, hogy Horvátország dunai és adriai kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára – jelentette be hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Mostantól a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – fogalmazott Kuleba.
Az ukrán diplomácia vezetője a nap folyamán tárgyalt Kijevben horvát hivatali partnerével, Grlic Radmannal.
Miután Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
„Most a leghatékonyabb útvonalak kidolgozásán fogunk fáradozni, a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – hangoztatta Kuleba.
„Minden segítség az exportok blokádjának feloldásához, minden megnyitott ajtó gyakorlati hozzájárulást jelent a globális élelmezés biztonságának fenntartásához” – emelte ki a külügyminiszter.
Kuleba mindazonáltal elmondta, hogy horvát kollégájával folytatott megbeszélései fő témája az Ukrajnának szánt fegyverek voltak. „Csak annyit mondhatok, hogy vannak bizonyos megállapodások, amelyeket hamarosan végrehajtunk” – tette hozzá részletek említése nélkül.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátország továbbra is átfogó segítséget nyújt Ukrajnának, és félmillió euróval járul hozzá a NATO átfogó ukrajnai segélycsomagjához, amelyről a szövetségesek korábban megállapodtak.
Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter ezt az április 6-i plenáris ülés kezdete előtt jelentette be, a NATO-országok külügyminiszteri tanácskozásának második napján – közölte az Ukrinform tudósítója.
„Ukrajna a figyelem középpontjában áll ezen a miniszteri találkozón. Örömömre szolgál, hogy tegnap 2017 óta először ülést tartottunk a NATO–Ukrajna Bizottság formátumában. A mai ülésen Finnországgal közösen és Svédország részvételével Ukrajna alapos és hosszú távú támogatásáról fogunk beszélni. Ez pénzügyi kötelezettségvállalásokat jelent egy széles segélycsomag részeként, amelyre Horvátország félmillió eurót biztosít” – mondta el.
Emlékeztetett arra is, hogy Horvátország már most is jelentős humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, és a háború elől menekülő ukránok ezreinek nyújt menedéket.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az adriai forgalomnövekedésben az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy szerepet játszott az orosz–ukrán háború is. A személyforgalomban Split viszi a prímet.
A hajók többsége utasszállító volt, összesen csaknem 34 millió utast szállítottak. A legnagyobb személyforgalmat Split kikötője bonyolította le, ott 2022-ben 4,1 millió utas fordult meg, ez 14,5 százalékos növekedés egy év alatt. A második legforgalmasabb rév Zárában (Zadar) volt, ott 2,5 millió utas szállt hajóra vagy partra, ami 15,7 százalékos emelkedés 2021-hez képest. A két kikötő utasforgalmát elsősorban a dalmát szigetvilágba látogató turisták teszik ki. Ezekből a városokból indul ugyanis a legtöbb komp. Ezért nem meglepő, hogy az ország legnagyobb, ám kompforgalmat nem bonyolító kikötője, Rijeka (Fiume) csupán 110 ezer utast fogadott tavaly, ezzel pedig nem fér be a top 10-be sem. Ugyanez viszont nem mondható el az áruszállításról.
LNG, kőolaj és gabona
A Magyar Királyság egykori egyetlen kikötővárosa az elmúlt évben 16 millió tonna árut mozgatott meg, ami 6,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A forgalom zömét, mintegy 8 millió tonnányi árut a kikötő Krk szigeti termináljai bonyolították le, itt történik ugyanis a cseppfolyós gáz, az LNG lefejtése, de a kőolajszállítók is itt horgonyoznak. Ezenkívül jelentősen, mintegy 3 százalékkal nőtt a száraz, ömlesztett áruk forgalma is, ezekből 5,6 millió tonnát mozgattak meg.
Ugyanakkor a konténeres áruszállítás volumene csökkent, 2022-ben mindössze 2,4 millió tonnányi konténer fordult meg Rijekában.
De nem csak az észak-adriai logisztikai csomópont forgalma emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg délen, az elmúlt években átlagosan 3 millió tonna árut fogadó Ploce kikötőjében is, ahol tavaly 17,3 százalékkal nőtt a forgalom. A Novi List című lap szerint a jelentős forgalomnövekedés hátterében az orosz–ukrán háború áll, hiszen megnőtt az igény a néhány évvel ezelőtt kialakított krki terminál kőolaj- és a földgázkapacitásaira, ráadásul Rijeka lett az ukrán gabona egyik fő exportútvonala.
A folyami kikötőkben nem rózsás a helyzet
Annak ellenére, hogy Horvátország Európa egyik legjelentősebb folyami útvonala, a Duna mentén fekszik, az édesvízi hajózás az országban nem túl fejlett. Négy folyami kikötője közül kettő a Száván, egy a Dráván, egy pedig a Dunán található. Ezek közül hagyományosan a szávai hajópihenők bonyolítják le a legkisebb forgalmat, ez tavaly sem volt másként, hiszen összesen 54 ezer tonna áru fordult meg bennük, ami hozzávetőlegesen megfelel a sokéves átlagnak. Az eszéki kikötő azonban tavaly rendkívül rossz évet zárt. A Dráva alacsony vízállása miatt egész nyáron megközelíthetetlen volt, ezért alig 120 ezer tonnányi szemes termény tudott keresztüláramlani rajta. Ez 41 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Az ország egyedüli megbízható, egész évben gondtalanul üzemelő folyami rakodóhelye Vukováron van.
A dunai kikötőn keresztül az előző évekhez hasonlóan tavaly is 1,6 millió tonna árut szállítottak, ráadásul 90 százalékban exportra.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátország három hete csatlakozott az eurózónához, és a történelmi magas infláció közepette lecserélte a kunát euróra. Sok horvát meg van győződve arról, hogy a kiskereskedők indokolatlan áremelésekre használták fel az átállást.
„Ténylegesen minden drágább lett, igen” – állítja egy zágrábi asszony. „Most jövök a boltból, az összes termék ára felment. És mindennek felkerekítik az árát, mint 5 euró és 99 cent. De, mit tehetünk?
„Ha csak a legalapvetőbb szükségleti cikkeket nézem, mint a vaj, a kenyér, a tej – az árak most elviselhetetlenek” – mondja egy másik férfi. „Ez nem az az emelés, amire figyelmeztettek minket, ez legalább 10-20 százalékos”.
Egyes szakértők szerint az üzletek néhol 50 százalékkal is megemelték az árakat.
A kiskereskedők az inflációt okolják, a kormány viszont a lakosság mellé állt, és intézkedéseket jelentett be az áremelkedések miatt. Egyebek között ellenőröket küldött a boltokba és a szolgáltatókhoz.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az euró bevezetése egyszerre áldás és átok a horvátoknak. Egyrészt a közös európai fizetőeszköz ellenállóbb a negatív nemzetközi behatásokkal szemben, mint a kuna, így az inflációs kitettség is alacsonyabb. Másrészt viszont az árak automatikusan elkezdtek közeledni a nyugat-európai színvonalhoz, ami sok horvát számára megfizethetetlenné tette a termékeket.
,,Bárki is emelte fel az árakat, most azonnal állítsa vissza. Ez nem helyes, hiszen eddig is drága volt minden” – panaszkodott az egyik vásárló.
A legtöbb árus beismeri, hogy nem akar veszíteni és a bizonytalanságra, inkább emeléssel reagál.
,,Inkább kerekítettük az árakat. Van, ami lement, van ami fel. Sokan még mindig nem tudnak euróban gondolkodni” – mondta az egyik eladó, míg egy másik azzal védekezett, hogy ők nem is emeltek árat, csak átváltották, és ezt az emberek valamiért többnek érzik.
A horvát Kereskedelmi és Kézműves Kamara elnöke szerint várható volt némi drágulás, de sokan irracionális mértékben emeltek. ,,Volt egy kormányzati ajánlás arra, hogy miként kerekítsék fel az árakat és rengetegen túl lőttek ezen” – magyarázta Dalibor Kratohvil.
Most is több száz ellenőr járja a boltokat, hogy kiderüljön, hányan éltek vissza az eurókerekítés adta lehetőséggel. Horvátországban már novemberben is 13,5%-os volt az infláció és ez januárban akár meg is duplázódhat.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Miután január 1-jén Horvátországban bevezették az eurót, az üzletekben és a szolgáltatásokban az emberek természetesen elkezdték keresgélni, mi drágult meg, hiszen ilyenkor tipikus a felfelé és nem lefelé kerekítés, ráadásul az elmúlt inflációs évben a vállalatok amúgy is rákaptak a drágítás ízére.
A horvát lapok is ezt firtatják a napokban, a Jutarnji List talált is jó pár példát.
Az év elején az üzemanyagok ára is emelkedett, de ez nem az euró bevezetése, hanem a fogyasztási adó megemelése miatt történt.
A kunát a jó előre bejelentett 7,5345-es árfolyamon váltották át az euró bevezetésekor, a kereskedők pedig új árcímkéket tettek ki, és bizony gyakran történt, hogy az átváltáskor maguk felé hajlott a kezük, akár alapvető élelmiszerek esetében is.
Hasonló történt korábban az euróövezeti csatlakozáskor Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában is – idézte a lap Ana Knezevicet, a horvát Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét, aki szerint sorban kapják a panaszokat.
Delighted to have coffee with @AndrejPlenkovic in Zagreb – and what a nice memory, paying with euros for the very first time!
I know that many Croatians will also remember when they held their first euro coins minted with the kuna.
Az átváltáskor leginkább a kávét drágították meg, olyan esetről is hallottak, amikor egy helyen két kunával drágult meg együltükben egy kávé.
Drágítottak a pékségek, és emelkedett a cigaretták ára is az euró bevezetésekor. Volt, hogy a félbarna kenyér árát egy euróra kerekítették fel, ami kunában mérve 0,53 drágítás. A cigarettáknál is érkezett hír 20 forint értékű áremelésről.
— Catherine | Traveling with Sweeney (@TravelingWithS) October 21, 2022
Negyedével drágult hajvágás és a többi
Olyan eseteket jelentettek még egyebek közt, amikor a hajvágásáért 60 kuna helyett 10 eurót (azaz 75,3 kunát) kértek, ami negyedével nagyobb ár, vagy a bureket 12 kuna helyett 2 euróért, azaz 15 kunáért adták. A pizza 15 kuna helyett 2,3 euróba (17,3 kunába), a kolbász 22 helyett 26,3 kunába, a fél kiló sajt 10 helyett 14,99 kunába került.
Drágult a taxizás, a bejelentések szerint az egyik társaságnál 5-10 százalékkal. Az 5 kunás tojást euróban számítva 5,3-re kerekítették fel, a gyerekeknek készülő 96 kunás tejből 104 kunás lett.
Filipovic fenyeget
Az igazság pillanata akkor jön el, amikor februárban közzéteszik a januári inflációs statisztikát. Novemberben 13,5 százalék volt az éves drágulás, a decemberi adat még nem ismert, mindenesetre az euróátváltásra hivatkozó áremelések várhatóan szépen rápakolnak az árakra. Nem véletlen, hogy Davor Filipovic gazdasági miniszter keményen rádörrent a kereskedelmi láncok képviselőire keddi találkozójukon.
Hónapról hónapra emelték az árakat. Most, amikor ez a helyzet az euróval, árat emelnek, és megpróbálják becsapni a polgárokat. Ez nem fog működni – idézte a Jutarnji a minisztert.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Január elsején vezetik be a horvátok az eurót és kezdik meg eddigi pénzük, a kuna kivonását a forgalomból.
A horvát kormány és az Európai Központi Bank megállapodása szerint az átváltás során egy euróért 7,5345 kunát kell fizetni. A kereskedők a könnyebb elszámolás érdekében a legtöbb esetben a termékek árát is korrigálják. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a pénzcsere előtt 7 kunába került, az általában már 1 euró, de a horvát boltok zömében igyekeznek minden árat tizedesekre kerekíteni. A kormány annak érdekében, hogy elkerülje a visszaéléseket 2023 végéig kötelezi az üzleteket az árak kettős feltüntetésére. A Poslovni Dnevnik gazdasági lap elemzői szerint ez a kereskedelmi gyakorlat rövid távon tovább lendíthet a már most is igen magas, 13,2 százalékos infláción.
Nem csak a kereskedők drágítanak
Nemrég a római katolikus egyház is közzétette szolgáltatásainak új, már az euróhoz igazított árjegyzékét. Egy emlékmise eddig 50 kuna volt, ez jövőre már 7 euró lesz, ami átszámítva 3 kunás drágulást jelent. Ennél még látványosabban nőtt az esketések ára. Egy ceremóniáért eddig 350 kunát, átszámítva 46,5 eurót kértek a papok, az új árjegyzékben viszont már 50 eurós díj szerepel. De néhány eurócenttel drágult a temetés, a házszentelés és a keresztelés is.
A drágulási hullám elkerülte az autópályákat, a sztrádákat üzemeltető állami vállalat, a HAC ugyanis jellemzően bár minimálisan, de lefelé kerekítette az árait.
A letenyei határátkelőtől Zágrábig eddig 44 kunát, átszámítva 5,84 eurót kellett fizetni, a jövőben viszont ez az ár 5,80 euróra mérséklődik.
Valamivel nagyobb a különbség a fővárostól a dalmáciai Splitig tartó szakaszon. Az említett pálya használatáért eddig egy személyautónak 181 kunát kellett fizetnie, ami 24,82 eurónak felel meg, ez az ár január elsejétől 24,50 re módosul. Hasonló tendencia figyelhető meg más állami szervek esetében is. Néhány centtel olcsóbbak lett a személyi igazolvány és az útlevél igénylés, de jellemzően a különböző adminisztrációs díjakat is lefelé kerekítették.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
