A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Az IMF jelentése szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott.
A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt. A jelentés összeállítói szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott, ami ellensúlyozta más vezető gazdaságok várható gazdasági bővülésével kapcsolatban rontott prognózis hatását.
A 2024–2025-re vonatkozó előrejelzés elmarad a 2000–2019 közötti 3,7 százalékos növekedés átlagától. Javította a fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre az IMF, a jövő évin pedig nem változtatott októberi becsléséhez képest. Az idén várhatóan 1,9 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2025-ben pedig változatlanul 1,8 százalék. Az országcsoport gazdasága 1,7 százalékkal nőtt 2024-ben.
Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította a legnagyobb mértékben, 0,5 százalékponttal 2,7 százalékra a tavalyi 2,8 százalékos bővülés után.
A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 2,1 százalékos növekedést vár, 0,1 százalékponttal magasabbat, mint tavaly októberben.
Több helyen is GDP-bővülést vár az IMF
Az euróövezetben a tavalyi 0,8 százalékos GDP-növekedés után az idén 1 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat az ősszel vártnál, 2026-ban pedig 1,4 százalékos növekedést, ami 0,1 százalékponttal elmarad az októberben várttól. Németország idei növekedési prognózisát 0,5 százalékponttal 0,3 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal, 1,1 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 0,2 százalékkal csökkent.
A fejlődő országokban 4,2 százalékos növekedést vár az idén és 4,3 százalékost jövőre az IMF. Az idei előrejelzésen nem változtattak, a jövő évre szóló prognózist 0,1 százalékkal javították az októberihez képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 4,2 százalékkal bővült.
A kínai növekedés előrejelzését az idei évre 0,1 százalékponttal 4,6 százalékra javította az IMF, a jövő évit pedig 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra emelte meg.
Kína GDP-je tavaly 4,8 százalékkal nőtt. India gazdasága a tavalyi 6,5 százalékos növekedés után idén és jövőre is 6,5 százalékkal bővül, ami megegyezik az októberi becsléssel.
Az orosz hazai össztermék (GDP) a tavalyi 3,8 százalékos növekedés után az idén 1,4 százalékkal, 2026-ban 1,2 százalékkal nő a valutaalap szerint. Az októberi előrejelzéshez képest az idei adatot 0,1 százalékponttal javították, a jövő évre vonatkozó várt adaton nem változtattak a jelentés összeállítói.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 3,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 3,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal lejjebb vitték októberhez képest. A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának egyszerű számtani átlaga az idén várhatóan 69,76 dollár, jövőre pedig 67,96 dollár lesz. Az idén 11,7 százalékkal csökken a kőolaj ára a tavalyihoz képest, jövőre további 2,6 százalékkal eshet az olajár.
Csökken a globális infláció
A globális infláció a tavalyi 5,7 százalékról idén 4,2 százalékra, jövőre pedig 3,5 százalékra mérséklődik a pénteken ismertetett friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal lejjebb vitte az IMF.
A fejlett országokban a tavalyi 2,6 százalék után idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei évi inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal följebb vitte, a jövő évit az októberben várt szinten tartotta. Az euróövezetben idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos, az Egyesült Államokban idén 2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos, Japánban pedig idén és jövőre egyaránt 2 százalékos inflációval számol az IMF.
A fejlődő országokban az infláció a tavalyi 7,8 százalékról idén 5,6 százalékra, jövőre 4,5 százalékra lassul a Nemzetközi Valutaalap pénteken ismertetett jelentése szerint. Az idei várt adat 0,3 százalékponttal, a jövő évi 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben becsültnél.
A Nemzetközi Valutaalap szakértői frissítették az ukrajnai gazdasági helyzet alakulásának negatív forgatókönyvét egy intenzívebb háború esetére, amely 2026 közepéig is eltarthat – számolt be az RBC-Ukrajina az IMFmemorandumára hivatkozva.
A frissített előrejelzések szerint a negatív forgatókönyv hosszabb és pusztítóbb konfliktust jósol, mélyebb gazdasági következményekkel, mint az alapforgatókönyv, amely a háború végét 2025 negyedik negyedévében jósolta.
Hosszú háború esetén Ukrajna teljes külső finanszírozási hiánya 177,2 milliárd dollár lesz, ami jelentősen meghaladja az alapforgatókönyvben feltételezett 148 milliárd dollárt. Jelentősen romlanak a makrogazdasági mutatók előrejelzései, többek között a reális GDP csökkenése, lassú újjáépítés és magasabb, tartósabb infláció várható.
A gazdaságot érő sokk már 2025 első negyedévében elkezdődik, ami a vállalkozások és a háztartások hangulatának meredek romlását, valamint a menekültek hazatérési arányának csökkenését okozza. Ezzel párhuzamosan az energetikai infrastruktúra nagymértékű károsodását és gyakoribb áramszüneteket jósolnak.
A negatív forgatókönyv szerint a reál-GDP 2,5%-kal csökken 2025-ben, szemben az alapforgatókönyv szerinti 2,5-3,5%-os növekedéssel. A magas védelmi kiadások és a gyenge gazdasági aktivitás hozzájárul a költségvetési hiány növekedéséhez 2025–2026-ban. A devizapiaci problémák továbbra is fennállnak az export romlása miatt.
A termelés élénkülése az alapforgatókönyvhöz képest jóval lassabb lesz az alaptőke súlyos károsodása, a romló demográfia és a gazdasági mérlegek gyengülése miatt, ami hosszabb időre okoz termeléscsökkenést.
Ezen nehézségek ellenére a negatív forgatókönyv bizonyos konvergenciát feltételez a középtávú perspektíva alapszintjéhez. Pozitív tényező Ukrajna európai uniós csatlakozási vágya, a menekültek hazatérése és a magánbefektetések bevonása.
Az IMF szakértői hangsúlyozzák, hogy a jelentős kihívások ellenére az Ukrajnát támogató program a negatív forgatókönyv esetén is stabil marad. A makrogazdasági stabilitás eléréséhez fontos tényezők a kormány politikai elkötelezettsége, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatása és az adósságkönnyítés. Ez reményt kelt a program céljainak elérésében, különös tekintettel Ukrajna gazdasági stabilitásának és hosszú távú külső életképességének biztosítására.
Mit tartalmaz az alapforgatókönyv
A Nemzetközi Valutaalap szakértői frissítették előrejelzésüket Oroszország Ukrajna elleni háborújának időtartamára vonatkozóan. Az alapforgatókönyv szerint az intenzív harci műveletek befejezésének határideje változatlan marad.
Az RBC-Ukrajina az IMF-memorandumra hivatkozva közölte, az előrejelzés szerint a háború 2025 végére véget ér. Ugyanakkor megmaradnak az energiaszektor fejlesztésére vonatkozó feltételezések és főbb politikai célok.
Az alapforgatókönyv többek között az alábbiakat tartalmazza:
Ukrajna reál GDP-jének növekedése 2024-ben 4%, ami 1 százalékponttal több, mint az IMF korábbi előrejelzése.
A téli energiahiány gazdasági következményei a korábban vártnál kevésbé markánsak lehetnek. Ennek oka a saját termelési kapacitások fejlesztésére irányuló üzleti beruházások, az Európából importáló energiahordozók potenciáljának növekedése, valamint az új termelői kapacitások javítására és telepítésére tett erőfeszítések.
Az év végi inflációs előrejelzést 10%-ig növelték, a nyersanyag, az alapvető élelmiszeripari termékek drágulása, valamint a bérek és az energiaköltségek emelkedése okoz.
Az alapforgatókönyv 2025-re való felülvizsgálata jelentéktelen az októberi előrejelzéshez képest. A reál-GDP növekedése 2,5-3,5% között várható. Ezt a növekedést 2024-ben az energiakapacitások gyors felújítása, 2025-ben pedig új kapacitások támogatják, bár ezt ellensúlyozza a szűkülő munkaerőpiac, amely különösen az év első felében visszafoghatja a jövedelem és a fogyasztás növekedési ütemét.
A középtávú inflációt 1,3 százalékponttal felfelé módosították, 10,3%-ra. Az előrejelzések szerint ugyanakkor az átmeneti inflációs nyomás fokozatosan mérséklődik, az infláció az év végére elérheti a 7 százalékot.
Középtávon a főbb gazdasági mutatókra vonatkozó előrejelzések gyakorlatilag változatlanok. A reál-GDP növekedése a háború befejezését követő első években várhatóan pozitív lesz, és a potenciális 4%-ra nő. Az infláció 2027-re fokozatosan megközelíti a jegybank 5%-os célszintjét, mivel csökken az infláció háború okozta volatilitása.
Megjegyzendő, hogy 2024 októberében az IMF szakértői már frissítették a háború időtartamára vonatkozó előrejelzést, egy évvel kitolva a háború befejezésének határidejét. Júniusban az IMF eredetileg 2024 végére tervezte a háború végét, míg az alapforgatókönyv szerint a háború 2025 végén ér véget.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szinten megállapodott a hitel program hatodik felülvizsgálatáról az EFF kiterjesztett finanszírozási mechanizmusa keretében – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy ez lehetővé teszi Kijev számára, hogy további 1,1 milliárd dollárt vonzzon be az állami költségvetésbe. „Arra számítunk, hogy az IMF Igazgatósága a közeljövőben megfelelő döntést hoz” – írta.
A miniszterelnök szerint az IMF tudomásul vette Ukrajna előrehaladását a strukturális irányadók és kötelezettségek teljesítésében. „Hangsúlyozták azt is, hogy az ukrán gazdaság továbbra is stabilitást mutat” – emelte ki Denisz Smihal.
Az IMF jelentése szerint az alap Gavin Gray vezette missziója 2024. november 11-18-án Kijevben tárgyalt az ukrán hatóságokkal az ország 4 éves meghosszabbított hitelmegállapodásának (EFF) hatodik felülvizsgálatáról. A misszió találkozott Denis Smihal miniszterelnökkel, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszterrel, Andrij Pisnijjel, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökével, más miniszterekkel, tisztviselőkkel és a civil társadalom képviselőivel. „Az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok személyzeti szintű megállapodást kötöttek az EFF hatodik felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatóságának jóvá kell hagynia, és az igazgatótanács megfontolása a következő hetekben várható” – mondta el Gray.
Ukrajna megállapodott a szuverén eurókötvények magántulajdonosaival több mint 20 milliárd dollár értékű adósság visszafizetésének átütemezéséről, miáltal jelentősen csökken az állam költségvetésére nehezedő nyomás a következő években – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál.
Katerina Martincsuk a kiadvány újságírója elemzésében jelezte, hogy július 22-én Ukrajna közleményt tett közzé a londoni tőzsdén, amelyben arról számolt be, hogy az ukrán eurókötvény-tulajdonosok bizottságával július 12. és 19. között tartott zárt ülések eredményeként elvi megállapodások születtek az államadósság átstrukturálásával kapcsolatban a nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott 23,4 milliárd dollár értékű értékpapírokról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy az ügylet teljesíti az ukrán fokozott finanszírozási program (EFF) adósságfenntarthatósági céljait. A megállapodást az ukrán hitelezők csoportja is jóváhagyta.
Ukrajna megállapodott a hitelezőkkel az adósság-átstrukturálásról, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt takarítanak meg az adósságkezelésen, 2033-ig pedig 22,75 milliárd dollárt. A meglévő eurókötvényeket az adósság értékének 37 %-os nominális csökkenésével cserélik újakra.
Az új kötvények első kifizetésére 2029-ben kerül sor, a tartozás 2029-ig esedékes tőkeösszege pedig mostantól hosszabb időszakra oszlik meg. Az új kötvények kamatozása a lejárat évétől függően 1,75 % és 7,75 % között változik. Ez csökkenti az Ukrajna költségvetésére nehezedő pénzügyi terheket, és lehetővé teszi, hogy a felszabaduló pénzeszközöket védelmi és szociális szükségletekre fordítsák.
Az IMF igazgatótanácsa június végén dönt egy újabb 2,2 milliárd dolláros segély Ukrajnának történő juttatásáról. Júniusban várható egy részlet az EU-tól is. A hírt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte.
„Sikeres testületi ülést várunk június 28-án. Ezt követően kapunk egy segélyrészletet” – mondta.
Marcsenko megjegyezte, hogy Ukrajna először közelítette meg az IMF-programok negyedik felülvizsgálatát. Ezt megelőzően az alap korábban leállította a finanszírozást, mert nem kötelezettséget teljesített Ukrajna.
Emellett júniusban 1,9 milliárd eurós részlet várható az EU-tól az Ukrajna Facility program keretében – mondta.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) küldöttsége Andrij Pisnij NBU-elnök vezetésével Varsóba utazott, ahol hétfőn megkezdi munkáját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója – közölte az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalásokra ukrán delegáció utazott Varsóba. „A program negyedik felülvizsgálatának sikeres befejezésével Ukrajna újabb, ezőttal több mint 2,2 milliárd dolláros hitelrészletet kaphat, így a kapott támogatás teljes összege 7,6 milliárd dollárra nő” – áll a közleményben.
A múlt héten az IMF csapata Alfred Kammernek, az IMF európai osztálya vezetőjének irányításával Kijevben dolgozott. A megbeszélések középpontjában az ukrán gazdaságot fenyegető kockázatok és a kormány gazdaságpolitikai céljai álltak.
Május 23-án a Nemzetközi Valutaalap csapata, az IMF európai osztályának vezetője, Alfred Kammer vezetésével Kijevben találkozót tartott az ukrán hatóságok képviselőivel. Ez áll az IMF sajtóközleményében.
Vahram Sztepanyan, az IMF állandó ukrajnai képviselője szerint a megbeszéléseken az Ukrajna gazdaságát fenyegető kockázatokról, valamint a kormány gazdaságpolitikai céljairól lesz szó.
„Ezeket a találkozókat követően a Gavin Gray vezette IMF-misszió május 27-én Varsóban az ukrán hatóságok képviselőivel találkozik, hogy megvitassák a szükséges intézkedések végrehajtásával kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdéseket a kibővített finanszírozás (EEF) kapcsán” – tette hozzá Sztepanyan.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajnát támogató 2023–2027 közötti programja 15,1 milliárd dollárt irányoz elő, de a legfontosabb a támogatás az összes többi ország részéről – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Harmadik alkalommal különítettünk el forrásokat a programunkhoz, de annak legfontosabb szerepe az, hogy katalizátorként szolgálja Ukrajna pénzügyi támogatását.” A szavai szerint a program 122 milliárd dollárt mozgósít négy év alatt. „Ez előre jelezhetővé teszi az ukrán vezetésnek, hogy a finanszírozás megtörténik. És nagyon örültem a tegnapi kijelentéseknek a kerekasztalon Ukrajnával kapcsolatban. Ukrajna támogatása továbbra is stabil. Ez biztos” – tette hozzá.
Az IMF ügyvezető igazgatója emlékeztetett az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurójára Ukrajna számára. „Az amerikai kormányzat a Kongresszus támogatását kéri Ukrajnának. Sok más ország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Dél-Korea is aktívvá válik. A lista hosszú” – mondta.
Az IMF-vezető megjegyezte, hogy Ukrajnában „látjuk a gazdasági csapat és az ukrán nép nagy elszántságát, hogy a háború ellenére működő gazdasága legyen”. „15,1 milliárd dollár értékű programunk van Ukrajnával. Márciusban nagyon sikeresen befejeztük a harmadik felülvizsgálatot. Ebből kiderül, hogy Ukrajnának sikerült ellenállnia a háború rendkívül zavaró erejének. A növekedés 5,3 %, az infláció 3,2 %, az adóbeszedés a GDP körülbelül 36 %-a” – adott hangot derűlátásának Kristalina Georgieva.
Ukrajna gazdasága stabilnak bizonyult a háborús körülmények között; a makrogazdasági mutatók tavaly a vártnál erősebbeknek bizonyultak. A fellendülés azonban 2024-ben lelassul. Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke erről azután beszélt, hogy az IMF igazgatósága jóváhagyta Ukrajna számára az újabb, 880 millió dolláros hitelrészletet – írja a korrespondent.net március 22-én, pénteken.
„Oroszország ukrajnai inváziója továbbra is hatalmas szociális és gazdasági kiadásokkal jár Ukrajna számára. A makrogazdasági és pénzügyi stabilitás azonban megmaradt, ami az ukrán kormányzat hozzáértő politikáját, valamint a jelentős külső támogatást tükrözi” – véli az tisztviselő.
Ukrajna gazdasága a 2022-es 29,1 százalékos zuhanás után 2023-ban 5 százalékkal nőtt, 2024-ben azonban 3-4 százalékra mérséklődik a növekedési ütem – prognosztizálja az IMF.
„A jövőben… a fellendülés valamelyest lassulni fog a kilátások rendkívül magas kockázatai miatt, amelyeket főként a háborúval kapcsolatos kivételesen magas bizonytalanság, valamint a külső finanszírozás lehetséges késései okoznak” – mondta Georgieva.
Az ukrán hatóságoknak ébernek kell lenniük, ami ezeket a kockázatokat illeti – tette hozzá. Szerinte nagyon fontos, hogy az adományozók által Ukrajnának juttatott valamennyi külső finanszírozás időben és kiszámíthatóan megérkezzen Ukrajna nehezen megszerzett makrogazdasági stabilitásának védelme érdekében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,5%-ra javította az ukrán gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését, jövőre azonban lassulást jósol a növekedésben a folyamatban lévő háború miatt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF közleménye szerint az alap missziója és Ukrajna hatóságai személyi szintű megállapodásra jutottak az EFF fokozott finanszírozási programjának második felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia, ami várhatóan a következő hetekben kerül napirendre. A hitelrészlet nagysága körülbelül 900 millió dollár lesz.
Az IMF megjegyezte, hogy a 15,6 milliárd dolláros EFF-programot március 31-én hagyták jóvá. „Az IMF által támogatott megállapodás egy sokkal nagyobb nemzetközi támogatási csomag része Ukrajnának, amely jelenleg 122 milliárd dollár körüli összeget tesz ki. Az EFF továbbra is erős támogatásként szolgál a kormány gazdasági programjához, és a program általános teljesítménye annak ellenére jó úton halad, hogy rendkívül kihívást jelent a helyzet” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a június végi mennyiségi teljesítménykritérium és a szeptember végi becsült célmutató teljesült. „A legtöbb strukturális mutató is megvalósult, míg néhány másik némi késéssel vagy a végrehajtási szakaszban van, ami tükrözi a hatóságok folyamatos elkötelezettségét az átfogó reformprogram mellett” – mutatott rá az IMF.
Amint a jelentésben szerepel, az ukrajnai háború továbbra is pusztító hatással van a lakosságra és a gazdaságra, mivel országszerte folytatódnak a kritikus infrastruktúra elleni támadások és a légicsapások. Ráadásul a fekete-tengeri gabonakezdeményezés orosz felmondása és a kikötők lerombolása megnehezítette az ukrán exportot.
„Ennek ellenére a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megmaradt a szilárd politikának, valamint a stabil és időszerű külső támogatásnak köszönhetően. Az ukrán gazdaság továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességet és a stabilizáció további jeleit mutatja, mivel a közelmúlt gazdasági fejleményei azt mutatják, hogy a 2023-ban várható gazdasági fellendülés és jelentős inflációcsökkenés az erős tartalékok és a stabil devizapiac hátterében” – közölte az alap.
Az IMF munkatársai ezért 2023-ra 4,5%-ra javították a reál-GDP növekedését (a korábbi 1–3%-os tartományról, amikor az EFF első felülvizsgálata befejeződött). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3–4%-ra lassul a háború elhúzódásával, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak.
Az IMF szerint továbbra is rendkívül nehéz az államháztartás helyzete: a költségvetési hiány továbbra is nagyon magas, tükrözve a háború gazdasági és társadalmi költségeit, amelyek nagy finanszírozási szükségletekkel járnak. „A kiadási igények kielégítésének elősegítése és az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében a legfontosabb prioritások közé tartozik az adóellenőrzések teljes helyreállítását célzó jogszabályok elfogadása, valamint a nemzeti bevételi stratégia tervezett decemberi elindítása. A tisztviselőknek fel kell készülniük további bevételnövelő intézkedések megtételére és a finanszírozás mozgósítására irányuló erőfeszítések folytatására a hazai kötvénypiacon” – áll a közleményben.
Ugyanakkor az elkülönített külső támogatás időben történő biztosítása kulcsfontosságú lesz a költségvetés finanszírozása és a makrogazdasági stabilitás szempontjából. „A hatósági szerveknek a program paramétereinek megfelelő adósságfenntarthatóság helyreállítási céljának megfelelően az előírt határidőn belül meg kell kezdeniük a tervezett műveleteket a kereskedelmi adóssággal. A fenntarthatóság fenntartásához szükséges legkedvezőbb feltételekkel új hitelek felkutatása és lebonyolítása, a jövedelmeken alapuló középtávú költségvetési kiigazítás” – mutatott rá az IMF.
