A kárpátaljai gáztársaságok az idei év eleje óta összesen 120 fogyasztói jogosulatlan földgázhasználatot fedeztek fel, összesen több mint 36,8 millió hrivnya értékben. Ebből 2 nem háztartási fogyasztó (üzleti képviselő) 33,5 millió hrivnyás kárt okozott.
A szabálysértések tényének rögzítését követően a legtöbb szabálysértő elismeri bűnösségét, és megfizeti a törvényben előírt bírságot. Ha az ügyfél nem ismeri el bűnösségét, és megtagadja az elszenvedett veszteségek megtérítését, a behajtás kérdését bírósági úton oldják meg. Ugyanakkor a bíróságnak a gázelosztó társaságnak kedvező döntése értelmében a jogsértő fogyasztónak perköltséget is kell fizetnie.
2024 január-augusztusa során a árpátaljai adófizetők csaknem 14 milliárd 310 millió hrivnyát fizettek be az összevont költségvetésbe. 2023 azonos időszakához képest a növekedés több mint 3 milliárd 936 millió hrivnyát tett ki.
2024 8 hónapjában csaknem 8 milliárd 600 millió hrivnya érkezett az államkincstárba állampolgároktól és gazdasági társaságoktól, ami 5 milliárd hrivnyával több, mint 2023 azonos időszakában. A helyi költségvetések bevételei 2024. január-augusztusban 5 milliárd 710 millió hrivnyát tettek ki.
Olekszij Petricsenko, a megyei adóhivatal vezetője megköszönte az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását az adófizetéshez.
2024-ben 64 külföldi kapott lehetőséget hivatalos elhelyezkedésre Kárpátalján. A Kárpátaljai Megyei Munkaügyi Központ 2024. szeptember 4-ig az év folyamán 64 engedélyt adott ki külföldiek foglalkoztatására.
A legtöbb engedélyt az alábbi gazdasági tevékenységi területeken adták ki:
Nagy- és kiskereskedelem – 9;
feldolgozóipar ‒ 7;
Egyéb iparágak (átmeneti szállás, vendéglátás, kitermelő ipar, egészségügy, oktatás stb.) – 48.
A következő országok állampolgárai kapták a legtöbb engedélyt:
Kárpátalja exportőreit meghívták az ingyenes intenzív Export Academy 2024-re, amelyet a Vállalkozási és Exportfejlesztési Hivatal a Visionest Intézettel (Észtország) együttműködve szervezett.
Az Export Academy 2024 – egy intenzív oktatási program olyan ukrán kis- és középvállalkozások számára, amelyek külgazdasági tevékenységet folytatnak, vagy kezdő exportőrök és új piacokat keresnek. A tréning eredményei alapján a résztvevők exporttervet készítenek a kiválasztott piacra való belépéshez.
Az Export Academy 2024 lehetőséget kínál az exportfejlesztésre:
gyakorlati képzés és exportterv készítése a nemzetközi piacokra lépéshez
az export terén elérhető gyakorlati tapasztalatok rendszerezése
gyakorlati eszközök az új piacokra való belépés megtervezéséhez
Mit kapnak a résztvevők:
7 oktatási modul
videófoglalkozások
elméleti anyagok és gyakorlati eszközök
kiegészítő irodalom az önálló tanulmányozáshoz
gyakorlati házi feladat elvégzése
írásbeli visszajelzés a házi feladat eredményeiről
foglalkozások a program trénereivel
hozzáférés a virtuális képzési központhoz
hálózatépítés hosszú távú hatékony kapcsolatok kialakítására, üzletfejlesztésre, új ügyfelek felkutatására és exportpartnerségek kialakítására
bizonyítvány a képzés sikeres elvégzése után
A képzési programban az alábbiak vehetnek részt:
exportmenedzserek, cégvezetők és egyéb külgazdasági tevékenységért felelős személyek
azon vállalkozások képviselői, akik exporttevékenység beindítását és bővítését tervezik, vagy kezdeti exporttapasztalattal rendelkeznek, illetve aktív exportőrök.
A képzés 2024 októberétől decemberéig tart.
A képzésre 2024. szeptember 23-ig (11:00) lehet jelentkezni ezen a linken.
A programban való részvétel ingyenes.
Az „Export Academy 2024” programot a Visionest Institute (Észtország) dolgozta ki a Vállalkozási és Exportfejlesztési Hivatallal együttműködve a Gyija.Business nemzeti projekt keretében. A programot az Észt Nemzetközi Fejlesztési Központ (ESTDEV) finanszírozza, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció.
Ukrajna gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a területén folyó háború. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből azonban kiderül: az országban éppen a békésebb kárpátaljai területek felértékelődése látható.
Ukrajnában a háború 2022-es februári kitörését követően, az első sokk hatására számos külföldit tulajdonban lévő leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok pedig, akik maradtak, lehetőségeikhez mérten a gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe próbálták áthelyezni – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint kérdéses, hogy a harcok befejezése után mennyire tud majd tőkét importálni az ország. Hozzátette, hogy 2016 és 2021 között a GDP 3,1 százalékát tette ki átlagosan tőkebeáramlás, és még a 2014-es krími eseményeket követően is sikerült fenntartaniuk a befektetési kedvet Ukrajnában.
„A konfliktus főként azokra az iparágakra szokott jelentősebben negatívan hatni, amelyek magas állótőke intenzitással rendelkeznek, emellett zsugorodás figyelhető meg azoknál az iparágaknál is, amelyek a belső piacokat célzó befektetéseket biztosítják. Viszont van két olyan ágazat, ahol teljesen ellentétes folyamatok zajlanak, ez pedig a szolgáltatási szektor, illetve a távközlési és a pénzügyi szektor” – fejtette ki az elemző.
A szakértő kiemelte, hogy a jelenleg elérhető adatok alapján nem új tőke beáramlásáról van szó, hanem a már meglévő tőke újbóli befektetéséről, de egyelőre nehéz Ukrajnában kockázatelemzést végezni.
„A Multilaterális Beruházási Ügynökség végzett erre vonatkozóan egy kutatást néhány évvel ezelőtt, és arra jutottak, hogy az új beruházásoknak a száma egy jelentősebb konfliktus esetén 34 százalékkal, míg a befektetett tőkeérték átlagosan 90 százalékkal csökkenhet” – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint Kárpátalja az elmúlt két év során felértékelődött, csak 2024 első negyedévében 21,3 millió amerikai dollár áramlott a régióba, ami nagyon jó hatással van a terület gazdasági fejlődésére.
Habár a mozgósítási törvény életbelépése után lassult Kárpátalján a gazdasági mutatók növekedése, de így is sikerült teljesíteni a tervezett 4 milliárd 750 millió hrivnya bevételt. Sőt, 3,3% több adóhrivnya került a megye költségvetésébe. Míg a hadseregben szolgáló katonák SZJA befizetései korábban szintén a helyi büdzsét gazdagították, 2024-ben a személyi jövedelemadó címén már 600 millió hrivnyát irányítottak át megyénkből a központi költségvetésbe. Az ország védelmi szükségleteire eddig 1 milliárd 300 millió hrivnya lett befizetve. A kistérségek bevételeik nagy részét a magánszemélyek adóztatásából, a jövedelem tranzakciókból, a jövedéki adókból, a föld- és ingatlanadókból, az adminisztratív szolgáltatások nyújtásából és az egyszerűsített adók befizetéséből szerzik. Kárpátalja hat járása közül az Ungvári és a Munkácsi teljesített a legjobban, míg a legkevesebb bevételhez a Rahói járás jutott. Ezen belül a szakemberek felállították a legjobban és leggyengébben teljesítő kistérségek listáját. A bevételek növekedésével párhuzamosan a kiadások is nőnek. Különösen azok a tételek, amelyek a minimálbérhez, a létminimumhoz és más, az állam által bevezetett normákhoz kötődnek. Ennek következtében nőttek az oktatásra, az egészségügyre, a kormányzati programokra, a szociális védelemre, a kultúrára és a sportra és egyéb tételekre fordított kiadások. Az első félévben a megye kiadásai közel 8 milliárd 300 millió hrivnyát tettek ki, ennek több mint felét az oktatási ágazatra fordították. Kárpátalja 64 kistérsége közül mindössze 15 képes fedezni bevételeiből a szükséges kiadásokat. A fennmaradó 49 esetében, főleg a közszférában dolgozók bérezése és az energiaköltségek fedezése további finanszírozásra szorul. A pénzügyi osztály szakemberei azon dolgoznak, hogy a kistérségek maguk teremtsék elő a szükségleteik kielégítésére szükséges forrásokat. Erre három fő területet határoztak meg. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá az is, hogy Kárpátalján érezhető a vállalkozások számának növekedése. Különösen az áttelepített gazdasági társulások száma nőtt jelentősen. Nyolcra nőtt az ipari parkok száma, új termelőüzemek nyíltak, amelyek munkahelyeket és adóbevételt biztosítanak. Az év második felére való tekintettel a megye vezetése abban bízik, hogy Kárpátalján tovább nőnek majd a költségvetési mutatók, és megmarad megyénk vezető szerepe az országos rangsorban. Augusztusban megkezdődik a megye jövő évi költségvetésének kidolgozása.
2024 első felében a Kárpátaljai Vámhivatal a megyei védelmi tanács döntéseinek megfelelően 5 millió hrivnya lefoglalt vagyont adott át a front szükségleteire.
A bíróság által az állam javára elkobzott, vámszabálysértés miatt lefoglalt alábbi árukat adták át:
4 jármű 1,5 millió hrivnya értékben;
60 db számítógépes berendezés és tartozék, mobiltelefonok több mint 1,3 millió hrivnya értékben;
élelmiszeripari termékek 30,7 ezer hrivnyáért;
208 darab háztartási gép csaknem félmillió hrivnya értékben;
több mint 19 köbméter faanyag 246,6 ezer hrivnya értékben;
Kárpátalja idén több tízmillió eurót kap az EU-tól olyan infrastrukturális projektek megvalósítására, amelyek az egészségügy prioritásaira, a környezetvédelemre, a szennyezéscsökkentésre, valamint a határ menti régiók közötti közös kezdeményezésekre épülnek, főként a biztonság területén.
„Ezek a Kárpátaljai Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége, az OVA Euroregionális Együttműködési Osztálya és a megyei tanács hatékony munkájának eredményei.
Régiónk az Európai Unió által finanszírozott Interreg VI-A NEXT HUSKROUA programon belül a kiválasztott pályázati projektek számát tekintve élen jár” – közölte Viktor Mikita kormányzó.
Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ 2023 novemberében meghirdette a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatására irányuló pályázati lehetőséget. Ennek célja az input anyagok és forgóeszközök beszerzésének támogatása a Kárpátalján bejegyzett és ténylegesen gazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági vállalkozások megerősítésének és tevékenységének fenntartása. Az összesen 200 támogatott pályázó figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a dokumentumok leadásának határideje április 5-e, azonban egy kérelem benyújtása ellenében egy későbbi időpontban is beszolgáltathatják az előírt dokumentumokat.
A 2023-as év folyamán az országban 114,13 ezer hektár mezőgazdasági területet adtak el – közölte az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat (Derzsgeokadasztr).
„Annak ellenére, hogy a 2021-es nyitás óta a földpiac körülményeit beárnyékolja a teljes körű invázió, a földeladás pozitív dinamikát mutat. A tavalyi mutatók meghaladták a 2021-es adatokat. Összesen 114,13 hektár földterületet adtak el. Egy hektárnyi föld átlagos értéke 38 800 hrivnya” – számolt be Dmitro Makarenko osztályvezető.
Az adatok szerint az eladott mezőgazdasági telkek mennyiségét tekintve Dnyipropetrovszk (14,14 ezer ha), Poltava (11,88 ezer ha) és Kirovográd (9,46 ezer ha) megye vezet a régiók között. A legkevesebb földterületet (360 hektárt) Voliny megyében adták el.
Makarenko kiemelte, hogy az ukrajnai földterületek értéke fokozatosan növekszik.
„2021 júliusa óta az átlagár hektáronként a tavaly év végi 36 000 hrivnyáról 38 800 hrivnyára nőtt. Ha figyelembe vesszük a 2024. január-februári időszakot, egy hektár értéke ismét nőtt, és meghaladja a 39 ezer hrivnyát” – tette hozzá.
