A kereskedelmi korlátozások nemcsak Washington kezében használhatók fegyverként. A szankciók felkészületlenül érték a legnagyobb amerikai dróngyártót.
A legnagyobb amerikai dróngyártó, az ukrán hadsereg számára is szállító Skydio ellen vezetett be szankciókat Kína, ami válságba is sodorta a vállalkozást, mivel számos kritikus alkatrészt, például az akkumulátorát eddig az ázsiai országból szerezte be.
Az amerikai dróngyártó most igyekszik kitölteni az ellátási láncban keletkezett réseket, és a Biden-kormánytól vár segítséget. Adam Bry, a vállalat vezérigazgatója a múlt héten találkozott Kurt Campbell külügyminiszter-helyettessel, de más vezető kormánytisztviselőkkel is tárgyalt a Financial Times információi szerint.
A legnagyobb amerikai dróngyártót készületlenül érték a kínai szankciók / Fotó: Skydio
Kína is hajlandó fegyverként használni gazdasági erejét
A cég vásárlóinak Bry arról írt, hogy a lépés tiszta vizet öntött a drónipar poharába, hiszen kétségtelenné vált, hogy Peking hajlandó az ellátási láncokat is fegyverként használni. A cégvezető szerint a vezető amerikai dróngyártó megsemmisítését célzó lépéssel Kína tovább akarja erősíteni a világ függését az ország dróngyártásától.
A Skydio válsága rávilágít a Kínára alapozó amerikai cégeket fenyegető veszélyekre, miközben a külföldi vállalatok már így is aggódva figyelik, ahogy Peking biztonsági okokra hivatkozva őrizetbe veszi leányvállalataik munkatársait. Az október 11-én bevezetett szankciók mögött ugyanakkor az áll, hogy Washington engedélyezte a támadódrónok Tajvan számára történő értékesítését.
Az ukránok számára felderítő drónokat szállító Skydio a közelmúltban a tajvani tűzoltóságtól nyert el szerződést.
Az amerikai dróngyártó most lázasan kutat alternatív beszállítók után, ebben amerikai tisztségviselők is segítik, ám a vállalat csak tavaszra várja a helyzet normalizálódását. A cégnek számos kormányzati és vállalati ügyfele van, köztük az amerikai hadsereg, de Ukrajnának is küldött több mint ezer drónt. A Skydio szerint a legújabb modellje, az X10 volt az első olyan amerikai drón, amely átment az ukránok elektronikus hadviselésre vonatkozó tesztjén, Kijev több ezret rendelt az eszközből.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt – írta meg a Cnbc.
Az IMF éves Fiscal Monitor jelentésében arra figyelmeztet, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100%-át.
A növekvő adósságszint jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik. A szervezet becslése szerint, ha ezt a két országot kizárnák a számításokból, a globális GDP-arányos államadósság mindössze 20% körüli értékre csökkenne.
Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta: „Az államadósság rosszabb lehet, mint amilyennek látszik.” Hozzátette, hogy a kormányok adósságszámításai gyakran optimista előfeltevéseken alapulnak, és hajlamosak az alulbecslésre.
A jelentés rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. Egyrészt a biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, másrészt szembe kell nézniük a magasabb adókkal szembeni ellenállással, miközben az államadósság szintje egyre kevésbé fenntartható.
Különösen nehéz helyzetben vannak a Szaharától délre fekvő afrikai országok. Ezekben az államokban a szegénység enyhítését célzó kiadások szükségessége, az alacsonyabb adózási képességek és a kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek együttesen jelentenek kihívást.
Az IMF figyelmeztet, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek miatt fennáll a hirtelen eladások veszélye a piacokon, ha a befektetők túlságosan rossznak ítélik meg egy ország költségvetési helyzetét. Ez a bizonytalanság még a magasabb adósságtűrő képességgel rendelkező fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában is problémát jelenthet, és magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet más országokban is.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, m...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729782180
[modified] => 1729724481
)
[title] => Az IMF szerint két ország miatt robbanhat az adósságbomba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54014
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54015
[image] => Array
(
[id] => 54015
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[original_lng] => 192320
[original_w] => 1125
[original_h] => 643
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-768x439.jpg
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-1024x585.jpg
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1729713737:12
[_thumbnail_id] => 54015
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 599
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 429
[1] => 428
[2] => 259
[3] => 5002
[4] => 33650
[5] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => államadósság
[1] => GDP
[2] => Kína
[3] => költségvetési hiány
[4] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[5] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 53953
[content] =>
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.
A kormány ösztönző intézkedései ellenére úgy tűnik, maga a kínai elnök sem igazán hisz abban, hogy a gazdaság újra életre kel. Az intézkedések óta tartott első nagyobb volumenű beszéde legalábbis erről tanúskodik.
A kínai kormány fogyasztásra ösztönző intézkedése egy egészen hajmeresztő tőzsderalit indítottak el a kínai piacon, és az elnök sincs ünnepi hangulatban. Az intézkedések óta a nemzet állapotáról tett megjegyzéseiben Hszi Csin-ping „tomboló viharokra” figyelmeztetett és azt üzente országának: készüljön fel a nehéz időszakra.
Ezzel együtt ugyanakkor úgy mutatott rá a következő időszakra, mint egy nehezebb, leküzdendő, de nem leküzdhetetlen akadályra – írja a Business Insider.
Mint azt hétfőn mondta Pekingben, a Kínai Népköztársaság 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében, az előre vezető út nem lesz zökkenőmentes:
„Minden bizonnyal lesznek nehézségek és akadályok, és komoly kihívásokkal találkozhatunk, például erős széllel, magas hullámokkal vagy akár heves viharokkal” – jelentette ki.
Ugyanakkor nem említett szót arról az élénkítő csomagról, amelyet kedden mutatott be a kormány. Ennek részét képezi, hogy államkötvényeket bocsátanak ki 284 millió dollár értékben, valamint, hogy csökkentik a jelzáloghiteleket és a rövid lejáratú kamatokat is.
Ugyan ezek okot adhatnak az optimizmusnak a mélyen szenvedő kínai gazdaság számára, a szkeptikusok szerint valószínűtlen, hogy azt a nagy rakás problémát a politika megváltoztatásával meg lehetne oldani.
Az elnök szavai a Nép Nagy Csarnokában óvatosságot tükröztek ugyan, ennek ellenére az állami ünnepség nem maradt csinnadratta nélkül.
A koronavírus-járvány miatt Kína mintegy három évig alkalmazta az úgynevezett zéró-Covid politikát, ami a vállalkozások jelentős részét tönkretette, a fogyasztók pedig spórolni kényszerültek, emellett pedig a kínai ingatlanpiac is gyengélkedett. A Barclays elemzői szerint a kínai háztartások ez idáig 18 billió dollárnyi vagyont veszítettek, ami egy háromfős háztartásra vetítve nagyjából 60 ezer dollárnyi vagyonvesztést jelent.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
A frissen jóváhagyott öt nukleáris erőműprojekt összesen 11 reaktorblokkból áll, amelyek Kína saját fejlesztésű harmadik és negyedik generációs nukleáris technológiáit (lásd alább) kombinálják. A beruházások összértéke várhatóan meghaladja a 240 milliárd jüant (33,3 milliárd dollár) – jelentették kedden a Nemzeti Energiaügyi Hivatal (NEA) tisztviselőire hivatkozva.
Az egyik kiemelt projekt a Csiangszu tartományban található Xuwei nukleáris energiával fűtött erőmű, amely a világ első olyan létesítménye, amely magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorokat kombinál nyomottvizes reaktorokkal.
A projekt első szakaszának építési munkálatai 2025-ben kezdődnek, és évente 32,5 millió tonna ipari gőzt fognak előállítani, valamint több mint 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek. Ezzel 7,26 millió tonna szén felhasználását váltják ki és 19,6 millió tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
A kanadai kormány bejelentette, hogy 100 százalékos importvámot vezet be a Kínában gyártott elektromos járművekre. Ez azonos az Egyesült Államok által bevezetett vám mértékével. A nyugati országok kormányai szerint erre azért van szükség, mert Kína állami támogatásokkal tisztességtelen előnyhöz juttatja saját gyártóit.
A bejelentésre azután került sor, hogy Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egyeztetett Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel és a kabinet tagjaival. Jake Sullivan kedden egyébként Pekingbe utazik.
Justin Trudeau azt is bejelentette, hogy Kanada 25 százalékos vámot vet ki a kínai acélra és alumíniumra, mert mint fogalmazott:
„az olyan szereplők, mint Kína, úgy döntöttek, hogy tisztességtelen előnyhöz juttatják magukat a globális piacon”.
Kanada Kínában gyártott Tesla autókat is importál, így ezek is 100 százalékos vámmal lesznek megterhelve, miközben az amerikai vállalat ezt könnyedén elkerülhetné, ha az egyesült államokbeli vagy németországi gyáraiból szállítana Kanadába.
Kína kanadai nagykövetsége szerint Ottawa lépése károsan hat a kereskedelmi és gazdasági együttműködésre. A diplomáciai képviselet közleménye szerint a kanadai intézkedés nem más, mint kereskedelmi protekcionizmus és politikailag motivált döntés, ami sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. A dokumentum leszögezi: „Kína minden szükséges intézkedést megtesz a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek védelme érdekében”.
[type] => post
[excerpt] => A kanadai kormány bejelentette, hogy 100 százalékos importvámot vezet be a Kínában gyártott elektromos járművekre. Ez azonos az Egyesült Államok által bevezetett vám mértékével. A nyugati országok kormányai szerint erre azért van szükség, mert Kín...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724797140
[modified] => 1724785309
)
[title] => Kanada 100 %-os vámot vet ki a kínai elektromos járművekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52470&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52470
[uk] => 52493
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 52471
[image] => Array
(
[id] => 52471
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[original_lng] => 262143
[original_w] => 700
[original_h] => 393
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724849005:2
[_thumbnail_id] => 52471
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 596
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 7
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Uncategorized
)
[tags] => Array
(
[0] => 675
[1] => 1451
[2] => 259
[3] => 293237
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elektromos autók
[1] => Kanada
[2] => Kína
[3] => vámadó emelés
)
)
[6] => Array
(
[id] => 52390
[content] =>
India júliusban napi 2,07 millió hordó olajat vásárolt Oroszországból, 4,2 százalékkal többet, mint júniusban, és 12 százalékkal nagyobb volument, mint egy évvel ezelőtt. A világ legnépesebb országa ezzel megelőzte Kínát, a távol-keleti óriás ugyanis naponta 1,76 millió hordót importált.
Az orosz fekete arany az elmúlt hónapban India teljes importjának 44 százalékát tette ki a Reuters szerint. Ez azzal magyarázható, hogy az ország finomítói előszeretettel veszik az engedményekkel értékesített orosz olajat, miután a nyugati országok szankciókkal sújtották Moszkvát, így Oroszország kénytelen Ázsiában értékesíteni az energiahordozóit.
Újdelhi az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 10,4 milliárd dollárt spórolhatott az oroszországi importtal, ráadásul az indiai finomítók sokszor a hordónkénti hatvandolláros ársapka feletti összeget fizetnek a fekete aranyért. Washington ennek ellenére sem kérte Indiától a vásárlások visszafogását.
Sőt, India azt állítja, hogy ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne. Érdemes hozzátenni, hogy a két ország jó kapcsolatai több évtizedre tekintenek vissza, ebből kifolyólag Újdelhi semmilyen büntetőintézkedést nem vezetett be Moszkva ellen, és nem ítélte Oroszországot, inkább közvetítőként lép fel a konfliktusban.
India az energiahordozók mellett az orosz műtrágyát és fegyvereket is nagy mennyiségben veszi, miközben Oroszország az indiai gyógyszerek egyik legfőbb felvevőpiacának számít, és bekerült India öt legnagyobb kereskedelmi partnere közé.
Bár a kínai finomítók importja kismértékben visszaesett júliusban, ez cégenként változó. Például az egyik legnagyobb olajvásárlójának számító vegyipari vállalat, a Shanghai Petrochemical idén felpörgette az Oroszországból származó behozatalt: a cég 620 ezer tonna orosz nyersolajat vásárolt az első fél évben, míg tavaly még egy tonnát sem. Ennek köszönhetően a vállalat nyereséges lett, holott egy éve még veszteséget termelt.
A fekete arany még mindig nélkülözhetetlen
Az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt. Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Oroszországi Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több fekete aranyat termelt ki az elmúlt évtizedekben. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta tavaly napi 32,8 millió hordóval.
Gázból Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb készletével, és bár az Egyesült Államok csak az ötödik helyen áll ezen a listán, mégis a legnagyobb termelő. A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések ellenére az energiahordozókat viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket jelent az érintett államoknak.
Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozásokat vezet be az antimon exportjára Kína – ezt a kínai kereskedelmi minisztérium jelentette be.
Kína igazi antimon-nagyhatalom, tavaly a világ teljes termelésének 48 százalékát adta annak a stratégiai fontosságú fémnek, amelyet főként a hadiiparban, például lőszerekben, infravörös rakétákban, nukleáris fegyverekben és éjjellátó szemüvegekben, valamint akkumulátorokban és fotovoltaikus berendezésekben használnak.
A korlátozásokat „a nemzetbiztonság és a nemzeti érdekek védelme, valamint a fegyverzet-ellenőrzés nemzetközi kötelezettségének teljesítése érdekében vezetik be” – áll a minisztérium közleményében, amelyet a Reuters szemlézett.
Antimon: jobb megtartani, mint eladni
A minisztérium szerint a korlátozások nem irányulnak egyetlen konkrét ország vagy régió ellen sem.
Az antimonra mindenkinek szüksége van a fegyverkezéshez, ezért jobb megtartani, mint eladni – mondta Christopher Ecclestone, a londoni Hallgarten & Company igazgatója és bányászati stratégája a hírügynökségnek. A kínaiak lépése szerinte erős nyomás alá fogja helyezni az amerikai és az európai hadsereget.
A szeptember 15-től hatályos korlátozások hatféle antimontermékre vonatkoznak, beleértve az antimonércet, az antimonfémeket és az antimon-oxidot is. Az egy hónap múlva életbe lépő új szabályozás emellett tiltja az arany-antimon olvasztásához és szétválasztásához szükséges technológia engedély nélküli kivitelét is az országból.
Az érintett exportőröknek hatósági engedélyt kell szerezniük a kettős – katonai és polgári – felhasználású termékek és technológiák kiviteléhez.
Az Egyesült Államok gyorsítaná a kitermelést
Az Egyesült Államok és más országok igyekeznek csökkenteni a Kínától való függőségüket a kulcsfontosságú anyagok tekintetében, ennek érdekében támogatási csomagokat dolgoznak ki a kritikus ásványi anyagokkal, köztük a ritkaföldfémekkel foglalkozó ágazataik számára.
A China Securities elemzői áprilisi kutatási jegyzetükben már előre jelezték, hogy a háborúk és a geopolitikai feszültségek miatt a fegyverek és lőszerek iránti növekvő kereslet valószínűleg az antimonérc ellenőrzésének és készletezésének szigorodását fogja maga után vonni.
A Perpetua Resources nevű amerikai bányavállalat, amely a Pentagon és az amerikai Export-Import Bank támogatásával dolgozik egy helyi antimon- és aranyprojekten, eredetileg 2028-ra tervezte az amerikai termelés elindítását, amennyiben idén megkapja a végleges engedélyeket. Kína lépései miatt a vállalat már az antimon gyorsabb előállításának lehetőségeit kutatja.
Vizsgáljuk azokat a lépéseket, amelyeket az beruházás során megtehetünk azért, hogy az antimon hamarabb felszínre kerülhessen a stratégiai igények kielégítésére – mondta Jon Cherry, a Perpetua vezérigazgatója a Reutersnek.
„Az (amerikai) védelmi minisztérium tisztában van az antimon fontosságával és a rendelkezésre álló készletek szűkösségével. Sok különböző forrásból hallottunk az antimonellátás anomáliáiról, s hogy a piac napról napra szűkösebb” – tette hozzá a cégvezető.
A Perpetua részvényei csütörtökön 19 százalékkal, hároméves csúcsra ugrottak a hírre, de a kínai antimontermelő cégek részvényárfolyamát is fellendítette a korlátozásról szóló híradás. A Tibet Huayu Mining 10 százalékkal pattant fel, de a Hunan Gold és a Guangxi Huaxi Non-Ferrous kurzusa is bő 3 százalékkal erősödött.
A kétoldalú fizetési késedelmek a Vlagyimir Putyin elnök májusi kínai látogatásakor is kiemelt helyen szerepeltek a napirenden, és bár a fizetési problémák továbbra is fennállnak már születtek megoldási ötletek – írja a Reuters.
Ide sorolható például a kisebb, regionális kínai bankok használata, amelyek tevékenységét Washington nehezen, vagy nem is tudja felderíteni.
A barterkereskedelem lehetővé tenné Moszkva és Peking számára, hogy megkerüljék a fizetési problémákat, csökkentsék a nyugati szabályozó hatóságok láthatóságát a kétoldalú tranzakciókat illetően, és korlátozzák a valutakockázatot.
Oroszország jelenleg is kidolgozza a barterkereskedelemre vonatkozó szabályozást, és a Reuters forrásai alapján Kína is hasonlóan jár el.
Az egyik nagy orosz bank egyik felső vezetője szerint programot kidolgozás alatt van, de nem volt hajlandó részleteket közölni. Egy pénzforgalomban dolgozó forrás szerint egy Oroszországgal élelmiszeripari termékeket exportáló kereskedelemről folynak jelenleg a tárgyalások.
Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium és a kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az áruk barterkereskedelmével kapcsolatos kérdésekre.
A források szerint a hagyományosabb kereskedelmi eszközök átláthatósága visszatartó erő a kétoldalú kínai-orosz kereskedelemben, főleg mivel Oroszország és Kína nem rendelkezik közvetlen fizetési mechanizmussal.
Rendkívül lassan haladnak a banki tranzakciók Kína is Oroszország között, a jüanban végrehajtott átutalások 80 százalékát magyarázat nélkül visszautalják.
Az efféle visszatérítések az orosz vállalkozások számára azonban komoly árfolyam- és jutalékveszteséget jelentenek, a hónap elején több meg nem nevezett orosz áruexportőr azt nyilatkozta, hogy a Kínával folytatott kereskedelem egyre nehezebbé vált, mivel még a jüanban történt közvetlen kifizetéseket is késleltették vagy befagyasztották.
A Business Insider felidézi, hogy a gondok decemberben kezdődtek el, amikor az Egyesült Államok másodlagos szankciókat vetett ki az olyan pénzintézetekkel szemben, amelyek segítenek Oroszországnak a szankciók kijátszásában.
Mindez Kínától az Egyesült Arab Emírségekig, Törökországig és Ausztriáig arra késztette a bankokat, hogy kínosan ügyeljenek rá, hogy ne kerüljenek célkeresztbe.
Júniusban tovább súlyosbodtak a problémák, miután az amerikai kormány pénzügyminisztériuma egy új, Oroszországgal szembeni kiterjedt szankciócsomagot vezetett be.
Emiatt azonban a moszkvai tőzsde kénytelen volt leállítani a dollár- és euróforgalmat.
A Kommersant orosz lap szerint a szigorodó korlátozások megkerülése érdekében emiatt egyes oroszoknak, akik kínai vállalatokon keresztül akarnak árut vásárolni, most közvetítőkön kell keresztül menniük, többletköltséggel.
A két ország közötti folyamatos üzleti tevékenység miatt tavaly 240 milliárd dolláros rekordot az orosz-kínai kereskedelem. Júniusban a Kínából Oroszországba irányuló, jüanban denominált exportja 4,76 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
