Az új cseh kormány egymásután áll elő az újabb ötletekkel, amelyek célja, hogy valahogy összehangolják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat a gazdaság mozgásban tartásának igényével.
A nem sokkal 2021 vége előtt hatalomra került cseh kormány egyre újabb ötletekkel áll elő a járvány kezelésében – derül ki a Radio Praha cikkéből.
A prágai vezetést mintha az omikron koronavírus-változat hajszolná: ki akarják találni, hogy mit csináljanak, ha ennek rohamos terjedése kiüti a fél országot, újabb gazdasági válságot okozva.
A DIANA Biotech vállalat január első hete után a hétnapos mozgóátlagot elemezve arra jutott, hogy az omikron-variáns adja immáron az országban a koronavírus-fertőzések felét. Más laborok szerint valójában már 80 százalék ez az arány. A szakértők napi 50 ezres fertőzési adatot várnak az omikronhullám csúcsán. A kormány egyik válasza, hogy felpörgették az iskolában a tesztelést.
A másik, hogy az otthoni karantént 14 napról 5 napra rövidítik, ám ennél is újszerűbb, hogy be kívánják vezetni az úgynevezett munkahelyi karantént. Az erőteljes tesztelés a munkahelyeken már megkezdődött, ezt akarják megtoldani az újfajta korlátozással. A lényeg az lenne, hogy a legfontosabb munkahelyeken, az iskolákban, a közüzemeken, a buszvezetők körében pozitív koronavírusteszttel is dolgozhatnának az emberek, illetve a kontraktszemélyek, amíg nem betegednek le.
A munkakörülményeiket hozzáigazítanák a karanténhez, biztosítanák a távolságtartást, a kétfelé védő maszkok hordását. A kormány nem akar egyoldalúan lépni, mielőtt újítanának egyeztetnek az ország regionális vezetőivel. Ezzel egyidejűleg az erős társadalmi ellenállásra reagálva felülvizsgálják az előző kormány kezdeményezését, a kötelező oltás bevezetését bizonyos foglalkozási körökben, illetve a 60 évesnél idősebbek esetén.
A legagresszívabb és legfertőzőbb Delta-törzs gyors terjedése néhány hete komoly aggodalmat okoz a közgazdászoknak. Még néhány héttel ez előtt az európai gazdaság erőteljes fellendülése felhőtlennek tűnt. Mint ismeretes, a korlátozások feloldása Európa nagy részén a lakosság üzleti aktivitásának, a kiskereskedelmi értékesítések és a gazdaság gyors növekedéséhez vezetett. Ilyen élénkülés láttán sok közgazdász javította előrejelzéseit Európa gazdasági fellendülésének üteméről. Ekkor azonban a Delta eljutott a kontinensre, és nagyon gyorsan mindent felfordított.
„Aggódom, hogy a Delta megakadályozhatja ezt (helyreállást) – nyilatkozta a kialakult helyzetről Eric Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza, aki nemrégen 4-ről 4,5%-ra emelte az euró övezet gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseit. – Nagyon rossz lesz, ha újabb lockdown bevezetését kell bejelenteni, bár a Google adatai azt mutatják, hogy az emberek viselkedését jobban befolyásolja az óvatosság és a felelősségtudat, mint a lockdown.”
Hasonló véleményen vannak a német és a francia hatóságok, akik néhány napja már figyelmeztették állampolgáraikat, hogy tartózkodnak az idei spanyolországi látogatásoktól, mivel az ország már megelőzte a szomszédos Portugáliát a betegek számát illetően. A Pireneusi-félszigeten a nyári szezon legelején kitört járvány már súlyosan sújtotta az idegenforgalmi szektort, amely fontos szerepet játszik a pireneusi országok gazdaságában. Az OECD adatai szerint a járvány előtt Portugáliában a GDP mintegy 10%-át, Spanyolországban pedig csaknem 6%-át biztosította a turizmus.
Pablo Ernandes de Cosa, a spanyol központi bank vezetője elmondása szerint az erőteljes gazdasági fellendülésre vonatkozó előrejelzése a feltételezésen alapult, hogy ezen a nyáron leküzdik a „válságot”, és a spanyol turisztikai szektor jövedelme eléri a 2019-es 50%-át. Összehasonlításképpen: 2020-ban ez a járvány előtti bevétel 20%-át tette ki.
Hollandiában is kitört a pánik, múlt pénteken bejelentették, hogy újra korlátozásokat vezetnek be az éttermek, bárok, kávézók és szórakozóhelyek működését illetően. Mint ismeretes, a múlt héten Cipruson korlátozásokat vezettek be a tömeg rendezvények résztvevőit illetőn. A szigeten az új fertőzéses esetek száma jelenleg a legmagasabb a 2021-es évben. A portugál hatóságok pedig a turistáktól kötelező vakcinációt és negatív PCR-tesztet követel. Ellenkező esetben nem szállhatnak meg a szállodákban és nem kapnak helyet az éttermekben.
Az Európai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) nemrégiben arról számolt be, hogy az EU-ban és az euró övezetben az új megbetegedések száma 38,6/100 ezer lakosról 51,6/100 ezer lakosra emelkedett. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a kórházi ápolást igénylők száma és az elhalálozási arány egyelőre stabil maradt. Spanyolországban például a kórházi ágyak kihasználtsága csak 2,6%.
A múlt héten az Európai Bizottság 2021-re 4,8%-ra emelte az EU gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, ami 1976 óta a legmagasabb fejlődési mutató. Ez azt jelenti, hogy az európai gazdaság ipari termelésének a járvány előtti szintre kellene visszaállnia a folyó év végéig. Emlékeztetőül, tavaly rekord mértékű, 6,2%-os visszaesést regisztráltak.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa ugyanakkor arra szólít fel, hogy ne vigyék túlzásba az új lockdownok bevezetését, és úgy véli, hogy nincs ok a pánikra.
„Nem tapasztaljuk az új korlátozások bevezetésére irányuló tendenciát – mondta. – Épp ellenkezőleg, a korlátozások enyhítését látjuk a nagyobb országokban.” Mindezek ellenére sok közgazdász felfigyelt arra, hogy a Delta-törzs gyakrabban a fiatalokat fertőzi meg. És a fiatalok képezik az EU jövőjének alapjait
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslata szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be szerdán a Financial Times című üzleti napilap.
Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.
Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. „Az országoknak fontolóra kell venniük ezt a lehetőséget, amely segítene megértetni a polgáraikkal, hogy mindenki hozzájárul a járvány utáni kilábaláshoz” – mondta Gaspar.
Az IMF szerint nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be.
Március közepén Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, „kisebb vagy jelentősebb” adóemelésre számíthatnak. Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése.
Biden egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt. Az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban. „A vita örvendetes. A kompromisszum elkerülhetetlen. A változás biztos”- fogalmazott Biden. Hozzátette: hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő. Yellen terve szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után.
Tavaly 15,5 milliárd euró bevételkiesést szenvedett el Párizs és környékének vendéglátó- és szállodaipara a járvány miatt lecsökkent forgalom következtében a regionális turisztikai hivatal hétfői jelentése alapján.
A turisztikai és üzleti céllal érkező látogatók száma az átlagos 50 millióról mintegy kétharmadával, 17,5 millióra csökkent, az ágazat bevétele pedig 6,4 milliárd euróra esett tavaly a 2019-es 22 milliárdról. A koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú korlátozások gyakorlatilag felszámolták a tengeren túli érkezéseket. A nyári szezonban, július-augusztusban 18 százalékkal a német turisták tették ki a látogatók legnagyobb csoportját. A második legnagyobb csoportot a brit, a harmadikat a holland, majd a belga és az olasz turisták alkották.
A legkedveltebb turisztikai célpontok, például a Versailles-i kastély vagy a Musée d’Orsay is hatalmas forgalomkiesést szenvedtek el. A múzeumok 140 napig voltak bezárva tavaly, a Louvre látogatottsága így 72 százalékkal, a Versailles forgalma pedig 76 százalékkal csökkent 2019-eshez képest.
A szállodák többsége az üzleti és turisztikai utazók elmaradása miatt március közepe és május vége között, valamint október végétől kénytelen volt bezárni. A tavaly teljes évben a vendégéjszakák Párizs térségében 68 százalékkal csökkentek a 2019-eshez képest. A bérlakások és apartmanok forgalma kevésbé, 55 százalékkal csökkent. A nemzetközi utazók kiesése elsősorban a párizsi belvárosi hotelek, valamint a luxusszállodák forgalmát vetette vissza.
K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi lesz azokkal, akik nem? Sokan tartoznak ide: a rosszul fizetett munkások, a munkanélküliek vagy akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak. Ők tele vannak adóssággal, nincsenek tartalékaik, és a perspektíváik is szomorúak – véli a szakértő.
A Wall Street szárnyaló árfolyamaiból ugyanis ők egyáltalán nem profitálnak. Amerika szegényebb felének mindössze a részvények összértékének a 0,7 százaléka jut, közben viszont a legfelső 10 százalék birtokolja a részvény vagyon 87,2 százalékát, a legfelső 1 százalék pedig az 51,8 százalékát. Nem csoda, hogy az USA 50 leggazdagabb emberének vagyona egyenlő a lakosság szegényebbik felének, azaz 165 millió embernek a pénzével.
Hitelválság jöhet
Évtizedeken át ezt a problémát úgy oldották meg, hogy Amerika szegényebb része eladósodott. 2008-ban ez a buborék durrant ki – emlékeztet Nouriel Roubini, aki azt a válságot is előre megjósolta.
Most szerinte hasonló krízis készülődik, többek közt azért, mert a szegényebb rétegek különböző alkalmazásokkal forgatják a pénzüket a tőzsdén. Erről szól a „bitcoin buli” és a „GameStop narratíva” – hangsúlyozza az amerikai közgazdász, aki nemes egyszerűséggel shitcoin-nak (sz** pénznek) nevezi a kriptovalutákat.
Azért veszélyes ez, mert a kisemberek úgy érezhetik: nem munkával kell pénzt keresni, hanem szerencsés tőzsdei műveletekkel. Csakhogy az értéktelen részvények egynapos kereskedésével szerzett pénzek pillanatok alatt elúszhatnak, és adósságba kergethetik a tőzsdéző rétegeket.
Súlyosbítja a helyzetet az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzpolitikája, amely önti a pénzt a piacra. Egyre többen bírálják ezt, mondván, hogy emiatt előbb vagy utóbb megindul a kamatlábemelés. Ez pedig előrevetíti a nagy tőzsdei korrekció lehetőségét. Szerinte a tőzsdei buborék jelei szemmel láthatóak: olyanok, mint az 1929-es és a 2000-es válság előtt voltak.
Ilyen körülmények között a Fed minden bizonnyal aggódik, hogy a piac azonnal összeomlana, ha megszüntetné a mennyiségi lazítást. Csakhogy így tovább növekszik az eladósodás: a magánvállalkozók éppúgy, mint az állam, új hiteleket vesznek fel, és ez végképp megakadályozza azt, hogy normalizálódjon a helyzet a pénzpiacon. Középtávon pedig érkezhet a stagfláció, amikor csak az árak nőnek, a gazdaság pedig alig – jósolja Nouriel Roubini.
Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárdos támogató csomagja elvben nagy segítség lehetne a szegényebb rétegeknek, de Roubini szerint ők annyira úsznak máris az adósságban, hogy a nekik jutó összeg legfeljebb az egyharmadát költik majd el a piacon. A többit a hitelek törlesztésére kell fordítaniuk.
Problémát jelent még, hogy a vírusválságnak sincs még vége, és senki sem tudja, hogy hány kis- és közepes vállalkozás éli túl ezt a nehéz időszakot, ami rengeteg munkahely jövőjét teszi bizonytalanná.
[type] => post
[excerpt] => K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615474020
[modified] => 1615420429
)
[title] => Nouriel Roubini: Sokaknak fog fájni a koronavírus-válság vége
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10981&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10981
[uk] => 11005
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 10982
[image] => Array
(
[id] => 10982
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg
[original_lng] => 189472
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1615533263:3
[_thumbnail_id] => 10982
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 6065
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 1717
[2] => 47
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Vélemények
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1309
[1] => 1173
[2] => 11938
[3] => 1471
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági válság
[1] => koronavírus gazdasági hatása
[2] => Nouriel Roubini
[3] => Wall Street
)
)
[6] => Array
(
[id] => 10668
[content] =>
Súlyos gondokkal küzd a Cseh Légitársaság (CSA), a vállalatot szerkezetátalakítással szeretnék megmenteni a csődtől – ismerte el Vladimíra Dufková, a CSA szóvivője szerdai nyilatkozatában.
A szóvivő arra a sajtóhírre reagált, miszerint a légitársaság a napokban jelezte a munkaügyi hivatalnak, hogy a közeljövőben további mintegy 430 alkalmazottjától fog megválni. A CSA tavaly nyár óta már 300 alkalmazottját menesztette a koronavírus-járvány következtében kialakult problémák miatt.
„Megerősíthetem, hogy már megkaptuk a tömeges elbocsátásra irányuló újabb elképzelés tervezetét” – mondta a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilapnak Tereza Löffelmanová, a légitársaság szakszervezeteinek egyik vezetője. Az alkalmazottak még nem ismerik a cégvezetés elképzeléseit – tette hozzá.
A CSA semmiképpen sem állította le működését, folytatódik a CSA megmentésére irányuló szerkezetátlalakítás – jelentette ki Dufková. Szerinte az újabb elbocsátás egyelőre csak terv, amely nem biztos, hogy teljes egészében meg fog valósulni. A társaság gépei a piaci helyzet alakulásától függően továbbra is repülnek, bár takarékos üzemmódban – jegyezte meg.
A Cseh Légitársaság a Smartwings csoport tagja. A Smartwings február elején a kormányhoz fordult, és 1,1 milliárd koronás segítséget kért a CSA megmentésére – írja a Hospodárské Noviny. A közlekedési minisztérium közölte: külön programot a légitársaság megmentésére nem tervez, a Smartwings, mint a CSA tulajdonosa, ugyanakkor jogosult támogatást kérni azokból a programokból, amelyeket a kormány már korábban meghirdetett a járvány által okozott gazdasági károk, veszteségek enyhítésére.
Frantisek Simáne, a Smartwings csoport tulajdonosa szerint a CSA tavalyi vesztesége mintegy másfél milliárd korona. A cég esetleges csődje azokat a klienseket is érintheti, akik majdnem egymilliárd korona értékben repülőjegyeket vettek a CSA-tól, de eddig még nem használták fel.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Várhatóan megállapodik a varsói kormány a szolgáltatási szektorban működő vállalatok tulajdonosaival arról, hogy könnyítenek a korlátozásokon, amelyek a tevékenységüket érintik. A cégek egy ideje azzal fenyegetőznek, hogy akkor is kinyitnak, ha ezért büntetést kell fizetniük. A korlátozások olyanok, mint az energia: nem vesznek el, csak átalakulnak.
A lengyelországi szolgáltató ágazat képviselői nagyon szeretnének már kinyitni, az élen a szállodások menetelnek, de a vendéglátó helyek és a kisebb (kozmetikai, fodrász) vállalkozások is munkába akarnak állni – derül ki a Business Insider Polska tudósításából. Az elmúlt napokban egyre többen csatlakoztak ahhoz a lázadáshoz, amelynek résztvevői dacára a tilalomnak, vállalva az ezért járó büntetést, mégis kinyitották üzleteiket. A lázadók maximum 30 ezer zlotys (2,4 millió forint) bírságot kockáztatnak.
A Lengyel Hotelek Gazdasági Kamarájának (IGHP) titkára, Marcin Maczynski január utolsó előtti hétvégéjén arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a napokban tárgyaltak a kormány képviselőivel, mert úgy tűnik, a varsói vezetésnél is meghallgatásra találtak a panaszaik. Az egyeztetések témja az volt, hogy a befagyasztott vállalatok milyen egészségügyi feltételek teljesítése mellett kezdhetnék újra a tevékenységüket. A járvány még nem múlt el – ezt nem hagyhatják figyelmen kívül.
A kormány nem zárja ki a szigorítások enyhítését a gasztronómiai, a hotel és a fitnesz ágazatokban, de új egészségvédelmi szabályokat akar bevezetni, amelyek garantálják, hogy a lazítás miatt ne pörögjenek fel a fertőzések. A hotelek képviselői úgy vélik, hogy nehéz hozzátenni azokhoz a szabályokhoz, amelyek eddig is kötelezőek voltak, így alkalmazták azokat. Szerintük a szállodák készen állnak működésük újrakezdésére, és legálisan szeretnék ezt megtenni, nem forszíroznák tovább a kormánnyal a konfliktust.
A fejlesztési, munkaügyi és technológiai miniszter helyettese, Olga Semeniuk azt mondta, hogy a január végéig hátra lévő napokban aktualizálják a biztonsági előírásokat, megerősítik azokat, hogy a vállalkozók meg tudják védeni dolgozóikat és vendégeiket a fertőzés veszélyétől. A megbetegedések számának emelkedése a kormány számára elfogadhatatlan. Elsősorban olyan szabályokról van szó, mint hogy hány méter távolságot kell tartani az egy légtérben lévők között, mennyi kézfertőtlenítési pontot kell felállítani, továbbá hogy kiknek és hogyan kell felügyelniük a szabályok betartását.
A hotelesek képviselői elmondták, hogy régóta kapcsolatban állnak a minisztériummal, és már régen, még tavaly márciusban felajánlották a saját biztonsági protokolljuk bevezetését, amit a tisztiorvosi szolgálattal is egyeztettek. Nem tudják, hogy ehhez lehet-e újat hozzátenni. Kifogásolják, hogy ma Lengyelország egyike azoknak az államoknak, amelyekben a legszigorúbb intézkedések korlátozzák a vendégek fogadását.
Ahhoz, hogy szolgáltató szektor cégei újra kinyithassanak például február elsejétől, csak a kormány akarata hiányzik. Az intézkedések betartása nem gond sem a szállodai alkalmazottaknak, sem a vendégeknek. Mindenki hozzászokott már a maszkviseléshez, a kézfertőtlenítéshez, a távolság betartásához. Emellett a szállodák a nyitáskor kezdetben csak szobáik felét adnák ki, éttermeikben csak minden második asztalt használnák.
A varsói kormány bejelentette, hogy fenntartja korlátozó intézkedéseit legalább január végéig, a korlátozások miatt bezárni kényszerülő vállalkozók azonban megelégelték sanyarú sorsukat, és közölték, hogy ők a zárlat meghosszabbítása ellenére is kinyitnak.
Vendéglők, szállodák, portpályák, fodrászok, kozmetikusok egyszerre jelentették be, hogy ők bizony legkésőbb január 18-ig ki fogják nyitni vállalkozásaikat.
A Business Insider Polska cikke alapján írta a napi.hu, hogy a legtöbb vállalkozó már úgy érzi, hogy elment a falig, „felemésztik őket a helységek bérleti díjai, a hiteltörlesztések, félnek a fizetésképtelenségtől és életük munkájának elvesztésétől”.
A lázadás a kabinettel szemben egyébként nem esélytelen a lengyel vállalkozók számára, mivel nemrég egy bíróság egy kinyitó fodrász javára döntött, mondván, hogy a zárlat érvénytelen, mivel azt a lengyel kormány rendeletben hirdette meg, így az alkotmányellenes.
A vállalkozók szerint a társadalom mellettük áll.
A vállalkozók akcióját „Mi kinyitunk!” jelszóval hirdették meg. Bejelentésükkor mindenkit biztosítottak afelől, hogy a szigorú egészségügyi szabályok betartásával vigyáznak vendégeik, ügyfeleik biztonságára. Közölték, hogy szerintük „mindenkinek joga van a munkához, mindenkinek van családja, szerettei, akiket el kell tartania és akikért felelős”.
Tovább emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten, mivel a tomboló koronavírus-járvány miatt újabb vállalkozások kényszerültek leállásra és így munkavállalóik elbocsátására.
A washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 885 ezer volt a december 12-ével zárult héten, ami 23 ezerrel haladja meg az egy héttel korábbi 862 ezret. Az utóbbi öt hétben négyszer is emelkedést mértek. Elemzők érzékelhető csökkenést, 800 ezres számot vártak.
A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor 8,7 millió álláshely szűnt meg, 665 ezren tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők heti száma.
Az Egyesült Államokban tombol a koronavírus-járvány, az igazoltan megfertőződött emberek száma már átlépte a 16,7 milliót, a halottaké pedig a 304 ezret. Az állami és helyi kormányzatok sorra vezetik vissza a vállalkozások tevékenységét megbénító intézkedéseket, számos fogyasztó pedig kerüli az olyan zsúfolt helyeket, mint a bevásárlóközpontok, éttermek vagy bárok.
A kongresszus szerdán közelebb került ahhoz, hogy elfogadja az újabb, harmadik gazdaságösztönző csomagot még az évvégi ünnepek előtt. Közgazdászok szerint a több mint 900 milliárd dollár értékű csomag némileg ellensúlyozhatja a fogyasztók kiadásainak csökkenését, de nem tudja megakadályozni a további leépítéseket. Még mindig több mint 19 millió ember kap valamilyen típusú munkanélküli támogatást. Ha csak a kongresszus nem cselekszik nagyon gyorsan, a jövő héten felük már nem kaphat semmilyen támogatást, mert akkor fut ki a szövetségi kormány munkanélkülieket támogató programja.
Az újabb gazdaságösztönző intézkedések hiányában és az új koronavírussal megfertőződöttek számának drasztikus emelkedésével a gazdaság növekedése meredeken lassult a negyedik negyedévben. Novemberben mindössze 245 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság, és az amerikai gazdaság kétharmadát lefedő szolgáltatási ágazat teljesítménye csökkent. A novemberivel együtt május óta közel 12,4 millió állást sikerült visszaállítani, de ez még mindig alig több mint fele a koronavírus-járvány első két hónapjában felszámolt 22,2 millió munkahelynek.
Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 5,0 százalékos évesített ütemben csökkent az első negyedévben, a második negyedévben pedig 31,4 százalékkal, majd július-szeptemberben már 33,1 százalékkal nőtt, részben a kormányzat több mint 3000 milliárd dollár értékű gazdaságösztönző intézkedéseinek köszönhetően.
