A legszegényebb és az energiaimportra szoruló fejlődő országok a legnagyobb vesztesei a közel-keleti konfliktusnak. A Hormuzi-szoros körüli harcok, és az energiaválság hosszú távú hatásai továbbra is magasan tartják a kőolaj- és földgáz világpiaci árát – figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Világbankkal közös washingtoni ülést követően.
A közel-keleti válság még tart, de ha azonnal véget érne, a következmények még akkor is sokáig megmaradnak. A legszegényebb afrikai országoknak további kölcsönökre lesz szükségük az IMF szerint, sokuk ráadásul már most is részt vesz valamelyik nemzetközi programban. Az alacsony és közepes jövedelmű energiaimportőr országoknak egyszerre kell megbirkózniuk a növekvő
energia,
élelmiszer
és műtrágyaárakkal.
A napokban előrelépés történt az Egyesült Államok és Irán között, a tárgyalások során az ellenségeskedő felek megállapodtak a Hormuzi-szoros újranyitásában, ám szombatra ismét kiújultak a harcok a térségben és egyelőre patthelyzet van. A globális piacoknak mindenesetre jót tett a felek közötti látszólagos közeledés, ennek köszönhetően az olajárak érdemben csökkentek.
A nemzetközi egyeztetést követően Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter kiemelte, szerinte csak korlátozott hatása lesz a válságnak a globális gazdaságra, de csak akkor, ha mielőbb véget ér a konfliktus – számolt be a Financial Times. Az IMF a világgazdaság kilátásait elemezve 0,3 százalékponttal csökkentette a feltörekvő országok gazdasági növekedési előrejelzéseit, a fejlett gazdaságok növekedési előrejelzésén ugyanakkor nem változtatott a valutaalap a konfliktust megelőző prognózisához képest.
A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte, a terhek növekedése nem egyenletesen oszlik meg, az Egyesült Királyság kilátásai például érdemben romlottak.
Az Egyesült Államok képviselői ezzel szemben kedvezőbben értékelik a helyzetet. Szerintük a világ sokkal ellenállóbbá vált a magas kőolajárakkal szemben, köszönhetően annak, hogy a világ sokkal energiahatékonyabbá vált.
A világ vezetői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a globális piaci helyzet továbbra is nagyon törékeny és kiszámíthatatlan marad, a jelenlegi energiaválság pedig tovább növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok között.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az iráni háború miatt várhatóan lefelé módosítja idei globális növekedési előrejelzését – közölte kedden Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója, miután előző nap már beszélt a kilátások romlásáról. A konfliktus kitörése előtt az IMF még a prognózis javítását tervezte, az energiaellátási válság azonban alapvetően megváltoztatta az előrejelzést – írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított iráni támadása óta akadoznak az Öböl-térségből érkező energiaszállítmányok. Ez klasszikus negatív kínálati sokkot okozott a piacon. A Brent nyersolaj ára a háború előtti hordónkénti 70 dollárról nagyjából 110 dollárra ugrott. A dízel és a kerozin ára pedig ennél is meredekebben emelkedett.
Georgieva szerint éppen ezért az infláció elleni fellépésnek kell prioritást élveznie.
Az IMF vezetője arra figyelmeztetett, hogy a világ ma jóval kevésbé felkészült egy komolyabb gazdasági visszaesés kezelésére, mint a koronavírus-járvány előtt volt. A pandémia és az ukrajnai háború után a legtöbb kormány gazdaságpolitikai mozgástere beszűkült, miközben az államadósság szintje érdemben nem csökkent. Ezzel párhuzamosan a nagyhatalmi feszültségek megnehezítik a válságkezeléshez elengedhetetlen nemzetközi együttműködést.
Az energiapiaci zavarok mellett a konfliktus a globális műtrágyaellátást is megakasztotta, ami már a nemzetközi élelmezésbiztonságot is fenyegeti. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint a háború elhúzódása és a tartósan száz dollár feletti olajár esetén további 45 millió ember nézhet szembe súlyos élelmezési válsággal.
A gazdasági sokk hatásai aszimmetrikusak. A legsebezhetőbb helyzetben a konfliktushoz földrajzilag közelebb lévő, nettó energiaimportőr és szűk költségvetési mozgástérrel rendelkező országok vannak. Különösen igaz ez a Perzsa-öbölből származó energiától erősen függő ázsiai régióra. Több kormány már hatósági árakkal és támogatásokkal próbálja tompítani az energiaárak emelkedésének hatásait. Georgieva azonban óva intett attól, hogy ezek az intézkedések meghaladják az adott országok költségvetési teherbíró képességét.
Az exportkorlátozásokat pedig egyenesen károsnak nevezte.
A jegybankok számára az IMF vezérigazgatója szerint a legfőbb kihívás az infláció letörése és a gazdasági növekedés fenntartása közötti egyensúly megtalálása lesz. Ez éles ellentétben áll a 2020-as koronavírus-válsággal. Akkor a kereslet és a kínálat egyidejű visszaesése miatt a fiskális és a monetáris politikai válaszlépéseket még könnyen össze lehetett hangolni.
Az IMF új makrogazdasági előrejelzései a jövő héten, a szervezet washingtoni tavaszi ülésszakán válnak hivatalossá.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója csütörtök reggel Kijevbe érkezett, hogy magas szintű tárgyalásokat folytasson az ukrán vezetéssel – számolt be az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF vezérigazgatója a tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel, Julija Szviridenko miniszterelnökkel és Andrij Pisnij NBU-elnökkel, valamint az üzleti élet vezetőivel. Georgieva ukrajnai látogatásának részleteit biztonsági okokból szigorúan titokban tartották. Az IMF vezetője legutóbb 2023 februárjában járt Ukrajnában.
Ukrajna és az IMF korábban novemberben előzetes megállapodásra jutott egy négyéves, 8,2 milliárd dolláros hitelprogramról, amely számos intézkedéstől függ, beleértve a költségvetés elfogadását és a donorfinanszírozási garanciák támogatását. Az IMF tisztviselői szerint Ukrajna előrelépést tett, és arra számítanak, hogy az igazgatótanács néhány héten belül megvizsgálja a kérdést.
A finanszírozás jóváhagyása kritikus fontosságú, mivel további külső beruházásokat szabadít fel Ukrajna költségvetési hiányának kezeléséhez, amelyre az IMF becslései szerint 2029-ig körülbelül 136,5 milliárd dollárt kell fordítani.
Georgieva áttekinti Ukrajna előrehaladását számos területen, beleértve a 2026-os költségvetés elfogadását, az adóalap bővítésével a hazai bevételek növelésére irányuló intézkedéseket, valamint a nagyszabású külső donorfinanszírozás támogatásszerű feltételekkel történő megszerzését.
Az új megállapodás bejelentésekor az IMF közölte, hogy az ukrán hatóságokkal abban is megállapodtak, hogy felgyorsítják az adóelkerülés megakadályozására irányuló erőfeszítéseket, beleértve a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelem megadóztatását, az import vámhézagjainak bezárását és az áfa-mentességek eltörlését.
Az IMF arra számít, hogy Ukrajna ezen kezdeményezések egy részét a parlamentben is bemutatja, de a bevételek növekedésére 2027 előtt nem számít. Ukrajna a múlt hónapban fontos mérföldkőhöz ért a finanszírozási hiány áthidalásában, amikor az EU vezetői megállapodtak egy 90 milliárd eurós hitel nyújtásáról két év alatt. Ukrajnának csak akkor kell törlesztenie a hitelt, ha Oroszország a háború befejezése után jóvátételt fizet.
Befejeződött egy 2,6 milliárd dolláros, a gazdasági növekedéshez kötött adósságátütemezés is. Az új IMF-program felváltja a jelenlegi négyéves, 15,5 milliárd dolláros programot, amelyből mintegy 10,6 milliárd dollárt folyósítottak. Az új előzetes megállapodás feltételezi, hogy a háború idén véget ér, de tartalmaz egy „negatív forgatókönyvet”, miszerint a háború csak 2028-ban ér véget.
Az IMF vezetője szerint a magas adósság és az alacsony növekedés továbbra is a világgazdaság fő kihívásai. Kristalina Georgieva figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem korlátozásának veszélyeire, és aggodalmát fejezte ki a geopolitikai feszültségek miatt. Az IMF és a Világbank közelgő éves ülésén a globális gazdasági kilátások, a szegénység felszámolása és a zöld átállás lesznek a fő témák – írja a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Kristalina Georgieva csütörtökön figyelmeztetést adott ki a világgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A CNBC-nek adott interjújában kiemelte, hogy bár jelentős előrelépés történt a globális gazdasági fellendülésben, két fő akadály továbbra is fennáll:
A magas adósságszint és az alacsony növekedési ütem.
Még nincs itt az ideje az ünneplésnek. Ha megnézzük az előttünk álló kihívásokat, a legnagyobb az alacsony növekedés és a magas adósság. Ez az a terület, ahol jobban kell teljesítenünk – mondta Kristalina Georgieva.
Az IMF vezetője elismerően szólt a nagyobb központi bankok infláció megfékezésére tett intézkedéseiről, de rámutatott, hogy az eredmények nem egyenletesek. Egyes gazdaságokban továbbra is problémát jelent a magas infláció, ami fokozza a társadalmi és politikai elégedetlenséget.
Georgieva figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi kereskedelem már nem lesz olyan erős növekedési motor, mint korábban. Kiemelte, hogy számos gazdaságban egyre több a korlátozó intézkedés. Az Egyesült Államok és az Európai Unió például büntetővámok sorozatát vezette be Kínával szemben.
Az IMF vezérigazgatója óva intett a protekcionista intézkedésektől, hangsúlyozva, hogy ezek éppúgy árthatnak a bevezetőknek, mint a célpontoknak.
Azt tanácsoljuk, hogy alaposan vizsgálják meg a költségeket és az előnyöket, és azt, hogy ez mit jelenthet középtávon
A közelgő IMF és Világbank éves ülésén, amelyet jövő héten tartanak Washingtonban, a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök között többek között a világgazdasági kilátásokról, a szegénység felszámolásáról és a zöld energiára való átállásról fognak tárgyalni.
Georgieva a geopolitikai feszültségeket is a globális pénzügyi stabilitást fenyegető fő kockázatok közé sorolta. Különösen aggasztónak nevezte a közel-keleti konfliktus esetleges kiterjedését és annak potenciális hatását a regionális gazdaságokra, valamint a globális olaj- és gázpiacokra.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajnát támogató 2023–2027 közötti programja 15,1 milliárd dollárt irányoz elő, de a legfontosabb a támogatás az összes többi ország részéről – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Harmadik alkalommal különítettünk el forrásokat a programunkhoz, de annak legfontosabb szerepe az, hogy katalizátorként szolgálja Ukrajna pénzügyi támogatását.” A szavai szerint a program 122 milliárd dollárt mozgósít négy év alatt. „Ez előre jelezhetővé teszi az ukrán vezetésnek, hogy a finanszírozás megtörténik. És nagyon örültem a tegnapi kijelentéseknek a kerekasztalon Ukrajnával kapcsolatban. Ukrajna támogatása továbbra is stabil. Ez biztos” – tette hozzá.
Az IMF ügyvezető igazgatója emlékeztetett az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurójára Ukrajna számára. „Az amerikai kormányzat a Kongresszus támogatását kéri Ukrajnának. Sok más ország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Dél-Korea is aktívvá válik. A lista hosszú” – mondta.
Az IMF-vezető megjegyezte, hogy Ukrajnában „látjuk a gazdasági csapat és az ukrán nép nagy elszántságát, hogy a háború ellenére működő gazdasága legyen”. „15,1 milliárd dollár értékű programunk van Ukrajnával. Márciusban nagyon sikeresen befejeztük a harmadik felülvizsgálatot. Ebből kiderül, hogy Ukrajnának sikerült ellenállnia a háború rendkívül zavaró erejének. A növekedés 5,3 %, az infláció 3,2 %, az adóbeszedés a GDP körülbelül 36 %-a” – adott hangot derűlátásának Kristalina Georgieva.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója szerint Ukrajnának idén 42 milliárd dolláros költségvetési támogatásra van szüksége, mivel folytatja a harcot az orosz invázió ellen – közölte az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Ukrajna globális támogatása továbbra is szilárd. Az Ukrajna elleni orosz háborút azonban meg kell állítani, ez emberi tragédia és akadálya a világgazdaság növekedési kilátásainak.”
Az IMF 2023. március végén jóváhagyott Ukrajnával a Kibővített Alapkeret (EFF) keretében egy 15,6 milliárd dollár értékű megállapodást. Kijev politikai kötelezettségvállalást kapott a partnerektől, hogy 2027-ig 122 milliárd dollárt biztosítanak számára. Ukrajna várhatóan 5,4 milliárd dollárt kap az IMF-től 2024-ben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa ma Kristalina Georgievát választotta az IMF vezérigazgatójának a 2024. október 1-jén kezdődő második ötéves ciklusra. Az igazgatótanács döntése konszenzussal született – derül ki a szervezet péntek esti közleményéből.
A 2024. március 13-án meghatározott kiválasztási folyamatnak megfelelően az igazgatótanács a mai döntés meghozatala előtt több megbeszélést folytatott, többek között Georgieva asszonnyal, az egyetlen jelölttel. A mai ülést követően az Igazgatóság koordinátorai, Afonso S. Bevilaqua és Abdullah F. BinZarah a következő nyilatkozatot tették: az igazgatótanács e döntésével elismerését fejezte ki Georgieva asszonynak a hivatali ideje alatt tanúsított erős és agilis vezetéséért, amellyel egy sor jelentős globális megrázkódtatás között navigált. Georgieva asszony vezette az IMF példátlan válaszlépéseit ezekre a sokkokra, beleértve a világjárvány kezdete óta 97 ország számára több mint 360 milliárd dollárnyi új finanszírozás jóváhagyását, az Alap legszegényebb, legkiszolgáltatottabb tagjainak adósságszolgálati könnyítést, valamint 650 milliárd dollárnak megfelelő, történelmi jelentőségű különleges lehívási jog (SDR) kiutalását.
A jövőre nézve az igazgatótanács üdvözölte, hogy a vezérigazgató továbbra is a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás kérdéseire helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor biztosítja, hogy az Valutaalap továbbra is alkalmazkodjon és fejlődjön, valamint megfeleljen a teljes tagság igényeinek.
Georgieva szerint a magas alapkamat más országok gazdaságára is nyomást gyakorol. Az IMF vezetője ezért azt kéri Washingtontól, hogy hamarosan kezdjék el a csökkentést.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a magasabb amerikai alapkamat nem jó hír a világ többi részének, és aggodalomra adhat okot, ha hosszú ideig folytatódnak, de szerinte az amerikai jegybank prudens módon jár el – írta a Reuters.
Georgieva az Észak-atlanti Tanács által szervezett rendezvényen elmondta, hogy az amerikai kormány más intézkedéseket is megvizsgálhatna annak érdekében, hogy az amerikai gazdaság ne melegedjen túl.
A magasabb kamatszintek vonzóbbá teszik az Egyesült Államokat, így a pénzügyi áramlások ide érkeznek, és ez a világ többi részét némileg nehéz helyzetbe hozza – figyelmeztetett az IMF-vezér, aki szerint a Fednek sürgősen el kellene kezdenie a kamatcsökkentést.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Ukrajna szövetségeseinek a lehető leghamarabb több tízmilliárd dollárt kellene biztosítaniuk az országnak, a kiegészítő finanszírozás késedelme ugyanis veszélyezteti az ukrán gazdaság fellendülését – jelentette ki Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az IMF vezetője elmondta, hogy Kijev valószínű néhány hónapig képes kezelni a rövid távú finanszírozás hiányát, dicsérve az ukrán hatóságokat, mert szerinte „újraélesztették a gazdaságot”, megfékezték az inflációt és megerősítették Ukrajna adóalapját. De mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is alkudozik az ország finanszírozási csomagjain, Ukrajna gazdasági fellendülése veszélybe kerülne, ha „alkalmazkodásra kényszerülne” új pénzügyi támogatás hiányában – tette hozzá.
Mint Georgieva jelezte, a további késedelmek arra kényszeríthetik Kijevet, hogy visszatérjen a destabilizáló politikához, például a pénznyomtatáshoz, ahogy azt az Oroszország tavalyi invázióját követő hónapokban tette. „Fontos, hogy ne hosszabbítsuk meg ezt az időszakot, mert akkor ez nagyobb nyomást fog gyakorolni Ukrajnára, és éppen abban a pillanatban, amikor az ország visszatért a gazdaság legjobb kilátásaihoz” – hangsúlyozta.
Az IMF vezetője elmondta, hogy Ukrajna mindent megtett annak érdekében, hogy biztosítsa szövetségesei támogatását. „Kemény lépéseket tettek a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Az IMF betöltötte szerepét, nagyon szorosan együttműködik Ukrajnával. Szükségünk van Ukrajna partnereire – az Egyesült Államokra és Európára egyaránt. A munka az Egyesült Államokban és Európában folytatódik. Végül továbbra is optimista vagyok, hogy megkapják a támogatást” – fejezte ki bizakodását Kristalina Georgieva.
Zelenszkij elnök washingtoni munkalátogatása során találkozott Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójával – közölte kedden az rbc.ua hírportál az elnök honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna elnöke köszönetet mondott az IMF-nek az Oroszországgal folytatott teljes körű háború kezdete óta Ukrajnának időben és jelentős mértékben nyújtott segítségért. „Ez a nagy támogatás nagyon fontos Ukrajna és az ukrán nép számára. A háború alatt a védett pénzügyi rendszer kritikus fontosságú” – mutatott rá. Az elnök egyúttal megköszönte az IMF igazgatótanácsának a döntését, hogy 900 millió dolláros hitelrészletet juttat Ukrajnának.
Kristalina Georgieva a maga részéről hangsúlyozta, hogy az IMF csodálja Ukrajna háborús körülmények között elért eredményeit. „Jó eredményeket mutat Ukrajna gazdasága. Idén 4,5%-os GDP-növekedésre számítunk. 2023 harmadik negyedévében a GDP 9,3%-kal nőtt 2022 harmadik negyedévéhez képest, ami egyszerűen hihetetlen. Novemberben az infláció visszaesett 5,1%-ra, ami sok olyan ország álma, amely nem áll háborúban” – lelkendezett az igazgató.
A felek arról is tárgyaltak, hogy 2024-ben nemzetközi forrásokat vonzanak Ukrajnába. Megvitatták azt is, hogy a nemzetközi partnerekkel együtt hogyan lehet folytatni a munkát az Ukrajna számára nyújtott pénzügyi támogatás mozgósításán. Felmerült az a téma is, hogy hatékony mechanizmust kell létrehozni a befagyasztott orosz eszközök Ukrajna megsegítésére való felhasználásához. Egy ilyen mechanizmus alternatív költségvetési támogatást és beruházásokat biztosíthat Ukrajnának, amelyek az ország talpra állításához szükségesek.
