Több mint 100 ország állampolgárai több mint 3000 vállalatot alapítottak Ukrajnában a háború alatt. Kijev a legvonzóbb üzleti régióvá vált.
A leggyakrabban török állampolgárok indítottak vállalkozást a háború kezdete óta. 396 vállalkozás nyílt meg általuk (az összes vállalkozás 12,9%-a), az üzbég állampolgárok 312 vállalkozást jegyeztek be Ukrajnában (az összes vállalkozás 10,1%-a). A harmadik helyen a lengyel állampolgárok állnak 224 vállalkozással (7,3%).
A top 10-ben az Egyesült Államok, Kazahsztán, Németország, Azerbajdzsán, Izrael, az Egyesült Királyság és Kína állampolgárai is szerepelnek. Emellett a külföldi tulajdonosú cégek közel felét Kijevben jegyezték be. És ami a legmeglepőbb: az üzbég állampolgárok a leggyakoribb cégtulajdonosok a fővárosban 175 céggel – írja a pravda.ua.
A legtöbb külföldi tulajdonosú cég a nagykereskedelemmel (30,7%), az ingatlanügyletekkel (6,7%) és a számítógépes programozással (5,8%) foglalkozik.
Ukrajnában több mint 140 000 céget jegyeztek be a tömeges regisztrációs címeken. Vagyis egy helyen gyakran, több mint 50 vállalkozás is be van jegyezve.
A külföldi befektetők közvetlen hozzáférést kaptak a piaci adósság eszközeihez (az állampapírok kivételével), amelyek célja Ukrajna újjáépítése és helyreállítása – számolt be az ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálata.
Július 24-től a jegybank nyithat és kezelhet névleges tulajdonosi értékpapírszámlát külföldi bank számára. Ez lehetővé teszi a hazai és nemzetközi pénzügyi piacok infrastruktúrájának összekapcsolását a külföldi tőke Ukrajnába való bevonása érdekében, megnyitja az utat a külföldi befektetések előtt az állam újjáépítésére kibocsátott pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést. Ide tartoznak többek között a helyi hitelkötvények, az infrastrukturális kötvények, a nemzetközi pénzügyi szervezetek kötvényei és egyéb, Ukrajna helyreállítását célzó adósságot finanszírozó eszközök.
Az IMF-fel közös program középpontjában a külföldi befektetők az állampapírokon kívül a piaci adósságot finanszírozó eszközökhöz való közvetlen hozzáférést biztosító mechanizmusok kialakításának kérdése áll. A változtatások lehetővé teszik az IMF-fel kötött gazdasági- és pénzügyi politikai memorandum rendelkezéseinek végrehajtását.
Ukrajnának nagyjából 500 milliárd dollárra lenne szüksége az országos infrastruktúra újjáépítéséhez, ha a háború most véget érne. Ezt a pénzt állami támogatásokból nem tudja előteremteni az ország, így kénytelen lesz a külföldi beruházások számára vonzóvá válni. Ahhoz, hogy a magánbefektetők Ukrajnába vigyék a pénzüket olyan piaci környezet kell, amire a nagy cégek nem tudnak nemet mondani.
A nemzetközi közösség egyre jobban bízik az ukrán gazdaságban rejlő potenciálban. Ukrajna háború utáni újjáépítése hatalmas tőkét mozgat majd meg, sok cég pedig már most helyezkedik a tűz körül.
Ukrajnai szakértők szerint az ukrán piac vonzereje jelenleg nem a kecsegtető befektetési lehetőségekben van, hanem az ukrán kormány stratégiájában. Amikor a háború véget ér, Ukrajna nagy részét a romokból kell majd felépíteni. Ehhez hatalmas mennyiségű pénz és munkaerő kell majd, ami nem áll majd Kijev rendelkezésére. Annak érdekében, hogy meglegyenek az újjáépítéshez szükséges erőforrások, az ukrán kormány már most rendkívül kedvező feltételekkel csábítja az országba a külföldi befektetőket.
Ukrajna piaci értékét az is emeli, hogy az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által nyújtott pénzügyi támogatások és garanciák tovább bővítik a külföldi befektetők számára elérhető lehetőségeket, ezzel is elősegítve az ország gazdasági helyreállítását.
Külföldi beruházások nélkül nem lehet újjáépíteni Ukrajnát
Egyes becslések szerint az ukrán infrastruktúrában keletkezett károk mértéke meghaladja a 157 milliárd dollárt. A Világbank úgy becsüli, hogy a teljes újjáépítéshez a következő 10 évben legalább 486 milliárd dollárt kell az országba pumpálni.
Ezt a pénzt csak az egyes állami támogatásokból nem fogja tudni előteremteni Ukrajna, így mindenképpen ki kell alakítania egy olyan piaci közeget, ami vonzóvá teszi az országot a magánbefektetők számára.
Ukrajnában szükség lesz a belső piac élénkítésére is. Ehhez olyan programokat kell szerveznie a kormánynak, ami segít kiképezni a modern iparágak elvárásainak megfelelő ukrán munkaerőt. Különösen a magas hozzáadott értékű szektorokban fontos ez, mint például az IT, vagy a megújuló energiák.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának nagyjából 500 milliárd dollárra lenne szüksége az országos infrastruktúra újjáépítéséhez, ha a háború most véget érne. Ezt a pénzt állami támogatásokból nem tudja előteremteni az ország, így kénytelen lesz a külföldi beruházások számára...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715030940
[modified] => 1715013108
)
[title] => Még a háború előtt sem volt ennyi külföldi beruházás Ukrajnában
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48371&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48371
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48372
[image] => Array
(
[id] => 48372
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[original_lng] => 191639
[original_w] => 1024
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715002308:12
[_thumbnail_id] => 48372
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1325
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4880571e5dbebc07daa45024beeb579e] =>
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
500 milliárd dolláros közvetlen tőkebefektetéssel dicsekedett Oroszország a háború kezdete előtt. Ennek nagyrésze nyugati tőke volt, amely gyors ütemben távozott orosz földről. A Yale egyetem tanára, Jeffery Sonnenfeld tanulmányt írt erről, és ebből kiderül, hogy több mint 1400 cégről van szó, amely csökkentette szerepét Oroszországban vagy végképp kivonult onnan. Igaz, nem mindegyik: Sonnenfeldet mindenesetre ezt követően Putyin kitiltotta Oroszországból.
A legérdekesebb az olaj és gázkitermelés, hiszen itt van a legnagyobb üzlet. Ezek általában vegyesvállalatok, olyan orosz óriásokkal közös vállalkozások, mint a Rosznyeft vagy a Gazprom. A BP példája jól mutatja, hogy milyen komplex folyamatról van szó: a Rosznyeft 19,75%-a volt a brit cégé. Ennek értéke a háború előtt 14 milliárd dollár volt. A britolaj óriás azonnal közölte, hogy kiszáll az üzletből, de a gyakorlatban a folyamat csak az év végén fejeződött be.
A BP kénytelen volt leírni 25,5 milliárd dollárt – számolt be a New York Times. Ennek ellenére kedden rekordprofitot jelentett be: az energiaválság minden eddiginél többet hozott a konyhára. A tavalyi év profitja 40 milliárd dollár volt, míg az előző évben ez csak 12,8 milliárd dollár.
A Shell Szahalin szigetén levő érdekeltségét egészen egyszerűen elkobozta az orosz állam. Hogy megy ez a gyakorlatban? Úgy, hogy az orosz menedzserek nevére írják a céget, illetve a részvénypakettet – írja a Project Syndicate oldalon Aslund professzor, aki korábban tanácsadója volt az orosz kormánynak, tehát jól ismeri a helyzetet. Anders Aslund néhány éve könyvet adott ki ezzel a sokatmondó címmel: Haveri kapitalizmus Oroszországban a piacgazdaságtól a kleptokráciáig. Ebben rámutat arra, hogy a kleptokrácia, mely egyre inkább jellemzi Putyin rendszerét, mennyire hátrányos az orosz gazdaság modernizálódása szempontjából. Ez a negatív folyamat azóta csak felgyorsult.
