Ebben az epizódban az emberiség elsődleges fehérjeforrásának, a hús új előállítási módjairól beszélgetünk. Hollandia, Spanyolország és Németország élen jár a sejtalapú húsok fejlesztésében, de Olaszországban már betiltották.
A laboratóriumokban történő hústermesztéshez élő állatoktól gyűjtik be a sejteket, és bioreaktorokban szaporítják őket. A kapott anyagot ezután rostokkal és más elemekkel gazdagítják a megfelelő textúra és tápanyagok érdekében. Mivel a mesterséges hús csont és bőr nélküli, felhasználását elsősorban hamburgerek, falatkák és kolbászok készítésére tervezik.
Bár az e területen végzett kutatások mintegy 40%-át magánszervezetek végzik Európában, az Európai Bizottság az új élelmiszerekről szóló rendelet keretében még mindig nem határozta meg az Unióban történő forgalmazásra vonatkozó közös szabályokat.
„Ha egy vállalat kérelmet akar benyújtani és forgalomba hozatali engedélyt akar kérni egy új élelmiszerre, jelen esetben a sejtalapú húsra, akkor kérelmet kell benyújtania, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) pedig tudományos véleményt ad” – mondta az Euronewsnak Gerardo Fortuna.
Fortuna szerint az Európai Bizottság, amely dönt a jóváhagyásról, általában az EFSA tudományos véleményét követi.
Olaszország volt az első uniós ország, amely betiltotta az új élelmiszert, de az EU csaknem fele, köztük Franciaország, Görögország és Románia is aggodalmát fejezte ki a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt lehetséges hatása miatt.
Tizenkét tagállam közösen küldött levelet idén az Európai Bizottságnak, amelyben nyilvános vitát és társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatot kértek.
„Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és állatokkal való kapcsolatukat illetően”– Céline Imart Európai parlamenti képviselő; jobbközép, Franciaország
Hagyományok és etika kérdése? A mesterséges húst ellenzők attól tartanak, hogy kiszoríthatja a hagyományos állattenyésztést, valamint hogy a gyártási folyamat energiaigényes és sok vizet használ.
A támogatók az állatok jólétére és az állattenyésztés visszaszorításának előnyeire hivatkoznak, többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Megkérdeztünk néhány embert Róma és Berlin utcáin, hogy mit gondolnak erről az új ételről.
„Szerintem van értelme bizonyos csoportok számára, akik szeretik a hús ízét és állagát, de nem akarnak állatokat ölni” – mondta egy berlini lakos. „Ellenzem a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszereket. Nem tudom, hogy a szintetikus hús feldolgozott élelmiszernek számít-e, de szerintem igen” – tette hozzá egy római lakos.
Ez az innováció azonban nemcsak gazdasági, hanem etikai kérdéseket is felvet – érvelt Céline Imart jobbközép francia politikus, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja.
„Szerintem nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, valamint vitát és párbeszédet kezdeményezzünk olyan elemekkel, amelyek valóban tudományos alapokon nyugszanak. Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és az állatokkal való kapcsolatukat tekintve, ha elkötelezzük magunkat a mesterséges hús bioreaktorokkal történő előállítása mellett” – mondta az EU DECODED-nek.
Mi a helyzet a címkézéssel? Számít-e, hogy szintetikus húsnak, laboratóriumban termesztett húsnak vagy vágásmentes húsnak nevezzük? A szakértők szerint igen. De van még egy nagy kérdés: vajon tényleg meg akarnánk enni?
