Nagy-Britannia 2,26 milliárd font (mintegy 2,93 milliárd dollár) hitelt nyújt Ukrajnának, amelynek a visszafizetése Oroszország befagyasztott eszközeiből származó bevételek terhére történik majd – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a brit kormány honlapjára hivatkozva
A jelentés szerint a Nagy-Britanniától kapott kölcsön Ukrajna katonai kiadásainak költségvetési támogatására szolgál. A célja, hogy az ország pénzt fektessen be kulcsfontosságú felszerelésekbe, hogy támogassa a háborús erőfeszítéseket. Légvédelemről, tüzérségről és „szélesebb körű felszerelés-támogatásról” van szó. Ezen túlmenően az hitele a Nagy-Britannia által Ukrajnának nyújtott évi 3 milliárd font katonai segélyen felül vannak.
A brit kormány honlapja hangsúlyozta, hogy 2,26 milliárd fontnyi új támogatás a G7 Ukrajna rendkívüli bevételgyorsítási programjához való hozzájárulás, amelynek keretében a G7-országok 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteire. A brit kormány ismét hangsúlyozta, hogy a hitelt a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség terhére fizetik majd vissza.
Ukrajnának bejelentette a maga kulcsfontosságú feltételei a G7-nek a befagyasztott orosz vagyonból származó 50 milliárd dollár kiutalását illetően – közölte pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az ukrán televízió műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a pénzügyminiszter azt javasolta, hogy meg kell várni a zárónyilatkozatot a G7-ek csúcstalálkozójának eredményeiről. Ezt követően megkezdődik a technikai munka, amely segít a források kiutalásáról szóló döntés helyes felépítésében – tette hozzá. Mint megjegyezte, Kijev szintén részt vett ennek a kérdésnek a megoldásában, és megvoltak a maga kulcsfeltételei nevezetesen: Ukrajnának még ebben az évben meg kell kapnia a forrásokat; a forrásoknak feltételek nélkülieknek kell lenniük; a pénzeszközöket olyan célokra és kiadásokra kell fordítani, amelyekre Ukrajnának szüksége van.
„Meghallgattak minket, és remélem, hogy ez megvalósul abban a műszaki megoldásban, amelyről most tárgyalunk. Emellett lehetővé teszi a vagyonelkobzás ügyének előmozdítását, amihez mi is ragaszkodtunk” – mutatott rá Szerhij Marcsanko.
A G7-ek csoportjának pénzügyminiszterei a hírek szerint beleegyeznek, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére fordítsák – írja a Bloomberg a szombaton aláírandó közlemény tervezetére hivatkozva.
Az észak-olaszországi Stresa városában ülésező tisztviselők a nyilatkozatban rögzítik a tervet és az elért eredményeket, azzal a céllal, hogy a vezetők júniusban, az ország déli részén tartandó találkozójukon átvehessék a stafétabotot.
„Megvitatjuk azokat a lehetséges rendszereket, amelyek révén az orosz államadósság befagyasztott eszközeiből származó rendkívüli bevételeket Ukrajna javára lehetne fordítani” – olvasható a közleménytervezetben. „Megerősítjük, hogy a saját jogrendszereinkkel összhangban az orosz szuverén vagyon a mi joghatóságainkban mindaddig befagyasztva marad, amíg Oroszország meg nem fizeti az Ukrajnának okozott károkat”.
Korábban az Egyesült Államok azt szorgalmazta, hogy a G7-ek használják fel a mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz központi banki alapból származó jövőbeni bevételeket, amelyek nagy része Európában van „eltárolva”.
A terv akár 50 milliárd dolláros segélycsomagot is felszabadíthatna Ukrajna számára.
Jogszerűen nem tudják elkobozni az Ukrajna ellen indított háború miatt befagyasztott orosz vagyonokat – állapította meg az Európai Unió vezetése egy a Bloomberg birtokába jutott tervezet szerint. Így elkobzás helyett arra fókuszálnak, hogyan tudnák ezeket ideiglenesen hasznosítani, és a keletkező nyereséget eljuttatni Ukrajnának.
A hírügynökség szerint összesen 200 milliárd eurónyi orosz vagyonról van szó, ami csak az idei első negyedévben 750 millió eurót fialt az Euroclearnél, ahol letétbe van helyezve. Az EU két opciót mérlegel a felhasználásával kapcsolatban:
ideiglenesen használják fel a likvid eszközöket: befektetik és a bevételeket irányítják Ukrajnába,
extraprofitadót vetnek ki a nyereséget termelő orosz érdekeltségű cégekre, befektetésekre.
Az előbbivel kapcsolatban jelentős jogi akadályokat azonosítottak a szakértők, és nem lehet kiküszöbölni annak a kockázatát sem, hogy végül veszteséget termelnek. A lépés komoly jogbiztonsági kétségeket vethet fel, elbizonytalaníthatná a befektetőket, és feltehetően erőteljes válaszlépésre kényszerítené Moszkvát az érintett vagyonokat kezelő bankokkal szemben.
A járható útnak a második ígérkezik, mert ekkor nem nyúlnak hozzá közvetlenül a befagyasztott vagyonokhoz. Úgy tartják, hogy ennek nem lenne hatása a pénzügyi stabilitásra, békén hagyná az érintett cégek üzleti modelljét, és jogi helyzetét, emellett adóügyi szempontból is méltányos volna.
A Bloomberg megjegyzi, hogy az érintett vagyonok egy része készpénzben és letétben van, ugyanakkor számottevő hányada olyan értékpapírokban áll, amelyek a következő években járnak le, és jelentős hozammal kecsegtetnek.
Arról, hogy mit tegyenek, várhatóan az uniós vezetők jövő heti brüsszeli találkozóján születik végső döntés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán arról beszélt, hogy még nyár előtt előállnak egy lehetséges megoldással.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna mechanizmust készít elő a Nyugat által befagyasztott orosz vagyon elkobzására, ami körülbelül 500 milliárd dollárt tesz ki – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrajna újjáépítéséről szóló londoni konferencián tartott előadásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a kormányfő azt mondta: „Oroszországnak fizetnie kell azért, amit elpusztított, megsemmisített. Olyan méltányos mechanizmust készítünk elő, amely lehetővé teszi akár 500 milliárd dollárnyi, Nyugaton elrejtett orosz vagyon elkobzását. Az Európa Tanács ülésén megszületett a történelmi döntés egy nyilvántartás létrehozására az orosz agresszió által Ukrajnának okozott károkról és pusztításokról.”
Smihal szerint az újjáépítés második finanszírozási forrása az ukrán költségvetésből származó pénz, a többi között az ukrajnai orosz vagyon elkobzása. A 2023-as ukrán költségvetés már 3,3 milliárd dollárt irányoz elő, és ezekkel a forrásokkal már megkezdődött az ország fellendítése – tette hozzá.
„A harmadik forrás a nemzetközi partnerek, köztük a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítsége. A gyors helyreállításhoz szükséges 14,1 milliárd dollárból a partnerek már 4,3 milliárd dollár kiutalását garantálták. Azonban további 6,5 milliárd dollárra van szükségünk” – mutatott rá a miniszterelnök. Beszámolt arról, hogy a Világbank becslése szerint Ukrajnának idén 14,1 milliárd dollárra van szüksége ilyen kiemelt újjáépítési projektekhez.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormányfő a The Guardian című brit kiadvány rovatában úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna úttörő a külföldi vagyon elkobzásának folyamatában, mert ehhez hasonlót még senki nem csinált a világon. „Megértjük partnereink félelmeit, de Oroszország bűnözői fellépése annyira példátlan, hogy alapvetően új, merész döntésekre van szükség. Ezek a döntések nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ számára is fontosak lesznek” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Az EU illetékesei arról tárgyalnak, hogyan adják át Ukrajnának a globális pénzügyi piacokon rekedt több milliárd eurós orosz vagyonból származó nyereséget.
A Financial Times forrásaira hivatkozva közölte, az erre vonatkozó találkozót május 24-én tartották meg. A tisztviselők az Euroclear orosz eszközeiből származó kamat Ukrajnába történő átutalásának néhány verzióját fontolgatják. Bár ez nem maga a vagyon kisajátítása, de továbbra is növeli a Nyugat pénzügyi nyomását az Oroszországi Föderációra.
A belga kormány adatai szerint a szankciók eredményeként az Euroclearben 196,6 milliárd euró értékben zároltak orosz vagyont, amelyből 180 milliárd euró az orosz Központi Bank eszköze. Pénzt termelnek kuponok és törlesztések révén, amelyek egy évre elakadtak. Az Euroclear újra befekteti ezeket az alapokat, az EU kormánytisztviselői pedig azt tervezik, hogy a bevételt Ukrajnába küldik.
A kapott kamat Ukrajna javára történő átadásának kérdése „feltáratlan terület – mondta a kiadvány egyik beszélgetőtársa –, de úgy gondoljuk, hogy ez megtehető.” Egyes tisztviselők szerint ezt az elvet a befagyasztott orosz vagyon szélesebb körére is lehetne alkalmazni, beleértve azokat is, amelyek a luxemburgi Clearstream elszámolási társaságban rekedtek. A „pénzintézetek maguk sem tudják, mit kezdjenek ezzel a pénzzel”, és ígéretesnek tűnik számukra, hogy Ukrajna megsegítésére utalják át.
Jelenleg még szükség van ezen döntés jogi következményeire. Egy ilyen lépéshez valószínűleg szélesebb nemzetközi támogatásra lenne szükség, mivel hatással lehet a pénzügyi piacokra.
A forrás adatai szerint az EU aktív bevételkezelést is fontolóra vesz, hogy több pénzt szerezzen be, de a lépésnek jogi következményei lehetnek az Euroclear számára. Jelenleg meg kell találni az egyensúlyt az Euroclear szerepének védelme és a pénz Ukrajnának való átadása között.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Ukrajna még az idén megkezdené a lefoglalt orosz vagyon értékesítését – közölte csütörtökön Rusztem Umerov, az ukrán állami vagyonkezelő alap vezetője.
A vagyontárgyakat árverésre kívánják bocsájtani, hogy ebből finanszírozzák az ország újjáépítését – mondta Umerov. „Az a célunk, hogy mindent állami kézbe vegyünk, feldolgozzunk és eladjunk” – jelentette ki.
„Azt akarjuk, hogy ezen (orosz) vállalatok az ukrán állam és lakosok számára dolgozzanak” – húzta alá Umerov, aki szerint az idén 102 vagyontárgy – a többi között autók és ingatlanok – kerülnek kalapács alá.
Orosz vállalatok egyes ukrán ipari ágazatokban meghatározó szerepet játszottak.
„Ugyanakkor senki sem mérte fel ezen vagyontárgyak értékét” – mondta Umerov, bár azt elismerte, hogy ennek pótlása most egy bonyolult folyamat, amelyben különböző kormány- és bűnüldözési szervek is részt vesznek.
„Csak bírósági határozatot követően mehet át a lefoglalt és államosított vagyon az államkincstárba” – hangsúlyozta az ukrán illetékes, aki szerint jelenleg éppen ezen dolgoznak. Az első árveréseket pedig már tavasz végén, vagy nyár elején megtarthatják.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai orosz hadművelet nyomán több rendeletben szankciókat vetett ki orosz állampolgárokkal szemben, köztük olyan oligarchák ellen is, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek Ukrajnában.
A rendeletek egyebek között lehetővé teszik jogi eljárások indítását vagyonelkobzás céljával.
Példaként az ukrán állami vagyonkezelő alap munkájára Umerov a Demurinszkij bányászati- és feldolgozóipari céget nevezte meg, a világ vezető – az űr- és repülőipar részére szállító – titán termelőjét.
A céget februárban foglalták le az orosz tulajdonostól. A 284 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termelését időközben részben helyreállították. Umerov szerint abban reménykednek, hogy még az idén értékesíteni tudják.
❤️ The 55.22 carat "Estrela de Fura" was sold Thursday for a whopping $34.8 million at Sotheby's in New York, setting a record for the highest price ever paid at auction for a ruby.
