A kormány a 2025-ös költségvetés tervezetében a minimálbér és a létminimum emeléséről való lemondást javasolja, a szociális juttatások összege ezektől a mutatóktól függ – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az 12000. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint 2025-ben nem változik a minimálbér. A tervezet a következő minimálbér megállapítását javasolja 2025. január 1-től: havi összegben – 8000 hrivnya, óránként – 48 hrivnya.
„A minimálbér megállapított összege biztosítja ennek a garanciának az elért szintjét, figyelembe véve a 2024. évi jelentős növekedést (16%-os volt a növekedés 2023-hoz képest)” – áll a tervezet indokolásában.
Az állami szociális alapnorma a törvényben megállapított létminimum, amely alapján a lakossági jövedelem, a lakás- és kommunális szolgáltatások, a háztartási, szociális és kulturális szolgáltatások, az egészségügy és az oktatás területén az állami szociális garanciákat és normákat határozzák meg. Ezen a mutatón 2025-ben nem terveznek változtatást.
A projekt 2025. január 1-től személyenként havi 2920 hrivnya létminimum megállapítását javasolja, valamint a lakosság főbb társadalmi és demográfiai csoportjai számára: 6 év alatti gyermekeknek – 2563 hrivnyát, 6 és 18 év közötti gyermekeknek – 3196 hrivnyát, munkaképes személyeknek – 3028 hrivnyát, cselekvőképes személyeknek, amely a bírói alapbér megállapítására szolgál – 2102 hrivnyát, cselekvőképes személyeknek, amely más állami szervek azon alkalmazottai fizetésének a megállapítására szolgál, akiknek a bérét külön törvények szabályozzák, valamint az adó- és vámhatóság alkalmazottainak – 2102 hrivnyát, cselekvőképes személyeknek, amely a járási ügyészség ügyésze hivatalos illetményének megállapítására szolgál – 2102 hrivnyát, munkaképességüket elvesztett személyeknek (minimálnyugdíj) – 2361 hrivnyát, a munkaképességüket elvesztett személyek esetében, amely a radioaktív szennyezettségű területen való tartózkodásért fizetendő pótlék összegének megállapítására szolgál, beleértve a bírósági határozatokat is – 1600 hrivnyát.
A kormány a 2025-2027-es költségvetési nyilatkozatban a szociális ellátások mértékétől függő minimálbér és létminimum emelésétől való visszalépést javasolja – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága tagjának Telegram-csatornájára hivatkozva.
A közzétett dokumentum szerint „2025-2027-ben a minimálbér összege 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”. A költségvetési szektorban dolgozók javadalmazása az egységes bérháló 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállalók 2024 decemberi szinten maradó fizetése alapján történik.
A nyilatkozatban foglaltak szerint az alapvető állami szociális színvonal a törvényben megállapított létminimum, amely alapján az egészségügy és oktatás, a lakossági jövedelem, a lakhatás és a kommunális szolgáltatások, a háztartási, szociális és kulturális szolgáltatások területén az állami szociális garanciákat és normákat határozzák meg.
A létminimum tervezett nagysága és a létminimum ellátási szintje a 2025-2027-es évekre a 2024-es szinten van tervezve. 2025-2027-ben az egy főre jutó havi létminimum: hat éven aluli gyermekek esetében – 2563 hrivnya; hat és 18 év közötti gyermekeknél – 3196 hrivnya; munkaképes személyekre vonatkozóan – 3028 hrivnya; munkaképességüket elvesztett személyek esetében – 2361 hrivnya.
2024. január 1-jétől Ukrajnában 7100 hrivnyára nőtt a minimálbér, és a létminimum összege is emelkedett, számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Január 1-től a minimálbér az októberben megállapított 6700 hrivnyáról 7100 hrivnyára emelkedik.
A 2024-re tervezett második emelésre április 1-jén kerül sor – 8000 UAH-ig.
Változik a létminimum mértéke is: 3023 hrivnya a munkaképes személyeknek, 2563 hrivnya a hat év alatti gyermekek, 3196 hrivnya a hat és tizennyolc éves kor közötti gyermekek, és 2361 a munkaképtelen személyek esetében.
A létminimum általános mutatója 2589 hrivnyáról 2920 hrivnyára emelkedik.
A kormány a minimálbér két alkalommal történő emelését javasolja 2024-ben, január 1-től és április 1-től – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselőre, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának tagjára hivatkozva, aki a Telegram-csatornáján tette közzé a jövő évi költségvetés-tervezetet.
A jelentés szerint a költségvetés-tervezet 2024. január 1-től javasolja a minimálbér emelését: havi összegben január 1-től 7100 hrivnyára, április 1-től pedig 8000 hrivnyára; óradíjban január 1-től 42,6 hrivnyára, április 1-től pedig 48 hrivnyára.
Ezenkívül a kormány javasolja a minimálbér összegének 1600 hrivnya szinten történő meghatározását a bíróságok által kirótt bírságok kiszámításához. A minimálbér 19,4%-kal emelkedik annak ellenére, hogy csak 10,8%-os infláció várható.
A költségvetési módosítások előírják, hogy az egységes tarifahálózat 1. tarifakategóriájába tartozó alkalmazotti fizetések április 1-től 3195 hrivnyára, 2024. július 1-től 3600 hrivnyára emelkedik (jelenleg ez a mutató 2893 hrivnya).
A minimálbér Ukrajnában 2022. október 1-je óta nem változott, és 6700 hrivnya szinten van. A kormány korábban elfogadta a 2024-es költségvetés tervezetét, és a védelmet jelölte meg a fő prioritásnak, amelyre a költségvetés felét fordítják.
Ukrajna Pénzügyminisztérium mérlegeli a minimálbérek megemelését. A tárca közzétett egy dokumentumot az állami költségvetésről, amely információkat tartalmaz a minimálbérekről az elkövetkezendő két évre vonatkozóan.
A dokumentum szerint 2024-ben kétszer, januárban 7100 hrivnyára, júliusban pedig 8000 hrivnyára emelnék a minimálbért. 2025-ben 8370 hrivnya a cél, 2026. január 1-től pedig 8956 hrivnya.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a megfelelő minimumjövedelem tagállami bevezetésére – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
A tanácsi közlemény szerint az ajánlás célja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem mellett a magas foglalkoztatottság elérése azáltal, hogy a minimáljövedelem bevezetése elő kívánja mozdítani az elegendő anyagi forrással nem rendelkezők számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a munkaképes lakosság munkaerőpiaci integrációját. A tanács azt ajánlja, hogy a tagállamok határozzák meg a minimumjövedelem szintjét, figyelembe véve az összes jövedelemforrást, a háztartások sajátos szükségleteit és hátrányos helyzetét, az alacsony keresetűek vagy minimálbért keresők jövedelmét, az életszínvonalat, a vásárlóerőt, valamint az árszinteket és azok alakulását. A tanács javasolja továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőségnek, a jövedelembiztonságnak és a gazdasági függetlenségnek a nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élők esetében kérelmezni lehessen azt, hogy a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújtsák. Ajánlott emellett, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030-ig fokozatosan érjék el a jövedelemtámogatás megfelelő szintjét. Az illetékes tagállami hatóságoknak továbbá rendszeresen felül kell vizsgálniuk és adott esetben ki kell igazítaniuk a minimumjövedelem szintjét. A tanács közleményében végezetül kiemelte: az erős szociális védőháló nemcsak javítja a munkaerőpiactól leginkább eltávolodottak szociális és egészségügyi helyzetét, hanem tartós társadalmi és gazdasági előnyöket is biztosít az Európai Unió számára, igazságosabb, összetartóbb és ellenállóképesebb társadalmakat hoz létre.
A kormány meghatározta 2023-ra az állami és önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények gyógyszerészeinek, egészségügyi dolgozóinak és rehabilitációs szakembereinek minimálbérét. Erről az ukrán Egészségügyi Minisztérium számolt be.
A határozat értelmében a bérek a következők:
20 ezer hrivnya az orvosok, egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészek és egészségügyi szakemberek számára.
13,5 ezer hrivnya azok részére, akik egészségügyi intézményekben töltenek be munkakört és megfelelnek az egységes képesítési követelményeknek.
A minimálbér összege október elsejétől Ukrajnában 6500 hrivnyáról 6700 hrivnyára emelkedett. Az állami költségvetésről szóló törvény értelmében ez az első és egyetlen minimálbér-emelés ebben és a következő évben.
A költségvetési szféra egyes ágazatai, intézményei és szervezetei alkalmazottainak alapbére a minimálbértől függ. Annak emelését követően emelkedik a fizetése azoknak, akiknek bérét az állami költségvetésből finanszíroznak. A kormány felügyelete alá tartozik annak biztosítása, hogy az egységes tarifarendszer I. kategóriájába tartozó munkavállaló bére a minimálbér 44,5%-a legyen.
A háború miatt a kormány úgy döntött, hogy befagyasztja az állami alkalmazottak bérét, emiatt a 2022-es, valamint 2023-as évben nem lesz minimálbér-emelés.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről, amely elő fogja segíteni a törvényben meghatározott minimálbérek meghatározását, támogatva ezzel, hogy az összes uniós országban tisztességes életszínvonalat biztosítsanak a munkavállalók számára – közölte az uniós tanács kedden.
A tanácsi közlemény szerint az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülményeinek megteremtését célzó jogszabály minden olyan uniós munkavállalóra vonatkozik, aki az Európai Unióban munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik. Azok az uniós országok, melyekben a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt. A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához, figyelembe véve saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket, illetve a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket és fejleményeket. Azoknak a tagállamoknak, melyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására. Az elfogadott szöveg végrehajtási rendszer létrehozását, megbízható nyomon követést és ellenőrzéseket ír elő a megfelelés biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenység, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslathoz való jogot a munkavállalók számára, illetve intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók mellett a szakszervezeti képviselők védelmére is. A minimálbérre vonatkozó szabályzást kétévente kell felülvizsgálni – tették hozzá. A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatalos hozzájárulása szükséges.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Tavaly december elsejétől 500 hrivnyával 6500 hrivnyára emelkedett a minimálbér az országban. A 2022-es állami költségvetés-tervezet csak egyszeri minimálbér emelést határozott meg az év folyamán, amit a tervek szerint októberben fognak majd megvalósítani és ekkor 200 hrivnyával 6700 hrivnyára emelkedik majd. A minimálbérrel a létminimum összege is emelkedett, ami január 1-től 2393 hrivnyára nőtt. Az év további részében még kétszer emelkedik a megélhetéshez minimálisan szükséges összeg: július 1-jétől 2508 hrivnyára, december 1-jétől 2589 hrivnyára nő.
A minimálbérek és a létminimum változásával automatikusan a vállalkozókra kirótt adóterhek is emelkedtek, illetve változtak. A vállalkozásokat érintő adókulcsok nem változtak, viszont új szabályozások léptek életbe.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
