Nem csitul az energiaválság: az egekbe szöknek az energiaárak Hollandiában, Nagy-Britanniában tavasszal újabb emelésre lehet számítani.
A holland statisztikai hivatal adatai szerint 2022. januárban egy átlagos energiafogyasztású háztartásnak évente 2800 euróba (mintegy egymillió forint a jelenlegi árfolyamon számolva) kerül az energia, ami 1321 euróval (mintegy 475 ezer forint) több, mint egy évvel korábban – írja a holland RTNiuews. Átlagos fogyasztásnak éves szinten 1169 köbméter gázt és 2479 kWh villamos energiát tekintenek.
Elvben nincsenek hátralékos ügyfelek Hollandiában, de még nem érkeztek meg az elszámolólevelek A Hollandiában működő három nagy energiaszolgáltató, a Vattenfall, az Essent és az Eneco képviselői az RTL Z-nek elmondták, hogy a drasztikus áremelkedés ellenére még nem ugrott meg a hátralékos ügyfelek száma. Hozzáteszik azonban, hogy ez a kép néhány hónap alatt megváltozhat, az elszámolások miatt ekkor derül majd ki ugyanis, valójában hányan kerülhetnek bajba.
Megjegyzik azt is, hogy egy régi, nagyobb méretű családi házban élő, két vagy több személyből álló háztartás 96 százalékkal többet költ energiára, mint tavaly. Egy egyszemélyes háztartásnak egy új, kis lakásban „csak” 70 százalékkal kell többet fizetnie.
Belgiumban ezzel szemben a genti és az aalsti szociális jóléti központokhoz rengeteg kérdés érkezik azoktól az emberektől, akik nem tudják kifizetni az energiaszámláikat – írja a Vrt.be belga portál. A lap hozzáteszi, hogy egyre gyakoribb a megkeresés olyan személyektől, akik korábban nem szorultak szociális segítségre.
Az egyik tanácsnok úgy fogalmazott, „azt látjuk, hogy egyre bővül az energiatámogatásért folyamodók köre, még olyanok is segítséget kérnek, akiknek van munkájuk, tehát van jövedelmük”. Egy másik tanácsnok azt emelte ki, hogy „az emberek, amint megkapják az energiaszolgáltató számláját, megdöbbennek, és pénzügyi nehézségekkel találják magukat szemben”.
Az Egyesült Királyságban az energiaáraknál felső határt állapítottak meg, az energiaszolgáltatók eddig korlátozott mértékben tudták áthárítani a magas világpiaci árakat ügyfeleikre, azonban április elsején ismét megemelik az árplafont, ez pedig valószínűsíthetően több mint 50 százalékos áremelkedést eredményezhet.
Előzetes becslések szerint egy átlagos energiaszámla évi 1277 fontról 2000 font (850 ezer forint) körüli összegre emelkedik áprilisban. A Resolution Foundation nevű agytröszt feltételezése szerint csak Angliában mintegy 6,2 millió háztartás alig tudja majd kifizetni a számláit.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a magas infláció egyik fő oka az energiaárak magas szintje. Kivételes helyzetben van a magyar lakosság, hiszen a rezsicsökkentés miatt itthon évek óta nem nő a gáz és az áram ára. Európa legtöbb országában azonban elszabadultak az energiaárak az utóbbi hónapokban, ezért az uniós tagállamok – tulajdonképpen magyar mintára – próbálják ennek csökkenteni a hatását, amennyire lehet – számolt be róla néhány napja az M1 Híradója.A magyar lakossági fogyasztók 2022 januárjában is a legalacsonyabb rezsiárakkal kalkulálhattak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a földgáz átlagára továbbra is Budapesten a legalacsonyabb. Berlinben egy hónap alatt 133 százalékos lakossági földgázár-növekedés regisztráltak – írja a hivatal közleményében.
Míg a koronavírus-járvány első és második hullámában egy időre szinte teljesen leállt a munkaerőáramlás az Európai Unióban, addig most más a helyzet. Vannak ugyan korlátozások, illetve elvárások a munkavállalókkal szemben, de oltottként könnyű külföldi munkát vállalni. Akik nincsenek beoltva, azok sokkal nagyobb nehézségekkel néznek szembe.
Az első és második járványhullám idején a vendéglátásban és a szállodai szektorban voltak jelentős elbocsátások és létszámstop, a harmadik hullámban már kevesebb embert küldtek el. A negyedik hullámban azonban ennek egyelőre semmi jele. Most mindenhol keresik a munkaerőt, főleg Ausztriából és Németországból.
A németországi munkavégzés megkezdése előtt kötelező a 72 órás PCR-teszt vagy 48 órás antigén-teszt kell, oltástól függetlenül.
Aki nyugati oltást kapott, és negatív tesztet produkál, azok számára nincs karantén. Orosz, kínai oltással, vagy oltás nélkül 10 napos karantént írnak elő magasan fertőzött országból érkezőkre. A járványügyi szabályok egyébként Németországban akár tartományonként eltérőek lehetnek. Németországi munkavállalás előtt ráadásul egy online beutazási űrlapot is ki kell tölteni, ezért a szakemberek mindenképpen a tájékozódást javasolják a munka megkezdése előtt.
Ausztriában most még 72 órás PCR vagy 48 órás antigéntesztet kérnek a beutazáshoz a magyar állampolgároktól jelenleg. Oltásként csak a nyugati vakcinákat fogadják el, a Szputnyikot és a Sinopharmot itt sem. Online beutazási űrlap kitöltése az ausztriai munkavállalás előtt is kötelező, ráadásul a szabályok egyre szigorodnak az oltatlanok számára. A tervek szerint pedig jövőre már kötelező lesz az oltás.
Összességében tehát szigorú járványügyi szabályok mellett kell lavírozniuk a munkaerőközvetítő és kölcsönző cégeknek, illetve azoknak, akik külföldre mennének dolgozni.
Abban a szakértők egyetértenek, hogy aki jól beszéli a nyelveket, az közvetítő cég segítsége nélkül is el tud helyezkedni Németországban és Ausztriában, főleg akkor, ha hiányszakmában keres munkát. A beoltott munkavállalókat természetesen jobban szeretik külföldön is a munkáltatók, de nem lehetetlen oltás nélkül sem, hogy valaki külföldön dolgozzon.
Két módja lehet az energia kínálati hiányának a megoldására: vagy tovább emelkedik a fogyasztói ár, vagy csökken a fogyasztás – ez utóbbi a Goldman Sachs elemzői szerint könnyen bekövetkezhet. Az ipari szereplőket ez súlyosan érintheti a talpra állás időszakában.
Az európai energiapiacok állapota miatt az áramkimaradások réme fenyeget, kiváltképp, ha a szokásosnál hidegebb tél érkezik a kontinensre, ami az egyébként is kivételesen alacsony töltöttségű gáztárolókat még rosszabb helyzetbe sodorhatja – figyelmeztetett a Goldman Sachs amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató, a véleményt a Bloomberg idézte. „Míg a magasabb gázárak kiválthatnak kínálati és keresleti kiigazításokat a piac szűkösségének ellensúlyozására, ezek nagyrészt már be vannak árazva” – áll az elemzők véleményében. Ez annyit jelent, hogy ha különösen hideg lesz a tél, akkor az ázsiai országokkal kell majd versenyezni az LNG- (cseppfolyós gáz) szállítmányokért, ami pedig még feljebb srófolhatja az árakat. Ahogyan arról korábban beszámoltunk a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal jelentése alapján, a Távol-Kelet elszívó ereje most annyira erős, hogy a tavalyi LNG-mennyiségnek csak a 75 százaléka érkezik az idén Európába. Az alacsony intenzitású beszállítások miatt az európai földgáztárolók feltöltése – különösen Németországban és Hollandiában – késedelmet szenvedett, a kontinens felkészültségi szintje évtizedes mélyponton van.
Azok az LNG-szállítmányok pedig, amelyek mégis megérkeznek Európába, nem lesznek elegendők ahhoz, hogy a gáztárolók ki ne merüljenek a tél végére. „Ez esetben az egyetlen kiegyensúlyozó mechanizmus az európai gáz- és villamosenergia-árak további jelentős emelkedése lenne, ami a kereslet lerombolását tenné szükségessé, vagyis az ipari szektorban áramkimaradások árán csökkenne az energiaigény” – vonták le a következtetést a Goldman Sachs elemzői. A forgatókönyv ugyan egy kifejezetten hideg tél esetén érvényes, de rámutat arra, mennyire törékeny helyzetbe is került az idén az európai energiaellátás.
Az esetleges ipari áramkimaradások pedig a pandémia utáni gazdasági újraindulás közepette különösen érzékenyen érinthetik a vállalatokat. Eközben továbbra is az egekben a földgáz ára a legnagyobb európai tőzsdén, a holland TTF-en, bár az október eleji csúcsról már valamennyire visszaesett, mégis visszafoghatja a beszerzéseket, és tovább emelheti a fogyasztói árakat.
Mindenesetre a fogyasztók korlátozása csak a legvégső esetben lehet megoldás a kereslet és a kínálat egyensúlyának a fenntartásához. Magyarországon ilyesmiről nincs szó, hiszen a gáztárolók a jogszabályban meghatározott mértéknek megfelelő töltöttségi szinttel indították a fűtési szezont. Október közepén a hazai egységekben mintegy 5 310 millió köbméter gáz volt, ami meghaladja a kapacitás 84 százalékát és megfelelt az elmúlt tíz év átlagának. Emellett biztosított a folyamatos vezetékes ellátás is az október 1-jén életbe lépett, 15 évre szóló, a Gazprommal kötött földgázszállítási szerződés alapján, amibe ráadásul a korábbi kontraktusban foglaltnál alacsonyabb árszabás került.
Ahogyan a Goldman Saschs szakértői rámutattak: végső esetben vagy a fogyasztás korlátozása, vagy a további áremelés szükséges az egyensúly fenntartásához. Miközben Európa-szerte nem ritka, hogy a lakosságra terhelik a szolgáltatók az egekbe szökött nagykereskedelmi árakat, addig Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatásban a villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik tartósan a legalacsonyabbak között.
