A különböző nyugati márkák számára egyre nagyobb akadályt jelentenek a muszlim országokban a termékeikkel szemben meghirdetett bojkottfelhívások, melyek világszerte tovább erősítik a fogyasztás növekedésének lassulását.
Egyiptomtól Indonézián keresztül Szaúd-Arábián át Pakisztánig egyre több olyan gyorsétterem vagy étel- és üdítőmárka küzd a fogyasztók bojkottjával, amelyekről úgy vélik, hogy a cégek támogatják Izrael gázai háborúját. Olyan vállalatokról beszélünk, mint a Coca-Cola, a KFC, a Starbucks, a Mondelez és a Pizza Hut, melyek ugyanakkor óvakodtak második negyedéves jelentéseikben túlságosan ragozni a témát, nehogy olajat öntsenek a tűzre.
A világszerte működő társaságok mégis képesek átvészelni a vihart, és a tiltakozás hatása is limitált a cégek eredményén, ám a helyi franchise-tulajdonosok számára ennél kiterjedtebb.
A Financial Times beszámolója szerint a közel-keleti KFC-ket és Pizza Hutokat is üzemeltető, a szaúdi vagyonalap, illetve a dubaji befektető Mohamed Alabbar kezében lévő American Brands nyeresége például a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékot zuhant, noha 81 új éttermet nyitott az idei év első felében.
Hiába cáfolnak a nyugati márkák
A bojkottfelhívások hatását az sem tompítja, hogy a nyugati márkák igyekeznek cáfolni azt az állítást, hogy bármelyik oldalt támogatnák a háborúban, miközben Pakisztánban a kormány a múlt hónapban azt ígérte, hogy bizottságot fog létrehozni az Izraelt közvetve vagy közvetlenül támogató cégek azonosítására.
A Coca-Cola Pakistan palackozója, a török székhelyű Coca-Cola Icecek a pakisztáni eladások közel 25 százalékos csökkenéséről számolt be, amit a makrogazdasági ellenszéllel indokolt. A török cég vezetője el is ismerte, hogy a cég földrajzi helyzete miatt tekintettel kell lenniük a lakosság érzékenységére. Ezt az amerikai anyavállalatnál is hasonlóan gondolják, így a Coca-Cola öt hónapja nem hirdet Pakisztánban.
Malajziában a Starbucks helyi üzemeltetője, a Berjaya Food májusban már sorozatban másodjára számolt be veszteséges negyedévről, miközben a bevétele 48 százalékot zuhant. Indonéziában a Starbucks igyekszik eloszlatni azokat a híreszteléseket, hogy köze lenne a közel-keleti háborúhoz, így Jakartában, az ország fővárosában több üzletben is ki van írva, hogy nem támogatják anyagilag Izraelt.
Egyiptomban a PepsiCo azután került még nagyobb bajba, hogy a bojkottfelhívások árnyékában a „Maradj szomjas” szlogennel hirdette üdítőit,
és a helyi hírességeket is kritikák érték. Ám az eladások zuhanása mögött több országban – így Pakisztánban vagy épp Egyiptomban – nem egyszerű kibogozni a bojkott, valamint a gazdasági nehézségek hatását. Ráadásul a multinacionális vállalatok egyre erősebb helyi versenytársakkal néznek szembe, és egyre kevésbé él az az elképzelés, hogy a nyugati márkák prémiumminőségűek volnának, a narratíva pedig egyre inkább a protekcionizmus, a hagyományok és nemzeti bajnokok irányába tolódik.
