A nyugati országok késlekednek a megállapodásnak a részleteit illetően, amely lehetővé tenné, hogy az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből származó bevételt 50 milliárd dolláros támogatás formájában Ukrajnának adják – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Euractiv című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalások lassan haladnak az Egyesült Államok aggodalmai miatt, hogy meddig maradnak szankciók alatt a befagyasztott eszközök. Ennek az az oka, hogy az Európai Uniónak félévente meg kell hosszabbítania az Oroszországgal szembeni szankciókat, ehhez pedig mind a 27 uniós ország hozzájárulása szükséges. A helyzetet bonyolítja, hogy Magyarország ezt megvétózhatja.
Az Egyesült Államok több hosszú távú garanciát szeretne, és azt javasolja, hogy az EU-szankciókat legalább 12 hónapra hosszabbítsák meg, hogy biztosítsák a vagyonbefagyasztás stabilitását – közölte a kérdést ismerő forrás az Euractivval.
Júniusban a G7-csúcson az országcsoport vezetői úgy döntöttek, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának. Ezt a kölcsönt a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből fizetik vissza, amelyet a nyugati országok blokkoltak a teljes körű háború kitörése után.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévéhez képest – közölte Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata kedden. Oroszország támadásakor súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, amely 2022-ben 29,1 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A gazdaság gyorsabban stabilizálódott a vártnál 2023-ban a sikeres kormányzati programok és nemzetközi támogatások révén. „2024 első negyedévében a reál GDP 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest (szezonálisan kiigazítva)” – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat a The Kyiv Independent szerint. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna GDP-je 2023 első negyedévében 10,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított. Az IMF áprilisi jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben 3,2 százalékkal, 2025-ben pedig akár 6,5 százalékkal is nőhet, annak ellenére, hogy az ország továbbra is küzd az invázióval.
A Nyugat jelentősen hozzájárult a növekedéshez
Valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Ennek ellenére az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert
Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül.
Az Oroszország által a teljes körű háború során lerombolt egészségügyi létesítmények helyreállításához több mint 17 milliárd dollárt kell költeni – jelentette ki Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Több mint 1600 objektumot semmisítettek meg. A helyreállításukra szükséges összeg pedig már meghaladta a 17 milliárd dollárt” – mondta Ljasko.
Hangsúlyozta, hogy „a világ még soha nem látott ilyen pusztítást és a Genfi Egyezmény ilyen mértékű megsértését”.
Emellett Ljasko hangsúlyozta az energetikai infrastruktúra lerombolásával kapcsolatos egészségügyi ellátási problémákat.
„Ma Oroszország folyamatosan bombázza az energetikai létesítményeket. Mondják meg kérem, ki akarna olyan kórházba menni, ahol nincs áram, nincs fűtés, nincs víz? Az orosz terrorista ilyen feltételeket teremt a kórházaink számára” – mondta a miniszter.
Ljasko megjegyezte, hogy „tudjuk, hány kórházra van szükség az országban a válság idején, amelyekben biztosítani tudjuk a meleget, a vizet, az áramot és az óvóhelyet”. A miniszter ugyanakkor a számokat nem nevezte meg.
Ukrajna biztosítékokat kapott a nyugati partnerektől a 2024-es költségvetési támogatás folyósítására, a jövő évre vonatkozóan folynak a tárgyalások – közölte kedden Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko jelezte, hogy Berlinben tartották az ukrán adományozói koordinációs platform irányító bizottságának tizedik ülését. „A partnerekkel, többek között a koordinációs platform keretein belüli közös erőfeszítéseknek köszönhetően biztosítékot kaptunk arra vonatkozóan, hogy 2024 végéig a szükséges összeget bevonjuk” – tette hozzá.
Mint a miniszter megjegyezte, most kiemelten fontos, hogy a támogatás ütemesen és kiszámíthatóan jöjjön, ami hozzájárul az államháztartás stabilitásához és egyensúlyához. „Tovább dolgozunk együtt azon, hogy 2025-ben forrásokat biztosítsunk a költségvetési szükségletek finanszírozásához” – írta Szerhij Marcsenko.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Kijev 2024-ben 37,9 milliárd dollár, 2025-ben 25,1 milliárd dollár, 2026-ban pedig 12,6 milliárd dollár nemzetközi finanszírozás bevonzására számít.
Korábban Szerhij Marcsenko úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna állami költségvetésében a fegyvervásárláshoz szükséges 5 milliárd dollárnyi lyuk keletkezett amiatt, hogy az elmúlt fél évben minimális volt a Nyugat támogatása.
A nyugati segítség nélkül összeomlana az ukrán gazdaság, de a jelenlegi körülmények között a GDP 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett szintet. Jövőre gyorsulhat Kijev növekedése, elérheti az 5,4 százalékot.
Szinte valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Mintegy 4,3 százalékkal múlhatja felül a tavalyi, a háború miatt erősen visszaesett GDP szintjét. Jövőre a finn jegybank prognózisa (amely a londoni elemzőcég, a Consensus Economics aggregált adataira épül) gyorsuló GDP-növekedést jósol, amely elérheti az 5,4 százalékot, de az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül. Becslések szerint a havi nyugati támogatásszükséglet elérheti az 5-6 milliárd eurót. Eszerint hosszabb távon csak egy több száz milliárd eurós alap – kijevi közgazdászok szerint például a Nyugaton, főként Belgiumban lefoglalt oroszországi deviza- és értékpapír-tartalékok – kellene, hogy több évre előre tervezhessenek. Persze a háború alakulása mindenfajta számítást keresztülhúzhat.
Forráshiány
Ukrajna a hatalmas nyugati támogatás ellenére forráshiányban szenved. Emiatt is hirdették meg a háborús államkötvényeket, visszafizetési garanciát ígérve. Évi 16 százalékos hozamot ígérnek (szemben a bankbetétek 10,5 százalékos bruttó kamatával), emellett a kötvények után nem szednek 18 százalékos szja-t.
A háborús viszonyok, az elaknásított termőföldek ellenére Ukrajna tavaly jelentős külkereskedelmet bonyolított le. A külkereskedelem alakulása nem követte az általános, növekedéscentrikus gazdasági trendet, 2023-ban az árukivitel még a háború kirobbanása miatt rendkívül nyomott 2022-hez képest is további 18 százalékkal csökkent, és 36,19 milliárd dollárt tett ki. A behozatal ezzel szemben 15 százalékkal meghaladta a 2022-es szintet, értékben 63,56 milliárd dollárt tett ki – jelentette a kijevi állami statisztikai hivatal.
Ukrajna legfontosabb exportcikkei a gabona és gabonatermékek voltak az összexport 24,6 százalékával. A második legfontosabb kiviteli tételt a növényi és állati zsírok, olajok adták, amelyek az exportban 15,8 százalékkal részesedtek. Mint a statisztikai adatok forrása, a hamburgi Statista megjegyzi, az ukrajnai háború – tekintettel arra, hogy Kijev világméretekben is igen jelentős élelmiszer-exportőr – kihatott a globális ellátási helyzetre is. Ehhez hozzájárult, hogy a háborúban a támadó, Oroszország maga is igen jelentős agrárexportőr, mezőgazdasági kiviteli szerkezete hasonló Ukrajnáéhoz. A háború miatti ellátási zavarok a világ szegényebb, importra szoruló részében voltak érezhetők, kiváltképpen Ázsia és Afrika egyes régióiban.
Ukrajna alapvető gazdaságszerkezete a foglalkoztatottak aránya szerint az „utolsó békeévben”, 2021-ben:
mezőgazdaság: 15,1,
ipar 24,1,
szolgáltatások: 60,8 százalék.
Az ország függetlenné válása (1991) óta elsősorban az iparban foglalkoztatottak száma csökkent (ez kisebb mértékben a mezőgazdaságra is érvényes), miközben a szolgáltatásokban nőtt.
Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, megóvta az orosz gazdaságot a visszaeséstől, a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági fejlemények mást mutatnak.
Két évvel a teljeskörű háborús agresszió elindítása után Oroszország továbbra is támadja Ukrajna termelő iparát és infrastruktúráját, Ukrajna pedig – hatalmas katonai és gazdasági veszteségek mellett – továbbra is bizonyítja ellenállóképességét.
2022 végére Ukrajna GDP-je mintegy 30%-kal csökkent, az infláció pedig 10%-ról 26,6%-ra ugrott.
Több mint tízmillió ukránnak kellett elhagynia lakhelyét,
a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 24,5%-ot
Az Ukrán Nemzeti Bank pedig a dollárral szembeni 29 hrivnyáról 36,57 hrivnyára értékelte le a nemzeti valutát.
E sötét kiindulópont óta azonban az ukrán gazdaság az ellenállóképesség és a fellendülés jeleit mutatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023 decemberében megállapította, hogy a számtalan kihívás ellenére Ukrajna makrogazdasági mutatói „a vártnál erősebbek”. Az IMF a 2023-as ukrán GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2%-ról 4,5%-ra javította, továbbá az infláció tekintetében arra számít, hogy a drágulás üteme 5,5%-ra csökken. Az infláció lassulásával az Ukrán Nemzeti Bank a rögzített árfolyamot „irányított rugalmas” árfolyamra cserélte. A kamatok 15% körüli szintre csökkentek a 2023 eleji 25%-os szintről.
Mindeközben Oroszország gazdaságában a nehézségek jeleit mutatkoznak. Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Oroszország gazdasága 5%-kal kisebb annál, mint amekkora lenne akkor, ha Vlagyimir Putyin elnök nem támadta volna meg Ukrajnát. Ugyanez a jelentés megjegyzi, hogy a szankciók valóban korlátozták az orosz gazdaság növekedését, ami magas kamatokat (2023 decemberében 16%-os rátát) és a rubel gyengülését okozta. A rubel dollárral szembeni árfolyama 2023 eleje és tavaly október között a 69-es szintről a 100-as szintre gyengült.
Az utóbbi időben a rubel dollárral szembeni árfolyama a 88-93-as sávba esett vissza, ami az orosz jegybanknak a valuta erősítését célzó – a tőkemozgások korlátozásának bevezetésével elért – erőfeszítéseinek köszönhető. 43 iparágban az orosz exportőröknek a jelenlegi szabályok szerint a kapott külföldi deviza 90%-át rubelre kell átváltaniuk. Az ilyen drasztikus – sietve bevetett – intézkedések arra utalnak, hogy a bizonytalanság továbbra is árnyékot vet az orosz pénzügyi rendszerre, ami az árfolyam további destabilizációjával fenyeget.
Ukrajna és Oroszország gazdasági kihívásainak közvetlen okai nagyban különböznek, bár végső soron Putyinnak a háború elindítására vonatkozó személyes döntéséből erednek.
Ukrajna számára a döntő tényezőt az jelenti, hogy a harcok szinte kizárólag a saját területén zajlanak, Oroszország közvetlenül a termelő létesítményeket, a közlekedési útvonalakat, az oktatási intézményeket és a polgári infrastruktúrát támadja. Az ukrán energetikai infrastruktúrában az orosz légicsapások által 2022 telén okozott károk messze túlmutatnak a megsemmisített eszközökön. A 8,8 milliárd dolláros közvetlen veszteség mellett a kisvállalkozások is károkat szenvedtek el, amely cégek közül sok kénytelen volt abbahagyni tevékenységét vagy jelentősen megváltoztatni működését. Az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint ezen károk messzemenő makrogazdasági következményeket okoztak, mivel a gazdaságot minden egyes nap, amikor áramszünet volt, „több mint 200 millió dolláros veszteség fenyegette”.
Akkoriban Ukrajna kitartott, azóta a lerombolt hőerőművek legalább 62%-át, a vízerőművek 68%-át és a távvezetékek 80%-át helyreállította. Az orosz légicsapások azonban továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek az ország azon részein, ahol nincs megfelelő légvédelem. Az orosz támadások Ukrajna exporttevékenységet is súlyosan akadályozzák. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaszállítója, gabonaexportja átlagosan az éves GDP-jének mintegy 10%-át teszi ki. 2022 februárja után az orosz haditengerészet megakadályozta, hogy 20 millió tonna gabonát szállítsanak el a Fekete-tengeren keresztül, és megsemmisített több ezer tonna – ukrán kikötőkben tárolt – gabonát.
Miután azonban Oroszország 2023 júliusában kilépett az ENSZ által támogatott fekete-tengeri megállapodásból, Ukrajnának a következő hónapban sikerült új hajózási korridort létrehoznia. Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete arról számolt be, hogy január közepéig már 16,5 millió tonna gabonát szállítottak ezen az útvonalon, míg az ENSZ által tető alá hozott, de már be nem tartott megállapodás eredményeként egy év alatt csak 33 millió tonnát szállítottak. Ukrajna gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, annak ellenére, hogy Oroszország igyekszik beárnyékolni azokat.
Oroszország esetében pedig a gazdasági veszteségek nagy része saját gazdaságpolitikájának és a nyugati szankcióknak az eredménye.
Elemzők szerint a katonai veszteségek és a sorozás elől menekülők elvándorlása miatt Oroszország „demográfiai válsággal” néz szembe. Emellett gazdaságát meggyengítették a csökkenő olaj- és gázbevételek, valamint a nyugati gyártású alkatrészek és eszközök széleskörben jelentkező bénító hiánya. A gazdasági szankciók következtében ugyan nem ért véget a háború, de azok jelentős problémát okoztak az orosz gazdaság számára. Oroszország természetesen mindezeket a problémákat saját magának köszönheti.
Egészen biztosan nem nyeri meg a háborút sem katonai, sem gazdasági téren.
Ukrajna kezd kilábalni a kezdeti sokkból, és ha a jelentős mértékű külföldi támogatás folytatódik, akkor a felőrlő háborúban fölénybe kerülhet.
Az azonban egyértelmű, hogy Ukrajnának sürgetően szüksége van erősebb katonai képességekre, hogy megvédje polgárait és gazdaságát az orosz légicsapásoktól. Az Egyesült Államok, Norvégia, Németország és más országok által biztosított légvédelem létfontosságú szerepet játszott az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások semlegesítésében a mostani téli időszakban. Továbbá Ukrajnának nagyobb képességekre van szüksége ahhoz, hogy az orosz légicsapások intenzitásának csökkentése érdekében csapást mérhessen Oroszország saját katonai-ipari komplexumára.
A Nyugatnak a maga részéről továbbra is pénzügyi és katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és tovább kell szigorítania a gazdasági szankciókat, hogy Oroszországot megfossza a háborús agresszióhoz szükséges forrásoktól. A másodlagos szankciók központi szerepet játszhatnak az orosz kereskedelemre és pénzügyekre kivetett meglévő korlátozások érvényesítésében.
Mindezek nemcsak megvalósítható lehetőségek, hanem sürgősen szükségesek is annak elősegítésében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát.
[type] => post [excerpt] => Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710018600 [modified] => 1709982774 ) [title] => Kiszámolták a kutatók: Oroszország nem nyeri meg a háborút [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46756&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46756 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46757 [image] => Array ( [id] => 46757 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [original_lng] => 185650 [original_w] => 1500 [original_h] => 844 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1709975574:12 [_thumbnail_id] => 46757 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1540 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 228897 [1] => 77257 [2] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => gazdasági helyzet [1] => nyugati támogatás [2] => Oroszország ) ) [6] => Array ( [id] => 45345 [content] =>
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) arra számít, hogy 2024-ben a nemzetközi partnerek 37 milliárd dollárnyi támogatást nyújtanak Ukrajnának, a részletek az elkövetkező hónapokban kezdenek befolyni – közölte csütörtökön Andrij Pisnyij, az NBU elnöke a YouTube-on sugárzott tájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij elmondta: „Meggyőződésem, hogy nemzetközi partnereinknek van idejük, és ennek megfelelően vágyuk és megértésük annak kritikus voltáról, hogy ezekben a hónapokban helyreállítsák az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás ütemes áramlását.”
Az NBU elnöke szerint decemberben az NBU már tudta, hogy a támogatások ütemes áramlásának kockázata már megvalósult. „Ugyanakkor az alapforgatókönyvről alkotott elképzelésünk azt feltételezi, hogy a következő hónapokban Ukrajna megkapja a tervezett mennyiségű nemzetközi segélyt, és helyreáll a ritmus” – tette hozzá. Mint megjegyezte, az NBU 2024-ben 37 milliárd dollár támogatást és hosszú lejáratú kölcsönt vár.
A jegybanki vezető megjegyezte: egyelőre nem lát semmilyen „apokaliptikus forgatókönyvet”, amely szerint a segélyek leállnak. „A jövő hónapban megkezdi munkáját az IMF ukrajnai missziója, amely munkájának eredménye alapján döntenek a következő hitelrészletről” – tette hozzá Andrij Pisnij.
Ukrajnának pénzügyi és katonai támogatásra van szüksége, hogy Kijev ne térjen vissza a gazdaság életben tartásához szükséges fedezetlen pénznyomtatáshoz – jelentette ki szerdán Beata Yavorchik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Yavorchik elmondta, hogy a gazdasági helyzet Ukrajnában nehéz, annak ellenére, hogy a tavalyi növekedés alig kevesebb, mint 5 % volt. „A kockázat nagy, ha a pénz nem érkezik külföldről, a helyzet zuhanórepülésbe fordulhat, és a kormánynak esetleg a bankópréshez kell folyamodnia” – tette hozzá.
A szakember hangsúlyozta: Ukrajna kormánya nagyon jó munkát végzett a makrogazdasági stabilitás biztosítását tekintve. „De nem akarunk olyan államot a kezünkben, amely megszűnik. Ukrajnát nemcsak katonailag, hanem költségvetésileg is támogatnunk kell” – tette hozzá.
„Az EBRD 7,5-15 milliárd eurós beruházást tervez a következő öt évben Ukrajnában, különleges figyelmet fordítva a magánszektor támogatására. Jelentős kockázat áll fenn, tekintettel a háború folytatódásának és a gazdaság problémáinak valószínűségére” – mutatott rá Beata Yavorchik.
Egyre kevesebb nyugati ország akarja továbbra is finanszírozni Ukrajna költségvetési szükségleteit, de Kijevnek sok érve van a támogatás követelésére – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „Egyre kevesebb ország hajlandó pénzt adni. De ez nem jelenti azt, hogy nem lesz forrás. És ez nem azt jelenti, hogy abbahagytuk a munkát.” Idén Ukrajna garantáltan mintegy 42 milliárd dollárt kap a költségvetési hiány külső szükségleteinek finanszírozására – tette hozzá. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán hatóságok a következő, 2024-es évben biztosítani tudják, hogy ez garantált legyen.
„Nem könnyű, nehéz. Minden hónapban sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adott országok adófizetői milyen mértékben állnak készen a mi finanszírozásunkra” – mutatott rá a pénzügyminiszter. Megjegyezte, hogy ez párbeszéd és vita. „Megmutatjuk az előnyöket, megmutatjuk, mi lesz, ha nem adnak pénzt. Megmutatjuk a következményeket és azt az őrült munkát, amelyet fegyveres erőink végeznek, fékezve a világ egyik legnagyobb hadseregét. És ez is érv” – tette hozzá.
„Ukrajna valójában az egész civilizált demokratikus világ előretolt állása, amely az értékekért, a függetlenségért harcol. És úgy gondolom, hogy van elég érvünk és okunk arra, hogy ne csak támogatást kérjünk, hanem támogatást követeljünk. És készek vagyunk minden szükséges reformot és intézkedést végrehajtani annak érdekében, hogy ez a támogatás időben és maradéktalanul megérkezzen” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Kijev egyelőre nem jutott elegendő nemzetközi forráshoz az Oroszország indította háború pusztításai miatt szükségessé vált, sürgős újjáépítést szolgáló, idei évre betervezett projektek finanszírozására.
A várt mintegy 12,5 milliárd euróból eddig mindössze 3,5 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre – közölte pénteken a miniszter, a francia kormány küldöttével folytatott találkozójáról beszámolva.
Mint mondta, elsőbbséget élvez a gyors újjáépítés, mert ez szavatolja az ukrán lakosság biztos megélhetését biztonságos körülmények között és az ország gazdasági fellendülését. A legfontosabb teendők között említette meg a nélkülözhetetlen infrastruktúra, az energetikai hálózat és a lakóházak helyreállítását, valamint az aknamentesítést.
Marcsenko szerint Ukrajna csak a költségvetési hiány finanszírozására az idén mintegy 38 milliárd eurót vár a nemzetközi donoroktól. A kijevi vezetés nyugati szövetségesei a katonai segélyek mellett pénzügyi támogatást is nyújtanak, hogy az ország fedezni tudja költségvetési kiadásait és az egyéb költségeket.
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, 2022. február 24. óta Kijev saját közlése szerint több mint 170 milliárd euró pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásban részesült nemzetközi partnereitől. Az ukrán költségvetési kiadások túlnyomó részét külföldi finanszírozással fedezik.
