Array ( [count_posts] => 6 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo3NDMwO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 53432 [content] =>Az orosz Astarta-Agrotrading cég megállapodást kötött csicseriborsó és lencse exportjáról pakisztáni mandarinért és rizsért cserébe.
Az orosz és pakisztáni cégek barter kereskedelmi mechanizmust indítottak a kölcsönös fizetések nehézségei közepette – írja a The Moscow Times.
Az orosz Astarta-Agrotrading cég csicseriborsót és lencsét exportál mandarinért és rizsért cserébe a pakisztáni Meskay + Femtee Trading Company-tól. Konkrétan az orosz cég 20 000 tonna csicseriborsót, míg a pakisztáni cég 20 000 tonna rizst szállít majd – áll a megállapodásban.
Egy másik szerződés keretében az orosz fél 15 ezer tonna csicseriborsót és 10 ezer tonna lencsét szállít 15 ezer tonna mandarinért és 10 ezer tonna burgonyáért cserébe.
„Oroszországnak és Pakisztánnak bizonyos nehézségei vannak a kölcsönös fizetések teljesítésében. Ezért a két vállalat úgy döntött, hogy barter kereskedelmi mechanizmust indít” – magyarázta Nasir Hamid pakisztáni kereskedelmi miniszter-helyettes.
[type] => post [excerpt] => Az orosz Astarta-Agrotrading cég megállapodást kötött csicseriborsó és lencse exportjáról pakisztáni mandarinért és rizsért cserébe. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1727971980 [modified] => 1727901056 ) [title] => Oroszország és Pakisztán a szankciók miatt árucserére áll át [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53432&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 53432 [uk] => 53379 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 53380 [image] => Array ( [id] => 53380 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg [original_lng] => 111199 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050-300x189.jpeg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4139050.jpeg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1727890256:5 [_thumbnail_id] => 53380 [_edit_last] => 5 [views_count] => 750 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 183 [1] => 7430 [2] => 168136 ) [tags_name] => Array ( [0] => Oroszország [1] => Pakisztán [2] => szankciók kijátszása ) ) [1] => Array ( [id] => 39038 [content] =>Az orosz kőolaj Pakisztánba irányuló importja az első tétel megérkezése után eléri a napi 100 000 barrelt.
Az Iszlámábád és Moszkva között létrejött új megállapodás részeként megérkezett az első kőolajszállítmány a pakisztáni Karacsi városba. Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök egy nappal korábban a Twitteren jelentette be a hírt.
„Ez az első orosz olajszállítás Pakisztánba, és új kapcsolatok kezdete Pakisztán és az Oroszországi Föderáció között” – jegyezte meg Sharif.
Pakisztán nemrég jelentette be, hogy engedélyezi az Oroszországgal, Afganisztánnal és Iránnal folytatott cserekereskedelmet, ami elemzők szerint csökkentheti dollárigényét és a határokon átnyúló csempészet kockázatát.
[type] => post [excerpt] => Az orosz kőolaj Pakisztánba irányuló importja az első tétel megérkezése után eléri a napi 100 000 barrelt. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1686692160 [modified] => 1686665717 ) [title] => Pakisztán először kapott kőolajat Oroszországtól [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39038&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 39038 [uk] => 39017 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 39018 [image] => Array ( [id] => 39018 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244.jpg [original_lng] => 106704 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/2834244.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1686654917:5 [_thumbnail_id] => 39018 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1469 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 42826 [1] => 7430 ) [tags_name] => Array ( [0] => orosz kőolaj [1] => Pakisztán ) ) [2] => Array ( [id] => 31831 [content] =>Pakisztán az elsők között kap támogatást a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) és a V20-as országcsoport közös, Globális Pajzs nevű alapjából, melyet a klímakatasztrófától szenvedő, alacsony jövedelmű országok megsegítésére hoztak létre – derül ki a kezdeményezésben részt vevő országok hétfőn kiadott közös közleményéből.
A G7-ek soros elnöki tisztét betöltő Németország koordinálta Globális Pajzs egyebek között az éghajlatváltozás okozta árvizek és szárazságok ellensúlyozására is nyújt támogatást. A Globális Pajzsot a klímaváltozás által leginkább érintett országokat tömörítő V20-as csoporttal együttműködésben hozták létre.
Pakisztánban a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására.
Pakisztán mellett a közlemény szerint egyebek között Banglades, Costa Rica, a Fidzsi-szigetek, Ghána, a Fülöp-szigetek és Szenegál az elsők között részesül az alap támogatásából.
A kezdeményezést a múlt héten jelentették be Sarm es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
(MTI/Index)
[type] => post [excerpt] => A G7-ek soros elnöki tisztét betöltő Németország koordinálta Globális Pajzs egyebek között az éghajlatváltozás okozta árvizek és szárazságok ellensúlyozására is nyújt támogatást. A Globális Pajzsot a klímaváltozás által leginkább érintett országok... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1668511080 [modified] => 1668466705 ) [title] => Pakisztán részesül a Globális Pajzs klímaalapjából [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31831&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 31831 [uk] => 31844 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 31832 [image] => Array ( [id] => 31832 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp [original_lng] => 15528 [original_w] => 670 [original_h] => 503 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original-300x225.webp [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp [width] => 670 [height] => 503 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp [width] => 670 [height] => 503 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp [width] => 670 [height] => 503 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp [width] => 670 [height] => 503 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1d6610564fa0ffac805f0e40a5749f6b1668442668369324-original.webp [width] => 670 [height] => 503 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1668509615:8 [_thumbnail_id] => 31832 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 1992 [_oembed_833bad9976fdd93d942d42d879291425] =>[_oembed_time_833bad9976fdd93d942d42d879291425] => 1668459506 [_oembed_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => [_oembed_time_4864a220e8aca0f9455b631157be0ce4] => 1668459507 [translation_required_done] => 1 [_oembed_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] =>G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022[_oembed_time_cff47d0fa8b3ef3370d1770e82000460] => 1719674401 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13896 [1] => 7430 ) [tags_name] => Array ( [0] => klímavédelem [1] => Pakisztán ) ) [3] => Array ( [id] => 25384 [content] =>G7 must act to help tackle global hunger crisis-German UN food agency https://t.co/KWxDJvPWWV pic.twitter.com/pWLV6DpiNZ
— Reuters (@Reuters) June 25, 2022Ahsan Iqbal, Pakisztán tervezési és fejlesztési minisztere az importtermékek csökkentésének kényszere miatt kevesebb tea fogyasztására sürgette a lakosságot – számolt be az MTI a BBC-re hivatkozva.
„Azzal a kéréssel fordulok a nemzethez, hogy csökkentsük a teafogyasztást napi egy-két csészére, mert már a tea importálását is kölcsönpénzből kell finanszíroznunk” – nyilatkozott a miniszter újságíróknak szerdán.
Pakisztán valutájának, a pakisztáni rúpiának sebesen csökkent az értéke az elmúlt időszakban, a rúpia inflálódása pedig a magas importkiadások drasztikus csökkentésére kényszerítette a pakisztáni vezetést – írta a BBC hírportálja. A gazdasági válság súlyosbodásának elkerülése végett a múlt hónapban több luxustermék importálását is szabályozták.
Pakisztán a világ legnagyobb teaimportőre: a nemzeti italnak vélhető, gyakorta fogyasztott koffeines italra tavaly 600 millió dollárt költött az ország.
A miniszter nyilatkozata nagy port kavart a lakosság körében, a közösségi médiában több belföldi közszereplő is reagált a felvetésre. A bejegyzések szerint a lakosság nagy része megkérdőjelezi, hogy efféle intézkedésekkel valóban helyre lehetne-e állítani a gazdaságot.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Ahsan Iqbal, Pakisztán tervezési és fejlesztési minisztere az importtermékek csökkentésének kényszere miatt kevesebb tea fogyasztására sürgette a lakosságot. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1655417280 [modified] => 1655407494 ) [title] => Pakisztáni miniszter: csökkentsük a teafogyasztást, mert már annak importálását is kölcsönpénzből finanszírozzuk [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25384&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 25384 [uk] => 25432 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 25386 [image] => Array ( [id] => 25386 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666.jpg [original_lng] => 47675 [original_w] => 634 [original_h] => 425 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666-300x201.jpg [width] => 300 [height] => 201 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666.jpg [width] => 634 [height] => 425 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666.jpg [width] => 634 [height] => 425 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666.jpg [width] => 634 [height] => 425 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666.jpg [width] => 634 [height] => 425 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/59097977-10919211-a-pakistani-boy-who-works-at-a-tea-shop-in-peshawar-is-seen-on-s-a-57-1655291305666.jpg [width] => 634 [height] => 425 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1655457926:3 [_thumbnail_id] => 25386 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2540 [translation_required_done] => 1 [_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>[_oembed_time_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => 1666706647 [_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
— The First News (@the_1st_news) October 4, 2022
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
More: https://t.co/nzLhKVPbQI pic.twitter.com/CJeRrnJARM[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1668329050 [_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] =>Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022[_oembed_time_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => 1687671084 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek ) [tags] => Array ( [0] => 1309 [1] => 1181 [2] => 642 [3] => 7430 [4] => 31499 ) [tags_name] => Array ( [0] => gazdasági válság [1] => import [2] => Infláció [3] => Pakisztán [4] => tea ) ) [4] => Array ( [id] => 24267 [content] =>Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022Srí Lanka csődje csak az előzetes ahhoz, ami a világra vár – figyelmeztet a Washington Post annak kapcsán, hogy a dél-ázsiai ország fizetésképtelenné vált történelme során először.
„Hogy tudnának tanulni a diákok, ha az iskolában nincs világítás, a benzinkútnál nincs benzin, amellyel eljuthatnának az iskoláig?” – kérdi egy tanár Srí Lankán, ahol a diákok is tüntetnek a lehetetlen állapotok ellen, noha érettségizniük kellene. Maga a tanár órákig állt sorba a tűző napon gázpalackért, de hiába, mert nem érkezett szállítmány. Az ország ugyanis fizetésképtelenné vált.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Kilométeres sorok a benzinkutak és a boltok előtt, miközben a hadsereg próbálja meg fenntartani a rendet. A termés 50%-kal kisebb mint tavaly, mert a gazdák nem tudtak műtrágyát vásárolni. Már nem a piacra termelnek, hanem önmaguk ellátására.
A gyógyszertárakban fogyóban az életmentő gyógyszerek. A kórházakban ugyanez a helyzet. Közben az emberek jövedelme csökken, mert az infláció galoppozik: meghaladja a 30%-ot.
A kormányzó klán távozását követelik
A közvélemény a Rajapaksa klánt teszi felelőssé Srí Lanka pénzügyi csődjéért. Május 9-én a feldühödött tüntetők felgyújtották a Rajapaksa házat. Május 10-én Mahinda Rajapaksa miniszterelnök le is mondott. Fivére, Gotabaya Rajapaksa elnök még tartja magát: ő vezényelte ki a hadsereget az utcára.
A klán 2019 novemberében került hatalomra, amikor a világméretű koronavírus-járvány lehetetlen helyzetbe hozta Srí Lankát, amely a turizmusra alapozta jövőjét. A Lonely Planet 2019-ben még ezt a dél-ázsiai szigetországot választotta a világ legnépszerűbb turistacélpontjának. A vírus átmenetileg végzett a turizmussal, a költségvetés hiányát pedig a Rajapaksa klán kölcsönökből fedezte. Nem igazán újdonság ez az ország életében: Srí Lanka 1965 óta 16 egyezményt volt kénytelen kötni a Nemzetközi Valutaalappal, hogy elkerülje a pénzügyi csődöt. Ezúttal nem sikerült.
A megfigyelők pedig attól tartanak, hogy ezzel megindulhat egy lavina.
Pakisztán nagyon hasonló helyzetben van, mint Srí Lanka. Ha a kormány nem emeli az üzemanyag árát, akkor három hónapon belül Pakisztán is csődbe juthat. Ha viszont felemelik a benzin és a dízel árát, akkor lázongások várhatóak a politikailag amúgy is instabil országban.
A Világbank tucatnyi olyan országot sorolt fel, amely pénzügyi csődbe juthat idén vagy jövőre.
A G7 nagyhatalmak támogatást ígértek Srí Lankának. A dél-ázsiai szigetország pénzügyi csődje szerepel a Quad tokiói csúcstalálkozójának témái között is. A Quad az USA, Japán, India és Ausztrália szövetsége Kína ellen. Az IMF is ígért támogatásokat, de reformokat vár cserébe.
Srí Lanka kormánya korábban azt állította, idén 3-4 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy kikapaszkodjon válságos helyzetéből. Az eladósodottság valódi mértékét azonban kevesen ismerik.
[type] => post [excerpt] => Srí Lanka csődje csak az előzetes ahhoz, ami a világra vár – figyelmeztet a Washington Post annak kapcsán, hogy a dél-ázsiai ország fizetésképtelenné vált történelme során először. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1653515400 [modified] => 1653426367 ) [title] => A világ országai is Srí Lanka sorsára juthatnak [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=24267&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 24267 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 24268 [image] => Array ( [id] => 24268 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1.jpg [original_lng] => 104584 [original_w] => 1100 [original_h] => 619 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1.jpg [width] => 1100 [height] => 619 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1.jpg [width] => 1100 [height] => 619 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sri-lanka-1.jpg [width] => 1100 [height] => 619 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1653415567:5 [_thumbnail_id] => 24268 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2306 [_oembed_16d2f6825fecfeab05ce7cee36287ff6] =>[_oembed_time_16d2f6825fecfeab05ce7cee36287ff6] => 1653400672 [_oembed_bb97797e00aee783644b7963f87d6e70] =>Sri Lanka shows off a giant natural blue sapphire. Local gemologists said it was one of the rarest gems in the world https://t.co/DDja7KAxmQ pic.twitter.com/aQECdbsWc0
— Reuters (@Reuters) December 12, 2021[_oembed_time_bb97797e00aee783644b7963f87d6e70] => 1653400672 [translation_required_done] => 1 [_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] =>Sri Lanka shows off giant natural blue sapphire https://t.co/GQ7YENMKEx pic.twitter.com/T0n2hyNWbu
— Reuters (@Reuters) December 12, 2021[_oembed_time_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => 1690220165 [_oembed_4de0bc0ea6076cfafe28b68617e3d092] => [_oembed_time_4de0bc0ea6076cfafe28b68617e3d092] => 1697004015 [_oembed_3e080ee613dfa8f6b13d5432e6bb54a5] =>Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022[_oembed_time_3e080ee613dfa8f6b13d5432e6bb54a5] => 1720727953 [_oembed_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] => [_oembed_time_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] => 1721033527 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1361 [1] => 7430 [2] => 20357 ) [tags_name] => Array ( [0] => csőd [1] => Pakisztán [2] => Srí Lanka ) ) [5] => Array ( [id] => 8367 [content] =>Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát.
Komoly kereskedelmi konfliktusba kerülhet egymással India és Pakisztán, melynek tárgya a basmati rizs. A tét pedig nem kicsi, ugyanis, ha India kizárólagos jogot szerzene az elnevezés fölött, akkor ezzel lényegében egyeduralkodóvá válna az Európai Unióban, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő rizsexport piac a két ország számára – írja az Asia Times.
Hagyományos rizsfajta a kereskedelmi konfliktus oka
A basmati rizs egy aromás rizsfajta, melyet hagyományosan Dél-Ázsiában fogyasztanak, azonban mára nemzetközileg ismert és közkedvelt lett. A termelői piacot pedig India és Pakisztán uralja, ők látják el a Közel-Keletet, az EU-t és az Egyesült Államokat is azzal.
Az indiai vezetés azonban most azért harcol, hogy az EU-ban saját magának ismertesse el a basmati rizs védjegyét, ami ha sikerrel zárul, akár a világ más tájain is kizárólagosságot hozhat Indiának a kereskedelemben. India a teljes globális basmati rizs kereskedelem 65 százalékát, míg Pakisztán a 35 százalékát bonyolítja jelenleg.
Új-Delhi előnye tehát tetemes, azonban az EU-ba irányuló pakisztáni export több mint duplájára nőtt az elmúlt három évben – a 2017-ben mért 120 ezer tonnáról 2019-re 300 ezer tonnára.
India egyébként azért harcol, hogy elfogadtassa, a basmati rizs megnevezést csak olyan rizsre lehessen használni, melyet az ország bizonyos területén termesztenek. Az ilyen követelések ügyében, nemzetközi szinten, a Szellemi Tulajdon Világszervezete az illetékes.
Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy amennyiben India megszerzi a kizárólagos jogot a basmati rizs elnevezés fölött, az rendkívül súlyosan érintetné a pakisztáni termelőket és kereskedőket. Pakisztán munkaerőpiacának ugyanis több mint 40 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, miközben az ország étkezési gabonatermesztésének nagyjából 20 százalékát a rizs adja.
A fentiek mellett az is látható, hogy India teljes 2019-20-as rizstermelése 102 millió tonna volt, ami magában foglal 7,5 millió tonna basmati típus rizst is. Az ország eközben 4,4 millió tonna basmati rizst exportált ebben a szezonban, amihez jött még 9,9 millió tonna egyéb rizsfajta is.
Ugyanebben az időszakban Pakisztán rizstermelése 7,4 tonna volt, amiből 2,4 millió volt basmati rizs. A koronavírus-járvány közepén az ország összesen 4,2 millió tonna rizst exportált – amiből 900.000 tonna volt basmati rizs.
Az országnak a basmati rizs exportjából évi 800 millió – 1 milliárd dollárd bevétele származik, így sok helyi termelőt valósággal sokkolt az, hogy India kizárólagosságot szerezne az árura – derül ki a beszámolókból.
Továbbá a pakisztáni növekedés ütemét jól mutatja, hogy a 2019–20-as szezonban az ország basmati rizs exportja 28 százalékkal bővült a megelőző évhez képest.
Jogi csatározás indulhat az EU-s piac miatt
Azt pakisztáni kommentárok is elismerik: jelentős érdeksérelmet és súlyos kereskedelmi fenyegetést jelent az ország számára India törekvése a basmati rizs kapcsán. Többen közülük úgy vélik, Iszlámábád megkésve reagál a piaci fenyegetésre, és a kormánynak sokkal határozottabb lépéseket kellene tennie a saját érdekeik védelmére.
Idén februárban a pakisztáni szenátus elfogadta a földrajzi eredetjelzésekről szóló átfogó törvényt, melynek egyik folyományaként létrehozzák a földrajzi jelzésekkel foglalkozó adatbázist a régióspecifikus áruk és termékek nyilvántartására és azok védelmének elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint pedig a pakisztáni kormány hamarosan kiválasztja valamelyik, az ügyet elvállalni hajlandó nemzetközi ügyvédi iroda egyikét, akik az EU-ban Pakisztánt képviselik majd a basmati rizs kapcsán. A pakisztáni miniszterelnök kereskedelmi tanácsadója nemrég azt nyilatkozta a helyi médiának, részletes állásfoglalást dolgoztak ki kérdésben, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé tárnak.
Egy pakisztáni, kisvállalkozásokat és mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: Indiának nincs olyan érv a birtokában, amivel saját védjegyeként ismertetheti el a basmati rizst, mert az EU jelenleg India és Pakisztán szomszédos nemzeteinek közös örökségeként” tekinti a rizsfélét, azóta, hogy 1947-ben India kikerült a brit gyarmatbirodalomból.
Az ügyben pedig további érdekes előzményt jelent, hogy India korábban tulajdonképpen már elismerte Pakisztán jogát is a basmati rizsre, mégpedig az 1990-es évek végén. Ekkor ugyanis a két ország együttesen akadályozta meg, hogy egy texasi székhelyű cég, a RiceTec, egy bonyolult jogi procedúra eredményeként, magához ragadja a basmati rizs szabadalmi jogait az Egyesült Államokban.
[type] => post [excerpt] => Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1606133280 [modified] => 1606083469 ) [title] => A basmati rizs okozott újabb konfliktust két atomhatalom között [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8367&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 8367 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 8370 [image] => Array ( [id] => 8370 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [original_lng] => 51953 [original_w] => 800 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-300x180.jpg [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-768x461.jpg [width] => 768 [height] => 461 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1606076269:12 [_thumbnail_id] => 8370 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3226 [_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => [_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1606126084 [_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => [_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1606126085 [_oembed_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] =>[_oembed_time_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] => 1654072947 [_oembed_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => [_oembed_time_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => 1654072947 [_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => [_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1658648667 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7429 [1] => 7431 [2] => 3622 [3] => 7430 [4] => 356 ) [tags_name] => Array ( [0] => atomhatalom [1] => basmati rizs [2] => India [3] => Pakisztán [4] => piac ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7430 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7430 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )3. Food protectionism is on the rise=> increases the odds of a sticky global inflationary environment.
— Kelvin Wong, CFTe (@KelvinSCWong) May 25, 2022
India will limit sugar exports as a precautionary measure to safeguard its own supplies, after banning wheat sales just over a week ago.