A lengyel PKN Orlen finomító érdeklődik a Rosznyefty Németországban állami vagyonkezelői felügyelet alá helyezett PCK Schwedt olajfinomítója többségi részesedése iránt – tájékoztatták pénteken a Reuters hírügynökséget meg nem nevezett berlini és varsói források. A szövetségi gazdasági minisztérium péntek reggeli közleménye szerint az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az ellenőrzést a Rosneft Deutschland GmbH (RD) és a céghez tartozó RN Refining & Marketing GmbH felett, egyelőre fél évre.
Ezzel a német állam felügyelete alá kerül a többségében az orosz állam tulajdonban lévő Rosznyeft németországi cégének három helyi olajfinomítóban birtokolt részesedése is. A legfontosabb az ország keleti részén, a lengyel határon fekvő Schwedtnél működő finomító (PCK Schwedt), amelynek döntő szerepe van Berlin és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány, valamint Lengyelország nyugati részének üzemanyag-ellátásában. Az 54,17 százalékban az RD tulajdonában álló finomító a Barátság kőolajvezetéken keresztül kap olajat Oroszországból.
A társaság a második legnagyobb németországi finomítóban, a karlsruhei Mineralölraffinerie Oberrheinban (MIRO) és a bajoroszági Ingolstadt térségében működő BayernOil finomítóban is rendelkezik részesedéssel.
Az intézkedés háttere, hogy a szövetségi kormány terve szerint Németország az év végén felhagy az Oroszországból származó kőolaj használatával, annak ellenére, hogy a vezetéken érkező orosz kőolajra egyelőre nem vonatkoznak az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett európai uniós büntetőintézkedések.
A gazdasági minisztérium közleményében kiemelték, hogy az RD a németországi olajfeldolgozó kapacitás mintegy 12 százalékát képviseli, és ezzel az ágazat egyik legnagyobb szereplője. A vagyonkezelői felügyelet elrendelését az energiabiztonságról szóló törvény egy nyári – a német sajtóban lex Rosznyeftnek is nevezett – módosítása tette lehetővé. A jogszabály szerint az ország működéséhez elengedhetetlenül fontos – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatokat vagyonkezelői felügyelet alá lehet helyezni, ha az a veszély fenyeget, hogy az intézkedés nélkül az adott társaság az ország érdekeit tekintve nem megfelelően tevékenykedik, veszélybe sodorva az energiaellátás biztonságát.
Hasonló érvek alapján vették felügyelet alá tavasszal a Gazprom németországi érdekeltségét, a Gazprom Germania GmbH-t. Az intézkedés után a többi között kiderült, hogy a vállalat 1 százalék alá süllyesztette a rehdeni gáztározó töltöttségi szintjét, vagyis majdnem teljesen kiürítette az Alsó-Szászország tartományban fekvő tározót, amely a 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója.
Olaf Scholz kancellár a Rosznyeft-érdekeltségek állami felügyelet alá rendeléséről péntek délután tartott berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az intézkedést Németország érdekeinek védelmében tették meg, és azért volt rá szükség, mert Oroszország már nem megbízható partner.
Elmondta, hogy a schwedti finomító üzemeltetésének fenntartásához korszerűsítették a létesítményt a Balti-tengernél fekvő kikötővárossal, Rostockkal összekötő vezetékrendszert, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Barátság-vezeték, vagyis orosz import nélkül is biztosíthassák a nyersolaj-ellátást. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány a finomítóban dolgozó csaknem 1200 ember munkahelyének védelmére és a régió fejlesztésére csaknem egymilliárd euró rendkívüli támogatást nyújtott az érintett tartomány, Brandenburg kormányának.
Arra a kérdésre, hogy a PKN Orlen lengyel olajipari társaság esetleges érdeklődésére tekintettel tervezik-e a schwedti finomító tulajdonosi szerkezetének átalakítását, azt mondta, hogy az állam szerepe „egyelőre” a vagyonkezelői felügyeltre korlátozódik.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kiemelte, hogy a vagyonkezelői felügyelet elrendelésére azért is szükség volt, mert a PCK Schwedt üzemeltetésének fenntartásához nemcsak a Schwedt-Rostock vezetékrendszert korszerűsítették, hanem igyekeznek lengyel partnereket is bevonni, akiknek segítsége révén ismét teljes kapacitáson működhet a finomító. Ám a lengyel partnerek nem kívánták elkötelezni magukat az együttműködés mellett, amíg nem volt egyértelmű, hogy a finomítóban termelt nyereség nem Oroszországot gazdagítja.
Létrejött a fúzió a Lotos csoport és a PKN Orlen között. A Mol 417 töltőállomást vásárolhat meg Lengyelországban.
Miután szerdán a Lotos csoport részvényesei szinte egyhangúlag támogatták az egyesülést a PKN Orlennel, csütörtökön az utóbbi társaság közgyűlése is a fúzió mellett tette le a voksát. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a PKN Orlen rendkívüli közgyűlésén 300 532 564 volt a támogató szavazat, és alig 36 az ellenvoks (5 280 889 pedig a tartózkodó).
Az elfogadott határozat értelmében a Lotos minden eszközét és kötelezettségét a PKN Orlenre ruházza át az Orlen által megvásárolt részvényekért cserébe. A társaságok egyesülését a PKN Orlen székhelye szerinti illetékes cégbíróságon jegyzik be.
A becslések szerint az integrált egység körülbelül évi 250 milliárd (csaknem 21 ezermilliárd forint) bevételt termel majd, és körülbelül százmillió ügyfelet fog kiszolgálni Európában.
A „többenergiás konszern” – amint azt a Jog és Igazságosság párt (PiS) által vezetett nemzeti konzervatív kormány nevezi – komoly beruházásokat tervez a megújuló energiaforrások fejlesztése érdekében, beleértve tengeri és szárazföldi szélerőművek, valamint fotovoltaikus farmok telepítését. A befektetések alternatív üzemanyag előállítását is serkentik majd, illetve kis méretű nukleáris reaktorok megépítését és üzemeltetését.
A két lengyel energiacég egyesülését az Európai Bizottság júniusban hagyta jóvá. A fúzió részeként a Mol 417 töltőállomást vásárolhat meg Lengyelországban.
Januárban jelentették be, hogy a magyar energiacég aláírta a Lotosszal és a PKN Orlennel a megállapodást. Közölték, hogy a Mol 610 millió dollárt ad a kutakért, a lengyelek pedig 144 magyarországi és 41 szlovákiai töltőállomásért 259 millió dollárt fizetnek a Molnak.
A lengyel hálózat országos lefedettséget biztosít, és lehetővé teszi, hogy a magyar vállalat megszerezze a harmadik pozíciót a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piacon.
A lengyelek korábban a Saudi Aramcóval is megállapodtak, hogy a szaúdiak átveszik a Lotos csoport gdanski finomítója részvényeinek a 30 százalékát, valamint a logisztikai központját, a PKN Orlen pedig napi legalább 200 ezer, legfeljebb 337 ezer hordó nyersolajat vásárol az Aramcótól.
Az PKN Orlenben az egyesülés után a lengyel államkincstár részesedése mintegy 35 százalékra nőtt. Tervben van még, hogy a PKN Orlen a PGNiG állami gázvállalattal is egyesül. A lengyel versenyhivatal (UOKiK) elnöke az idén március 16-án feltételes hozzájárulást adott a fúzióra. A tranzakció akkor zárulhat le, ha a jelenleg a PGNiG tulajdonában lévő gáztárolókat kezelő Gas Storage Poland céget eladják.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
