Komoly nehézséget okozhat az orosz elnöknek, hogyan lavírozzon a belső stabilitás megtartása és a katonai ambíciói között. Különösen annak fényében, hogy kilőttek az alapvető élelmiszerek árai, és az inflációs folyamatnak koránt nincs vége.
Alaposan megugrottak az orosz élelmiszerárak a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
Egy kilogramm burgonya most legalább 73 százalékkal drágább az év elejinél, a vaj ára pedig több mint 30 százalékkal nőtt január óta.
Ez a két termék drágult leginkább, de jelentősen nőtt a zöldségfélék, például a hagyma és a cékla ára is: ezek több mint 20 százalékkal kerülnek többe, míg a tejföl, a tej, a kenyér és a hal ára 12-15 százalékkal haladja meg a 2023-as év végi szintet – ismertette a Bloomberg.
A Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszer-infláció 9 felett maradt októberben.
Mindennek részben az az oka, hogy a logisztika és a termelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a nyersanyagok, az állati takarmány, az üzemanyag és sok más termék ára is emelkedik Oroszországban. A rubel gyengülése és a hagyományos ellátási láncok háborús szankciók miatti megszakadása miatt pedig egyes importtermékek szűkössé és drágává váltak.
Eközben jelentős munkaerőhiánnyal küzd az agrárágazat. Bár az ukrajnai háború minden iparágból vonzotta a munkásokat a katonai szolgálatra, a mezőgazdaságból vonultak be a legtöbben, így ott hatalmas, a mezőgazdasági miniszter becslése szerint 200 ezer fős a munkaerőhiány. További csapást jelentettek az élelmiszerárakra a kedvezőtlen időjárási viszonyok is, amelyek nehezítették a betakarítást.
Mindezek összességében Oroszországot egyre inkább importfüggővé tették. Az ország ezért meg is kezdte már a vaj behozatalát Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, Azerbajdzsán pedig az év elején segített felszámolni a tojáshiányt.
Az oroszok egyébként már az idei drágulás előtt is küzdöttek az egyre növekvő élelmiszerárakkal, A helyzet súlyosbodásával a Földművelésügyi Minisztérium is komolyan kezdett foglalkozik azzal, miként lehetne kordában tartani az árakat.
A Bank of Russia ugyancsak tett lépéseket az infláció megfékezésére, a múlt hónapban már rekordmagasságra, 21 százalékra emelte irányadó kamatát. „Az inflációs kockázatok mérlege azonban továbbra is jelentősen felfelé billen” – mondták akkor a döntéshozók, további növekedést valószínűsítve.
A jegybank 2024-re 8-8,5 százalékos inflációra számít Oroszországban.
Az egyre növekvő élelmiszerárak hatására az állami szervezetek is intézkedések sorát hozzák. Igor Krasznov orosz főügyész vizsgálatot kezdeményezett a tejtermelők áremelése miatt. Mihail Misusztyin miniszterelnök arra utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy biztosítsa az elegendő gyümölcs és zöldség rendelkezésre állását, Dmitrij Patrusev miniszterelnök-helyettes pedig az élelmiszerpiac napi ellenőrzését követelte.
Vannak ugyanakkor, akik szerint ezek a lépések csak a figyelemelterelést szolgálják.
„Ezt a felhajtást azért csinálják, hogy a lakosság az élelmiszer-problémákat a termelők és a kereskedők tevékenységével hozza összefüggésbe”, nem pedig az Ukrajnával folyó háború következményeivel” – mondta Vladislav Inozemcev , a Közel-Kelet Médiakutató Intézet különleges tanácsadója. Hozzátette: „Amikor a vaj ára 2007-ben még gyorsabban emelkedett, a kormányból senki sem aggódott.”
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot, és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka. A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt.
A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt.
A legújabb, immár 14. szankciós csomagjával az Európai Unió megtiltaná, hogy pártok, háttérszervezetek, politikai aytrösztök és más csoportok orosz eredetű pénzt fogadjanak el.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak az ehhez szükséges lépésekről is meg kellene állapodniuk a Bloomberg információi szerint. A szankciós csomag nem csupán az európai politikai szervezeteket vágná el az orosz finanszírozástól, de megtiltaná az orosz hélium importját és szigorítaná a mangánércek és más ritkaföldfémek exportkorlátozásait is.
Több orosz médiát is elhallgattatnának
A csomagban lezárnák az európai kikötőket 11, a vádak szerint az orosz háborús erőfeszítéseket segítő hajó előtt és további négy orosz média európai sugárzását is megtiltanák. A bizottság alelnöke, Vera Jourova vasárnap elmondta, hogy ezek a Voice of Europe (Európa hangja), a Gazeta, a Ria Novosztyi és az Ivesztya, melyek szerinte nem sajtótermékek, hanem csak Putyin propagandájának eszközei.
Az orosz politikai beavatkozásnak gátat vetni hivatott intézkedés vélhetően nem független a közelgő EP-választásoktól, ugyanakkor a korábbi szankciós csomagok tapasztalatai alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy addig sikerül-e egyhangú döntésre jutnia az unió 27 tagállamának. Az előző csomagokat ugyanis hetekig tartó viták előzték meg.
Politikai csatározás
Az orosz politikai finanszírozás ellen elsősorban Franciaország, a Baltikum országai, Lengyelország és Hollandia sürgeti a fellépést. Márciusban azonban a cseh titkosszolgálat is arról számolt be, hogy feltártak egy orosz hálózatot, mely a Voice of Europe segítségével igyekezte befolyásolni az európai politikát. Belgium az ügy kapcsán áprilisban nyomozást is indított.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, az elsősorban különböző szélsőjobboldali pártok számára lehet hátrányos, bár például a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés tavaly közölte, hogy idő előtt visszafizettek egy 6,1 millió eurós hitelt, melyet egy orosz banktól vettek fel, hogy a látszatát is kerüljék a külföldi befolyásnak.
Célkeresztben az orosz bankrendszer is, az orosz gáznak azonban csak a továbbszállítását tiltanák
A legújabb szankciós csomag részeként megtiltanák az orosz jegybank pénzügyi üzenetküldő szolgáltatását, az SZPFSZ melyet 2014-ben hoztak létre, a SWIFT alternatívájaként, válaszul az akkori, a Krím-félsziget elfoglalása miatt kivetett szankciókra. A rendszert januári adatok szerint 20 országban használják, köztük például Örményország, Fehéroroszország, Tádzsikisztán és Kazahsztán.
Az uniós szankciók régóta legvitatottabb eleme, az energia kapcsán a bizottság az orosz LNG továbbszállításával kapcsolatos szolgáltatásokat tiltaná meg, valamint a sarkvidéken létesülő orosz LNG-beruházások támogatását.
A javaslatban ezen kívül több mint egy tucat vállalatra is lecsapnának, melyek a korábbi szankciók kijátszását segítették elő. Ezekből a vállalatokból több az Egyesült Arab Emírségekben, Kínában vagy Törökországban működik.
Első alkalommal vált a rubel Oroszország külkereskedelmi elszámolásainak fő fizetőeszközévé – derült ki a Bank Rosszii hétfőn közzétett adataiból.
Az orosz jegybank szerint a rubel részesedése februárban az orosz exportelszámolásban 2023 augusztusa óta a legmagasabbra, 41,6 százalékra, az importban rekordszintű 38,1 százalékra emelkedett, miközben a kínai jüan fajlagos súlya a külkereskedelmi tranzakciókban csökkent.
Februárban mind az export, mind az import volumenének csökkenése közepette a jüan aránya az exportbevételekben 30,2 százalékra csökkent (januárban 40,7 százalék volt), az import elszámolásaiban pedig 32,3 százalékra süllyedt (januárban 38,5 százalék volt) – írta a szabályozó hatóság.
Értékben kifejezve februárban az exportbevételek 9,3 milliárd dollárt értek el, illetve 7,1 milliárd dollár értékű, jüanban történő importelszámolások voltak – adta hírül az MTI.
Februárban a rubelben denominált tranzakciók aránya az exportbevételekben 8,6 százalékponttal 41,6 százalékra, az importelszámolásokban pedig 6,9 százalékponttal 38,1 százalékra nőtt. Ezt megelőzően a nyilvános adatok szerint a rubel részesedése az importban nem érte el az egyharmadot sem.
Navalnij halála miatt összeomlott a rubel: többhetes mélyponton a deviza. Szakértők szerint az orosz központi bank intézkedései sem tudják megállítani az orosz rubel árfolyamának esését az ellenzéki aktivista halálhírének kapcsán.
Az orosz rubel árfolyamának zuhanása felgyorsult azon információk hatására, hogy Alekszej Navalnij politikai fogoly meghalt a börtönben. Erről a The Moscow Times számolt be.
Az orosz valutát a pénteki, február 16-i kereskedés jelentős részében negatív tartományban jegyzik, és az orosz központi bank beavatkozásai, illetve az exportbevételek alacsony számai sem elégségesek ahhoz, hogy megállítsák a helyi valuta zuhanását. Ráadásul ez a hétvégére a kockázatminimalizálás miatt fokozódhat, ami elsősorban a dollár–rubel árfolyam növekedésében tükröződik majd – vélik a szakértők.
Az euróval és a jüannal szemben a rubel január 9. óta a legmélyebb ponton van (99,85 és 12,81), a dollárral szemben pedig 93,00-án áll, ami a rubel számára január 4. óta a legrosszabb. Mindez anélkül, hogy figyelembe vennénk az elmúlt hónap során két rövid távú árfolyamemelést, amelyet a piaci szereplők inkább technikai tényezőhöz kötöttek – írja a közlemény.
Az Orosz Nemzeti Bank döntése, hogy a pénteki igazgatótanácsi ülést követően az irányadó kamatlábat évi 16 százalékos szinten tartja, jelentéktelen hatással volt az árfolyamokra. Az orosz központi bank arra vonatkozó ígéretei sem fogják tudni megmenteni a helyzetet, hogy hosszú távú, szigorú monetáris politikát folytat.
Rövid távú irritáló tényező lehet a helyi valutapiac számára az olaj árának napközbeni, közel egyszázalékos csökkenése is – pontosítanak a szakértők.
Elemzők által várt mértékben gyorsult az infláció Oroszországban októberben éves összevetésben, miközben a becsültnél kisebb volt a fogyasztói árnövekedés havi szinten.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint októberben az éves infláció 6,7 százalékra gyorsult a szeptemberben mért 6 százalékról. Elemzők is 6,7 százalékos inflációra számítottak októberre.
Tavaly októberben 12,6 százalékos éves inflációt mértek Oroszországban.
Az éves infláció már a negyedik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél fölött.
Az orosz infláció további, erőteljes emelkedése további bizonyíték arra, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot az orosz gazdaságban. Úgy véljük, hogy az infláció a következő hónapokban tovább fog emelkedni, és az orosz jegybanknak (CBR-nek) a jövő év elején tovább kell emelnie a kamatlábakat – írta Nicholas Farr, a Capital Economics feltörekvő európai közgazdásza. Az egyensúlytalanságok mellett (amelyek részben a háborúnak tulajdoníthatók) a gyengébb rubel is szerepet játszik az infláció emelkedésében, ugyanis a valuta a dollárral szemben az elmúlt évben mintegy 20%-ot esett.
Havi összevetésben az infláció 0,8 százalék volt októberben a szeptemberi 0,9 százalék után. Elemzői várakozások átlagában a szeptemberivel megegyező, 0,9 százalékos havi infláció szerepelt.
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerárak 1,35 százalékkal nőttek,
míg a nem élelmiszertermékek 0,55 százalékkal,
a szolgáltatások pedig 0,48 százalékkal drágultak.
Az idei első tíz hónapban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal nőttek. Az orosz jegybank inflációs előrejelzése az idei évre 7-7,5 százalék, a gazdaságfejlesztési minisztériumé pedig 7,5 százalék.
„Úgy gondoljuk, hogy a kamatlábak még nem érték el a csúcspontot” – mondja Farr. „A szigorítási ciklus a következő, decemberi ülésen szünetelhet, de a CBR nem veszi teljes mértékben figyelembe előrejelzéseiben az infláció további emelkedését, amely a jövő évben bekövetkezik. Az első negyedévben újabb 100 bázispontos emelésre számítunk, amivel az irányadó kamatláb 16%-ra emelkedik.”
Bemutatta az 1000 és 5000 rubeles címletű megújított bankjegyeit hétfőn a Bank Rosszii. A korszerűsített bankjegyeket fokozatosan fogják forgalomba hozni, és az 1997-ben bevezetett bankjegyekkel együtt fogják használni.
Szergej Belov, a jegybank elnökhelyettese hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a megerősített biztonsági elemekkel ellátott bankjegyek színpalettája azonos marad a most használatos bankókéval: az ezrest a kék, az ötezrest a vörös árnyalataiban nyomták.
A korszerűsített bankjegyeket fokozatosan fogják forgalomba hozni, és az 1997-ben bevezetett bankjegyekkel együtt fogják használni.
Az 1000 rubeles bankjegyet Nyizsnyij Novgorodnak és a Volgai Szövetségi Körzetnek szentelték. Az előlapon a Nyizsnyij Novgorod-i Kreml Nyikola-tornya, a hátoldalon pedig a kazanyi Tatár Nép és Tatár Köztársaság Államiságtörténeti Múzeuma, valamint a kazanyi Kreml területén lévő Szjujumbike-torony és az Ufai Régészeti és Néprajzi Múzeum látható.
Az 5000-es címletű bankjegyekre Jekatyerinburg és az Uráli Szövetségi Körzet nevezetességeinek képét nyomták. Az előlapon a fő motívum az Európa-Ázsia-sztélé, a hátoldalon pedig a cseljabinszki Rege az Urálról emlékmű és a szalehardi 66-os szélességi kör-(Sarkkör-) sztélé.
A bankjegyeket QR-kóddal látták el, amely a Bank Rosszii weboldalára vezet, ahol részletes tájékoztató található a művészi kialakításukól és hitelességi jellemzőikről.
Korábbi beszámolók szerint az orosz központi bank 2025-ig hat címlet korszerűsítését tervezi: a 10, az 50, a 100, az 500, az 1000 és az 5000 rubeles bankjegyét. Tavaly júniusban mutatták be a modernizált százrubelest. A korszerűsített ötszázas bevezetése jövőre, a tízesé és ötvenesé pedig 2025-re várható.
Harminc százalékot veszített az értékéből az orosz rubel az amerikai dollárral szemben a hétfői árfolyamok alapján. Az Orosz Nemzeti Bank (Bank of Russia) az ország kereskedelmi mérlegének zsugorodását tette felelőssé a rubel gyengüléséért, mivel Oroszország fizetési mérlegének többlete mintegy 85 százalékkal csökkent az idei év első felében.
„A gyenge rubel megnehezíti a gazdaság szerkezetátalakítását, és negatívan befolyásolja a lakosság reáljövedelmét. Az orosz gazdaság érdekében erős rubelre van szükség” – idézte Makszim Oreskint, Vlagyimir Putyin orosz gazdasági tanácsadóját a CNBC amerikai gazdasági portál hétfőn.
Mint írták, a londoni tőzsdén a hétfő reggeli órákban a rubel árfolyama 17 hónapos mélypontra zuhant az amerikai dollárhoz képest.
Az orosz elnök gazdasági tanácsadója az orosz állami TASS hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a valuta leértékelődése és az infláció felgyorsulása elsősorban a „laza monetáris politikának” tudható be, és a jegybanknak „minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a közeljövőben normalizálja a helyzetet.”
Az előzmények
A CNBC emlékeztetett, hogy az orosz jegybank múlt csütörtökön leállította az év hátralévő részére a devizavásárlást, hogy megerősítse a valutát. Ez azonban elkezdte gerjeszteni az inflációtól való félelmeket, amelyet megmagyaráz Oroszország növekvő elszigeteltsége, valamint a nyugati büntetőintézkedésekkel szembeni kísérlete saját gazdaságának átalakítására.
A Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat pénteki legfrissebb jelentései ugyanakkor pozitív változásokat jeleztek az orosz gazdaságban.
A cikk kiemelte, hogy az ország GDP-je az idei év második negyedében már 4,9 százalékkal meghaladta a várakozásokat, ami fordulatot jelent az első negyedévi 1,8 százalékos gazdasági zsugorodáshoz képest.
Ezzel kapcsolatban azonban William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokat elemző vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság korlátozott lazasága tovább fokozhatja az inflációs nyomást. Ennek hatására kénytelenek lesznek szigorítani a monetáris politikán, ami pedig potenciálisan gyengíti a gazdasági növekedést az év hátralévő részében.
„Talán a gazdaságot érintő legfontosabb kockázat az, ha a kormány lazán tartja a fiskális politikát a háborús erőfeszítések támogatása érdekében, ami tovább súlyosbítaná Oroszország gazdasági sebezhetőségét” – tette hozzá Jackson.
Az orosz bankok szombati devizaárfolyama drasztikusan megemelkedett: a dollár árfolyamát 90, az euróét 100 rubelre emelték. A Sberbank 10 százalékkal emelte a dollár rubellel szembeni árfolyamát, írja a Financial Times.
A Kommerszant jelentése szerint a nagyobb oroszországi bankok a reggeli erőteljes emelés után némileg csökkentették a rubelhez viszonyított devizaárfolyamaikat. A kezdeti növelésre azután került sor, hogy Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér csapatai harci tevékenységbe kezdtek az orosz hadsereg egyes alakulatai ellen.
A pánik eloszlatására a TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalójában azt közölték, az orosz bankok a megszokott módon dolgoznak, az irodák a hétvégi menetrend szerint tartanak nyitva. A szükséges ügyeket fennakadás nélkül lehet intézni a call centereken és internetbankokon keresztül, összegzi a jelentést az MTI.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az orosz bankszektor 2022 első hat hónapjában veszteséges volt, amit az év végére sikerült korrigálni, és szerény, 203 milliárd rubel profittal zárta a tavalyi évet.
Az orosz jegybank pénteken ismertetett adatai szerint a tavalyi nyereség jóval elmaradt a 2021. évi rekordszintű, 2400 milliárd rubeltől.
A tavalyi első fél évben az ágazat vesztesége 1500 milliárd rubel volt, amit akkor a globális gazdaságnövekedés lassulásával és az Oroszországgal szembeni szankciókkal indokoltak.
A jegybank pénteki közleményében jelezte, hogy nem minden bank tudott lábra állni a második fél évben, néhány bank jelentős veszteséggel zárta a tavalyi évet. A múlt év végén a nyereséges bankok száma 270-re csökkent az egy évvel korábbi mintegy 300-ról.
Az orosz jegybank azzal számol, hogy a bankágazat nyeresége idén eléri az ezermilliárd rubelt – írta az MTI.
