Az indiai finomítók legalább 10,5 milliárd dollárt spóroltak májusig azzal, hogy diszkontáron vásárolják Oroszországtól az olajat az ukrajnai háború kirobbanása óta – számolta ki a The Indian Express című lap a kétoldalú kereskedelmi adatokból.
A lap emlékeztetett, hogy az olaj hagyományosan nem volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom fontos pillére, de Moszkva nyomott áron kezdte el árulni, amint a nyugati hatalmak szankciókat vezettek be az invázió miatt. Az árnak köszönhetően mára az olaj a legfontosabb Indiába irányuló orosz exportcikk, kiszorít mindenki mást erről a piacról.
Narendra Modi indiai kormányfő az ukrajnai invázió kezdete óta a héten járt először Moszkvában, és látogatása során elismerte, hogy Oroszország segített üzem- és fűtőanyaggal ellátni a világ legnépesebb országát, miközben másokat energiaválság sújtott.
Megerősítette, amit Újdelhi korábban is állított: a világnak hálásnak kellene lennie, hogy India vásárolja az orosz olajat, mert ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne.
A 2023–2024-es pénzügyi évben, ami Indiában április 1-jével kezdődik, hivatalos adatok szerint 139,86 milliárd dollár értékben importáltak olajat. Ha átlagos áron vették volna meg ugyanezt a mennyiséget, akkor az 145,29 milliárd dollárba került volna. Az előző pénzügyi évben India összesen 162,21 milliárd dollárért vásárolt olajat, így akkor is megspóroltak az orosz kapcsolattal 4,87 milliárd dollárt.
Ársapkán felül fizetnek az olajért
Az orosz olaj indiai vásárlását látva sokan felvonták a szemöldöküket Nyugaton – emlékeztetett a Business Standard, mert esetenként többet fizetnek érte, mint a hordónkénti hatvandolláros ársapka. Washington ugyanakkor a minap elismerte, hogy nem kérte Újdelhitől a vásárlások visszafogását.
Fontos számunkra, hogy biztosítva legyen a piac olajellátása, miközben korlátozzuk Vlagyimir Putyin ebből befolyó profitját – fogalmazott Eric Van Nostrand, az amerikai pénzügyminisztérium gazdaságpolitikáért felelős államtitkára, gyakorlatilag igazat adva Indiának.
Nem úgy tűnik azonban, hogy ez sikerült volna, mert elképesztően nagyot nőtt az orosz állam olajból származó bevétele, júniusban például 50 százalékkal a tavalyihoz képest.
Már hosszú távra terveznek
Mivel ennyire jó az orosz üzlet, nem csoda, hogy az állami tulajdonban lévő indiai finomítók hosszú távra terveznek Moszkvával, és közösen tárgyalnak egy új kereskedelmi megállapodásról a szállítókkal – értesült indiai kormányzati forrásokból a Reuters.
Még meg kell egyezni a feltételekről, valamint arról is, hogy milyen devizában fizessenek az orosz olajért, de „már folynak a közös egyeztetések Oroszországgal” – árulta el a neve elhallgatását kérő forrás.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy a magánkézben lévő indiai finomítók közül a Nayara Energy és a Reliance Industries már kötött szerződést az orosz olaj importjáról. A Nayara esetében ez nem lehetett nehéz, mivel a tulajdonosai között van az egyik legnagyobb orosz energetikai vállalat, a Rosznyefty.
A világ harmadik legnagyobb fogyasztója
A kormányzati forrás szerint azonban nem kizárt, hogy a magánfinomítók is csatlakoznak később állami riválisaikhoz, mert Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságának „kiszámítható és stabil” olajellátásra van szüksége, mivel a növekvő kereslet kielégítésére bővítik a kapacitásaikat a finomítók.
India a világ harmadik legnagyobb olajfogyasztója és importőre, a tengeren szállított orosz olaj legnagyobb piaca. Modi mostani moszkvai látogatása során is egyeztettek energetikai megállapodásokról a Rosznyefttyel és más vállalatokkal.
Petr Pavel cseh államfő szerdán aláírta a kormány gazdasági intézkedéscsomagját, amely szerint mintegy 150 milliárd koronával csökkentheti az állami költségvetés hiányát 2025 végéig. Döntéséről az elnök az X közösségi platformon megjelent közleményében tájékoztatott.
„Tekintettel Csehország államadósságának elfogadhatatlan növekedésére ma úgy döntöttem, hogy aláírom a kormány intézkedéscsomagját, amelynek célja stabilizálni közkiadásokat és csökkenteni az államadósságot. Az aláírás elutasítása tétlenséget jelentene, ami komoly károkat okozna” – indokolta lépését Petr Pavel.
A több hónapos éles politikai és társadalmi vita után a parlament két háza által egyaránt jóváhagyott dokumentumnak a kormány szerint az a célja, hogy a költségvetés hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiányát az idei 3,5 százalékról jövőre 1,8 százalékra, 2025-ben pedig 1,2 százalékra csökkentse. Az ellenzék viszont azt állítja, hogy a csomag csak az adókat emeli, inflációgerjesztő hatása lehet, és kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a gazdaság teljesítményére.
A cseh költségvetés az idén 295 milliárd koronás hiánnyal számol, a tavalyi hiány 361,4 milliárd koronát tett ki. A jövő évre tervezett költségvetési hiány 252 milliárd korona.
A kormány intézkedéscsomagja az eddigi háromsávos adózási rendszert kétsávossá alakítja, megszüntet számos adózási kivételt, csökkenti az állami támogatásokat, és lényegesen megreformálja a nyugdíjrendszert.
A jogi személyek nyereségadója az eddigi 19 százalékról 21 százalékra emelkedik. Az áfa alapvetően marad 21 százalékos, de az eddigi két csökkentett adósávot – 10 és 15 százalék – ezentúl 12 százalékon egyesítik. Egyebek között az élelmiszerek, a gyógyszerek, a vendéglői szolgáltatás, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás áfája az eddigi 15 százalékról 12 százalékra csökken.
A nyugdíjjogosultsági korhatár eddig 65 év volt, ez mostantól folyamatosan emelkedni fog. Kormányzati döntés az is, hogy a nyugdíjak a jövőben az eddiginél lassabban fognak emelkedni. Az intézkedéscsomag január elsején lép életbe.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, az Andrej Babis vezette Igen-Független Polgárok Akciója (ANO) már bejelentette, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Romániában az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, illetve a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok – tudatta csaknem egyidejű Facebook-bejegyzésben hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője.
A kormányfő szerint alapelvként fogadták el azt, hogy a költségvetési hiány csökkentésének terhét elsősorban az államnak kell magára vállalnia, nem pedig az állampolgároknak vagy a versenyszférának.
A takarékossági intézkedések közül 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, valamint intézmények összevonását és felszámolását emelte ki. Csökkentik a vezetői tisztségek számát a közintézményekben, korlátozzák a vezetői juttatásokat az állami vállalatoknál, és szigorúbb teljesítmény-ellenőrzést vezetnek be az állami hatóságoknál – sorolta a kormányfő.
A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást szándékoznak elérni. Ugyanilyen mértékben tervezik növelni a költségvetési bevételeket is. Ciolacu szerint nem fogják többé „nevetséges áron koncesszióba adni az állam tulajdonában lévő természeti erőforrásokat”, és a haszonbérleti díjakat az inflációs rátához igazítják. Eltörölnek továbbá bizonyos adókedvezményeket is – közölte a miniszterelnök, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
A PNL elnöke valamivel több tervezett intézkedést felsorolt, egyebek között azt, hogy megvonják az üdülési csekket a havi 10 ezer lejnél magasabb bérrel rendelkező állami alkalmazottaktól.
A költségek lefaragása érdekében 20 százalékkal csökkentik az államtitkári posztokat és 50 százalékkal a helyi vezetőket (megyei tanácselnököket, polgármestereket, megyei prefektusokat) kiszolgáló apparátus létszámát. Intézményösszevonásokat terveznek a parlament és a kormány alárendeltségébe tartozó hivatalok között, kiszerveznek bizonyos szolgáltatásokat, fontossági listát állítanak fel az állami beruházásoknál – részletezte Ciuca.
Csökkentik az állami vállalatok és intézmények igazgatótanácsainak létszámát, a tagságért járó illetményt, és a vállalatvezetők apparátusát. A parlament ellenőrzése alá rendelt közintézmények nettó nyereségére 80 százalékos adót vetnek ki, vezetőik bérét pedig a mindenkori miniszteri fizetés hatszorosára korlátozzák.
Ciuca is megerősítette, hogy a kiadások lefaragása, illetve a bevételek növelése révén 12 milliárd lejjel akarják csökkenteni az idei költségvetési hiányt.
Románia több mint 37 milliárd lejes deficittel zárta az első fél évet, ami a GDP 2,34 százalékát teszi ki. A 2023-as költségvetési törvény szerint az államháztartási hiányt idén a GDP 4,4 százalékára kellene leszorítani, de a bevételek elmaradtak a tervezettől, és a költségvetési tanács elnöke szerint a deficit növekedése év végéig akár a 7 százalékot is elérheti, ha a kormánynak nem sikerül megfordítania a trendet.
Ne az ő rovásukra takarékoskodjon az állam! – ennek jegyében számos követelést fogalmaztak meg a szerb mezőgazdasági termelők, akiket az évek óta rendezetlen gondok mellett az ukrajnai konfliktus és a tavalyi aszály hatásai még elkeseredettebbé tettek. Keddre, május 16-ra több városban tüntetést szerveznek, ha a kormány reggelig nem teljesíti a hétfőn benyújtott követeléseiket.
A kormányfővel, a pénzügyminiszterrel és az agrártárca vezetőjével is tárgyaltak hétfőn délelőtt, utána csak szűkszavúan nyilatkoztak a sajtó képviselőinek, de arra utaltak, hogy nem született megállapodás. A követeléseik között szerepel, hogy a földalapú állami támogatás összegét 35 ezer dinárra (300 euróra) emeljék, szavatolják a tej felvásárlási árát 78 dinárban, emellett 20 dináros állami szubvenciót kérnek literenként. Fejőstehenenként további 40 ezer dináros támogatást kérnek éves szinten.
Az üzemanyag kedvezményes áron történő beszerzését is követelik, mégpedig úgy, hogy az állam esetükben töröljön egyes üzemanyagokat terhelő adókat és járulékokat. A követelések között szerepel még, hogy a termények felvásárlási ára a párizsi és a budapesti árutőzsdén érvényes árak alapján alakuljon.
Az utóbbi időben a terményárak jelentősen csökkentek Szerbiában.
A kukorica és a búza felvásárlási ára a korábbi 40 dinárt közelítő szintről 23-24 dinárra zuhant. A gazdák érdekvédelmi szervezeteinek képviselői holnap Belgrád mellett számos nagyvárosban is tiltakozó felvonulást szerveznek, de a bejelentések szerint egyelőre nem zárják le az utakat, de ha továbbra sem teljesítik követeléseiket, radikálisabb módszerekhez folyamodhatnak.
Még jobban kellene takarékoskodni a földgázzal a németországi háztartásokban, a 10 százalékos fogyasztáscsökkentés túl kevés – mondta az ország legnagyobb energiaszolgáltatójának vezetője egy szerdai interjúban.
Leonhard Birnbaum, a 14 millió fogyasztót ellátó E.on vezérigazgatója a Der Spiegel című hírmagazinnak elmondta, hogy nem kell számolni földgázellátási gondokkal Németországban a fűtési szezon végéig, de nem lehet biztosra venni, hogy a következő szezonban sem lesznek gondok, mert a fogyasztás elsősorban a viszonylag enyhe téli időjárás miatt alacsony.
„Nem lehet arra építeni, hogy megint segít majd rajtunk egy meleg tél” – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy Németországban és egész Európában sokkal nagyobb takarékosságra van szükség.
A németországi ipari fogyasztók az utóbbi hónapokban nagyjából 20 százalékos megtakarítást értek el, de részben a termelés visszafogásával, ez a módszer pedig „nem sokáig működik”, mert hosszabb távon „veszélyezteti a munkahelyeket és a jólétet”.
A háztartások viszont eddig csak mintegy 10 százalékkal csökkentették fogyasztásukat, ami „túl kevés” – mondta Leonhard Birnbaum.
Rámutatott, hogy hamarosan elfogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti időkben eltárolt „olcsó gáz”, és az utóbbi hetekben kialakult, megawattóránként 70 eurós nagykereskedelmi ár megközelíti ugyan a háború előtti szintet, de így is annyira magas, hogy „néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottunk volna”, és senki sem tudja, hogy miként alakul a következő időszakban.
Az biztosnak tűnik, hogy a belátható jövőben drága lesz a földgáz, aminek meglesznek a következményei az energiaintenzív ágazatokban. A csővezetéken érkező gáz helyét átveszi a hajóval szállított cseppfolyósított földgáz (LNG), ezért az árak nem süllyednek vissza a háború előtti korszak szintjére – fejtette ki az E.on vezetője, aláhúzva, hogy az átrendeződés hatására Németország egyre nagyobb teret veszít az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.
Így „Európa, és különösen Németország jóléte forog kockán” – mondta Leonhard Birnbaum a Der Spiegelnek.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintették a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor Oroszországból közvetlenül nem érkezett Németországba földgáz.
A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával. A hatóság legutóbbi, keddi jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil”, az ellátási helyzet kevésbé feszült, mint a tél elején, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 79,82 százalékos.
Összesen több mint 6,7 millió eurónyi felújítási projektet mondott le az Európai Parlament, hogy a felszabaduló összegből ki tudja fizetni a drasztikusan növekvő rezsiszámlákat. Az EP brüsszeli és strasbourgi épületeit kezelő Infrastruktúra és Logisztika Főigazgatóság (DG INLO) a döntésről levélben értesítette a parlament költségvetési bizottságát, benne a 14 lemondott projekttel.
Ezek között szerepel egy új légkondicionáló berendezés, 250 ezer euró értékű szőnyegek, de nem építik meg a tervezett új brüsszeli sajtóközpontot sem, melyre egymillió eurót költöttek volna. Megkurtítják a kertrendezésre szánt összeget, sőt, lemondtak a Parlament strasbourgi épületébe szánt teraszról és panorámabárról is. Ez utóbbira félmillió eurót költöttek volna.
A Politicónak több európai parlamenti képviselő ugyanakkor arról beszélt, hogy ha a főigazgatóság tényleg spórolni akarna, itt lenne ideje megszüntetni a strasbourgi plenáris üléseket. Miközben ugyanis az EP bizottságai Brüsszelben vannak, és a parlamenti munka egy része is itt zajlik, a plenáris üléseket a francia városban tartják. A képviselők és asszisztenseik így minden ülés idején ingáznak a két város között, a fennmaradó időben a strasbourgi épület üresen áll.
Egy 2013-as tanulmány, melyet az Európai Parlament rendelt meg, azt mutatta ki, hogy (akkori árak szerint) évente 103 millió eurót lehetne megtakarítani, ha a plenáris üléseket is Brüsszelben tartanák. Erre azonban nem sok esély van, hiszen ahhoz az EU Alapszerződését kellene módosítani, melyhez az összes tagállam, így a haszonélvező Franciaország szavazata is szükséges.
Hannover a német nagyvárosok közül az első, amelynek vezetése úgy döntött, hogy kikapcsolja a melegvíz-szolgáltatást a középületekben, és a tusolókból is csak hideg víz folyik az uszodákban, sportlétesítményekben és edzőtermekben. A lépést azzal indokolták, hogy Oroszország mind kevesebb földgázt küld Németországba – írja a BBC.
A spórolás jegyében lekapcsolták a városban a köztéri szökőkutakat és a középületeket – például a városházát és a múzeumokat – sem világítják ki éjszakára.
A most elfogadott szabályok értelmében a középületeket április és szeptember vége között nem fogják fűteni, és az év többi részében is csak 20 fokig melegítik majd a helyiségeket – néhány kivételtől eltekintve. Betiltották továbbá a hordozható légkondicionálók és melegítő eszközök használatát.
A polgármester, Belit Onay azt közölte, a céljuk, hogy 15 százalékkal csökkentsék a város energiafelhasználását. Ez illeszkedik az uniós gázspórolási tervhez, amelyet kedden fogadtak el a tagállamok – Magyarország kivételével. Ahogy az Eurológus megírta: az uniós tagállamok 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között az elmúlt öt év azonos időszakára számolt átlagfogyasztáshoz képest csökkentik 15 százalékkal az idei gázfelhasználásukat. Ha gázhiány alakulna ki, akkor uniós szintű riasztást lehet kiadni, amelynek értelmében kötelező megtakarítási célokat írnak elő a tagállamoknak. Egyes tagállamok ugyanakkor felmentést kaphatnak a végrehajtás alól.
