Szankciók bevezetését követelte a belgrádi vezetéstől Oroszország ellen Rade Basta szerb gazdasági miniszter.
A politikus közleménye szerint Szerbia „már eddig is nagy árat fizetett azért, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és ez már elviselhetetlenné kezd válni”.
„Hogy én miniszterként azt nézzem, milyen nyomás nehezedik Aleksandar Vucic köztársasági elnökre, mi pedig hallgassunk, ezt nem tudom elfogadni. Ezért támogatom, hogy vezessünk be szankciókat Oroszország ellen. Vucic elnök mellett állok az állami és nemzeti érdekek megvédésében, és teljesen megbízom benne. Ezért Szerbia kormányától és minden minisztertől azt kérem, hogy nyilvánítsanak véleményt a kérdésben” – húzta alá a tárcavezető, aki szerint el kell dönteni, milyen irányba haladjon az ország.
Basta arra is emlékeztetett, hogy Szerbiának is szembe kellett néznie szankciókkal, és az állampolgároknak nehéz gazdasági következményeket kellett elviselniük, ezért mindeddig nem akart döntést hozni a büntetőintézkedésekről, mert abban reménykedett, hogy az orosz-ukrán konfliktus lezárul.
„A háború kezdete óta elítéljük az orosz agressziót, ugyanakkor védtük nemzeti érdekeinket az Oroszországgal fenntartott kapcsolatban. Emiatt első körben nem csatlakoztunk ahhoz a nagyszámú országhoz, amely az agresszor állam ellen szankciókat vezetett be. Ugyanakkor a helyzet napról napra egyre bonyolódik, a nyugati államok pedig élesen bírálják Szerbiát, amiért nem csatlakozott a szankciókhoz” – részletezte a szerb gazdasági miniszter.
Véleménye szerint Szerbia vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze a békét és stabilitást. „A gazdaság kulcsfontosságú Szerbia számára, ezért gazdasági miniszterként azt mondom, hogy a nehéz külpolitikai helyzet ellenére is meg kell őriznünk a gazdasági növekedést, és azért kell küzdenünk, hogy állampolgáraink jobban éljenek. Szerbiának komoly, felelősségteljes és önálló politikája van, és folytatni fogja az állampolgárok védelmét” – szögezte le.
Az európai országok közül eddig egyedül Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni büntetőintézkedésekhez. Ezt a Belgrád és Moszkva közötti történelmi, vallási és kulturális kapcsolatokkal magyarázták, illetve azzal, hogy amikor az 1992-1995-ös délszláv háború, illetve az 1998-1999-es koszovói háború idején a Nyugat Jugoszlávia ellen vezetett be szankciókat, azok nem jártak eredményekkel.
Az Európai Unió viszont közölte, mindaddig nem folytatódhat az uniós csatlakozás folyamata, amíg ez nem történik meg. Vucic pedig ezzel összefüggésben arról is beszélt, akár a külföldi befektetések is leállhatnak. Az államfő egy múlt heti televíziós interjúban már utalt arra, hogy Szerbia is szankciókat vezethet be Moszkva ellen, amikor úgy fogalmazott: nem esküdne meg arra, hogy Szerbia nem fog csatlakozni a szankciókhoz.
