A cseh kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy évente egymilliárd koronát (több mint 40 millió eurót) különít el Ukrajna újjáépítési programjának részeként a 2026 és 2030 közötti időszakra, jelentette be Jan Lipavsky külügyminiszter a kormányülés után – írta a Jevropejszka Pravda Novinky-re hivatkozva.
A program 2023 óta van érvényben, és Csehország továbbra is Ukrajna újjáépítésére kívánja felhasználni. Lipavsky szerint a programnak köszönhetően Csehország az Európai Uniótól is támogatást kap. Márciusban az EU két, összesen négymilliárd korona értékű projektet hagyott jóvá Csehország számára.
A forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Bankon keresztül biztosítják, és humanitárius és újjáépítési projektekre is fordítják majd. A miniszter szerint ez „Csehország jó hírnevének zászlóshajója a világban”. 2023-tól eddig évente 500 millió koronát különítettek el a programra.
Lipavsky emlékeztetett arra, hogy vasárnap lesz hat hónapja, hogy Ukrajna elfogadta az amerikai tűzszüneti tervet, miközben Oroszország nem mutat érdeklődést a háború befejezése iránt.
Ukrajna újjáépítése minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás lesz a 21. században. A legfrissebb becslések szerint a teljes költség elérheti az 524–550 milliárd dollárt a következő évtizedben. De honnan kerül elő ez a horribilis összeg, és kik fogják fizetni?
A háború több mint három éve alatt Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajna területén. A különböző katonai akciók sok kárt tettek az ukrán infrastruktúrában és az ukrán gazdaságban, a Világbank és az EU legfrissebb, 2024-es becslése szerint a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.
A teljes helyreállítási költséget jelen pillanatban 524 milliárd dollárra saccolják a gazdasági szakértők, de már most figyelmeztetnek arra, hogy a szám dinamikusan változhat, ugyanis minden további háborús nap növeli ezt az összeget. 2024-ben például 70 százalékkal nőttek az energetikai károk az orosz infrastrukturális célpontok elleni támadások miatt.
Az ukrán kormány arról tájékoztatott, hogy a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret állítottak helyre, de a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz indokolttá, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ki fizeti a számlát?
Mint arra az idézett írás rámutatott, a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre.
Az újjáépítés mögött egy többszereplős rendszer húzódik meg, a benne szereplőket összefoglaló néven donorországoknak hívják. Ezek az országok vissza nem térítendő támogatásokat, és kedvezményes hiteleket nyújtanak Ukrajnának. Mostanáig az EU volt a legnagyobb támogató, amely összesen több mint 180 milliárd dollár támogatást nyújtott a Zelenszkij-kabinetnek.
Brüsszelben létrehozták az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) nevű pénzügyi alapot, ebből 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót irányítanak Ukrajna irányába hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások (17 milliárd euró) formájában.
Jövőbeli tervek
Az EU költségvetésének jelentős része irányul Ukrajnába a 2028–2034-es ciklusban, az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási kerete 131 milliárd euróra bővül, amelynek egyötöde (26+ milliárd euró) közvetlenül Ukrajnát célozza.
A katonai mobilitási programok finanszírozása is többszörösére növekszik, és ezeknek is Ukrajna lesz az elsődleges kedvezményezettje.
A Globális Európa Eszköz keretösszege 200 milliárd euróra emelkedik, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a tagjelölt országoknak juttatott támogatásokat. A legnagyobb haszonélvező ismét Ukrajna lesz, amely EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása miatt kiemelt prioritást élvez.
A Békekeret költségvetése majdnem megduplázódik: a jelenlegi 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra növekszik. Ez az alap teszi lehetővé az EU számára, hogy katonai felszereléseket és védelmi támogatást finanszírozzon – és ennek túlnyomó többsége is Ukrajnába áramlik.
Összességében ez azt jelenti, hogy az EU 2028–2034 közötti költségvetésének több mint 100 milliárd eurója közvetlenül vagy közvetve Ukrajna támogatását szolgálja – ami a teljes újjáépítési költségek mintegy ötödét fedezhetné.
Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.
Mi az a SAFE?
Májusban az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE eszköz) létrehozásáról. A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatná azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
Ezen túlmenően a SAFE lehetővé tenné az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.
Elfogadtuk az első nagyszabású – 150 milliárd euró értékű – uniós szintű védelmi beruházási programot. Ez nem csupán az elnökség sikere, hanem az egész Európai Unióé. Eddig példa nélküli eszközről van szó, amely fokozni fogja a védelmi képességünket és támogatni fogja a védelmi iparunkat. Minél többet ruházunk be a biztonságunkba és védelmünkbe, annál jobban elriasztjuk azokat, akik ártani akarnak nekünk – nyilatkozta korábbam Adam Szlapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere.
A bankokra is nagy szüksége van Kijevnek
A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak az újjáépítési folyamatban, jelentős összegeket mozgósítanak, elsősorban infrastruktúra támogatására.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 7 milliárd euróval szállhat be a projektbe.
Mellette az alábbi pénzügyi intézményekre hárulhat fontos szerep:
Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró
Világbank
Van még egy fontos pénzforrás
A kelet-európai háború kezdetén rengeteg orosz vagyontárgyat foglaltak le, válaszul az orosz invázióra.
A befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak.
Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval támogatják az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
A mostani vállalkozáshoz képest a Marshall-terv kismiska
A második világháború utáni Marshall-terv referenciapontként szolgálhat Ukrajna újjáépítésének tervezésekor, ám a számok mellbevágóak.
Az 1947–1951 között megvalósított amerikai segélyprogram mai értéken mintegy 150 milliárd dollárral támogatta 16 ország gazdasági helyreállítását négy év alatt. Ezzel szemben Ukrajna újjáépítése 550 milliárd dollárba kerülhet tíz év alatt – vagyis most több mint háromszor annyit költhetnek egyetlen országra, mint anno egész Nyugat-Európa talpra állítására.
Brüsszel nélkül nagy bajban lenne Ukrajna
Az eddigiekből is látszik, hogy az EU-n sok múlhat, de még sok a kérdőjel Ukrajna jövőbeni újjáépítése körül.
Kisebb projekt-tervek már készülőben vannak, egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. De konkrétumok még itt sem hangzottak el.
Ami tehát biztosra vehető, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, nagy viták lesznek arról, mennyi pénzt kapjanak az ukránok a Nyugattól.
A holland külügyminiszter, Kaspar Veldkamp csütörtökön az Ukrajna helyreállításáról szóló nemzetközi konferencián bejelentette, hogy Hollandia 300 millió euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a helyreállításhoz és a gazdaság fellendítéséhez – írja az Interfax.
A támogatás részletei szerint 52 millió eurót fordítanak Ukrajna energetikai infrastruktúrájának és ivóvízellátó rendszereinek javítására 2025-ben, 4 millió eurót biztosítanak a lembergi gyermekkorház új szárnyának építésére, valamint 30 millió eurót különítenek el holland vállalkozások és szervezetek számára az Ukraine Partnership Facility program keretében. Ez utóbbi az agrár-élelmiszeripar, fenntartható energia, egészségügy, vízellátás és körforgásos építészet területén támogatja az Ukrajna helyreállítását célzó projekteket.
Emellett Hollandia összesen 20 millió eurót biztosít Ukrajna kiberbiztonságának javítására 2025-ben és 2026-ban, évi 10 millió euró elosztásban. Veldkamp kiemelte, hogy a kiberfenyegetés Oroszország részéről soha nem volt ilyen nagy, mivel a kibertámadások szerves részét képezik az orosz katonai műveleteknek. A finanszírozás olyan kritikus ágazatok kiberbiztonságának javítására használható fel, mint az energetika és a közlekedés, ezzel is támogatva Ukrajna gazdaságának és társadalmának működését a háború idején.
Ukrajna koncepciója két alap létrehozását irányozza elő az ország újjáépítésére és modernizációjára 14 év alatt, a teljes összeg ezermilliárd dollár lesz – jelentette ki csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök az URC-2025 keretében az Ukrán Miniszteri Szintű Donorok Platformjának ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint első az 540 milliárd dolláros Ukrajna Alap, ennyibe fog kerülni a Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése. Ezt az alapot elkobzott orosz vagyonból, valamint az orosz nyersanyagok exportjára kivetett különadóból hozzák létre.
A második alap az Ukrajna számára létrehozott Európai Strukturális Alap, amelynek értéke 460 milliárd dollár. Ez platformot biztosít majd az európai magánszektor ukrán termelésbe történő befektetései számára.
Smihal arról számolt be, hogy Ukrajna elegendő forrással rendelkezik a 2025-ös államháztartási hiány fedezésére. „Megbeszéltük a 2026-os és 2027-es pénzügyi támogatás bevonását. Különböző forgatókönyvekre készülünk” – mondta.
Ukrajna felajánlja európai partnereinek, hogy társfinanszírozzák az ukrán hadsereget Európa védelme érdekében. A katonai kiadások jelenleg 100-120 milliárd dollárt tesznek ki. „Békeidőben és a fegyvergyártást nem számítva az ukrán hadsereg fenntartása évi 50 milliárd euróba fog kerülni. Arra számítunk, hogy ennek az összegnek a felét az Európai Unió biztosítja” – tette hozzá Denisz Smihal.
Rómában csütörtökön és pénteken rendezik az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciát. Ezen a konferencián akarták bemutatni azt a pénzügyi alapot, amely közel állt ahhoz, hogy a német, az olasz és a lengyel kormányok által támogatott szervezetek kezdeti támogatását biztosítsa.
Januárban azonban a helyreállítási alap támogatására befektetőket kereső BlackRock Inc., az egyik legnagyobb vagyonkezelő, leállította a befektetők keresését, miután Donald Trump választási győzelme után az Egyesült Államok rosszabb viszonyba került a kelet-európai országokkal.
A BlackRock úgy döntött, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos növekvő bizonytalanság közepette az érdeklődés hiánya miatt szünetelteti a befektetőkkel folytatott tárgyalásokat.
Az Ukrajna Fejlesztési Alap jó úton haladt, hogy legalább 500 millió dollárt szerezzen az országoktól, a fejlesztési bankoktól, és egyéb támogatást nyújtó szervezetektől, valamint 2 milliárd dollárt kapjon magánbefektetőktől – mondta tavaly Phillipp Hildebrand, a BlackRock alelnöke, aki a tárgyalásokat vezető finanszírozók között volt.
Hildebrand akkor azt nyilatkozta, hogy egy olyan befektetőkből álló konzorciumot hozhatna létre, amely legalább 15 milliárd dollár értékben tudná finanszírozni az ukrajnai újjáépítési munkálatokat. Az orosz inváziót követő ukrajnai újjáépítés teljes számláját a Világbank és mások februárban több mint 500 milliárd dollárra becsülték.
A BlackRock szóvivője elmondta, hogy a cég 2024-ben befejezte az Ukrajna Fejlesztési Alapra vonatkozó pro bono tanácsadói munkáját, és jelenleg nem vesz részt „semmilyen aktív megbízásban” az ukrán kormánnyal.
Franciaország aktívan dolgozik egy másik pénzügyi alap létrehozásán, amely helyettesíthetné a BlackRock kezdeményezését – írja a Bloomberg.
A világ legnagyobb befektetési cége, a BlackRock, leállította a befektetők keresését az Ukrajna újjáépítésére szánt több milliárd dolláros alaphoz. Erről a Bloomberg számolt be saját forrásaira hivatkozva.
Az újságírók információi szerint a döntést az Ukrajna jövőjével kapcsolatos növekvő bizonytalanság miatt hozták meg, főként Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmét követően.
Az alapot eredetileg a jövő heti, Rómában megrendezésre kerülő Ukrajna újjáépítési konferencián tervezték bemutatni, és kezdeti támogatását a német, olasz és lengyel kormányokat támogató szervezetektől kapta volna.
Ugyanakkor már januárban a BlackRock úgy döntött, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat az intézményi befektetőkkel, „az érdeklődés hiányára” hivatkozva.
Megjegyzik, hogy a francia kormány jelenleg egy alternatív alap létrehozásán dolgozik a BlackRock-kezdeményezés helyettesítésére. Az azonban egyelőre nem világos, hogy az új terv mennyire lesz hatékony az Egyesült Államok támogatása nélkül.
Brüsszel üzleti negyedében egy egyszerű, üvegből és acélból épült toronyház – szemben a Domino’s pizzériával – az Euroclear központja. Ez a cég kezeli a lefoglalt orosz vagyon nagy részét.
Az Euroclear, egy brüsszeli székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet kezeli az orosz állam befagyasztott vagyonának legnagyobb részét. A teljes, 300 milliárd eurónyi lefoglalt orosz vagyonból 183 milliárd eurót.
Egyre több felhívás érkezik a világ vezetőitől arra vonatkozóan, hogy ezt az összeget használják fel Ukrajna újjáépítésére, különösen annak fényében, hogy Donald Trump Ukrajna iránti elköteleződését egyre többen megkérdőjelezik.
Márciusban mintegy 130 Nobel-díjas – köztük a békedíjas Olekszandra Matvijcsuk is – sürgette a nyugati kormányokat, tegyék lehetővé, hogy a lefoglalt vagyonból újjáépülhessen Ukrajna, és a pénzt használják fel a háborús áldozatok kártalanítására.
Az EU jogszabályai azonban jelenleg csak azt teszik lehetővé, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó profitot fordítsák Ukrajna támogatására.
Erről az Euroclear rendszeresen, a negyedéves pénzügyi jelentéseiben számol be. Bár ezek az extra bevételek jelentősek, eltörpülnek a Világbank szerint szükséges 506 milliárd eurós újjáépítési költségek mellett.
Több magas rangú politikus – köztük Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője, valamint Lengyelország és Litvánia külügyminiszterei – támogatják a befagyasztott pénzeszközök felhasználását. Viszont ahogy korábban az Origon is megírtuk, Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever úgy véli, hogy a pénzeszközök elkobzása „háborús cselekmény” lenne – írja a The Guardian.
Több mint 200 román vállalat vesz már részt Ukrajna újjáépítési folyamatában az Európai Unió partnerei által szervezett kezdeményezésekben – írja az ukrán Interfax Luminița Odobescu, Románia elnöki tanácsadójának bejelentése alapján.
Románia álláspontja egyértelmű: határozottan támogatjuk Ukrajnát és az igazságos, tartós béke elérésére irányuló erőfeszítéseket. Országunk logisztikai központként kihasználhatja stratégiai helyzetét – írta Odobescu a Facebookon a Román–Ukrán Kétoldalú Kereskedelmi Kamara konferenciája után.
Igor Prokopcsuk, Ukrajna romániai nagykövete a konferencia résztvevőit tájékoztatta Ukrajna 2025-ös újjáépítési prioritásairól, különös tekintettel a közművekre, a közlekedésre és az energetikára. „Nem kell megvárnunk a háború végét ahhoz, hogy Ukrajna helyreállításával foglalkozzunk” – hangsúlyozta.
Ștefan-Radu Oprea, a román miniszterelnök hivatalának vezetője bejelentette, hogy a kormány munkacsoportot hozott létre Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban, és kiemelte az állami és magánszektor közötti partnerség fontosságát.
Carmen Moraru államtitkár hozzátette: „Célunk, hogy Romániát Ukrajna újjáépítésének stratégiai folyosójává alakítsuk, európai alapokat felhasználva a vasúti infrastruktúra korszerűsítéséhez, a dunai kikötők fejlesztéséhez és az energetikai összekapcsolódásokhoz.”
A Rebuilding Ukraine projekt a Román–Ukrán Kétoldalú Kereskedelmi Kamara kezdeményezése, amely platformot biztosít az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó vállalatok számára.
Romániában, a konstancai kikötőben kell kialakítani az ukrajnai újjáépítés logisztikai gócpontját – hangoztatta kedden Sorin Grindeanu, a bukaresti kormány szállításügyi minisztere a fekete-tengeri kikötővárosban tartott sajtóértekezletén.
A tárcavezető kiemelte: az európai uniós országok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, jelentős beruházásokkal fejleszti a konstancai kikötőt, és jó ütemben halad a moldvai országrészt észak-déli irányban átszelő A7-es autópálya építése az ukrán határ irányába.
A Konstanca mellett szóló érvek közé sorolta azt is, hogy a város közelében található az amerikai hadsereg által használt Mihail Kogalniceanu légitámaszpont, ahol nagyszabású bővítési munkálatok kezdődtek.
„Nem vagyok a globális stratégiák valami nagy szakértője, de úgy vélem, hogy Ukrajnát nem lehet újjáépíteni az Egyesült Államok nélkül, és arra számítok, hogy az Egyesült Államok lesz az újjáépítés legfőbb motorja” – mutatott rá Grindeanu.
Úgy vélte, hogy a korrupcióellenes ügyészség múlt heti rajtaütése és a kikötő, valamint a vámhivatal több tisztségviselője ellen indított bűnvádi eljárás is pozitív jelzés a külföldi befektetők irányába, amely azt bizonyítja, hogy a román állam nem tűri a korrupciót, és gondja van arra, hogy egészséges légkör uralkodjon a konstancai kikötőben.
A vádhatóság közleménye szerint kedden vádat emeltek a konstancai kikötői vámhivatal főnöke és nyolc alkalmazottja ellen, akik konténerenként 100–700 dollár közötti kenőpénzt kértek és kaptak a szállítmányozóktól a vámügyi eljárások felgyorsításáért, másik 14, bűnösségét elismerő vámos pedig másfél évig terjedő felfüggesztett büntetést elfogadva vádalkut kötött az ügyészekkel.
Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője, Olekszij Antont beszélt arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.
„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.
Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.
És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.
Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:
azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
a méltányos jólét megteremtése;
integrálódás az Európai Unióba;
nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
a magánberuházások ösztönzése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt.
Egyre drágább
Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.
Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz – mondta a szakértő.
Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.
Magyarország is besegít
A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.
A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.
Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.
Kritikus infrastruktúra
A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.
Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen – tette hozzá.
Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.
