A Világbank friss becslései szerint az ukrán újjáépítés költsége márciusra elérte az 588 milliárd dollárt. Ukrajna a háború során súlyos károkat szenvedett az infrastruktúra terén, amelynek helyreállítása meghaladja a 195 milliárd dollárt, ez azonban még csak egy, a sok megoldandó és költséges feladatból amely a háború után esedékes.
A Világbank becslései szerint tovább nőtt az ukrán újjáépítés költsége, amely márciusra már elérte az 588 milliárd dollárt. Ukrajna súlyos károkat szenvedett el a háború évei alatt, a béke azonban nem old meg minden problémát – írja a Kyiv Independent.
A jelentés szerint a leginkább érintett szektor egyértelműen az infrastruktúra, amelynek becsült helyreállítási költsége meghaladhatja a 195 milliárd dollárt. Ennek nagyjából egyharmada a lakhatást érinti, miután Ukrajna teljes lakásállományának 14 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült. Az ukrán energiaszektorban keletkezett károk 21 százalékkal nőttek 2025-höz képest, mivel Moszkva módszeresen támadta az elektromos és fűtési infrastruktúrát Ukrajna évek óta leghidegebb telén. Az ország energiaszektorában keletkezett kár mostanra eléri a 24,8 milliárd dollárt.
A jelentés szerint Ukrajna egésze érintett ugyan az orosz támadások által, azonban a károk egy jelentős része, közel egyharmada a frontvonal menti területekre összpontosul.
Emellett a Világbank számításba vette azt a hiányt is, amely a háború során az államháztartásban keletkezett. A jelentés szerint Ukrajnában a szolgáltatások megszakadása, az ellátási problémák, a megnövekedett működési költségek és a törmelékek eltávolítása is óriási veszteséget okoztak.
A szervezet emellett felmérte a természeti károkat, miután a harcoknak számtalan erdő és termőföld esett áldozatul. A jelentés szerint 2025-ben Ukrajnában hatalmas területű erdő vált a tüzek martalékává. A költségek azonban feltehetőleg nem állnak meg itt, hiszen a harcok tovább zajlanak, így várhatóan az 588 milliárd dolláros számla még nagyobb lesz, mire a konfliktus lezárul.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya grandiózus tervet dolgozott ki az ország háború utáni újjáépítésére és modernizálására. A projekt 14 évet venne igénybe, és elképesztő, ezermilliárd dolláros költségvetéssel számolt. A tervnek része volt egy alap is, amelyet az ukrán elnök reményei szerint a lefoglalt orosz vagyonból finanszíroztak volna, és amely 540 milliárd dollárt tett volna ki.
Emellett az ukrán elnök felvázolt egy második pillért, egy 460 milliárd dolláros platformot, amely az európai magánszektor befektetéseit hivatott vonzani Ukrajna ipari újjáéledéséhez.
Francia vállalatok csatlakoznak a kritikus infrastruktúra helyreállításához és a közös projektek megvalósításához Ukrajnában, jelentette be Olekszij Szoboljev ukrán gazdasági miniszter, miután egy nagyszámú francia delegáció látogatott Kijevbe, élén Nicolas Faurisier francia külkereskedelmi és befektetési vonzásért felelős miniszterrel – írja az LB.ua.
16 francia vállalat képviselője érkezett Ukrajnába, amelyek az energetika, a védelem, az infrastruktúra, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az egészségügy és a digitális technológiák területén működnek. A közös megbeszélések során a felek megvitatták a projektek elindításának konkrét lépéseit és a magánbefektetőkkel való hosszú távú együttműködést. A miniszterek memorandumot írtak alá egy francia–ukrán Üzleti Tanács létrehozásáról, amely állandó platformmá válik a francia vállalkozások számára az ukrán piacra való belépéshez, a befektetésekhez és a közös vállalkozások indításához.
Franciaország megerősítette a kormányközi pályázati megállapodás második szakaszának végrehajtását. Az első szakaszban már 19 projektet hajtanak végre az egészségügyi, energia- és vízellátási ágazatok kritikus infrastruktúrájának helyreállítására. Február közepén a francia fél 71 millió eurós pályázatot hirdet az ilyen jellegű projektekben érdekelt vállalatai számára Ukrajnában. A felek külön B2B megállapodásokat írtak alá ukrán és francia vállalatok között, amelyek a technológiára és a termelés ukrajnai lokalizációjára összpontosítanak. Ezek magukban foglalják a drónok és pilóta nélküli rendszerek közös megoldásait, a humanitárius és víz alatti aknamentesítést, az energetikai fejlesztést, a szakemberek képzését és a digitális ellenálló képesség erősítését.
A litván kormány a szerdai, január 28-i ülésén négy, Ukrajna újjáépítését célzó projektet hagyott jóvá, amelyeket a Fejlesztési Együttműködési és Humanitárius Segélyalapból finanszíroznak – számolt be az LRT.
A projektekre összesen több mint 14,5 millió eurót különítettek el.
Örülök, hogy ígéreteink és megállapodásaink a gyakorlatban is megvalósulnak. Litvánia részvétele Ukrajna újjáépítésében mindannyiunk számára rendkívül fontos, és öröm számomra, hogy Litvánia egyre nagyobb mértékben járul hozzá ehhez különböző projektek és konkrét megoldások révén
Az Európai Unió és az Egyesült Államok 800 milliárd dollárnyi állami és magánbefektetés bevonását tervezi Ukrajna háború utáni újjáépítésére.
Egy 18 oldalas dokumentum tízéves tervet vázol fel Ukrajna helyreállítására, az EU-tagság felgyorsított útját kihasználva. A terv szerint az elkövetkező tíz év során az EU, az USA és nemzetközi pénzügyi szervezetek – például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – legalább 500 milliárd dollárnyi állami és magánforrást biztosítanak az újjáépítéshez.
Ezen felül az Európai Bizottság körülbelül 100 milliárd eurót tervez közvetlen költségvetési támogatásként és beruházási garanciák formájában a 2028-tól kezdődő hét éves EU-költségvetés keretében, ami további 207 milliárd euró befektetés bevonását segítheti.
Az Egyesült Államok szintén létrehoz egy ukrán–amerikai speciális befektetési alapot az újjáépítés finanszírozására, a pontos összeg megjelölése nélkül. A terv részeként az amerikai cégek közvetlenül is részt vehetnek a projektek megvalósításában, miközben az USA a stratégiai gazdasági partner és befektető szerepét tölti be.
A finanszírozási stratégia 2040-ig szól, és egy azonnali, 100 napos operatív tervet is tartalmaz az induláshoz, azonban a végrehajtást csak a tűzszünet után tervezik megvalósítani, háborús körülmények között nem.
Japán mintegy 47,7 millió eurót utalt át Ukrajna újjáépítésére, és beleegyezett a Sürgősségi Helyreállítási Program új szakaszának elindításába – jelentette a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya a Japán Nagykövetség ukrajnai misszióvezető-helyettesével, Masahiro Takehanával folytatott találkozót követően.
A találkozó legfontosabb híre a korábban bejelentett 8,8 milliárd japán jen, azaz mintegy 47,7 millió euró értékű támogatás átutalása volt a Sürgősségi Helyreállítási Program 4. fázisának részeként – áll a közleményben.
A jelentések szerint ezeket az alapokat humanitárius aknamentesítés támogatására, az energetikai infrastruktúra karbantartására, a vízellátó rendszerek helyreállítására, a régiók közinfrastruktúrájának fejlesztésére, közegészségügyi és biztonsági projektek támogatására, valamint oktatási szolgáltatások nyújtására fogják felhasználni.
„Japán továbbra is az egyik legfontosabb stratégiai partnerünk, és ez az új finanszírozásról szóló döntés ennek újabb bizonyítéka. A kapott támogatások lehetővé teszik számunkra, hogy ott elégítsük ki a kritikus szükségleteket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: a frontvonalbeli közösségekben” – mondta Alena Shkrum ukrán parlamenti képviselő.
A cseh kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy évente egymilliárd koronát (több mint 40 millió eurót) különít el Ukrajna újjáépítési programjának részeként a 2026 és 2030 közötti időszakra, jelentette be Jan Lipavsky külügyminiszter a kormányülés után – írta a Jevropejszka Pravda Novinky-re hivatkozva.
A program 2023 óta van érvényben, és Csehország továbbra is Ukrajna újjáépítésére kívánja felhasználni. Lipavsky szerint a programnak köszönhetően Csehország az Európai Uniótól is támogatást kap. Márciusban az EU két, összesen négymilliárd korona értékű projektet hagyott jóvá Csehország számára.
A forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Bankon keresztül biztosítják, és humanitárius és újjáépítési projektekre is fordítják majd. A miniszter szerint ez „Csehország jó hírnevének zászlóshajója a világban”. 2023-tól eddig évente 500 millió koronát különítettek el a programra.
Lipavsky emlékeztetett arra, hogy vasárnap lesz hat hónapja, hogy Ukrajna elfogadta az amerikai tűzszüneti tervet, miközben Oroszország nem mutat érdeklődést a háború befejezése iránt.
Ukrajna újjáépítése minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás lesz a 21. században. A legfrissebb becslések szerint a teljes költség elérheti az 524–550 milliárd dollárt a következő évtizedben. De honnan kerül elő ez a horribilis összeg, és kik fogják fizetni?
A háború több mint három éve alatt Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajna területén. A különböző katonai akciók sok kárt tettek az ukrán infrastruktúrában és az ukrán gazdaságban, a Világbank és az EU legfrissebb, 2024-es becslése szerint a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.
A teljes helyreállítási költséget jelen pillanatban 524 milliárd dollárra saccolják a gazdasági szakértők, de már most figyelmeztetnek arra, hogy a szám dinamikusan változhat, ugyanis minden további háborús nap növeli ezt az összeget. 2024-ben például 70 százalékkal nőttek az energetikai károk az orosz infrastrukturális célpontok elleni támadások miatt.
Az ukrán kormány arról tájékoztatott, hogy a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret állítottak helyre, de a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz indokolttá, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ki fizeti a számlát?
Mint arra az idézett írás rámutatott, a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre.
Az újjáépítés mögött egy többszereplős rendszer húzódik meg, a benne szereplőket összefoglaló néven donorországoknak hívják. Ezek az országok vissza nem térítendő támogatásokat, és kedvezményes hiteleket nyújtanak Ukrajnának. Mostanáig az EU volt a legnagyobb támogató, amely összesen több mint 180 milliárd dollár támogatást nyújtott a Zelenszkij-kabinetnek.
Brüsszelben létrehozták az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) nevű pénzügyi alapot, ebből 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót irányítanak Ukrajna irányába hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások (17 milliárd euró) formájában.
Jövőbeli tervek
Az EU költségvetésének jelentős része irányul Ukrajnába a 2028–2034-es ciklusban, az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási kerete 131 milliárd euróra bővül, amelynek egyötöde (26+ milliárd euró) közvetlenül Ukrajnát célozza.
A katonai mobilitási programok finanszírozása is többszörösére növekszik, és ezeknek is Ukrajna lesz az elsődleges kedvezményezettje.
A Globális Európa Eszköz keretösszege 200 milliárd euróra emelkedik, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a tagjelölt országoknak juttatott támogatásokat. A legnagyobb haszonélvező ismét Ukrajna lesz, amely EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása miatt kiemelt prioritást élvez.
A Békekeret költségvetése majdnem megduplázódik: a jelenlegi 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra növekszik. Ez az alap teszi lehetővé az EU számára, hogy katonai felszereléseket és védelmi támogatást finanszírozzon – és ennek túlnyomó többsége is Ukrajnába áramlik.
Összességében ez azt jelenti, hogy az EU 2028–2034 közötti költségvetésének több mint 100 milliárd eurója közvetlenül vagy közvetve Ukrajna támogatását szolgálja – ami a teljes újjáépítési költségek mintegy ötödét fedezhetné.
Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.
Mi az a SAFE?
Májusban az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE eszköz) létrehozásáról. A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatná azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
Ezen túlmenően a SAFE lehetővé tenné az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.
Elfogadtuk az első nagyszabású – 150 milliárd euró értékű – uniós szintű védelmi beruházási programot. Ez nem csupán az elnökség sikere, hanem az egész Európai Unióé. Eddig példa nélküli eszközről van szó, amely fokozni fogja a védelmi képességünket és támogatni fogja a védelmi iparunkat. Minél többet ruházunk be a biztonságunkba és védelmünkbe, annál jobban elriasztjuk azokat, akik ártani akarnak nekünk – nyilatkozta korábbam Adam Szlapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere.
A bankokra is nagy szüksége van Kijevnek
A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak az újjáépítési folyamatban, jelentős összegeket mozgósítanak, elsősorban infrastruktúra támogatására.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 7 milliárd euróval szállhat be a projektbe.
Mellette az alábbi pénzügyi intézményekre hárulhat fontos szerep:
Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró
Világbank
Van még egy fontos pénzforrás
A kelet-európai háború kezdetén rengeteg orosz vagyontárgyat foglaltak le, válaszul az orosz invázióra.
A befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak.
Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval támogatják az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
A mostani vállalkozáshoz képest a Marshall-terv kismiska
A második világháború utáni Marshall-terv referenciapontként szolgálhat Ukrajna újjáépítésének tervezésekor, ám a számok mellbevágóak.
Az 1947–1951 között megvalósított amerikai segélyprogram mai értéken mintegy 150 milliárd dollárral támogatta 16 ország gazdasági helyreállítását négy év alatt. Ezzel szemben Ukrajna újjáépítése 550 milliárd dollárba kerülhet tíz év alatt – vagyis most több mint háromszor annyit költhetnek egyetlen országra, mint anno egész Nyugat-Európa talpra állítására.
Brüsszel nélkül nagy bajban lenne Ukrajna
Az eddigiekből is látszik, hogy az EU-n sok múlhat, de még sok a kérdőjel Ukrajna jövőbeni újjáépítése körül.
Kisebb projekt-tervek már készülőben vannak, egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. De konkrétumok még itt sem hangzottak el.
Ami tehát biztosra vehető, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, nagy viták lesznek arról, mennyi pénzt kapjanak az ukránok a Nyugattól.
A holland külügyminiszter, Kaspar Veldkamp csütörtökön az Ukrajna helyreállításáról szóló nemzetközi konferencián bejelentette, hogy Hollandia 300 millió euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a helyreállításhoz és a gazdaság fellendítéséhez – írja az Interfax.
A támogatás részletei szerint 52 millió eurót fordítanak Ukrajna energetikai infrastruktúrájának és ivóvízellátó rendszereinek javítására 2025-ben, 4 millió eurót biztosítanak a lembergi gyermekkorház új szárnyának építésére, valamint 30 millió eurót különítenek el holland vállalkozások és szervezetek számára az Ukraine Partnership Facility program keretében. Ez utóbbi az agrár-élelmiszeripar, fenntartható energia, egészségügy, vízellátás és körforgásos építészet területén támogatja az Ukrajna helyreállítását célzó projekteket.
Emellett Hollandia összesen 20 millió eurót biztosít Ukrajna kiberbiztonságának javítására 2025-ben és 2026-ban, évi 10 millió euró elosztásban. Veldkamp kiemelte, hogy a kiberfenyegetés Oroszország részéről soha nem volt ilyen nagy, mivel a kibertámadások szerves részét képezik az orosz katonai műveleteknek. A finanszírozás olyan kritikus ágazatok kiberbiztonságának javítására használható fel, mint az energetika és a közlekedés, ezzel is támogatva Ukrajna gazdaságának és társadalmának működését a háború idején.
Ukrajna koncepciója két alap létrehozását irányozza elő az ország újjáépítésére és modernizációjára 14 év alatt, a teljes összeg ezermilliárd dollár lesz – jelentette ki csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök az URC-2025 keretében az Ukrán Miniszteri Szintű Donorok Platformjának ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint első az 540 milliárd dolláros Ukrajna Alap, ennyibe fog kerülni a Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése. Ezt az alapot elkobzott orosz vagyonból, valamint az orosz nyersanyagok exportjára kivetett különadóból hozzák létre.
A második alap az Ukrajna számára létrehozott Európai Strukturális Alap, amelynek értéke 460 milliárd dollár. Ez platformot biztosít majd az európai magánszektor ukrán termelésbe történő befektetései számára.
Smihal arról számolt be, hogy Ukrajna elegendő forrással rendelkezik a 2025-ös államháztartási hiány fedezésére. „Megbeszéltük a 2026-os és 2027-es pénzügyi támogatás bevonását. Különböző forgatókönyvekre készülünk” – mondta.
Ukrajna felajánlja európai partnereinek, hogy társfinanszírozzák az ukrán hadsereget Európa védelme érdekében. A katonai kiadások jelenleg 100-120 milliárd dollárt tesznek ki. „Békeidőben és a fegyvergyártást nem számítva az ukrán hadsereg fenntartása évi 50 milliárd euróba fog kerülni. Arra számítunk, hogy ennek az összegnek a felét az Európai Unió biztosítja” – tette hozzá Denisz Smihal.
Rómában csütörtökön és pénteken rendezik az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciát. Ezen a konferencián akarták bemutatni azt a pénzügyi alapot, amely közel állt ahhoz, hogy a német, az olasz és a lengyel kormányok által támogatott szervezetek kezdeti támogatását biztosítsa.
Januárban azonban a helyreállítási alap támogatására befektetőket kereső BlackRock Inc., az egyik legnagyobb vagyonkezelő, leállította a befektetők keresését, miután Donald Trump választási győzelme után az Egyesült Államok rosszabb viszonyba került a kelet-európai országokkal.
A BlackRock úgy döntött, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos növekvő bizonytalanság közepette az érdeklődés hiánya miatt szünetelteti a befektetőkkel folytatott tárgyalásokat.
Az Ukrajna Fejlesztési Alap jó úton haladt, hogy legalább 500 millió dollárt szerezzen az országoktól, a fejlesztési bankoktól, és egyéb támogatást nyújtó szervezetektől, valamint 2 milliárd dollárt kapjon magánbefektetőktől – mondta tavaly Phillipp Hildebrand, a BlackRock alelnöke, aki a tárgyalásokat vezető finanszírozók között volt.
Hildebrand akkor azt nyilatkozta, hogy egy olyan befektetőkből álló konzorciumot hozhatna létre, amely legalább 15 milliárd dollár értékben tudná finanszírozni az ukrajnai újjáépítési munkálatokat. Az orosz inváziót követő ukrajnai újjáépítés teljes számláját a Világbank és mások februárban több mint 500 milliárd dollárra becsülték.
A BlackRock szóvivője elmondta, hogy a cég 2024-ben befejezte az Ukrajna Fejlesztési Alapra vonatkozó pro bono tanácsadói munkáját, és jelenleg nem vesz részt „semmilyen aktív megbízásban” az ukrán kormánnyal.
Franciaország aktívan dolgozik egy másik pénzügyi alap létrehozásán, amely helyettesíthetné a BlackRock kezdeményezését – írja a Bloomberg.
