Az idei ukrán búzatermés mintegy 22 millió tonnát tett ki, ami négyszerese a hazai fogyasztás igényének. Denisz Smihal miniszterelnök szerint ez lehetővé teszi, hogy számos ország élelmezésbiztonságát továbbra is garantálni tudják.
„A hazai fogyasztás körülbelül 6 millió tonna, vagyis Ukrajna csaknem négyszer több búzát takarított be, mint amennyire szüksége lenne a lakosságnak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy számos ország élelmezésbiztonságát továbbra is garantálni tudjuk” – mondta Denisz Smihal miniszterelnök a kormány ülésén.
Az idei 40 millió tonnás betakarításból az ukrán búzatermés ugyanis mintegy 22 millió tonnát tett ki, ami majdnem négyszerese a hazai fogyasztási igényeknek.
Hozzátették: az ukrán kormány továbbra is segíti a hazai gazdákat és termelőket. Az év eleje óta 31,5 milliárd hrivnya értékű támogatott hitelt adtak ki csaknem 6500 gazdaság számára.
Emellett már több mint egymilliárd hrivnya vissza nem térítendő támogatást is kiutaltak kertek telepítésére és üvegházak építésére.
A megszállt területek gazdálkodói közül hektáronként 8 ezer hrivnya támogatást kapnak azok, akik legfeljebb 120 hektáron művelik a földet. Emellett a nemzeti vasúttársaság is kedvezményes áron szállítja el terményeiket.
A gépvásárlásokat is támogatják, kompenzációs programot működtetnek: a projekt első négy hónapjában már több mint 850 berendezést vásároltak, több mint 900 millió hrivnya értékben. Az állam ebből 153 millió hrivnyát kompenzált.
Az orosz–ukrán háború nemcsak a harcmezőn zajlik, de búzamezőkön is. A frontvonal az ukrán gabonatermő területet vágja ketté, ahonnan az oroszok becslések szerint legalább egymilliárd dollár értékű gabonát loptak el a háború kezdete óta, s adtak el a világpiacon.
A The Wall Street Journal értesülései szerint a széles üzleti hálózat szálai elérnek az Egyesült Arab Emírségekig, Izraelig és Szíriáig, de az iráni Forradalmi Gárda is profitál belőle. Hiába lett Oroszország a világ legdurvábban szankcionált országa, az ellopott ukrán gabona exportja egyfajta mérlegen kívüli tételként szolgálja Moszkva háborús céljait, és biztosítja szövetségesei lojalitását.
Olyan, mintha a háború önmagát táplálná – mondta Pascal Turlan, a Project Expedite Justice jogi igazgatója. A jogvédő szervezet az ukrán ügyészeknek segít a gabonalopások kivizsgálásában. Az illegális kereskedelem bevételt hoz a Kreml által szponzorált patronázsrendszernek, ami viszont segíti a konfliktus és a megszállás folytatását – tette hozzá.
Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat
Markijan Dmitrasevics ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint az orosz rablások pontos kereskedelmi értékét nehéz meghatározni a háborús káosz és Moszkva fortélyai miatt, de 2022 óta legalább 4 millió tonna gabonát és egyéb terményt szállítottak a megszállt Ukrajnából közvetlenül a nemzetközi piacokra, 800 millió dollár bevételt generálva.
Sokkal nagyobb lehet a kár, ha a szárazföldi és kishajós szállítmányokat is figyelembe vesszük: a Texty ukrán nonprofit szervezet úgy becsüli, hogy az Oroszország az általa megszállt ukrán területekről 6,4 milliárd dollár értékű gabonát vitt el. Mindeközben Moszkva az ukrán gabonaszállító hajókat rakétákkal támadja a Fekete-tengeren.
Ukrajna diplomáciai nyomást gyakorol az importáló országokra, néha sikerrel. Az elmúlt két évben Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat, vagy leállította a gabonaszállítmányok vásárlását, miután ukrán diplomaták közölték velük, hogy azok Ukrajna oroszok által megszállt részeiről származnak.
Irán diszkonttal veszi a lopott gabonát
Míg Törökország demonstrálja a szabályok betartását, bár török hajókat már többször füleltek le az ukrán ügyészek, addig Irán nyíltan sérti az embargót.
Teherán árpát vásárol a Krímben tonnánként 140 dollárért, ami 34 százalékos kedvezményt jelent a világpiaci árakhoz képest – mondta Katerina Jaresko, a Krímből érkező illegális szállítmányokat nyomon követő SeaKrime nonprofit projekt elemzője.
Bár Oroszország a Krímet saját területének tekinti, de más országok nem, s illegálisnak minősítik az onnan származó exportot.
A korai gabona- és olajos növények terméshozamát tekintve a legutóbbi összesített adatok szerint Hmelnyickij régió vezet 65,1 t/ha mutatóval. A betakarítás Ukrajnában a végéhez közeledik. Bukovina, Vinnyica, Kijev, Poltava, Odessza, Herszon, Kirovohrad és Cserkaszi gazdái befejezték a korai gabona- és hüvelyesek betakarítását, számolt be az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
Összességében már 27,3 millió tonna gabonát és több mint 3,3 millió tonna olajos magvakat takarítottak be. Az új termést több mint 7741,4 ezer hektáron csépelték, összesen 30 640,2 ezer tonnát.
búza – 20.935.2 ezer tonna 4.732.7 ezer hektáros területről – 97%;
árpa – 5203,6 millió tonna 1367,4 ezer hektárról – 98%;
borsó – 457,7 ezer tonna 207,6 ezer hektár területről – 99%;
repce – 1.220,4 ezer hektárról 3318 ezer tonna vetőmagot csépeltek ki – 99%.
Megjegyezték, hogy a gabonabetakarításban az odesszai gazdák vezetnek – 1072,9 ezer hektárt csépeltek ki.
Az élen Hmelnickij régió áll 65,1 t/ha mutatóval a termelékenység tekintetében.
A Dnyipropetrovszki, Odesszai, Harkivi és Herszoni régiók mezőgazdasági gazdaságai megkezdték a hajdina és a köles betakarítását.
Háromhetes rendkívüli hőhullám volt Ukrajna legnagyobb részén is júliusban, emiatt a tavalyi szinthez képest mintegy hatmillió tonnával kisebb lehet az idei kukoricatermés – figyelmeztetett hétfőn a termelőket tömörítő Ukrán Mezőgazdasági Tanács (UAC).
A szervezet ugyan nem adott előrejelzést arra vonatkozóan, hogy összességében milyen termés várható, de a prognózisa megegyezik a gabonatermelők szövetségével (UGA), amelyik a múlt héten azt közölte, hogy 2024-ben 23,4 millió tonnás kukoricatermés várható a 2023-as 29,6 millió tonna után.
Denisz Marcsuk, az UAC helyettes vezetője szerint a kukoricatermés sok régióban akár 30 százalékkal is csökkenhet a kedvezőtlen időjárás miatt, bár a kormány kevésbé pesszimista – emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. A megbízott mezőgazdasági miniszter a múlt hónapban mindössze 15 százalékos visszaesésről beszélt.
Maradnak a kedvezőtlen feltételek
Július utolsó napjaiban ugyan csökkent kissé a hőmérséklet az országban, az APK-Inform elemzőcsoport azonban emlékeztetett, hogy összességében továbbra is kedvezőtlenek a feltételek.
Az előrejelzők szerint a tartósan magas levegő- és talajhőmérséklet a csapadékhiánnyal párosulva oda vezet, hogy egyre súlyosabb az aszályhelyzet, ráadásul fokozatosan mind nagyobb területeken, ami negatívan befolyásolta a késői termés növekedését és fejlődését.
A déli, középső és keleti régiókban a kukorica, a napraforgó, a hajdina és a szója alsó levelei korán kiszáradnak, a felsők pedig kicsavarodnak, egyes helyeken már kezdenek teljesen elhalni a növények.
Optimista a vetőmagszövetség
Ukrajna az idén 65-69 millió tonna gabonát és olajos magvakat takaríthat be, közölte ugyancsak hétfőn Szjuzana Hrihorenko, az ukrán vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a szántóföldi növények, különösen a kukorica és a gabonafélék rendelkeznek a legnagyobb vetőmag-potenciállal, a kukorica exportja tavaly csaknem megduplázódott.
„Összességében immár harmadik éve csökken a vetésterület Ukrajnában a logisztikai nehézségek és Oroszország teljes körű inváziója és az ukrán energetikai rendszerek bombázása miatt” – mondta az Agriland nevű szakportálnak Hrihorenko; ehhez járult a júliusi rendkívüli hőhullám, ami szerinte is jelentősen csökkenti a terméshozamokat és negatívan befolyásolja az eredményt.
Már tart az aratás
A legfrissebb hivatalos adatok szerint Ukrajnában a szokásosnál két héttel korábban kezdődött az idén az aratás, és már betakarítottak több mint 22 millió tonna gabonát és olajos magvat, ezen belül 14,7 millió tonna búzát, 3,8 millió árpát és több mint 3 millió tonna repcemagot.
A vetőmagszövetség egyébként több mint 14 éve vesz részt az ukrán mezőgazdasági termelésben, és „sikeresen igazította” az ország vetőmagiparát a nemzetközi szabványokhoz.
A szövetség jelenleg a napraforgó- és repcemag, a szójabab- és a cukorrépa-vetőmagok exportjának legalizálásán dolgozik, és a vetőmagkukorica-termesztés volt a „legaktívabb” az elmúlt két évben.
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök szövetségese olyan manőverrel próbálkozik, amely felboríthatja a törékeny kompromisszumot, és Kijevet pácban hagyhatja. Martin Hlavácek csütörtökön az Európai Parlament valamennyi tagját arra kérte, hogy csatlakozzanak hozzá, és nyújtsanak be olyan módosító indítványokat, amelyek a kereskedelem liberalizálására irányuló intézkedések megújításának részeként tovább szigorítanák az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat.
A lépés közvetlenül a jövő keddi strasbourgi plenáris szavazás előtt történt, amelyen az EP-képviselőknek gyorsított eljárásban kellett volna elfogadniuk a meghosszabbítást. Ha a liberális Renew képviselőcsoporthoz tartozó Martin Hlavácek elegendő támogatást kap, az megakasztaná a folyamatot, mivel a parlament hamarosan szünetre vonul a június eleji európai választások előtt. Ekkor jár le Ukrajna jelenlegi piaci hozzáférése – írja a Politico.
Ez egy újabb fordulat abban a történetben, amely már többször is konfliktust szült az Európai Bizottság, a kormányok és a törvényhozók közt.
„A háromoldalú tárgyalások nem vezettek az uniós mezőgazdasági termelők számára kielégítő eredményre. Módosításaink jelentősen hozzájárulhatnak a gazdák életkörülményeinek javításához, és kiküszöbölhetik a bizottság eredeti javaslatának hiányosságait” – írta Martin Hlavácek, utalva az európai intézmények közötti egyeztetésekre.
Komoly viták kereszttüzében
Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és a Bizottság között az elmúlt hetekben jelentős huzavona alakult ki a kijevi mezőgazdasági termékek exportjának a blokk piacaira történő korlátozásáról. Ahhoz, hogy az intézkedések törvényerőre emelkedjenek, a három intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegben.
A március végi első megállapodás gyorsan meghiúsult, mivel egyes országok – a gazdáik nyomásának engedve élükön Lengyelországgal és Franciaországgal – arra törekedtek, hogy több termékre vonatkozóan alacsonyabb határértékek alapján számítsák ki az importkorlátokat.
Putyin gabonaexport offenzívája
Martin Hlavácek a felelősséget a tanácsra hárította, amely az EU 27 tagállamát képviseli. „A tanácsnak mindig lehetősége van arra, hogy elfogadja a módosításaimat, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon szelíd és ésszerű javaslat” – mondta a Politicónak. A cseh politikus szerint felelőtlenség lenne hagyni, hogy az intézkedések teljesen elbukjanak.
A továbbiakban azzal érvelt, hogy módosításai kedvezőek lennének Ukrajna számára, ugyanakkor segítenének megakadályozni a nyersanyagárak leromlását az EU-ban. A képviselő visszautasította azt a felvetést, hogy módosító javaslata az utolsó pillanatban történt volna, ő már hónapok óta követelte a változtatásokat.
A piaci elemzők szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán import lenne a fő oka az alacsony uniós mezőgazdasági nyersanyagáraknak. Ehelyett azt mondják, hogy Oroszország olyan gabonaexport-offenzívát indított, amely szabadesésbe taszította az árakat a világpiacokon.
Hlavácek módosításait gyorsan elítélték a Renew európai parlamenti képviselőtársai, valamint a jobbközép Európai Néppárt részéről is többen. A cseh törvényhozó ugyanezeket a módosításokat már korábbi szavazásokon is benyújtotta, ahol azonban csak a képviselők egy kis csoportja támogatta azokat. Amennyiben a módosítások most átmennek, úgy visszaállnak a háború előtti vámok.
Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága kedden zöldjelzést adott annak az uniós agrárminiszterek által megkötött megállapodásnak, melynek értelmében Ukrajna továbbra is vámok és kvóták nélkül exportálhat az Európai Unióba, 2025-ig.
Vannak azért korlátok az ukrán dömping előtt
Az EP bizottságában a javaslat 26 igen szavazattal ment át 8 nem ellenében, és az a háború kitörésekor megkötött, hasonló tartalmú egyezményt hosszabbítja meg. Azonban a most elfogadott szöveg számos kompromisszumot is tartalmaz, így az megerősíti a piac torzulásával szembeni biztosítékok rendszerét, különös tekintettel az érzékeny termékekre – például baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz – bevezetett vészfékre.
Az Euractiv tudósítása szerint Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter üdvözölte a megállapodást, mondván minden kereskedelmi lazítás segít, ám sajnálatát fejezte ki a korlátok miatt. Elmondása szerint a kompromisszum eredményeként 350 millió eurótól esik el Ukrajna, a mechanizmus évi 2,15 milliárd eurós volumene mellett.
Az Európai Unióba áramló ukrán mezőgazdasági dömping ugyanakkor a gazdák, közülük is különösen a kelet-európaiak haragját váltotta ki, mert a olcsó ukrán gabona leveri az árakat. A vészfék rendszerének kidolgozásában a lengyel és a francia képviselők vezetésével sikerült elérni, hogy a referencia-időszakba 2021 második fele – amikor az agrárkereskedelem az EU és Ukrajna között jóval kisebb volt – is kerüljön bele.
Nem került ugyanakkor bele az érzékeny termékek listájába a búza és az árpa.
Az uniós törvényhozók ugyanakkor a következő hetekben a vámok állandó csökkentéséről is tárgyalnak majd. Kacska szerint az uniós döntéshozóknak józanabb és tartalmasabb vitákat kellene folytatniuk a kereskedelmi korlátozásokról a polarizált politikai csatározás helyett.
A gazdák szerint ez azonban kevés
A megállapodás az uniós gazdaszervezetek, a COPA és COGECA tetszését sem nyerte el, különösen a búzára és az árpára vonatkozó döntések miatt. A gazdaszervezetek szerint ez a szektor fenntarthatóságát veszélyezteti, ezért csalódásuknak adtak hangot. Kedden elégedetlenségének adott hangot Genkben a francia agrárminiszter, Marc Fesneau is, aki szerint nem elegendők a biztosítékok. A francia politikus felszólította az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a gabonapiac szabályozása terén.
A javaslatot az EP-bizottsága után az EP plenáris ülésének meg kell szavaznia, annak elfogadásához az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása is szükséges. Az EP az április 22–25. közötti ülésszakon voksolhat a kérdésről.
A franciák és a lengyelek vezetésével több ország lobbizik az ellen, hogy az európai piacot elárasszák az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek – írja a Mandiner.
Az uniós nagykövetek szerdán megállapodtak abban, hogy újranyitják a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az Ukrajnával szembeni liberalizációs intézkedések meghosszabbításával kapcsolatban, miután több tagállam ellenezte a múlt héten elért megállapodást, írja cikkében a Mandiner.
Nem elegendőek a védőintézkedések több uniós ország szerint
Az orosz inváziót követően bevezetett és júniusban lejáró úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) célja az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági export megkönnyítése volt.
A gazdák azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek elárasztják az EU piacát.
A Tanács és a Parlament tárgyalói március 20-án megállapodtak abban, hogy kibővítik az „érzékenynek” minősülő importtermékek (baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz) listáját. Ezen felül automatikus védőintézkedéseket vezetnek be, ha a behozatal mennyisége meghaladja a 2022–23-as átlagot. A Franciaország és Lengyelország által vezetett uniós országok koalíciója szerint azonban ezek a védőintézkedések nem elegendőek és további rendelkezéseket szorgalmaztak.
Blokkoló kisebbség
Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter megerősítette, hogy az országok „blokkoló kisebbsége” erősebb védőintézkedéseket szeretne.
Lengyelország volt a leghangosabb az ATM-ről szóló vitában, a lengyel gazdák blokádjai miatt többször is feszültség alakult ki Kijev és Varsó között.
Czesław Siekiersk lengyel mezőgazdasági miniszter szerint Lengyelország és más szomszédos országok „elsőként fizették meg” az Ukrajnával való kereskedelmi liberalizáció következményeit. Hozzátette: Varsó továbbra is ellenzi a kompromisszumos megállapodást.
Lengyelország leállítja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek tranzitját, és a tervek szerint engedélyezik az ukrajnai mezőgazdasági exportot is.
Lengyelország és Ukrajna tárgyal a mezőgazdasági termékek engedélyeinek bevezetéséről szóló megállapodás megkötéséről, valamint az ukrán gabona lengyel területen keresztül történő tranzitjának április 1-jétől történő leállításáról. Ezt Lengyelország fejlesztési és technológiai minisztere nyilatkozta a Lublin rádióban-
„Nagy előrehaladást értünk el az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon az engedélyezési rendszerről, amelyet elődeink nem tudtak megvalósítani. Már a tárgyalások szakaszában vagyunk az ukrán féllel. Remélem, hogy ezek a tárgyalások a héten folytatódnak” – mondta Hetman.
Kiemelte azt is, hogy a lengyel kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a gazdáknak, akiknek búzafeleslegük van.
A kelet-európai országok, köztük Magyarország tiltakozásának köszönhetően Brüsszel abban állapodott meg a tagországokkal, hogy júniustól korlátozzák a vámmentes ukrán mezőgazdasági importot öt kelet-európai ország, köztük hazánk irányába.
Az utóbbi időben az Európába érkező ukrán termékek kis híján a csőd szélére sodorták a magyar-, és a kelet-európai termelőket. Nyugat-Európában is ugyanilyen problémát jelent az unión kívüli országokból behozott áruk kezelése.
Hónapok óta tüntetnek az európai gazdák. A brüsszeli, szerintük esztelen zöldítés és kényszerbürokrácia mellett, főként az ukrán importdömping ellen tiltakoztak. Szerintük az olcsó, ellenőrizetlen és vámmentesen érkező ukrán gabona miatt tönkremennek, képtelenek felvenni a versenyt a Brüsszel által mesterséges versenyelőnybe hozott unión kívüli termelőkkel.
A tiltakozás hatására Brüsszelnek lépnie kellett. Noha egy újabb évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességét, bizonyos tételeket kivett a kedvezményből. Júniustól így megszűnik az ukrán tojás, baromfi, méz, cukor, zab és gabona vámmentes behozatala Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába és Bulgáriába.
Csakhogy éppen az árpát és a búzát nem vették ki a vámmentesség alól, pedig ez okozta a legnagyobb károkat az uniós gazdaságnak – kérte számon Brüsszelt a Fidesz EP-képviselője is.
A bizottság kijött egy olyan javaslattal, ami nem tartalmazza a búzát. Ez okozta a legnagyobb piac zavart az unió keleti határain és lehetetlenítette el a gazdák életét. Segítette a spekulánsokat akik inkább itt tartották az ukrán gabonát és még azt is akadályozták, hogy eljusson kifelé – hangsúlyozta Győri Enikő.
Az olasz parlamentben is napirenden van az ukrán gabonadömping. A Liga képviselője szerint szükség van korlátokra.
Úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kell, mert a külföldi versenytársak termékei a mi piacainkra kerülnek, ami kárt okoz az egyes nemzetek termelőinek és a fogyasztóknak, akik számára garantálnunk kell az élelmiszer biztonságot is – mondta az olasz parlament agrár bizottságának tagja.
Brüsszel 2022 júniusában döntött úgy, hogy megszünteti az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Ezzel segíteni akart Ukrajnának, de ezzel együtt a tönk szélére sodorta az európai, főként a keleti országok gazdáit és hatalmas gazdasági károkat okozott.
Európa megmutatta azt, hogy segíteni akar Ukrajnának de szerintünk rossz módot választott és csak fokozta a konfliktust. ..Ukrajna támogatása nem jelentheti azt, hogy közben gazdasági problémákat kreálunk a tagországoknak. Reméljük, hogy találnak olyan megoldást, ami nem teszi tönkre az egyébként Ukrajnának segíteni szándékozó országokat” – mondta Francesco Silvestri baloldali képviselő.
Az Ukrajnát korlátozó intézkedésekkel egyidőben több vámot vetnek ki az Oroszországi Föderációból érkező búzára is.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ismeretlenek Lengyelországban szombat reggel ismét kiszórták egy vagonból az ukrán gabonát a vasútra, és ez már a harmadik eset az elmúlt napokban – számolt be az rbc.ua hírportál a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztérium Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a provokációs eset a lengyel Dorogusk pályaudvaron történt szombat reggel, a háború második évfordulójának napján az ukrán határ közelében.
Mint Olekszandr Kubrakov közösségfejlesztési, terület- és infrastruktúraügyi miniszter megjegyezte, „az ukrán mezőgazdasági termékek szisztematikus megsemmisítése tervezett szabotázsra emlékeztet. Hazánk megvédi magát, és a gazdálkodóknak köszönhetően is fennmarad. Ezért azokat, akik elkövették ezeket a bűncselekményeket, határozottan nem érdekli az ukrán béke és a civilizált világ győzelme. Felszólítom Lengyelország bűnüldöző szerveit, hogy azonnal reagáljanak.”
Az ügyben az Ukrzaliznica állami vasúttársaság a lengyel rendvédelmi szervekhez fordult.
