Azok a vállalkozások, amelyek bevételének a kétharmada alkotja az állami költségvetést, mozgósítás alóli halasztást igényelhetnek az alkalmazottaiknak, de a visszaélések aránya nem haladja meg a 10 %-ot – jelentette ki hétfőn Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter a Szuszpilne tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő-helyettes elmondta: „Az átvilágítást a kritikusság megállapítására és biztosítására jogosult katonai-polgári közigazgatás, valamint a minisztériumok szintjén kezdtük el.” Mint hozzátette, ez az átvilágítás még folyamatban van, és kritikus státuszúaknak minősülnek azok a vállalatok, amelyek az állami költségvetés bevételeinek 67 %-át termelik.
„Ez azt jelzi, hogy a halasztás, mint rendszer, működik. Azt látjuk, hogy itt vannak visszaélések, de nem több, mint 10 %. Szerintem 5-6 %-a annak, amit most látunk” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Mindenekelőtt azokat a vállalatokat vizsgáljuk, amelyek ugyanazokat az adatokat nyújtották be és vallották be a kifizetett adókkal járó bérek szintjéről, majd ezt drasztikusan megváltoztatták, vagy gyorsan növelték a létszámot azokban az ágazatokban, ahol 100 %-osan megengedett a munkavállalók számára a mozgósítás alóli halasztás
Az adóemelésekkel kapcsolatos döntéseknek csak tisztességeseknek és az ukrán üzleti életet segítőknek kell lenniük – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kropivnickijben tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Ma itt Kropivnickijben, valamint tegnap Dnyipróban beszéltem vállalkozókkal. Nagyon fontos a működő vállalkozások megőrzése, a munkahelyek megőrzése Ukrajnában.”
Az államfő köszönetét fejezte ki az áttelepült vállalkozások támogatásáért. „Amikor a vállalkozások működnek, könnyebb a közösségeknek, és gyorsabban oldódnak meg a szociális kérdések. A kormánynak pedig emlékeznie kell erre, amikor adójavaslatokat tesz. Csak olyan megoldásokra van szükség, amelyek segítenek és valóban igazságosak” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A kormány 2024-ben mintegy 500 milliárd hrivnya összegű állami költségvetési hiányt jelentett be a védelmi igények finanszírozására, amit adóemelésekkel kíván fedezni.
Lengyelországban a külföldiek által 2024-ben újonnan létrehozott vállalkozások 77%-a ukránok tulajdonában van – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bizblog lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Lengyel Gazdasági Intézet adatainak megfelelően az orosz–ukrán háború 2,5 éve alatt mintegy 59 800 aktív ukrán gazdasági egység jött létre Lengyelországban. Csak 2024 első felében 15 200 ukrán magánvállalkozás nyílt meg. Ez több mint minden tizedik lengyelországi vállalat (11,2%).
Azok a területek, ahol az ukrán állampolgárok vállalkozásainak legnagyobb a hányada: az építőipar, az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások. Aleksandra Wejt-Knyżewska, a Lengyel Gazdasági Intézet elemzője szerint sok ukrán számára a lengyelországi vállalkozás az állandó munkavállalás alternatívája.
Egyesek elsősorban a saját vállalkozásukat tekintik a magasabb fizetés reményének, mások inkább maguknak dolgoznak, és nem a képzettségi szintjük alatt. De vannak olyanok is, akik nem a nulláról építik fel saját cégüket, hanem éppen ellenkezőleg, Lengyelországba költöztetik a vállalkozásukat.
Ugyanakkor Lengyelországban nőtt az ukránok illegális foglalkoztatása. Így az Állami Munkaügyi Felügyelőség szerint 2023-ban Ukrajna biztosított állampolgárainak 16%-a dolgozott illegálisan, míg 2022-ben a Lengyelországban illegálisan dolgozó ukránok aránya 11% volt.
Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha véget ér a háború.
A lengyel határ közelében fekvő, hétszázezer lakosú Lembergben szemmel látható a változás, a város szélén daruk pöttyözik a láthatárt, ipari parkokat és egyéb létesítményeket építenek.
Lassan új lehetőségek nyílnak, egyre több a befektetés az országnak ezen a részén, ahogy áttelepülnek a vállalkozások és az emberek – nyilatkozta a Reutersnek Oleh Drovdov építész, aki a háború első napjaiban döntött úgy, hogy átköltözteti a cégét Harkivból Lembergbe.
A szakmájának köszönhetően neki szerencséje van, nagy a kereslet az új épületek építése és a megrongáltak felújítása iránt. „A vihar elült. Bár sok a lék a csónakunkon, de haladunk előre” – fogalmazott az építész.
Háborús gazdaság
„A vállalkozások alkalmazkodóképességének, a partnerek támogatásának és a kormányzati programoknak köszönhetően Ukrajna egyre inkább háborús gazdasággá válik” – nyilatkozta a hírügynökségnek Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes.
„Ha összehasonlítjuk a gazdaság 2023-as szerkezetét a háború előtti, 2021-es struktúrával, akkor világosan látható ez az átalakulás. Az ukrán gazdaság rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat… bizonyítja, hogy képes átvészelni a nehéz időket” – tette hozzá.
Az ország keleti részén folynak a harcok, a városok és falvak rommá váltak a támadások és ellentámadások következtében, súlyos károk érték Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is.
A Világbank, az ENSZ az Európai Bizottság és az ukrán kormány közös, februárban nyilvánosságra hozott tanulmánya 486 milliárd dollárra becsülte a gazdaság helyreállításának teljes költségét, az összeg azonban folyamatosan nő az újabb károkkal együtt.
Ukrajna nyugati része jól áll
A nyugat-ukrajnai városok sokkal jobban boldogulnak. Viktor Mikita, a kárpátaljai régió kormányzója arról számolt be, hogy özönlenek a vállalatok a térségbe, a tevékenységük pedig széles kört ölel fel a sógyártástól a bútoriparon keresztül a textilgyártásig.
A háború előtt Kárpátalja gazdasága nagyrészt a turizmusra és a külföldön dolgozók által hazautal pénzre alapult. „Amikor kitört a háború, rengeteg vállalkozás költözött ide, munkahelyeket teremtettek, a költségvetési kassza pedig kezdett megtelni” – fogalmazott Mikita.
Hasonló trendről számoltak be a Lembergi régió illetékesei is, sorra települnek át logisztikai, energetikai, építőipari és IT-cégek a térségbe.
A kevés bejelentett háborús külföldi beruházás legtöbbje is a központi és a nyugati régiókra összpontosul, részben azért, mert ezek a régiók profitálhatnak a legtöbbet, ha Ukrajna sikerrel járna, és csatlakozna az Európai Unióhoz.
A projektek között szerepel a török Onur Group terve, hogy 50 millió dollárt fektet be grafitbányászatba a nyugati Hmelnyickij régióban, és további 150 millió dollárt megújuló energiaforrásokba Kárpátalján.
A német Bayer 60 millió eurós befektetést ígért kukorica-vetőmagot előállító zsitomiri üzemében, az ír Kingspan Group 280 millió dollárost egy Lemberg régióban található létesítménybe.
Harkivban szomorúbb a kép
Harkivban teljesen más a helyzet. Oleh Szinehubov kormányzó szerint a nagyvállalatok hetven százaléka elpusztult vagy felfüggesztette a működését. „A regionális és városi költségvetés negyven százalékkal zuhant” – vallotta be.
A Világbank adatai szerint a kelet-ukrajnai vállalkozások az eladások hetven százalékos visszaeséséről számoltak be az invázió kezdete és 2023 vége között. Ugyanez az arány 63 százalék a déli országrészben – és 39 százalékos növekedés a nyugatiban.
Kell a munkáskéz
Az ukrán gazdaság 2022-ben a harmadával zsugorodott, 2023-ban azonban már 5,3 százalékkal bővült, idénre pedig 4,6 százalékos növekedést prognosztizálnak.
A gazdasági tárca jelentése szerint az idén leggyorsabban az építő- és a feldolgozóipar, a közlekedés és a kiskereskedelem, valamint a védelmi ipar bővül, 2022 februárja óta több mint kétszeresére nőtt a hadiipari gyártók száma.
Értelemszerűen az ország nyugati részén a legtöbb az üres álláshely, Kárpátalján a számuk 55 százalékkal emelkedett február végére a háború előttiről, Lembergben 23 százalékkal.
A legfrissebb felmérések szerint az ukrán vállalatok 74 százalékát sújtja munkaerőhiány, mivel több millió ember menekült el, a férfiak közül pedig százezrek harcolnak a hadseregben.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715341980
[modified] => 1715304338
)
[title] => Az ország nyugati fele virágzik, a keleti talán sosem tér magához
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48452
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48453
[image] => Array
(
[id] => 48453
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[original_lng] => 145134
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/e847ba8d5bc241c3b76b8d50e68e5cc0-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715293538:12
[_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] =>
[_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1715293366
[_thumbnail_id] => 48453
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2823
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] =>
[_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1719493764
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 33854
[3] => 33
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Háború
[3] => Ukrajna
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37018
[1] => 1881
[2] => 66951
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nyugat-Ukrajna
[1] => ukrán gazdaság
[2] => vállalkozások
)
)
[4] => Array
(
[id] => 48229
[content] =>
A Harkivi Városi Tanács ülésén döntés született arról, hogy a vállalkozókat mentesítik a föld-, ingatlanadó és a negyedik csoportba tartozó vállalkozók egységes adója alól.
Erről Harkiv polgármestere, Igor Terehov számolt be.
„A mai ülésen teljesen felmentettük a harkivi vállalkozókat a föld- és ingatlanadók megfizetése alól, valamint a negyedik csoportba tartozó vállalkozók egységes adója alól” – mondta Terehov.
Az állammal kötött megállapodás alapján a város által elköltött forrásokat az állami költségvetésből kompenzálják.
A teljes körű ukrajnai háború kezdete óta csaknem 19 000 cég települt át. Kijev és Kárpátalja volt a legnépszerűbb úti cél. A hírt az Opendatabot platform közölte.
Főként Kijev megyét választják áthelyezés szempontjából (546 áttelepülés). A Kijevből Kijev megyébe vezető útvonal lett a legnépszerűbb: 359 áthelyezés. Valójában a régióba történő áttelepülések 30%-a ezen az útvonalon történik.
Más útvonalak kevésbé voltak népszerűek. Például a Lembergből Kijev megyébe és Kijevből Kárpátaljára tartó útvonalak a második és harmadik helyen állnak 2,7%-kal, illetve 2,6%-kal (30-32 vállalkozás).
Leggyakrabban a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek költöznek (344 áttelepülés – 29,3%), illetve a szállítási ágazat (92 költözés – 7,8%).
A 4 milliárd hrivnya feletti forgalmú Ukrolija lett a legnagyobb áthelyezett cég. A cég Kijevből Poltava megyébe költözött. A Kijev-Atlantik Ukrajna több mint 2 milliárd hrivnya forgalmú cég szintén elhagyta Kijev megyét, Cserkaszi régióba települt.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Csaknem 15 000 vállalkozó kapott támogatást vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez az eRobota kormányzati projekt keretében. Általánosságban elmondható, hogy az állam a projekt kezdete óta 7,3 milliárd hrivnyát fektetett be a vállalkozói tevékenységbe támogatások révén. Erről Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Ukrajna gazdasági minisztere, Julija Szviridenko számolt be.
A támogatásokat a következőképp osztották fel:
a Saját vállalkozás program keretében 13 618 mikrotámogatást adtak ki 3,2 milliárd hrivnya értékben;
feldolgozó vállalkozások fejlesztésére 635 támogatást adtak ki 3,2 milliárd hrivnya értékben;
177 támogatást adtak ki 778 millió hrivnya értékben kertészeti és üvegházi fejlesztésekre;
335 támogatást 144 millió hrivnya értékben adtak ki veteránoknak és családtagjaiknak.
Aktív vállalkozók és üzleti tapasztalattal nem rendelkezők egyaránt pályázhatnak támogatásra. A pályázatokat a Gyija portálon keresztül, üzleti tervvel együtt kell benyújtani.
A Saját vállalkozás program keretében nyújtott támogatás elnyerésével kapcsolatos információk a program honlapján találhatók: https://vlasnaspravagrant.com.ua.
Jelenleg Ukrajnában a vállalkozások 90%-a már újrakezdte a munkát, és visszatér a háború előtti kapacitásokhoz. Az építőipar, a mezőgazdaság, a belföldi kereskedelem és a feldolgozóipar mutatja a leggyorsabb megtérülést.
„Ukrajna stabilitása a két évig tartó teljes háború alatt védelmi erőink hősiességének és az ukrán vállalkozások önzetlen munkájának az eredménye” – jegyezte meg.
A kormányfő szerint az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziója után a gazdaság 30 százalékkal esett vissza, és sok szakértő gazdasági katasztrófát jósolt, „de ahogy a harctéren a szakértők alábecsülték az ukrán hadsereget, alábecsülték az ukrán vállalkozókat is” – mondta el.
2023-ban Lengyelországban minden tizedik egyéni vállalkozást ukránok indították, és az ukrán állampolgárságú egyéni vállalkozók száma kétharmaddal több, mint 2022-ben. A hírt a Rzeczpospolita közölte.
A Központi Nyilvántartás adataiból az is kiderül, hogy a Lengyelországban ukránok által alapított cégek többsége – több mint 20 százaléka – az építőiparra koncentrálódik. Az informatikai tevékenységek és szolgáltatások is több százalékot tesznek ki, ezt követik a kereskedelmi cégek.
A bejegyzések számának folyamatos növekedése eredményeként a 2023-as évben 30 325 új ukrán egyéni vállalkozást jegyeztek be. Ez több mint 67%-kal haladja meg az előző évit, amikor 18 139-et regisztráltak.
2023-ban számos változás történt az adórendszerben. Kedvezmények eltörlése, ellenőrzések visszatérése – a háború alatt a vállalkozóknak meg kellett szokniuk az új körülményeket. Mire számíthatnak a vállalkozók 2024-ben?
Okmányellenőrzés
2023-ban Ukrajna az IMF kérésére törölte a kedvezményes adót és az adóellenőrzési moratóriumot. Emellett október 1-je óta bírságot szabtak ki a pénztárgép használatának elmulasztása miatt.
Az adóellenőrzések visszatérése után a fő figyelem a szerencsejáték üzletágra, a jövedéki termékek gyártóira, beszállítóira stb. terelődött. Ami a pénztárgép használatának elmulasztását illeti, az adóhivatal csak tényleges ellenőrzés után szabhatott ki bírságot.
Az okmányellenőrzés 2024-ben vissza tér, amikor az adóhivatal visszamenőleg ellenőrzi az „utalásokat” és csekkeket. Ezért a vállalkozóknak fel kell készülniük az adóhivatal látogatásaira, és meg kell győződniük arról, hogy minden rendben van a dokumentációval és a pénzügyi beszámolókkal.
Mely vállalkozókat ellenőrzik elsőként
Elsőként a 3. csoport vállalkozóinak kell felkészülniük az ellenőrzésekre, az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozókat 2024. augusztus 1-től ellenőrzik.
Érdemes megjegyezni, hogy az általában ütemezett okmányellenőrzések nagyobb cégeket és az általános áfa-adórendszeren belül dolgozókat érintik. Az egységes adó befizetőinek fel kell készülniük az adóellenőrzésre is.
Változatlan marad az, hogy azok a vállalkozók, akik olyan területen dolgoznak, ahol harci cselekmények folynak, vagy ideiglenesen elfoglalt területeken helyezkednek el, mentesülnek a bírság alól, ha nem alkalmazzák a pénztárgépet.
Megnő a minimálbér és az egységes szociális járulék
A 2024-es költségvetés értelmében Ukrajnában a minimálbér összege az alábbiak szerint változik:
január 1-től – 7100 UAH;
április 1-től – 8000 UAH.
A létminimum 3028 hrivnyára emelkedik. Emlékeztetőül, a vállalkozók minimálbéréhez számos fontos kifizetés a vállalkozók „kötődik”, beleértve az egységes társadalmi hozzájárulás összegét is. Ennek megfelelően az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér növekedését követően az alábbiak szerint alakul:
január–március – 1562 UAH;
április és december között – 1760 UAH.
Emlékeztetőül, hogy a vállalkozók esetében az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér összegének 22%-a.
Milyen mértékű lesz az egységes adó?
Az egységes társadalmi járulékkal ellentétben az egységes adó összege 2024. január 1-től fix. 2024-ben a vállalkozók az alábbi összegben fizetnek egységes adót:
1. csoport – 302 UAH havonta;
2. csoport – 1420 UAH havonta;
3. csoport – a forgalom 5%-a.
Az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozók, amelyek ideiglenesen megszállt területeken vagy olyan területeken vannak bejegyezve, ahol harci cselekmények folynak, önkéntes alapon fizethetik az egységes adót.
Kedvezményes egységes társadalombiztosítási járulék
A hadiállapot ideje alatt és annak lejártát követő 12 hónapig a vállalkozóknak jogában áll nem fizetni az egyszeri társadalombiztosítási járulékot, azaz a társadalombiztosítás fizetése önkéntes marad. 24Biznesz szerint a háborús időszakra vonatkozó egységes társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kedvezményeket nem törölték, bár egyes adóhatóságok másképp mondják.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy arra az időszakra, amikor a vállalkozó nem fizet társadalombiztosítást, nem írják jóvá biztosítási viszonyt.
Új jövedelemhatárok
A vállalkozók jövedelemhatára a minimálbérhez van kötve. A mutató növekedésével a határértékek is frissülnek. Az egyszeri társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan január 1-től ezek is fixek, egész évben érvényben maradnak, a minimálbér április 1-jétől történő emelése után a határértékeket nem módosítják.
2024-ben a vállalkozók jövedelemhatárai az alábbiak lesznek:
1. csoport – 1 185 700 UAH;
2. csoport – 5 921 400 UAH;
3. csoport – 8 285 700 UAH.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 2024-ben felülvizsgálják a limiteket és hozzáigazítják a piaci realitásokhoz, de jelenleg a törvényjavaslat tárgyalási szakaszban van.
A vállalkozók nem mindig elégedettek az adószabályok változásával
A vállalkozók eltérő módon értékelik Ukrajna állami hatóságainak tevékenységét a gazdasággal kapcsolatos különböző szférákban, számolt be az RBK-Ukrajina a Szociopolisz szociológiai felmérésére hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint hozzávetőlegesen minden harmadik megkérdezett vállalkozó szembesült az elmúlt félévben véleménye szerint indokolatlan állami korlátozással egyéni vállalkozóként végzett vállalkozási tevékenységben.
A válaszadók 12,2%-a ugyanakkor azt válaszolta, hogy az elmúlt fél évben nagymértékben, 21,7%-a pedig kisebb mértékben szembesült ilyen állami korlátozásokkal, akadályokkal.
A válaszadók az adóellenőrzést és az indokolatlan bírságolást nevezték meg a leggyakoribb állami korlátozásnak a vállalkozókat illetően (ezeket a válaszadók 38,0%-a nevezte meg azok közül, akiknek állami korlátozásokkal, akadályokkal szembesültek), valamint azt, hogy túlzottam bürokratikus az állami szervek tevékenysége (35,6%).
Emellett a felmérés eredményei szerint a vállalkozók általában meglehetősen félreérthetően értékelik Ukrajna állami hatóságainak számos kezdeményezését, amelyek a kis- és középvállalkozások tevékenységét érintik.
Különösen azt, hogy 2023. október 1-től a fizetési tranzakció-nyilvántartók („pénztárgépek”) kötelező használata a második-negyedik csoportba tartozó vállalkozók számára: a megkérdezett 37,1%-a pozitívan, 56,8%-a negatívan értékelte. Az adóellenőrzési moratórium eltörlését a megkérdezett vállalkozók 33,7%-a pozitívan, 63,1%-a negatívan értékeli.
A válaszadók mindössze 18,8%-a értékeli pozitívan a lengyel adóztatási modell Ukrajnában való bevezetésére irányuló kezdeményezést, negatívan – a válaszadók 60,8%-a. Az autógáz jövedéki adójának kétszeres emelését csak 10,7% helyeselte, 76,2% pedig negatív véleményt nyilvánított.
A legfrissebb adatok szerint 2,05 millió egyéni vállalkozó működik Ukrajnában. Így 2024-ben valamennyi vállalkozónak fel kell készülnie az adóellenőrzésekre és a rendszeres befizetések változására.
