A Minisztertanács jelentősen módosította a hadkötelesek felmentésének szabályait és a kritikus fontosságú vállalkozások meghatározásának eljárását. Ez a kérdés volt egy másik online-rendezvény témája a „Kormányzat és a vállalkozások párbeszéde” platform keretében.
A régiónk vállalkozóit érintő főbb változásokat Tarasz Tringyak, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója ismertette.
A kritikus fontosságú magánvállalkozások alkalmazottainak átlagkeresete 3 minimálbérre emelkedett – ma 25 941 hrivnya. A kritikus státuszt megszerezni vagy megerősíteni kívánó vállalkozások számára ez a norma június 2-án lépett hatályba. Ugyanakkor a felmentett alkalmazottak hasonló bérszintjére vonatkozó követelmény szeptember 1-jén lép hatályba.
A vállalkozások kritikus fontosságával kapcsolatban korábban elfogadott összes döntés továbbra is érvényben marad, de legfeljebb 2026. szeptember 1-jéig. Addig a vállalkozásoknak újra meg kell erősíteniük a megállapított kritériumoknak való megfelelést.
Megerősítik a felmentési limit betartásának ellenőrzését. A megállapított limit – a hadköteles alkalmazottak 50%-a – túllépése a kritikus vállalkozás státusz visszavonásához vezethet. Ilyen helyzet állhat elő többek között akkor, ha egy alkalmazott felmond, másik munkahelyen kap felmentést, vagy megváltozik a státusza. Mostantól ilyen esetben a vállalt vezetője 10 munkanapon belül köteles a Gyiján keresztül érvényteleníteni az alkalmazott felmentését.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója azt javasolta, hogy a vállalatok rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartásokat, és haladéktalanul korrigálják az alkalmazottak listáját, mielőtt a toborzóközpont képviselői bármilyen eltérést észlelnének.
A részmunkaidőben dolgozó és felmentéssel rendelkező személyek megközelítése is változik. Mostantól ezeket a szakembereket csak egy munkahelyre vonatkozó felmentési limit meghatározásakor veszik figyelembe.
Ezenkívül a megyei adminisztráció felülvizsgálta és megerősítette a regionális kritériumok egy részét:
az elmúlt évben befizetett adók küszöbértéke 1,2 millióról 1,5 millió hrivnyára emelkedett;
a harci cselekményekben résztvevő honvédek foglalkoztatására vonatkozó kritérium 10%-ról 30%-ra emelkedett, az ilyen alkalmazottak esetében a fő munkahelynek kell lennie.
Ezek a frissített kritériumok június 3-án léptek hatályba.
A Gazdasági Minisztérium követelménye értelmében törölték a „védelmi képesség biztosítására” vonatkozó regionális kritériumot. Azok a vállalatok, amelyek a kritikus fontosságú státusz megszerzésének egyik kritériumaként ezt jelölték meg, július 1-jéig elveszítik ezt a státuszt. Összesen jelenleg 6 regionális kritérium van érvényben a 7 helyett, és a kritikusan fontos vállalkozás státusz megszerzéséhez – mint korábban – legalább háromnak kell megfelelni.
Szó volt arról is, a megyei katonai adminisztráció a regionális kritériumok következő frissítési csomagját is előkészíti. Többek között a vállalkozások minimális éves jövedelmének 5 millió hrivnyáról 7,5 millió hrivnyára, az exportbevételnek pedig 100 ezer euróról 150 ezer euróra való emelését tervezik. Ezenkívül külön kritériumot is bevezethetnek az ipari parkok kezelőtársaságai, kezdeményezői és résztvevői támogatására.
A kérdések és válaszok során a résztvevők konkrét gyakorlati eseteket vitattak meg. Tarasz Tringyak hangsúlyozta, a vállalkozásoknak most gondosan ellenőrizniük kell a frissített követelmények betartását, hogy ne veszítsék el státuszukat és a munkavállalók felmentésének lehetőségét technikai hibák vagy az elhalasztott adatfrissítések miatt.
Az eseményről készült videofelvétel megtekinthető a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának YouTube-csatornáján a https://tinyurl.com/mryefcyh linken, tájékoztatott a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció.
Ukrajnában a közösségek és területek fejlesztéséért felelős minisztérium frissíti a nemzetközi autóbuszközlekedés eljárásrendjét. Az Ukrinform beszámolója szerint ezt Olekszij Kuleba, a helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes, a közösségek és területek fejlesztésért felelős miniszter jelentette be a Telegramon.
„Frissítjük a nemzetközi buszközlekedésre vonatkozó szabályokat. Ez egy rendszerszintű reform része, amely magában foglalja a fuvarozó online fiókjának elindítását és a nemzetközi fuvarozás területén az eljárások digitalizálását. Jelenleg több mint 400 nemzetközi útvonalat nyitottak meg és hosszabbítottak meg az elektronikus szolgáltatáson keresztül. Most magát az eljárást frissítjük – hogy a szabályok érthetőek legyenek a vállalkozások számára, és közelebb kerüljenek az uniós szabványokhoz” – áll a közleményben.
A legfontosabb változások közé tartoznak a fuvarozó online fiókján keresztül benyújtott kérelmek elbírálására vonatkozó egyértelmű határidők: legfeljebb 30 naptári nap a nemzetközi útvonal megnyitására, módosítására, meghosszabbítására vagy lezárására. Miután a külföldi fél jóváhagyta az útvonalat, 10 naptári napon belül döntés születik, és az engedélyt 5 munkanapon belül kiadják a fuvarozónak.
A fuvarozóknak ezenkívül legfeljebb 20 napjuk lesz a dokumentumok online fiókján keresztüli javítására.
A jóváhagyás új határideje más országokkal: legfeljebb 6 hónap a szomszédos országokkal, legfeljebb 12 hónap más országokkal.
Ezenkívül bevezetésre kerül az útvonalak tényleges végrehajtásának ellenőrzése: a fuvarozónak a járatok legalább 30%-át 12 hónap alatt kell teljesítenie, ellenkező esetben az útvonal nem hosszabbítható meg.
Az útvonal indításának frissített feltételei: legfeljebb 90 nap az engedély megszerzésétől számítva.
Minden folyamat a fuvarozó online fiókján keresztül zajlik majd.
„Átlátható szabályokat dolgozunk ki az üzleti élet, a biztonságos közlekedés és az utasok számára több nemzetközi útvonal létrehozásával” – tette hozzá Kuleba.
A változások magukban foglalják a digitális platformokból származó jövedelmek átlátható megadóztatását, az összes nemzetközi csomag áfáját és a katonai illeték meghosszabbítását.
Március 30-án a Minisztertanács jóváhagyott három törvényjavaslatot a hadiadó meghosszabbításával, a nemzetközi csomagok megadóztatásával és a digitális platformokkal kapcsolatban, jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Az alábbiakról van szó:
a digitális platformokon keresztül kapott jövedelmek adózásának szabályozása és a nemzetközi információcsere bevezetése (DAC7);
a nemzetközi csomagok adóztatása 0 eurótól kezdődően;
a hadiadó befizetésének folytatása a hadiállapot befejezését követően.
„Ez része a kormány szisztematikus munkájának, amelynek célja a gazdaság kifehérítése, az egyenlő és tisztességes versenyfeltételek biztosítása, valamint az állam kulcsfontosságú szükségleteinek finanszírozása a háború utáni időszakban” – magyarázta a miniszter.
Marcsenko hozzátette, hogy a digitális platformok és a nemzetközi csomagok megadóztatásának kérdéseit szoros párbeszédben dolgozták ki az üzleti szférával, a szakmai szövetségekkel és a szakértőkkel. Megjegyezte, hogy ezek a változások Ukrajna európai integrációs folyamatának keretében vállalt kötelezettségeinek teljesítésének részét képezik.
Az adókódex és a banktörvény módosításai a digitális platformokkal kapcsolatban
A törvénytervezetek előírják a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmekre vonatkozó nemzetközi automatikus információcsere bevezetését Ukrajnában, az OECD szabványainak és az EU DAC7 irányelvének megfelelően.
A javaslat egy egyszerű és érthető adózási mechanizmus bevezetését javasolja a digitális platformokon keresztül jövedelmet szerzők számára. A jövedelem adókulcsa 5% lesz (a jelenlegi 18% helyett).
Ugyanakkor maga a platform lesz az adóügynök, ami jelentősen leegyszerűsíti az állampolgárok adminisztrációját. A személyes tárgyak egyszeri, nem kereskedelmi célú értékesítése viszont nem adóköteles, ha az ilyen tranzakciókból származó éves bevétel nem haladja meg a 2 ezer eurót. A javasolt változások 2027. január 1-jén lépnek hatályba.
Nemzetközi szállítmányok adókulcsának csökkentése
Marcsenko megjegyezte, jelenleg a maximum 150 euró értékű nemzetközi csomagküldemény nem áfaköteles, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt: az ukrán gyártók és kiskereskedők adóteherrel dolgoznak, míg a külföldi eladók valójában árelőnyhöz jutnak. A javasolt változtatások az áfa alkalmazását írják elő az ilyen árukra, értéküktől függetlenül, az uniós országokban már hatályos modell szerint.
Az áfát automatikusan számítják ki, és az elektronikus platformon történő vásárláskor beépítik az áruk árába. Ugyanakkor a legfeljebb 45 euró értékű, nem kereskedelmi célú szállítmányok (személyes tárgyak és ajándékok) adómentessége megmarad. Ezen változások végrehajtása lehetővé teszi az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és a „szürke” import mennyiségének csökkentését. A változások várhatóan 2027-ben lépnek hatályba.
A hadiadó meghosszabbítása
A miniszter elmondása szerint a hadiadó meghosszabbítása a hadiállapot megszűnése után „a háború okozta kényszerű lépés”. A biztonsági és védelmi szektor igényei továbbra is jelentősek lesznek, akárcsak az ország újjáépítésének finanszírozási igénye. Becslések szerint Ukrajna újjáépítésének szükséglete körülbelül 588 milliárd dollár.
„A törvénytervezetek célja a méltányos adózási környezet megteremtése, a gazdaság „szürke” szektorának csökkentése, valamint az ukrán jogszabályok harmonizálása az EU-val. Ez egyben fontos jelzés a nemzetközi partnerek számára is Ukrajna reformok végrehajtásának következetességét és a makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítását illetően” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a parlamenti képviselők támogatni fogják a fontos döntéseket.
Eközben az egyéni vállalkozók egyes kategóriájára vonatkozó áfáról szóló törvénytervezet jelenleg a Központi Végrehajtó Bizottsággal való egyeztetés és véglegesítés szakaszában van, és a közeljövőben jóváhagyásra kerül – mondta Marcsenko.
Az „eOszelja” állami jelzálogprogram 2026 elejétől frissített szabályok szerint fog működni. A Nemzeti Bank éves jelentésében jelentette be szándékát, hogy megváltoztatja a végrehajtás megközelítését, amelyre Kosztyantin Sirokun, az RBC-Ukrajina újságírója utal publikációjában.
Nem a program felszámolásáról van szó, hanem a mechanizmus újraformatálásáról: az állam megtartja a jelenlegi modell egy részét, egy részét más sínekre helyezi át, és külön kompenzációs rendszert vezet be a hitelfelvevők bizonyos kategóriái számára.
Hogyan működik most az „eOszelja”?
Jelenleg az „eOszelja” egyszerű logikán alapul. Az állam az Ukrfinzsitlo ukrán pénzügyi lakásépítő vállalaton keresztül biztosít forrásokat a bankoknak a kedvezményes jelzáloghitelekhez. Bizonyos kategóriájú állampolgárok számára az éves kamatláb 3%, más hitelfelvevők számára 7%. A bankok valójában a program frontirodájaként működnek: hiteleket nyújtanak, fix díjat kapnak, az Ukrfinzsitlo pedig vállalja, hogy legkésőbb három éven belül visszavásárolja a kialakult jelzáloghitel-portfóliókat. Így az ilyen hitelek fő kockázata az állami vállalatra hárul, a kereskedelmi bankok pedig garantált jövedelemmel rendelkeznek a programban való részvételből.
Mi változik 2026-tól?
A Nemzeti Bank jelentése, amelyre az RBC-Ukrajina hivatkozik azt sugallja, hogy az állam nem fogja fenntartani a jelenlegi megközelítést mindenki számára. A klasszikus „pénz az Ukrfinzsitlo-tól – fix jutalék a bankoknak – a portfólió három éven belüli visszafizetése” formátumban a program továbbra is működni fog a lakosság bizonyos kedvezményezett csoportjai és egyetlen, három évnél nem régebbi lakás vásárlása esetén.
A fennmaradó hitelfelvevők számára eltérő eljárást terveznek. A bankok saját forrásaik terhére nyújtanak jelzáloghiteleket. Cserébe az Ukrfinzsitlo megemelt jutalékot fizet nekik, és ezeket a jelzáloghiteleket három éven belül ki is váltja a bankok mérlegéből. Vagyis a gyakorlatban több „klasszikus” jelzáloghitel lesz, amikor a hitelt egy banknál folyósítják, egy bizonyos ideig az ő kockázata marad, és az állami tulajdonú vállalat nem közvetlenül a banknak hitelez, hanem a bevétel egy részével kompenzálja, és később átveszi a portfóliót.
Külön modell a belső menekültek, a veteránok és az „használt” lakások esetében
Egy külön módosítási blokk érinti a belső menekülteket, a veteránokat és a három évnél régebbi lakás vásárlását. Ezekre az esetekre a jegybank a jelentésben egy kompenzációs modellt ír le, idézi az RBC-Ukrajina.
Ezen megközelítés szerint maga a hitel a bank mérlegében marad, azaz az Ukrfinzsitlo nem vásárolja ki. Az adósok a hitelezés első éveiben évi 7% vagy 10%-ot fizetnek, és a kamatláb és a piaci kamatláb közötti különbséget az állami vállalat kompenzálja a bankoknak.
Valójában ez az állami támogatás egy másik formája: nem egy olcsó forrás a bankok számára egy meghatározott kamatlábon, hanem a kamat részleges kompenzációja, amelyet az adós „nem lát”, de az első években alacsonyabb fizetés formájában érez.
Kisebb korlátok a lakóterületre vonatkozóan
A választott támogatási modelltől függetlenül a jegybank egy újabb módosítást helyez kilátásba, amelyre az RBC-Ukrajina is felhívja a figyelmet: csökkenni fognak az „eOszelja” által lefedhető lakásterület maximális paraméterei.
Kéttagú család esetében a lakások határa 52,5 négyzetméter, házak esetében 62,5 négyzetméter lesz. Minden további családtag után további 21 négyzetméter adódik hozzá.
Így az állam egyértelműbben korlátozza a program keretében megvásárolható objektumok „méretét”, az alapvető lakhatásra összpontosítva, és nem a tágas lakásokra vagy nagy alapterületű házakra.
Miért változtatja meg a Nemzeti Bank a mechanizmusokat?
A Nemzeti Bank – ahogy arról az RBC-Ukrajna is beszámolt – úgy véli, hogy a frissített formátum lehetővé teszi nagyobb számú jelzáloghitel támogatását a költségvetésből származó többletköltségek nélkül, és egyúttal ösztönzőket teremt a piaci hitelezés fejlesztéséhez. A logika egyszerű: a kockázatok és a finanszírozás egy része átkerül a bankokra, az állam pedig egy „segédmechanizmus” szerepét tölti be, amely vagy portfóliókat vásárol fel, vagy részben kompenzálja a kamatokat. Ugyanakkor a program megtartja a legkiszolgáltatottabb kategóriák – a belső menekültek, a veteránok és azok – preferenciális jellegét, akiknek ez a lakás vagy ház az egyetlen lakhatása.
A hitel költségei és a jövedelemre vonatkozó követelmények
A cikk a piaci általános helyzetről is szól. A jegybank adatai szerint a jelenlegi piaci jelzálogkamatláb évi 18% körül van. Ilyen feltételek mellett a Nemzeti Bank számításai szerint egy 60 négyzetméteres lakás vásárlására felvett hitel törlesztéséhez elfogadható adósságterhek mellett egy háztartásnak legalább 80 ezer hrivnya havi nettó jövedelemmel kell rendelkeznie. A Nemzeti Bank ezeket az adatokat iránymutatásként említi, megmagyarázva, hogy az olyan programok nélkül, mint az e-Oszelja, miért marad a piaci kamatozású jelzáloghitel a legtöbb család számára elérhetetlen.
Előzetes lépések a belső menekültek számára és a program iránti növekvő érdeklődés
Az RBC-Ukrajina emlékeztet arra, hogy a kormány már megváltoztatta a belső menekültek részvételi feltételeit. A 988. számú kormányhatározat kimondja, hogy az állam az első évben a kezdeti befizetés 70%-át és a kamatláb 70%-át, valamint a jutalékok egy részét fedezheti. A kormányzati becslések szerint ez lehetővé teszi a belső menekültek minimális önrészének mintegy 120 ezer hrivnyára való csökkentését.
Ugyanez a cikk kimondja, hogy az ilyen lépések számos ember számára bővítik a jelzáloghitelekhez való hozzáférést, és hozzájárulnak az e-lakás népszerűségének növekedéséhez. Ennek alapján tervezi a jegybank és a kormány, hogy 2026 elejétől a programban egy új, rugalmasabb formátumra térnek át.
A jelenlegi hrivnyadizájn több mint harminc éve készült, és a jegybank szerint már nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az ukrán nemzeti érzés most új értelmezést nyer, amit a pénznek is követnie kellene – indokolta ötletét a jegybank elnöke.
Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke emlékeztetett, hogy a hrivnya jelenlegi dizájnja 1992-ben született.
A pénz az, ami megörökíti és kiemeli történelmünket, eredményeinket – és ma már annak a tudatos elszakadásnak is része lehet, amely eltávolít bennünket minden orosz kötődéstől. Az értelmezések csatájában a hrivnya lehet a fegyverünk. Ezért itt az ideje, hogy országos szintű vitát indítsunk erről – fogalmazott Pisnij.
Több évtizeddel ezelőtt a bankjegyek vizuális koncepcióját Vaszil Lopata és Borisz Makszimov művészek alkották meg. Az alapelv az volt, hogy az előlapon olyan történelmi személyek portréi szerepeljenek, akik fontos szerepet játszottak az ukrán államiság fejlődésében, a hátlapon pedig olyan építészeti emlékek, amelyek ezekhez a személyekhez kötődnek. „Ez a koncepció mind a négy hrivnyagenerációnál változatlan maradt. Azóta azonban eltelt harminc év, és Ukrajna, valamint az ukrán emberek is megváltoztak” – tette hozzá Pisnij.
Szerepeljen a mostani háború
Az NBU elnöke hangsúlyozta: most új, sorsfordító fejezetet írunk Ukrajna történelmében – a harctéren és a hétköznapok hőseinek szívében.
Az ukrán nemzet most alakul újra az orosz agresszióval és propagandával szemben.
„Azokat a bankjegyeket, amelyek a következő évtizedekben elmesélik ezt a történelmi korszakot, közösen kell megalkotnunk” – mondta.
A Nemzeti Bank egyelőre nem tervezi az azonnali dizájnváltást, de szeretné elindítani azt a keresési folyamatot, amelyben a hrivnya új megjelenése valóban tükrözni fogja a mai Ukrajnát.
Terjed a hamisítás
Ukrajnában egyre gyakoribbá vált a hamis hrivnya megjelenése, különösen a 200-as és 500-as címletek esetében. A csalók elsősorban olyan helyeken próbálják ezeket terjeszteni, ahol nagy a készpénzforgalom – például szupermarketekben, gyorséttermekben, tömegközlekedési eszközökön vagy készpénzes ATM-eknél.
Bár a hamisítók igyekeznek lemásolni a bankjegyek biztonsági elemeit, az NBU szerint több olyan részlet is van, amely segíthet a valódi pénz felismerésében. Ilyenek például a tapintható dombornyomás, a vízjelek, a mikroszöveget tartalmazó biztonsági szál, illetve a színváltó elemek, amelyek különböző szögből más-más színben látszanak.
A bankok ugyan folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket, viszont a csalók módszerei is egyre kifinomultabbak, így a lakosság ébersége kulcsfontosságú a hamis bankjegyek terjedésének megakadályozásában.
[type] => post [excerpt] => A jelenlegi hrivnyadizájn több mint harminc éve készült, és a jegybank szerint már nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az ukrán nemzeti érzés most új értelmezést nyer, amit a pénznek is követnie kellene – indokolta ötletét a jegybank elnöke. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1748371860 [modified] => 1748346947 ) [title] => Új dizájnt kap a hrivnya, mert a régiből hiányzik a háború és az ukrán nemzeti érzés [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=60571&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 60571 [uk] => 60643 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 60572 [image] => Array ( [id] => 60572 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg [original_lng] => 116335 [original_w] => 1000 [original_h] => 562 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg [width] => 1000 [height] => 562 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg [width] => 1000 [height] => 562 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg [width] => 1000 [height] => 562 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg [width] => 1000 [height] => 562 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1748527515:2 [_thumbnail_id] => 60572 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3629 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 59690995000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 725973 [1] => 433 [2] => 224 ) [tags_name] => Array ( [0] => dizájn [1] => hrivnya [2] => változás ) ) [5] => Array ( [id] => 1966 [content] =>
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az új, 2021 után érvényes hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatainak pénteken nyilvánosságra került részletei szerint egyebek mellett megkettőzné, a korábban javasolt 10,1 milliárd euró helyett 21,9 milliárd euróra növelné a migráció kezelésére és a határvédelemre szánt uniós pénzeket.
Michel javaslatában a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összege az unió soros elnökségéről december végén leköszönt Finnország javaslatához képest mintegy 8 milliárd euróval magasabb, 1094,8 milliárd eurót tenne ki. Ez az Európai Unió 27 tagországa bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
Az összeg mintegy 12 milliárd euróval több az előző pénzügyi időszakhoz képest. Magasabb a korábbi finn elnökség javasolta 1087 milliárd eurós összegnél, amely a GNI 1,08 százalékának felel meg, de elmarad az Európai Bizottság által javasolt 1135 milliárd eurós keretösszegétől, ami pedig a GNI 1,114 százalékát jelentené. Elmarad továbbá az Európai Parlament által felvázolt 1,3 százalékos értéktől is.
A javaslat kevesebbet szán a kohéziós és agrártámogatásokra, ugyanakkor emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt összegeket. Éves támogatást juttatna azoknak a régióknak, amelyek migránsokat fogadnak be. Ez az összeg minden befogadott után 405 eurót tenne ki évente. Kijelenti továbbá, hogy a költségvetés legalább egynegyedét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani.
A tanácsi elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
A javaslat végezetül egyebek mellett megtartaná, de a költségvetés hét éve alatt folyamatosan csökkentené az öt nettó befizető ország – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – még Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett, a közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó kompenzációs mechanizmus biztosította kedvezményeit.
Az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek Brüsszelben, február 20-ra összehívott csúcstalálkozója központjában az unió 2021 és 2027 között érvényes hétéves költségvetése áll. Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke közleményében, az uniós tanács elnökének költségvetési javaslatára reagálva azt írta: a számadatok nem mutatnak elégséges elkötelezettséget a tagállamok legfőbb törekvéseinek megvalósításhoz. Elfogadása azzal a kockázattal járna, hogy Európa nemcsak saját célkitűzéseit illetően, hanem más nemzetközi szereplőkhöz, például Kínához és az Egyesült Államokhoz képest jócskán lemaradna.
„Az uniós parlament tisztában van a költségvetési megállapodás elfogadásának fontosságával, de nem hajlandó azt bármi áron támogatni” – fogalmazott.
„Az Európai Parlament továbbra is készen áll a tárgyalásokra” – tette hozzá.
2020. január 1-től számos újítás vár az ukrán állampolgárokra, különösen a jogalkotás terén. A legfontosabbak talán a következők:
Segélyek (szubszídió)
Januártól kezdve az ukránok csak készpénzben kapnak kedvezményeket és támogatásokat a lakhatási és kommunális szolgáltatások terén, valamint szilárd és folyékony kályhás tüzelőanyagok és cseppfolyósított gázok vásárlására. 2019-ben 58 milliárd hrivnyát különítettek el támogatásokra, 2020-ban pedig a tervek szerint 47,6 milliárdot szánnak erre.
Emelkedik a gáz ára
A Naftohaz állami vállalat nem csak az európai, hanem az ukrán fogyasztóknak is tartogat meglepetéseket. Január 1-től az ukránok választhatják meg saját gázszolgáltatójukat. Mivel a gáz árába beleszámolják annak szállítási költségeit, egyes megyékben az árak változóak lehetnek.
2019. január 1. és május 1. között a lakosság és más védett fogyasztók számára 1000 köbméter gáz ára 5500 hrivnyába kerül. Összehasonlítva a decemberi árakkal, a gáz ára 28%-kal nőtt, hiszen a tél első hónapjában 4277 hrivnyába került. Az ipari fogyasztók számára az ár 5500–6072 hrivnya között mozog majd. Attól függ majd, hogy vásárolnak-e előre gázt.
Növekedik a létminimum, a minimálbér és a nyugdíj
2020 kezdetétől a létminimum összege a munkaképes személyek számára 2102 hrivnyát tesz ki, s az év végéig 2189 hrivnyáig emelkedik. 2019-ben ez az összeg 1564 hrivnya volt.
A minimálbért 550 hrivnyával emelték, jelenleg 4723 hrivnya. A minimális nyugdíj 1638 hrivnya lesz.
Jó hír a nehéz életkörülményekben élők számára
Január 1-jétől lép hatályba a szociális szolgáltatásokról szóló új törvény, amelyet a szakértők az évtized reformjának hívtak. A szakértők szerint nemcsak azon emberek támogatására van szükség, akik nem képesek ellátni önmagukat, hanem a nehéz életkörülményekkel rendelkező személyeket is.Maga a segítségnyújtás számos tevékenységet magában foglal: társadalmi támogatást, gyermekek vagy fogyatékkal élők alkalmazkodását.
Nőnek az Ukrtelekom és Ukrposta szolgáltatásainak árai
A vezetékes telefonok havi előfizetési díjának költsége a lakosság számára 10%-kal növekszik: 54,28 hrivnyáról 59,71 hrivnyára. A vállalkozások, intézmények és szervezetek szintén többet fizetnek majd. Számukra az előfizetési díj 59,59 hrivnyáról 65,55 hrivnyára növekszik.
Az Ukrposta, mely mindezidáig a legalacsonyabb árakkal próbálta magához csalogatni a klienseit, szolgáltatásainak árát 12,5%-kal emeli.
Bírság a nem levámolt autók tulajdonosai számára: be kell-e fizetni vagy sem?
Január 1-től a nem levámolt külföld autók tulajdonosainak 85 és 170 ezer hrivnya közötti bírságot kell fizetniük. Ezen kívül kereskedelmi célokra további 34 ezer hrivnyát számolnak fel. Azonban az Avtojevroszila szervezet, amely összehozta ezen járművek tulajdonosait, továbbra is azt állítja, hogy a bírságokat ki lehet kerülni. Előkészítettek egy Mentőöv elnevezésű programot, melyben leírják, hogy milyen okmányokkal tudják igazolni, hogy a jármű levámolása már folyamatban van, így a sofőrt nem büntetik meg. Ezen kívül a parlament első idei ülésén két törvényjavaslatot is megbeszélnek a probléma egyszerűsítésével kapcsolatban.
A mentelmi jog eltörölve, a felelősségre vonás – kérdéses
Január 1-től lépett érvénybe a képviselők mentelmi jogát eltörlő törvény. Ugyanakkor a szakértők rámutatnak számos ellentmondásra, amelyek bizonyos törvénymódosítások elfogadását követően a gyakorlatban csak bonyolultabbá teszik a képviselők ellen indítandó büntetőeljárásokat. Ilyen például az, hogy a képviselőket nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni hatáskörük gyakorlása alatt, holott a hatáskörük a képviselővé választásukat követően 5 évre érvényes.
Grátisz a korrupt személyek leleplezői számára
Január 1-től hatályba lépett egy törvény a korrupt személyt felfedő személy megjutalmazásáról. De ez a „grátisz” csak akkor lehetséges, ha valaki 10 millió hrivnya összegű korrupcióról számol be. Ez esetben az állam megígéri, hogy a megvesztegetés 10%-át fizeti meg a leleplezőnek.
A korrupcióellenes személyeknek nem kell jövedelemkimutatást leadniuk
Hatályba léptek a korrupció megelőzéséről szóló törvénymódosítások is. Ezek értelmében korrupcióellenes tevékenységet folytató állami aktivistáknak nem kell jövedelemkimutatásokat benyújtaniuk.
Megszűnik az Ukrán Főügyészség
Új évtől kezdve az ukrán főügyészség átalakul az Főügyészi Hivatallá, és január 2-án, az ünnepek után megkezdi munkáját. Ezen kívül a Hadi ügyészség is megszűnik, az ügyészségi dolgozók száma 15 ezerről 10 ezerre csökken. Azoknak a munkásoknak, akiknek nem szűnik meg munkahelyük, megemelik a fizetését.
Ukrajnában a 2019–2020-as fűtési szezonban a lakosság gázdíja 6,5–7,09 hrivnyába kerül köbméterenként. A lakosság körében egyre jobban nőnek az igények az energiatárolást illetően, a villamosenergia árát pedig az információk szerint 30%-kal készülnek növelni.
Jelenleg a földgáz ára a lakosság számára a teljes fűtési szezonra változatlan lesz. A kormány arra kötelezte az ukrán Naftohaz gázszolgáltatót, hogy 2020. január 1-től május 1-ig 6,96 hrivnyáért (ÁFA nélkül) adja el a földgázt a lakosságnak. Várhatóan az országban 2020-ban 7%-kal olcsóbb lesz a fűtés az előző évhez képest.
A villamosenergia-árak Ukrajnában két éve ugyanazon a szinten maradtak: havonta az első 100 kW 0,9 hrivnyába kerül, a következő pedig 1,68 hrivnyába. Az árak azonban 2020-ban változhatnak, mivel a tervek szerint a fogyasztási felosztást megszüntetik, és átlagárat határoznak majd meg. A szakértők véleménye szerint körülbelül 30%-os emelésre számíthatunk.
A gázköltségek 2020 elején történő fixálása csökkentheti a forró víz árát is, amely 75,74–83,66 hrivnya között mozog, a miniszteri kabinetben már folynak a tárgyalások a vízárak változtatását illetően.
