A tőzsde nagyon megsínyli Donald Trump elnökségét.
Az FTSE 100, az Egyesült Királyság vezető részvényindexe, az elmúlt öt év legsúlyosabb egynapos zuhanását könyvelte el, miután a legnagyobb brit cégek részvényei jelentős mértékben veszítettek értékükből a délelőtti kereskedés folyamán – Liner.hu.
A nap elején még csak mérsékelt csökkenés volt tapasztalható, ám a helyzet gyorsan súlyosbodott, amikor Kína megtorló vámintézkedéseket jelentett be az Egyesült Államokkal szemben. Ez a lépés is rendkívül kedvezőtlenül hatott a globális befektetői hangulatra, ami Londonban is gyors árfolyamesést idézett elő.
A Londoni Értéktőzsde Csoport adatai szerint a FTSE 100 index a nap folyamán akár 4,2 százalékkal is visszaesett, mielőtt kissé korrigált volna. Ez a legnagyobb napi veszteség a brit tőzsde számára az elmúlt fél évtizedben.
A bankrészvényeket érte a legnagyobb csapás: a Barclays árfolyama 11 százalékkal, a NatWest pedig több mint 10 százalékkal esett vissza. A közműszektor azonban jobban teljesített, az SSE 2 százalékos, míg a National Grid 1,5 százalékos emelkedést ért el.
A brit tőzsdék legnagyobb napi zuhanása ebben az évszázadban 2020. március 12-én történt, közvetlenül a koronavírus-járvány miatti lezárások előtt, amikor a FTSE 100 10,8 százalékkal esett.
Kína április 10-től válaszlépésként 34 százalékos vámot vezet be bizonyos amerikai importtermékekre, reagálva Donald Trump legújabb kereskedelmi intézkedésére, tovább fokozva ezzel a globális kereskedelmi feszültségeket – írja az Index.
A beszámoló szerint Kína április 10-től 34 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokból származó összes importtermékre, és ezzel beváltotta ígéretét, hogy visszavág, miután Donald Trump amerikai elnök kiélezte a globális kereskedelmi háborút – írja a CNN.
Trump április 2-án, szerdán magyar idő szerint este tíz órakor bejelentette, hogy minden országra egységesen 10 százalékos vámtarifát vet ki, ugyanakkor néhány országra ennél többet – az Európai Unióra például 20 százalékot, de több ázsiai országra még ennél is nagyobbat, Vietnámra például 46, Kínára pedig 34 százalékot.
Az Egyesült Államoknak ez a gyakorlata nincs összhangban a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal, súlyosan aláássa Kína törvényes jogait és érdekeit, és tipikus egyoldalú zsarnoki gyakorlat
– fogalmazott a kínai államtanács vámügyi bizottsága.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentést követően elítélte Donald Trump intézkedését, határozott választ ígért, emellett felszólította az amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a konfrontációval, és helyette a tárgyalóasztalnál keressenek megoldást.
Az Európai Unió válaszlépéseket tervez az Egyesült Államok által bevezetett 20%-os vámokkal szemben – jelentette be csütörtökön Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke felszólította az amerikai vezetést, hogy a konfrontáció helyett tárgyalások révén igyekezzenek megoldást találni – számolt be a hirado.hu.
„Az Európai Unió készen áll arra, hogy további ellenintézkedéseket vezessen be az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta Ursula von der Leyen, az Euronews cikke szerint. Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Üzbegisztánban volt, ahol az EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozón vesz részt.
Már véglegesítjük az első ellenintézkedés-csomagot az acélra kivetett vámokkal szemben. Most pedig további lépéseket készítünk elő, hogy megvédjük érdekeinket és vállalatainkat, ha a tárgyalások kudarcot vallanak
– fogalmazott Von der Leyen.
A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán 20 százalékos vámot vetett ki az európai termékekre, míg a világ többi részéből érkező importot minimum 10%-os vámmal sújtotta. Az EU-t azonban külön listára helyezte, amelyen a „60 legnagyobb szabályszegő” szerepel. A vámok a tervek szerint jövő szerdán lépnek hatályba.
Trump továbbá azonnali hatállyal 25 százalékos vámot jelentett be az USA-n kívül gyártott autókra is, ami különösen érzékenyen érintheti az európai autógyártókat.
Az EU lehetséges válaszlépései
Brüsszel már két listát állított össze azokról az amerikai termékekről, amelyekre megtorló vámokat vethetnek ki – erősítették meg EU-s tisztviselők. Ezek egyike olyan termékeket tartalmaz, amelyekre már 2018-ban felfüggesztett vámokat szabtak ki. Emellett az EU azt is mérlegeli, hogy a szolgáltatási szektort is érintő intézkedéseket vezessen be.
Von der Leyen szerint az EU erős tárgyalási pozícióból indulhat.
A kezünkben vannak a kulcsterületek – a kereskedelemtől kezdve a technológiáig, az európai piac méretéig. Ezeket az erőforrásokat használjuk majd fel a tárgyalások során
– hangsúlyozta.
A Bizottság elnöke ugyanakkor egyetértett Trump azon megállapításával, hogy a jelenlegi globális kereskedelmi rendszer reformokra szorul. „Kész vagyok támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a globális gazdaság realitásaihoz igazítja a kereskedelmi szabályokat” – mondta.
Ugyanakkor figyelmeztetett: „A vámok nem lehetnek az első és egyetlen eszköz a problémák megoldására. Ideje elmozdulni a konfrontációtól a tárgyalás irányába.”
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok jövőjét illetően.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió válaszlépéseket tervez az Egyesült Államok által bevezetett 20%-os vámokkal szemben – jelentette be csütörtökön Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke felszólította az amerikai vezetést, hogy a konfrontáció helyett tárgy...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743756720
[modified] => 1743700852
)
[title] => Válaszlépésekre készülünk az amerikai vámokra reagálva – von der Leyen
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58844&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58844
[uk] => 58897
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29111
[image] => Array
(
[id] => 29111
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[original_lng] => 117335
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/ursula-von-der-leyen.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1743777489:8
[_thumbnail_id] => 29111
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 608
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 18557
[2] => 246
[3] => 28519
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Ursula von der Leyen
[2] => USA
[3] => vámháború
)
)
[3] => Array
(
[id] => 58856
[content] =>
Az amerikai elnök legújabb vámintézkedései meglepő célpontokat is érintettek: olyan lakatlan, antarktiszi szigeteket, mint a Heard-sziget és a McDonald-szigetek. Ezeken a távoli területeken nincs állandó emberi jelenlét, és gazdasági tevékenység sem nagyon akad, mivel lakóik többsége pingvin vagy egyéb tengeri madár. Ugyanakkor a vámokat megmagyarázhatja, hogy ezek a szigetek Ausztrália külső területeinek minősülnek – írja a hirado.hu.
Donald Trump szerdán ismertette az új vámtételeket, a felsorolásban nemcsak országok, hanem olyan területek is szerepeltek, amelyek hivatalosan nem számítanak önálló államnak – így például a Heard-sziget és a McDonald-szigetekre, amelyek egy külön entitásnak minősülnek.
A Trumpék által a sajtónak kiosztott dokumentum szerint az utóbbi szigetek „10 százalékos vámot vetettek ki az USA-ra”, amit az apró betűs részben devizamanipulációként és kereskedelmi akadályként értelmeztek. Ezért most válaszul az Egyesült Államok is ugyanekkora, 10 százalékos vámot vezet be velük szemben – írja a Wired nevű portál (a lépéssel esetleg azt is megpróbálhatta garantálni az amerikai kormányzat, hogy az ausztrálok számára ne maradjon kiskapu az új vámok kijátszására).
A Heard-sziget és a McDonald-szigetek viszonylag kis méretűek – összesen körülbelül 37 000 hektár területűek. Ennek ellenére jelentős ökológiai értéket képviselnek. Az UNESCO 1997-ben világörökségi helyszínné nyilvánította őket. A térséget jégmezők, sziklák és egy aktív vulkán jellemzi.
A szigetek számos pingvin- és elefántfóka-csapatnak adnak otthont, és fontos szerepet játszanak a klímaváltozás kutatásában is.
Az Ausztrál Antarktiszi Divízió feladata a szigetek védelme és a tudományos kutatások koordinálása, különös tekintettel az élővilágra és a gleccserek állapotára.
Trump nemcsak a Heard-sziget és a McDonald-szigetekre vetett ki vámot: több ausztrál sziget, köztük a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is érintettek, 10-10 százalékos vámmal. A Norfolk-sziget esetében ez az arány 29 százalék.
Az ausztrál kormány egyelőre nem adott ki hivatalos reakciót a vámok miatt.
Elizabeth Buchanan, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető kutatója szerint az ilyen intézkedések sérthetik az Antarktiszi Egyezmény szellemét. Ez a nemzetközi szerződés kimondja, hogy az Antarktisz kizárólag békés, tudományos célokra használható, és egyik ország sem formálhat rá tulajdonjogot.
Ennek ellenére Ausztrália 1953 óta saját területének tekinti az antarktiszi szigeteket, és 2002-ben természetvédelmi övezetté nyilvánította a környező tengeri részeket is. 2024-ben ezt a zónát jelentősen kibővítették.
Bár a szigetek távoliak és nehezen megközelíthetők, időnként tudományos kutatóhajók, halászhajók és turistahajók is megfordulnak a környéken. A vizeket az Ausztrál Védelmi Erők az „Operation Resolute” nevű művelet keretében figyelik, amely az ausztrál felségvizek és környező szigetek biztonságát hivatott garantálni.
Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja következményekkel járhat Ukrajna Nyugat általi támogatására – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának az elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev kifejtette, hogy a 10 %-os vámnak nem lesz jelentős negatív hatása Ukrajnára, tekintettel az Egyesült Államokba irányuló áruexport csekély részarányára. Egyúttal megkérdőjelezte, hogy Kijevnek tükörválasszal kell-e élnie Washington irányában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kereskedelmi háború jelentősen mértékben érinti Ukrajna gazdasági és kereskedelmi partnereit.
Ők (Ukrajna partnerei – a szerk.) lelassulnak. Így kevesebb pénzt fognak termelni, ami csökkenti a segítségnyújtás lehetőségét. Ugyanakkor a partnerországok kormányai kénytelenek lesznek a protekcionizmussal szembefordulni, és nem csak az amerikai áruk esetében. És ezek a protekcionista intézkedések sokkal erősebben fognak sújtani minket
Az Egyesült Államok kormányzata 10%-os vámot vezetett be az ukrán termékekre. Azonban a listán, amely több száz országot tartalmaz, nem szerepel Oroszország.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy külön vámot vezet be az Ukrajnából származó importra, amely 10%-ot tesz ki.
A „Szabadság napja – kölcsönös vámok” nevű listára számos ország és az Európai Unió is felkerült. Érdekes módon azonban Oroszország nem szerepel rajta. A kölcsönös vámok alól Kanada és Mexikó is mentesültek.
A kölcsönös vámok április 9-én lépnek életbe, míg az alapvámot minden ország április 5-től köteles fizetni – közölte a Trump-adminisztráció.
Trump szerint az alapvám minden, az Egyesült Államokba szállított árura 10% lesz, de sok ország esetében ez magasabb.
Trump ezt „történelmi rendeletnek” nevezte, amely kölcsönös vámokat vezet be az országok számára világszerte.
Nem a többi országot hibáztatom. A korábbi amerikai elnököket hibáztatom, akik megengedték ezt a katasztrofális egyensúlytalanságot. Mi fedeztük a hiányaikat, fizettünk a hadseregeikért és gondoskodtunk az egész világról. Ennek vége
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerda délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be, egyben nemzetgazdasági válsághelyzetet is hirdetett. Az új intézkedések célja az Egyesült Államok gazdasági versenyképességének védelme. A meghirdetett kölcsönösségi vámtarifák és a további intézkedések célja az amerikai ipar feltámasztása, valamint a kereskedelmi deficit megszüntetése a külföldi partnerekkel szemben. A világ minden országával szemben érvényes minimális alapvám mértéke 10 százalék lesz, de sok országgal szemben egyedi mértékű vámtarifa kerül bevezetésre.
Trump drámai hangvételű beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott járműre, és bejelentette új intézkedését, az úgynevezett kölcsönösségi vámtarifák széleskörű alkalmazását. A Fehér Ház kertjében tett bejelentését Trump az amerikai gazdaság függetlenségi nyilatkozatának nevezte, és kijelentette:
„Ez a nap a felszabadulás napja, amire örökké úgy fogunk emlékezni mint a napra, amikor Amerika sorsát visszavettük a kezünkbe.”
Trump beszéde végeztével, a rendeletek aláírása után hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja, hogy helyreállítsák az amerikai ipar lerombolt becsületét. Az amerikai elnök élesen fogalmazott: „A világ országai évtizedeken keresztül kizsákmányolták Amerikát – ennek most vége.”
Nemzetgazdasági válsághelyzetet hirdettek
Donald Trump az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján kihirdetett nemzetgazdasági szükségállapot keretében jogosulttá vált arra, hogy kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket vezessen be a külgazdasági fenyegetések visszaszorítására. A most életbe lépő rendelet két kulcselemre épül:
Április 5-től: minden országra egységes, 10 százalékos minimáltarifa lép életbe.
Április 9-től: az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi hiányt okozó partnereire egyedi, kölcsönösségi elven alapuló magasabb vámtételek vonatkoznak – sok esetben 20–46 százalék közötti tarifakulccsal.
Ezek az intézkedések határozatlan ideig maradnak érvényben, amíg az elnök úgy nem dönt, hogy a fenyegetést sikerült enyhíteni vagy elhárítani.
Mit jelent az új fogalom, a kölcsönösségi vám?
A hivatalosan aláírt elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat. A vám minimum mértéke minden ország esetében 10 százalék. Általános szabályként Amerika nagyságrendileg százalékosan a felét veti ki azoknak a vámoknak, amelyet a saját számításaik szerint velük szemben már eleve alkalmaznak a kereskedelmi partnerek.
Trump több esetet is megnevezett az általa tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartott példákra, amelyekre fele akkor mértékű vámokkal reagált.
Kína: eddig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozás volt érvényben az amerikai termékekre → USA válasza: 34 százalékos kölcsönösségi vám
Minimum vám: minden országgal szemben legalább 10%, akkor is, ha nincs kimagasló akadály.
Emellett a vámellenőrzés során tapasztalt korrupció és kiskapuk megszüntetésére az elnök súlyos büntetéseket ígért: akár 10 év börtönre számíthat, aki „csalással segíti a kiskapukat a vámtarifáknál”.
Újjászülető ipar és sok ezer milliárd dollárnyi befektetés
Trump büszkén sorolta a vállalatokat, amelyek szerinte már most új gyártósorokat és üzemeket telepítenek az Egyesült Államokba az új tarifarendszer hatására:
Apple: 500 milliárd dollár beruházás.
Nvidia, TSMC, Meta, Oracle, Johnson & Johnson: százmilliárdos nagyságrendű bejelentések.
GM, Honda, Nissan, Hyundai: új autógyárak jönnek.
SoftBank és OpenAI: szintén amerikai nagyberuházásokra készülnek.
Az elnök hozzátette: „Mindenki, aki panaszkodik a vámokra, annak egyszerű a válaszom: építs gyárat Amerikában. Ha itt gyártod a terméket, nulla a vám.”
Az amerikai munkásosztályhoz és a lecsúszó középosztályhoz akart szólni
A beszéd során Trump többször is kitért a szakszervezeti munkások támogatására, és visszatérő szólamként hangsúlyozta, hogy „a demokrata pártot elhagyták a munkások”. A Michigan államból érkezett UAW (Autóipari Dolgozók Szövetsége) tagjai személyesen köszönték meg Trumpnak a vámokat: „Végre valaki, aki értünk beszél” – mondta Brian, az egykori gyári munkás, akit Trump a színpadra is felhívott. Trump beszéde egyszerre volt ünnepi, felpaprikázott és stratégiai távlatokba tekintő. Az autóipartól az elektronikai iparon át a mezőgazdaságig ígéretek és intézkedések egész sorát jelentette be, miközben visszatérő elemként hangoztatta: „Amerika az első – mostantól nem hátrálunk meg.”
Kérdés, hogy a globális gazdaság és Amerika szövetségesei hogyan fogadják ezt az új rendet. Az elemzők szerint a döntés újabb kereskedelmi háborúhoz vezethet, különösen az EU-val és Kínával szemben. Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy bármilyen amerikai vámemelésre arányos választ fognak adni.
Ha Washington nem hagy fel új vámkorlátozásokkal, Brüsszel kész kompromisszumok nélkül reagálni.
Az Európai Unió válaszul a kivetett vámokra korlátozhatja piaca elérhetőségét az amerikai áruk és vállalatok számára. Brüsszel kemény intézkedéseket fontolgat, beleértve megtiltja az amerikai cégek pályázatokban és uniós finanszírozású projektekben való részvételét, számolt be az El País március 31-én, hétfőn.
Határozott lépésekre készül az Európai Bizottság, miután a Donald Trump-adminisztráció új vámtarifákat jelentett be, amelyek április 2-án lépnek életbe. Washington „kölcsönösnek” nevezi ezeket, de az EU úgy véli, hogy azok jelentősen megzavarják a kereskedelmi egyensúlyt.
Az Egyesült Államok és az EU közötti éves kereskedelem 900 milliárd eurót tesz ki, Európa pedig 235,5 milliárd eurós többlettel rendelkezik. Az új tarifák jelentős csapást mérhetnek az Atlanti-óceán két partja közötti gazdasági kapcsolatokra.
Brüsszel a reakció több lehetőségét is fontolgatja:
ennek megfelelő vámok bevezetése az amerikai termékekre,
az Egyesült Államok hozzáférésének korlátozása az európai pénzpiacokhoz,
megtiltja az amerikai cégeknek, hogy részt vegyenek az uniós állami beszerzésekben.
A kemény retorika ellenére néhány európai főváros, köztük Franciaország, Olaszország és Írország, óvatosságra intenek a nyílt kereskedelmi háború elkerülése érdekében.
Az EU bizonyos engedmények felajánlásával igyekszik fenntartani a párbeszédet az Egyesült Államokkal – például csökkenti az ipari termékekre kivetett vámokat és növeli az amerikai cseppfolyósított gáz importját. Ha azonban Washington nem törli el az új vámkorlátokat, Brüsszel kész kompromisszumok nélkül válaszolni.
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy Kanada hamarosan válaszol az Egyesült Államok által kivetett új importvámokra, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be.
Carney Trump lépését „közvetlen támadásnak” nevezte, és tájékoztatta a sajtót, hogy csütörtökön magas szintű kabinetülést hív össze, hogy döntsenek a válaszlépésekről.
Meg fogjuk védeni munkavállalóinkat, meg fogjuk védeni cégeinket, meg fogjuk védeni országunkat, és együtt fogjuk ezt megtenni
– mondta Carney.
A vámok veszélyeztethetik az észak-amerikai autóipar integráltságát.
Kanada már bejelentett válaszként egy 155 milliárd kanadai dolláros vámpakettet, amelyet fokozatosan vezetnek be a Trump által tett intézkedések függvényében.
A Trump által kirobbantott kereskedelmi háború arra késztette a kanadai tartományokat, hogy felszámolják a szabad kereskedelem belső akadályait. Ez várhatóan csökkenti a költségeket mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára.
Minden kanadai tartomány felszámolja a belső kereskedelmet gátló akadályokat. A kormány arra számít, hogy ez bőven ellensúlyozza az Egyesült Államokkal vívott vámháborúból származó veszteségeket – jelentette Kanada miniszterelnökének sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy a belföldi korlátozások feloldása volt a fő témája Mark Carney miniszterelnök és a tartományok és területek miniszterelnökei közötti találkozónak.
„A miniszterelnök és a tartományi vezetők egyetértettek abban, hogy a gazdasági projektek feloldása és az akadályok felszámolása érdekében végzett közös munkával Kanada bőven ellensúlyozni tudja az amerikai vámok hatását azáltal, hogy jól fizető munkahelyeket teremt, maximalizálja gazdasági potenciálunkat, és megerősíti magunkat itthon és külföldön egyaránt” – áll a közleményben.
A találkozó eredményeként úgy határoztak, hogy július 1-ig elfogadják azt a jogszabályt, amely elhárítja a tartományok közötti kereskedelem és a munkaerő mobilitását gátló összes szövetségi akadályt. Arról is döntöttek, hogy eltörölnek minden szövetségi mentességet a kanadai szabadkereskedelmi megállapodás értelmében.
A Miniszterelnökség arra számít, hogy a szabályok egységesítésével és a munkaerő mobilitásának növelésével „Kanada valóban nyílt piacot tud létrehozni, amely csökkenti a költségeket a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt”.
[type] => post
[excerpt] => A Trump által kirobbantott kereskedelmi háború arra késztette a kanadai tartományokat, hogy felszámolják a szabad kereskedelem belső akadályait. Ez várhatóan csökkenti a költségeket mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742836020
[modified] => 1742811090
)
[title] => Kanada megtalálta a módját, hogy bőven ellensúlyozza az amerikai vámok hatásait
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58434&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58434
[uk] => 58408
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58409
[image] => Array
(
[id] => 58409
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892.jpg
[original_lng] => 48667
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4305892.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1742803890:12
[_thumbnail_id] => 58409
[_edit_last] => 12
[views_count] => 674
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
