Az Európai Bizottság 2026–27-es Ukrajna-finanszírozási igényeinek fedezésére vonatkozó javaslatai, amelyeket a december 18-i Európai Tanács következő ülésére készít elő, különböző finanszírozási forrásokat fognak tartalmazni, a fő hangsúly – az orosz befagyasztott szuverén eszközökön lesz, számolt be az Európai Bizottság főszóvivője Brüsszelben az újságírókkal folytatott beszélgetésében, közölte a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Az Európai Bizottság továbbra is a befagyasztott uniós eszközöket tekinti Ukrajna jövőbeli finanszírozásának egyik fő forrásának.
„A megoldási lehetőségeket tartalmazó dokumentumban más lehetséges opciókat is megvizsgálunk. Bár kétségtelen, hogy a fő hangsúly továbbra is a befagyasztott eszközök felhasználásán kell, hogy legyen”, jelentette ki Paula Pinho.
Elmondta, hogy a finanszírozási lehetőségeket tartalmazó dokumentumot „hamarosan be kell mutatni, hogy az Európai Tanács ezek alapján döntéseket hozhasson”. Arra a kérdésre, hogy ez a javaslat csak a Belgiumban befagyasztott orosz szuverén vagyonra vonatkozna-e, vagy más uniós tagállamokban lévő vagyonra is, Paula Pinho megjegyezte, hogy mivel az Európai Bizottság javaslata még nem készült el, ez a kérdés „továbbra is nyitott”.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importjának teljes tilalmáról. A beszerzések 2028. január 1-jétől teljesen leállnak – jelentette az EU Tanácsának sajtószolgálata október 20-án, hétfőn.
„A Tanács megerősítette, hogy az orosz gázimport 2026. január 1-jétől tilos lesz, miközben a meglévő szerződésekre vonatkozóan átmeneti időszakot tartanak fenn. Többek között a 2025. június 17. előtt megkötött rövid távú szerződések meghosszabbíthatók 2026. június 17-ig, míg a hosszú távú szerződések 2028. január 1-jéig lehetnek érvényesek” – áll a jelentésben.
Megjegyezték, hogy a meglévő szerződések módosítása csak szűken meghatározott operatív célokra lesz engedélyezett, és nem vezethet a mennyiségek növekedéséhez, kivéve néhány különleges rugalmasságot a tengerparttal nem rendelkező EU-országok (Magyarország és Szlovákia – szerk.) számára, amelyeket a gázellátási útvonalak közelmúltbeli változásai érintettek.
A határozatot az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia a végleges hatálybalépéshez.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az EU–Ukrajna Közös Bizottság számára azt az álláspontot, amely csökkenti vagy megszünteti a vámokat számos ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre.
Ez elsősorban a tejtermékeket, friss gyümölcsöket és zöldségeket, valamint bizonyos húsféléket és húskészítményeket érinti – számolt be az RBK–Ukrajna az uniós intézmények közleményeire hivatkozva. A döntést az EU a hosszabb távú és stabilabb exporthozzáférés felé tett újabb lépésnek nevezi.
A cél: a háborús kedvezmények beépítése tartós szabályokba
Az Európai Bizottság szerint a változás a Mélységi és Átfogó Szabadkereskedelmi Övezet (DCFTA) 2025 nyarán indult felülvizsgálatának része.
A cél, hogy a háború idején adott ideiglenes kedvezményeket előre kiszámítható, hosszabb távú kereskedelmi szabályokká alakítsák:
ahol az uniós piac „kevésbé érzékeny”, ott a vámok gyorsabban megszűnnek,
ahol nagyobb a kockázat az uniós termelők számára, ott a hozzáférés fokozatos és védőmechanizmusokkal kísért marad.
Mi változik konkrétan?
Az EU bővíti azon termékkategóriák körét, amelyek nullás vagy alacsonyabb vámtételek mellett juthatnak be a piacra.
Azonban a kedvezményeket összekapcsolják a gyártási gyakorlatok összehangolásával az uniós normákkal – különösen az állatjóléti előírások, növényvédő szerek, valamint állatgyógyászati készítmények alkalmazása terén.
Hol maradnak korlátozások?
A cukor, baromfihús, tojás, gabonafélék (különösen búza és kukorica), valamint a méz továbbra is az úgynevezett „érzékeny” kategóriába tartoznak.
Ezek esetében nem automatikus a vámok eltörlése. Az EU Tanácsa szerint ez kompromisszum Ukrajna gazdaságának támogatása és az uniós piac védelme között.
Eljárás és határidők
A Tanács által elfogadott álláspont mandátumot ad az EU–Ukrajna Közös Bizottságnak, hogy a módosításokat a társulási megállapodás alapján jóváhagyja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi ideiglenes intézkedések bekerülnek a DCFTA jogi keretébe.
A RBK–Ukrajina értékelése szerint Brüsszel ezzel a rövid távú hosszabbításoktól a stabil, előrelátható szabályok felé lép.
Az Európai Unió a napokban újabb fontos döntést hozott az ukrán mezőgazdaság támogatása érdekében: csökkentik, illetve felfüggesztik az ukrán tejtermékekre, zöldségekre, gyümölcsökre és húsokra vonatkozó uniós vámokat. A lépés célja, hogy az orosz agresszió miatt megrendült ukrán gazdaságnak további exportlehetőségeket biztosítson az európai piacon – ám a döntés nem minden tagállamban aratott osztatlan sikert.
Az intézkedés értelmében az ukrán mezőgazdasági termékek jóval könnyebben, olcsóbban jutnak el az EU piacaira, mint eddig. A Bizottság közlése szerint ez nemcsak gazdasági segítségnyújtás Kijev felé, hanem a közös kereskedelmi stratégia része is, amely hosszú távon Ukrajna uniós integrációját készítheti elő.
A könnyítés az EU–Ukrajna társulási megállapodás frissítésének része, és várhatóan már a következő hónapokban érezhető hatással lesz az európai belső piacra. A legérintettebb szektorok a tejipar és a friss zöldségek piaca lehetnek – ezek ugyanis mostantól kvótamentesen és minimális adminisztrációval jelenhetnek meg a boltok polcain.
Miközben Ukrajna örömmel üdvözölte a döntést – hangsúlyozva, hogy ez új exportlehetőségeket nyit a háború sújtotta ország számára –, az uniós tagállamok termelői között egyre nagyobb a bizonytalanság. A nyugati és közép-európai gazdák jogosan attól tartanak, hogy az olcsó ukrán áru lenyomhatja az árakat, kiszoríthatja a helyi termelőket, és tovább fokozhatja az amúgy is nehéz gazdasági helyzetet.
Az Európai Bizottság szerint az ukrán termékek nagyobb beáramlása nem jelent közvetlen fenyegetést az uniós piacra nézve, és a döntés időben korlátozott, szükség esetén pedig visszavonható. A testület szerint szigorú ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be, hogy az import ne borítsa fel a piaci egyensúlyt.
Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közölte az EU Tanácsának sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Unió Tanácsának vezetése és az Európai Parlament tárgyalói előzetes megállapodásra jutottak az Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP), amely 1,5 milliárd eurós védelmi finanszírozást biztosít a 2025–2027-es időszakra, és amelynek célja az európai védelmi ipar ösztönzése és az Ukrajnával folytatott védelmi együttműködés fokozása az Ukrajna támogatására szolgáló eszközön keresztül, az ország európai védelmi ipari bázisba való további integrációja céljából.
Az EDIP bevezeti az első mechanizmust, amely garantálja a védelmi termékek szállításának biztonságát az uniós országokban, valamint egy sor jogi eszközt, amelyek elősegítik az uniós országok közötti hosszú távú védelmi együttműködést.
Az előzetes megállapodás megerősíti az Európai Bizottság által javasolt 1,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási költségvetést, amelyből 300 millió eurót az Ukrajna Támogatási Eszközére különítettek el.
A megállapodás kiköti, hogy az EU-n kívülről és a közeli partnerektől származó alkatrészek értéke nem haladhatja meg a végtermék várható értékének 35%-át. Tilos a biztonsági aggályokat felvető harmadik országokból származó alkatrészek beépítése.
Az EDIP emellett létrehoz egy „keretrendszert” a közös érdekű európai védelmi projektek (EDPCI) számára, amelyek célja a stratégiai területeken való képességfejlesztés; ukrán vállalatok is részt vehetnek ezekben.
Ezenkívül a program keretein belül létrehoznak egy mechanizmust az európai védelmi értékesítéshez, amelynek eredményeként létrejön a termékek „központosított katalógusa”, ami egyszerűsíti és felgyorsítja a beszerzést.
[type] => post
[excerpt] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760804820
[modified] => 1760774391
)
[title] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyta az 1,5 milliárd eurós EDIP védelmi program feltételeit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=64582&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 64582
[uk] => 64572
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 64573
[image] => Array
(
[id] => 64573
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[original_lng] => 93227
[original_w] => 1274
[original_h] => 762
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-768x459.jpg
[width] => 768
[height] => 459
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-1024x612.jpg
[width] => 1024
[height] => 612
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[width] => 1274
[height] => 762
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[width] => 1274
[height] => 762
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[width] => 1274
[height] => 762
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1760763632:12
[_thumbnail_id] => 64573
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1987
[_algolia_sync] => 453246487001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5720
[1] => 179
[2] => 1139198
[3] => 148
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => Európai Unió
[2] => Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP)
[3] => megállapodás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 64501
[content] =>
Az Ukrajna–EU Társulási Bizottság kereskedelmi ülése kedden jóváhagyta a döntést, amely részben eltörli a vámokat és növeli az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba történő exportkvótáit.
A döntést azután hozták meg, hogy az EU Tanácsa előző nap elfogadta az Ukrajnával kötendő új kereskedelmi megállapodás feltételeit, amely a 2025 júniusában lejárt „kereskedelmi vízummentességet” váltja fel.
Kacska elmondta, hogy a döntés 15 nap múlva, azaz október 29-én lép hatályba.
Az ukrán exportőrök már idén élhetnek az új kereskedelmi rendszer adta lehetőségekkel. A döntés kétoldalú és határozatlan időre szól
– tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, hogy a következő felülvizsgálat az EU-piacra való nagyobb hozzáférés érdekében 2028-ban várható.
Az Európai Unió vezetése további 100 millió euró elkülönítésén dolgozik Ukrajna számára a téli felkészüléshez, jelentette ki Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője Kijevben, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
„Az Európai Unió már 800 millió eurót mozgósított Ukrajna téli támogatására. További 100 millió euró elkülönítésén dolgozunk generátorokra, óvóhelyekre és hideg időjárás során szükséges felszerelésekre”, jelentette ki Kaja Kallas.
Az európai diplomácia vezetője hozzátette, hogy mivel Oroszország elutasítja a békekezdeményezéseket, az EU azt tervezi, hogy hosszú távon is támogatja Ukrajnát.
„Növeljük Ukrajna harci erejét azzal, hogy 2 milliárdot különítünk el drónokra. Emellett kiterjesztjük az EU ukrajnai polgári missziójának mandátumát, hogy az magában foglalja a kibervédelmet és a veteránok támogatását”, mondta Kallas.
Az Európai Unió igazságügyi miniszterei hétfőn Luxembourgban jóváhagyták az Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó vámok csökkentését, illetve eltörlését. A döntés célja, hogy elősegítse Ukrajna gazdasági integrációját az EU-val, miközben fokozatosan alkalmazkodik az uniós állatjóléti, növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírásokhoz.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácsa luxembourgi ülésén határozatot fogadott el több, Ukrajnából származó agrár-élelmiszeripari termékre, tejtermékekre, friss gyümölcsökre és zöldségekre, valamint húsra és hústermékekre vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Az uniós igazságügyi tanács közleményében azt írta, hogy a határozatot Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának tágabb összefüggésében fogadták el.
A tanács szerint a hosszú távú, kiszámítható, valamint az EU és Ukrajna számára kölcsönösen előnyös kereskedelmi intézkedés fokozni fogja a felek közötti kereskedelmi forgalmat, ugyanakkor biztosítja, hogy Ukrajna piacra jutása attól függjön, hogy fokozatosan igazodik-e az állatjólétre, a növényvédő szerekre és az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó uniós előírásokhoz. Figyelembe veszi egyes uniós mezőgazdasági ágazatok sajátos igényeit azáltal, hogy olyan szilárd védelmi mechanizmust hoz létre, amelyet piaci zavarok esetén bármelyik fél aktiválhat. Biztosítja továbbá, hogy a legérzékenyebb termékek, például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz piacra jutása korlátozottabb és fokozatosabb maradjon.
A teljes liberalizációt csak bizonyos nem érzékeny termékek, például a tej és a tejtermékek esetében mérlegelik.
A szöveg tanácsi döntés után az Európai Unió–Ukrajna Társulási Bizottság kereskedelmi ügyekkel foglalkozó testületének is el kell fogadnia a határozatot. Az intézkedés célja a vámok eltörlésének felgyorsítása és kiterjesztése az EU és Ukrajna közötti kereskedelemben – tették hozzá.
A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary élesen bírálta az Európai Uniót amiatt, hogy nem védi meg kellőképpen az európai repülőtereket, és kijelentette: az engedély nélküli drónokat, amelyek megzavarják a légi közlekedést, le kellene lőni. Erről a Politicónak adott interjúban beszélt.
Amikor O’Learyt a közelmúltbeli drónbetörésekről kérdezték az európai repülőterek légterébe, így reagált: „Miért nem semmisítjük meg ezeket a drónokat?”
Példaként hozta fel, hogy „ha egy orosz katonai repülőgép átrepülne a NATO légterén, azt sem hagynák figyelmen kívül”.
Elmondása szerint három héttel korábban a Ryanair működését is megzavarták, amikor drónok jelentek meg Lengyelország felett, emiatt a repülőtereket négy órára le kellett zárni. Ugyanakkor a múlt héten a dán repülőterek – Koppenhágában és Aalborgban – körülbelül két órán át voltak lezárva a drónok miatt. „Ez megzavarja a működésünket, és mi lépéseket követelünk” – hangsúlyozta.
O’Leary szerint a tervezett „drónfal” sem jelent valódi megoldást: „Nem gondolom, hogy a drónfalnak bármilyen hatása lenne. Komolyan azt hiszik, hogy az oroszok nem tudnának drónt indítani Lengyelország területéről?”
A Ryanair vezetője élesen kritizálta az uniós politikai vezetést is: „Nem hiszek azoknak az európai vezetőknek, akik teát iszogatnak kekszekkel. Ha még a Franciaország feletti repüléseket sem tudják megvédeni, akkor milyen esélyünk van, hogy megvédjenek minket Oroszországtól?” – mondta, utalva a francia légiforgalmi irányítók sztrájkjai miatt törölt járatokra.
Végül Ursula von der Leyenről is keményen fogalmazott: „Nem hiszek von der Leyennek. Semmire sem képes, és le kellene mondania.”
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás kilencedik részletét, 4 milliárd euró összegben, a háború kezdete óta nyújtott teljes uniós támogatás mára megközelíti a 178 milliárd eurót – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság és Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás kilencedik részletét, amelynek összege 4 milliárd euró, ami tovább erősíti az EU szerepét, mint a legnagyobb donor Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta, a teljes támogatás megközelíti a 178 milliárd eurót. Ezzel a kifizetéssel együtt a bizottság Ukrajnának 2025 eleje óta nyújtott teljes makroszintű pénzügyi támogatása eléri a 14 milliárd eurót.
Ez a jelentős kifizetés megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, és Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló beszédében nemrégiben bejelentette, hogy 6 milliárd euróval előlegezi meg az ERA kezdeményezéshez való uniós hozzájárulást.
Ez a támogatás segíteni fogja Ukrajnát növekvő pénzügyi szükségleteinek a kielégítésében, különösen a védelmi szektorban. A mai kifizetésből 2 milliárd eurót pilóta nélküli légi járművekre különítenek el, az EU és Ukrajna közötti kölcsönös megállapodással összhangban.
Szviridenko viszont megerősítette, hogy Ukrajna 4 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást kapott az EU-tól az ERA-hitelmechanizmus keretében. „Jelképes, hogy a kifizetésre ma, Ukrajna védőinek a napján került sor” – jegyezte meg.
A miniszterelnök kifejtette, hogy a részletet az Orosz Központi Bank Európai Unióban lévő befagyasztott eszközeiből származó bevételek biztosítják, és fontos jelzés Ukrajna számára Európa eltökéltségéről védelmi képességeinek megerősítése és hosszú távú támogatás nyújtása iránt.
Köszönetet mondok Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, és Valdis Dombrovskisnak, az EU gazdaságért és termelékenységért felelős biztosának a vezető szerepükért. Ezek az alapok több ezer megmentett életet, helyreállított városokat és Ukrajna elkerülhetetlen európai útját jelentik
