Az Európai Bizottság a héten egy „úszó” árplafon bevezetését javasolhatja az orosz olajra az új, 18. szankciócsomag részeként, hogy leküzdje néhány tagállam ellenállását – értesült a Reuters.
A Reuters szerint az Európai Bizottság egy olyan mechanizmust dolgoz ki, amely lehetővé teszi az orosz olajra vonatkozó korlátozások folyamatos módosítását a globális olajárak változásaihoz igazítva.
Egy forrás pontosította, hogy a mechanizmus még kidolgozás alatt áll, és egy automatizáltabb árfelülvizsgálati folyamatot tartalmaz, hogy a korlátozást a világpiaci árakhoz lehessen igazítani.
Jelenleg még nem ismert, hogy milyen lesz az árplafon pontos szintje, de egy Reuters forrás szerint a kezdeti ár valamivel 45 dollár felett lehet.
Korábban az Európai Bizottság javasolta az orosz olaj árplafonjának csökkentését 60 dollárról 45 dollárra hordónként a 18. szankciós csomag részeként.
A tervről azonban le kellett mondani, mert az EU és az Egyesült Királyság nem tudta megszerezni Donald Trump amerikai elnök támogatását.
Ukrajna állami költségvetése 1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, az EU G7-országok Ukrajna rendkívüli bevételi gyorsítási kezdeményezésének (ERA) keretében nyújtott hozzájárulásának a részét képezi – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az ERA 50 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó jövőbeni bevételek biztosítanak. Az EU hozzájárulása 18,1 milliárd euró (20 milliárd USD). Az Európai Unió összesen már 8 milliárd eurót adott az ERA kezdeményezés keretében.
„A források lehetővé teszik a kiemelt állami költségvetési kiadások finanszírozását a szociális és katonai szektorban, a makrogazdasági stabilitás támogatását és a kritikus fontosságú infrastruktúra helyreállítását”
– jegyezte meg Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
2022 februárja óta az Európai Unió nyújtja Ukrajnának a legnagyobb közvetlen költségvetési támogatást – 53,5 milliárd eurót a kiemelt állami költségvetési kiadásokra.
Az Európai Unió a tagállamaival együtt közel 160 milliárd euró humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdete óta – jelentette ki szerdán Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Kos hangsúlyozta, az EU továbbra is Ukrajna legnagyobb és legstabilabb donora és befektetője. Szerinte az ukrán költségvetés, a helyreállítás, az újjáépítés és a modernizációs folyamatok fő finanszírozása az Európai Uniótól származik, és ez a támogatás a jövőben is folytatódni fog. „A 2022-es orosz invázió kezdete óta az EU és tagállamai közel 160 milliárd euró humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást mozgósítottak Ukrajnának – többet, mint bárki más” – mutatott rá.
A bővítési biztos beszámolt arról is, hogy az EU várhatóan 2025-ben fedezi Ukrajna külső pénzügyi szükségleteinek több mint 80%-át, és a jövőben is folytatni kívánja ezt a támogatást. Arra is emlékeztetett, hogy az Európai Unió már elkezdte felhasználni a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket. Ezek az alapok képezték az ERA kezdeményezés keretében nyújtott 50 milliárd dollár értékű G7-kölcsönök alapját, amelyből az EU idén már 7 milliárd eurót folyósított. Ezenkívül az Európai Békealapból már 3,6 milliárd eurót különítettek el vagy fognak elkülöníteni Ukrajna védelmi felszereléseinek beszerzésére – emlékeztetett Marta Kos.
Korlátozásokat vezet be Kína az EU-s székhelyű cégek által gyártott orvostechnikai eszközök beszerzéseire, írja az АР.
A kínai pénzügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint július 6-tól kezdődően az uniós székhelyű vállalatok kizárásra kerülnek bizonyos orvostechnikai eszközök kínai állami beszerzéseiből, ha azok értéke meghaladja a 45 millió jüant (5,3 millió eurót). Az uniós finanszírozású vállalatok által Kínában gyártott termékeket azonban nem érintik a korlátozások.
Kína lépése válaszlépés, az EU nemrég jelentette be, hogy korlátozni kívánja a kínai orvostechnikai eszközgyártók hozzáférését az 5 millió eurónál nagyobb értékű közbeszerzésekhez. Ez korlátozza a kínai vállalatok hozzáférését az ezen a területen elköltött közkiadások mintegy 60%-ához, azaz mintegy 150 milliárd euróhoz. Az EU emellett a sikeres pályázatokhoz legfeljebb 50%-ban engedélyezi a kínai részesülést. Az Európai Bizottság közleménye szerint az orvosi eszközök kínai exportja az EU-ba 2015 és 2023 között több mint kétszeresére nőtt.
Az is jelzi, hogy nő az Európa és Kína közötti feszültség, hogy a kínai kormány az EU vezetőivel ebben a hónapban tartandó kétnapos csúcstalálkozót egy napra kívánja rövidíteni.
Kína pénteken emellett dömpingellenes vámokat jelentett be az európai égetett szeszekre is, ám mentesítette alóla azokat a nagy konyakgyártókat, amelyek beleegyeztek bizonyos minimális árszintekbe. A mostani EU-Kína vámvillongás első lépése az volt, hogy az unió 2024-ben 45%-ig terjedő védővámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos járművek behozatalára.
Az Egyesült Államok 17 százalékos vámot helyezett kilátásba az Európai Unióból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egy uniós diplomata pénteki közlése szerint – írja a Portfolio.
Az Európai Bizottság tárgyalói jelenleg is egyeztetéseket folytatnak amerikai partnereikkel, hogy mentességet szerezzenek a már bevezetett amerikai vámok alól, és elkerüljék a további vámemeléseket.
Az EU-diplomata elmondása szerint a Bizottság tájékoztatta az uniós nagyköveteket arról, hogy az egyesült államok fontolgatja egy ilyen mértékű vám kivetését az európai élelmiszerekre.
Korábban kiderült, hogy egyes uniós autógyártók és tagállamok olyan megállapodást szorgalmaznak az Egyesült Államokkal, amely vámkedvezményeket biztosítana az amerikai befektetések növelése fejében.
Az Európai Uniónak július 9-ig kell kereskedelmi megállapodást kötnie Donald Trumppal, különben az EU szinte valamennyi amerikai exportjára 50%-os vám lépne életbe.
Az amerikai elnök már csaknem minden kereskedelmi partnerére vámokat vetett ki, azzal indokolva lépését, hogy vissza kívánja hozni a hazai gyártást, fedezni akarja az adócsökkentések meghosszabbítását, és meg akarja akadályozni, hogy más országok kihasználják az Egyesült Államokat.
Bennfentes források szerint a tagállamokat pénteken tájékoztatták a kereskedelmi tárgyalások állásáról, miután a héten Washingtonban folytatódtak az egyeztetések. Közel áll a megállapodás egy elvi, technikai jellegű egyezséghez.
Az Európai Unió megnövelte az Ukrajna agrártermékeire vonatkozó importkvótákat a felülvizsgált szabadkereskedelmi megállapodás keretében – számolt be róla a Reuters július 4-én.
A legfontosabb változások:
Búza: a vámmentes kvóta 1 millió tonnáról 1,3 millió tonnára emelkedett
Cukor: a kvóta 20 000 tonnáról 100 000 tonnára nőtt
Árpa: a kvóta 350 000 tonnáról 450 000 tonnára emelkedett
Baromfihús: a kvóta 90 000 tonnáról 120 000 tonnára bővült
Ezeket a mennyiségeket Ukrajna vámmentesen exportálhatja az EU-ba.
Mint ismert, az Európai Unió 2022 júniusában ideiglenesen eltörölte az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat és kvótákat, válaszul az orosz teljes körű invázióra és a Fekete-tengeri szállítási útvonalakat fenyegető veszélyekre.
Az EU növeli az ukrán búza, cukor, árpa és baromfi importjára vonatkozó mennyiségi korlátját – de sem az ukránoknak, sem a tagállamoknak nem tetszik az alku.Többféle agrártermékből is többet szállíthatnak majd az ukránok. De minden hiába, az új importkvóták Kijev szerint még így is túl alacsonyak.
Az Európai Unió megemelte több ukrán élelmiszerre vonatkozó importkvóta mennyiségét a módosított szabadkereskedelmi megállapodás keretében – közölte pénteken egy magas rangú uniós tisztségviselő. A június végén aláírt módosítás 40 termékre vonatkozik, de életbelépéséhez még szükség van a tagállamok minősített többségére.
Brüsszel és Kijev június végén vizsgálta felül az érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseit – emlékeztetett tudósításában a Reuters. A megállapodásban 40 termék szerepel, de az elfogadásához szükség van a tagállamok minősített többségének támogatására.
Nagy István agrárminiszter szerint „tönkretenné a gazdákat az a hátuk mögött Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát”.
A megemelt importkvóták sem nyerték el Ukrajna tetszését
A megállapodás emelte több termék esetében is az Ukrajnára vonatkozó kvótákat:
búzából egymillió tonnáról 1,3 millió tonnára,
cukorból 20 ezer tonnáról 100 ezer tonnára,
árpából 350 ezer tonnáról 450 ezer tonnára,
baromfiból 90 ezer tonnáról 120 ezer tonnára.
Az ukrán mezőgazdasági érdekképviselet, az UCAB szerint azonban az importra vonatkozó idei európai uniós kvóták túl alacsonyak a 2024-es mennyiségekhez képest.
„Visszalépésnek tekintjük ezt, tekintettel arra, hogy a jelenlegi ukrán feltételek nem változtak, miközben az EU-val folytatott kereskedelem egyre konzervatívabbá válik a más harmadik országokból származó, megnövekedett uniós importtal szemben” – tudatta az UCAB a brit hírügynökséggel.
Ukrajna globálisan is jelentős exportőr agrártermelő, és az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, az uniós agrárimportban a harmadik helyen áll.
Lassabban halad az aratás
Vitalij Koval mezőgazdasági miniszter pénteken tudatta, hogy az országban eddig összesen 865 700 tonna különböző gabonafélét arattak le az új termésből.
Ukrajna 2025-ben legalább 51 millió tonna gabonát tervez betakarítani, 10 százalékkal kevesebbet, mint 2024-ben.
„Ukrajna aratása körülbelül egy héttel elmarad a tavalyitól, a régiókban súlyosbodó szárazság és a rossz időjárás miatt” – tudatta jelentésében az ASAP Agri tanácsadó cég.
Egy másik tanácsadó cég, a Barva Invest előrejelzése szerint az aratás üteme a következő két hétben felgyorsul. Az árpa vetésterületének felét július közepére, a búza felét pedig augusztus elejére betakaríthatják.
„A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a szemek minősége túlnyomórészt jó mind a búza, mind az árpa esetében. A problémát az alacsony terméshozamok jelentik, amelyeket a fejlődési időszakban számos időjárási anomália befolyásolt” – számolt be a Barva Invest.
Az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia a héten közölte, hogy Dél-Ukrajnában a vetés és a növény növekedési szakaszában tapasztalt száraz időjárás jócskán csökkentette az őszi búza és az árpa terméshozamát.
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A testület közleménye szerint a cél eléréséhez „pragmatikusabb és rugalmasabb megközelítést” kívánnak alkalmazni.
Az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok 2021-ben írták jogilag kötelező rendeletbe, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé válik. Ehhez 2030-ra 55 százalékos csökkentést írtak elő, aminek az elérése felé a szerdai bizottság közlemény alapján jól haladnak, és a jogszabály „adott esetben” 2040-re egy köztes célt is belengetett – írja a Telex.
Az Európai Bizottság már tavaly ajánlotta a 90 százalékot. Ezt és az elérése módját a mostani tervezet emelné jogerőre, de „a korábbiaktól eltérő módon. Az egyik központi elem a rugalmasság, amelyet a Bizottság mérlegelni fog a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél elérését célzó jövőbeli jogalkotási eszközök kidolgozásakor.” Ilyen lenne például a „magas minőségű nemzetközi kreditek korlátozott beszámítása” 2036-tól. (Az EU-nak van egy ilyen rendszere, ahol egységnyi kibocsátást lehet tőzsdeszerűen adni-venni, így “forintosítva” azt.)
A bizottsági közlemény megjegyzi, hogy a mostani javaslat előtt az EP-vel, az érdekeltekkel és a tagállami kormányokkal is egyeztettek – többek között a Reuters úgy értesült, hogy utóbbiak közül többek ellenállása után rugalmasabb lett a javaslat. A hírügynökség szerint az EU éghajlatváltozás-ügyi tudományos javaslattevő testülete óvott a külsős kreditek beszámításától, mert így a véleménye alapján befektetéseket terelhetnek el az EU-tól. (Magyarul a kibocsátáscsökkentő beruházások helyett egyszerűen ilyen krediteket vehetnek az EU-n kívülről.) A 2021-es rendelet részeként felállított testület tavaly 90-95 százalékos csökkentést javasolt 2040-re.
„Mivel az európai polgárok egyre inkább érzik az éghajlatváltozás hatását, elvárják, hogy Európa cselekedjen” – nyilatkozta a szerdán bemutatott tervezetről az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. „Az ipar és a befektetők elvárják tőlünk, hogy meghatározzuk az utazás kiszámítható irányát. Ma megmutatjuk, hogy szilárdan kiállunk azon kötelezettségvállalásunk mellett, hogy 2050-re dekarbonizáljuk az európai gazdaságot. A cél egyértelmű, az út gyakorlatias és reális” – tette hozzá.
A javaslatról a tagállami kormányok testületének és az EP-nek kell döntenie. Antonio Decaro, az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke üdvözölte a 90 százalékos célt, de arra figyelmeztetett, hogy a rugalmasság nem válhat kiskapuvá, hogy lebontásák a szabályokat, „a 2040-re rögzített cél bármilyen megváltoztatását feltételessé kell tenni, valamint tiszteletben kell tartani a tudományos szigort, és biztosítani a társadalmi méltányosságot”.
„Brüsszel újabb irreális klímaterve veszélyezteti Európa jövőjét” – reagált Facebookon a tervre Bóka János. Az EU-ügyi miniszter szerint „újabb őrület van születőben”, a 90 százalékos cél „nemcsak irreális, hanem rendkívül káros is! Az EU még a 2030-as klímacélokat sem tudja teljesíteni, Brüsszel most mégis újabb terheket rakna az európai gazdaságra”, miközben „Kína, India és az Egyesült Államok nem vállalnak hasonló kötelezettségeket – így Európa versenyhátrányba kerülne, romlana az európai versenyképesség. A gyártó cégek elköltöznének, munkahelyek szűnnének meg, nőne az energia ára, és veszélybe kerülnének a rezsicsökkentés vívmányai. Brüsszel ismét fordítva ül a lovon, hiszen nem az irreális klímacélok, hanem egy valódi, erős, versenyképes európai gazdaság vezet a zöld átmenethez.
A 2021-es rendeletet – amit a szerdai javaslattal módosítanának – rendes jogalkotási eljárással fogadták el, és így is változtathatnak rajta. Ilyenkor a tagállami kormányok közül egyik sem vétózhat a döntéshozó testületükben, lakosságtól függően legalább négy kell egy blokkoló kisebbséghez.
Az Európai Bizottság lezárta a tárgyalásokat Ukrajnával az Ukrajna és az EU közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA) felülvizsgálatának főbb elveiről, miután lejárt az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) érvényessége, amelyek 2025. június 5-ig preferenciális elbánást vezettek be az ukrán exportőrök számára.
A Jevropejszka Pravda tudósítójának beszámolója szerint ezt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért és gazdaságbiztonságért felelős biztosa jelentette be újságírókkal való találkozóján Brüsszelben.
Ukrajna és az Európai Unió elvi megállapodásra jutott a kereskedelmi liberalizációról szóló rendelkezések felülvizsgálatáról az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás keretében.
„Örömmel jelentjük be, hogy a Bizottság és Ukrajna elvi megállapodásra jutott kétoldalú mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásunk felülvizsgálatáról a 29. cikk szerinti konzultációs folyamat lezárását követően. Ez a megállapodás új fejezetet nyit Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokban”, jelentette be Šefčovič.
Elmondta, hogy a megállapodás új változata „egy hosszú távú, kiszámítható és kölcsönösen előnyös keretet hoz létre, amely mindkét fél exportőreinek, vállalkozásainak és gazdálkodóinak javát szolgálja, és erősíti Ukrajna útját az EU-tagság felé”.
A megállapodás többek között Ukrajna kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy 2028-ig mezőgazdasági termelési normáit fokozatosan az uniós szabványokhoz igazítja, összhangban az uniós csatlakozás céljaival.
Az Európai Bizottság akár 139 százalékkal is megemelné a cigaretták, míg több mint 1000 százalékkal a szivarok adóját.
Évente hétszázezer uniós állampolgár veszti életét a dohányzás következtében, ami határozott lépésekre készteti az Európai Bizottságot. Az Euractiv által ismertetett belső dokumentum szerint ugyanis átfogó adóemelési terv van készülőben, amely jelentősen átrajzolhatja az európai dohánypiac jelenlegi képét.
A legsúlyosabb adóteher a szivarokat és szivarkákat érintené, ahol az emelés mértéke meghaladná az ezer százalékot. A hagyományos cigaretták esetében 139 százalékos növekedéssel számolnak, míg a sodort dohány adója 258 százalékkal emelkedne. Az elektromos cigarettáknál a nikotintartalom alapján határoznák meg az új adómértéket.
Franciaország és Hollandia már nemzeti szinten is szigorított a dohánytermékek adóztatásán, és aktívan támogatják az uniós szintű szabályozást. A két ország különösen aggályosnak tartja, hogy a dohányipar az alternatív termékeket kevésbé károsként próbálja feltüntetni, miközben ezek hosszú távú egészségügyi hatásai még ismeretlenek.
A tagállamok között azonban nincs teljes egyetértés. Bár tizenöt ország sürgeti az új intézkedéseket, a döntéshez egyhangú szavazás szükséges. Többen azt kérik, hogy az alternatív megoldásokat, például a hevített dohánytermékeket, enyhébb adóteher sújtsa, mint a hagyományos cigarettákat.
Az új szabályozás hatása országonként eltérő lehet, mivel a tervezet figyelembe veszi a különböző vásárlóerő-indexeket és a már meglévő nemzeti szabályozásokat.
