Az Európai Beruházási Bank (EIB) éves hitelezési keretét 100 milliárd euróra emelik, miközben a védelmi iparra fordított támogatását megháromszorozza az EU – írja a Reuters bennfentes forrásokra hivatkozva.
Az uniós kormányok megállapodtak az EIB éves hitelezési keretének 100 milliárd euróra történő emeléséről, valamint a védelmi iparra fordított támogatás megháromszorozásáról. A döntést az EIB luxemburgi igazgatósági ülésén hagyták jóvá, amit várhatóan pénteken az EU pénzügyminiszterei is hivatalosan megerősítenek.
Az új, 100 milliárd eurós plafon több mint 10 milliárd euróval haladja meg a bank tavalyi hitelezési összegét, és 5 milliárd euróval magasabb, mint a Nadia Calvino EIB-elnök által az év elején kitűzött 95 milliárd eurós cél.
A védelmi célú projektekre fordított összeg 3,5 milliárd euróra emelkedik a tavalyi 1 milliárd euróról, ami jelentősen meghaladja a januárban előrejelzett 2 milliárd eurós keretet. Az EIB közvetlenül nem fektethet be fegyverekbe vagy lőszerekbe, de hitelezhet úgynevezett „kettős felhasználású” célokra, például GPS-rendszerekre vagy katonai bázisok épületeire és infrastruktúrájára.
A bank már jóváhagyta egy litvániai katonai bázis finanszírozását a fehérorosz határ közelében, ahol német csapatokat fognak állandó jelleggel állomásoztatni, ez egyébként a második világháború óta először fordul elő.
A megnövelt EIB-hitelezés más területekre is több forrás biztosít majd, beleértve a technológiai innovációt és a megújuló energiát. A változtatás az operatív terv féléves felülvizsgálatát követi, miután tavaly jóváhagyták az úgynevezett tőkeáttételi arány emelését, amely meghatározza a mérlegében szereplő hitelek maximális összegét a jegyzett tőke százalékában.
Bemutatták az orosz gáz és olaj kivezetését célzó EU-s javaslatot kedden Strasbourgban. Az Európai Bizottság ebben hivatkozik arra, hogy az orosz energia kivezetéséről elvi döntést már több mint három éve hoztak az uniós állam- és kormányfők – írja a Evropejszka Pravda.
Az Európai Unió tagállamai már eddig is egyértelmű lépéseket tettek az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának végleges megszüntetése érdekében – emlékeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az uniós rendelettervezet fokozatos kivezetést ír elő minden EU-s tagállamnak az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált csővezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében. A tervezett fokozatos importtilalom értelmében az új szerződések alapján történő orosz gázimport 2026. január 1-jétől tilos lesz.
A meglévő rövid távú szerződések szerinti importot 2026. június 17-ig leállítják, kivéve a szárazfölddel körülvett országokba szállított, hosszú távú szerződésekhez kapcsolódó vezetékes gáz importját.
A hosszú távú szerződésekre alapuló behozatalt 2027 végéig állítanák le.
A tervezett rendelet elfogadásával kapcsolatban vétólehetőség nincs, a jogszabályt a kormányok minősített többséggel fogadják el.
Az orosz import jól irányított és biztonságos kivezetésének biztosítása érdekében a tagállamoknak nemzeti diverzifikációs terveket kell kidolgozniuk, amelyek pontos intézkedéseket és mérföldköveket tartalmaznak a közvetlen vagy közvetett orosz gázimport fokozatos megszüntetésére. Az első nemzeti terveket 2026. március 1-jéig kell benyújtani a Bizottságnak – írták.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői nem sokkal azt követően hoztak elvi döntést az orosz eredetű fosszilis energiahordozóktól való elszakadásról, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű katonai inváziót indított nyugati szomszédja, Ukrajna ellen.
[type] => post
[excerpt] => Bemutatták az orosz gáz és olaj kivezetését célzó EU-s javaslatot kedden Strasbourgban. Az Európai Bizottság ebben hivatkozik arra, hogy az orosz energia kivezetéséről elvi döntést már több mint három éve hoztak az uniós állam- és kormányfők – írj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750272000
[modified] => 1750247479
)
[title] => Az Európai Bizottság tervet terjesztett elő, az orosz gáz- és olajimport teljes leállítására
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=61168&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61168
[uk] => 61157
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 61158
[image] => Array
(
[id] => 61158
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg
[original_lng] => 50764
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ff18154-vizy.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1750236681:12
[_thumbnail_id] => 61158
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2821
[_algolia_sync] => 134734739002
[_oembed_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] =>
[_oembed_time_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] => 1755691227
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 698
[1] => 179
[2] => 36217
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Bizottság
[1] => Európai Unió
[2] => orosz szankciók
)
)
[2] => Array
(
[id] => 61170
[content] =>
Az Európai Bizottság 392,2 millió eurós büntetést szabott ki Görögországra „az uniós agrártámogatások 2016 és 2023 közötti hibás kezelése” miatt – számolt be a Mandiner a Politico-ra hivatkozva. Brüsszel szerint a kifizetésekért felelős görög állami szerv nem végzett megfelelő ellenőrzéseket, többek között a helyszíni vizsgálatokat is elmulasztotta.
A döntést azután jelentették be, hogy az Európai Ügyészség már nyomoz egy görög agrártámogatásokat érintő gigacsalás ügyében. A gyanú szerint ennek keretében sok görög állampolgár jogosulatlanul kapott támogatást olyan földterületekre, amelyeket nem birtokolt vagy nem használt.
Laura Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője a lapnak hangsúlyozta: „A támadások és megfélemlítések ellenére is folytatjuk a nyomozást.”
A Bizottság 5 százalékos egységes korrekciót alkalmaz a görög kifizetésekre, bizonyos esetekben ez 10 százalékra is nőhet. A legnagyobb éves bírságok 79 és 76 millió euróra rúgnak.
A botrány hatására a görög kormány bejelentette, hogy megszünteti a vizsgálat alá vont Mezőgazdasági Kifizető és Ellenőrző Ügynökséget (OPEKEPE).
A kiterjedt szankciók és politikai nyilatkozatok ellenére az Európai Unió országai 2022 februárja, vagyis Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta több mint 200 milliárd eurót utaltak át Oroszországnak energiahordozókért – számolt be róla a Financial Times a Bruegel elemzőközpontra hivatkozva.
A legnagyobb összegek olaj-, szén- és földgázszállításokból származtak, habár a szén és olaj importjára már érvényesek a szankciók. A földgázimport teljes leállítását 2027-re tervezik.
Kevésbé feltűnő, de nem kevésbé kritikus terület a orosz nukleáris technológiák importja – beleértve az uránt, berendezéseket, valamint a szovjet típusú reaktorok karbantartását, amelyek még mindig működnek több EU-tagállamban.
Az Európai Bizottság célja, hogy a 2030-as évekig fokozatosan megszüntesse az orosz nukleáris beszállítást. Ehhez azonban legalább 241 milliárd eurós beruházásra lenne szükség, amely magában foglalja az uránbányászat, -feldolgozás és reaktorkarbanartás teljes uniós ellátási láncának kiépítését.
[type] => post
[excerpt] => A kiterjedt szankciók és politikai nyilatkozatok ellenére az Európai Unió országai 2022 februárja, vagyis Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta több mint 200 milliárd eurót utaltak át Oroszországnak energiahordozókért.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1750162020
[modified] => 1750110318
)
[title] => A teljes körű háború kezdete óta Oroszország több mint 200 milliárd eurót kapott energiahordozókért az EU-tól
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=61142&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61142
[uk] => 61135
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 61136
[image] => Array
(
[id] => 61136
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[original_lng] => 194100
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/221162-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1750099519:5
[_thumbnail_id] => 61136
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3459
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 118856968001
[_oembed_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] =>
[_oembed_time_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] => 1754633492
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 27795
[1] => 179
[2] => 594
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energiahordozók
[1] => Európai Unió
[2] => kereskedelem
[3] => Oroszország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 61101
[content] =>
Ukrajna újabb 1 milliárd eurós hitelrészletet kapott az Európai Uniótól az állami költségvetése számára az ERA Hitelprogram keretében – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy ezt a részletet az orosz jegybank befagyasztott eszközeinek a nyereségéből finanszírozták. „A befolyt összegeket kulcsfontosságú állami költségvetési kiadásokra fogjuk fordítani” – írta.
Ez az EU makroszintű pénzügyi támogatásának ötödik részlete a G7-országok Ukrajna számára indított rendkívüli bevételi gyorsítási (ERA) kezdeményezése keretében. Ukrajna összesen már 7 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az ERA kezdeményezés keretében.
Ez nem csupán pénzügyi támogatás – ez egyértelmű jelzés: Európa erősíti Ukrajna védelmét és gazdasági ellenálló képességét a növekvő rakétatámadásokkal és a destabilizációs kísérletekkel szemben
Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottság megszavazta az EU és Ukrajna közötti közúti szállítási megállapodás 2025 végéig történő meghosszabbítását annak érdekében, hogy az áruszállítás könnyebbé váljon.
2022 júniusában kötötték meg az EU–Ukrajna közúti szállítási megállapodást, az EP szakbizottsága szerint ez hatékony uniós válasznak bizonyult az Oroszország ukrajnai jogtalan inváziója által okozott közlekedési ágazati zavarokra. A szabályozás segített Ukrajnának, de az uniós fuvarozóknak is abban, hogy bizonyos engedélyek nélkül áthaladjanak egymás területein és működni tudjanak.
Az európai parlamenti képviselők támogatták a megállapodás frissítésére irányuló javaslatot is, amely számos kihívást kezel. Az új megállapodás előírja a járművezetők számára, hogy nemzetközi fuvarozást engedélyező okmányokkal rendelkezzenek, valamint hogy a szélvédőjükre matricát ragasszanak, amely igazolja, hogy közúti szállítási tevékenységük a megállapodás hatálya alá tartozik. A megállapodás egy védzáradékot is bevezet, amely lehetővé teszi a megállapodás felfüggesztését egy adott földrajzi területen, ha az ottani közúti szállítási piacon jelentős zavarok tapasztalhatók.
A szakbizottság 32 szavazattal, 6 ellenében és 2 tartózkodás mellett támogatta az EU–Ukrajna közúti szállítási megállapodás 18 hónapos meghosszabbítását. Ezt még meg kell erősítenie az Európai Parlament plenáris ülésének is. Ugyanakkor tudni kell, hogy a megállapodást ideiglenesen tavaly júniusa óta már alkalmazzák, ennek megerősítése történik.
A háttérhez tartozik, hogy az Európai Bizottság szerint az EU–Ukrajna közúti szállítási megállapodás megkönnyítette a létfontosságú áruk, például az üzemanyag és a humanitárius segélyek Ukrajnába történő szállítását. Másrészről lehetővé tette az olyan ukrán exportok számára, mint a gabona, az érc és az acél, hogy elérjék az EU-t és az uniós túli piacokat. Ukrajna közúti exportjának volumene körülbelül kétharmadával nőtt, míg az EU-ból származó import volumene havi körülbelül 300 ezer tonnával emelkedett ennek köszönhetően.
Az Eurostat jelentése szerint a háztartási fogyasztók számára az áram ára 10 uniós országban emelkedett, 14-ben pedig csökkent 2024 második felében 2023 második feléhez képest.
Megjegyezték, hogy 2024 második felében, 2023 második feléhez képest, az EU-ban a háztartási fogyasztók számára az áram árának legnagyobb növekedését Portugáliában (14,2%) regisztrálták. A legnagyobb csökkenést Lettországban figyelték meg (-17,8%).
Hol emelkedett a háztartási fogyasztók számára a villamos energia ára:
Portugália (14,2%);
Finnország (13,6%);
Franciaország (12,9%).
Megjegyzendő, hogy a növekedés főként a hálózati költségeknek, valamint a támogatások és juttatások csökkenésének köszönhető.
Hol csökkent a háztartási fogyasztók számára a villamos energia ára:
Lettország (-17,8%);
Hollandia (-14,3%);
Belgium (-12,3%).
Ebben a három EU-tagállam regisztrálták a legnagyobb árcsökkenést.
A háztartási fogyasztók számára a villamos energia ára Németországban, Dániában, Írországban és Belgiumban volt a legmagasabbak. A legalacsonyabb árakat Magyarországon, Bulgáriában és Máltán regisztrálták.
A német háztartási fogyasztók esetében a kWh-kénti költség 37%-kal magasabb volt az uniós átlagnál, míg Magyarországon, Bulgáriában és Máltán a háztartások az uniós átlag kevesebb mint felét fizették.
Az EU-ban a nem háztartási fogyasztók villamosenergia-árai 5,4%-kal csökkentek 2024 második felében a 2023-as év azonos időszakához képest, és kismértékben, 1,7%-kal emelkedtek 2024 első feléhez képest.
Az áram ára Cipruson és Írországban volt a legmagasabb. A legalacsonyabb árakat Finnországban és Svédországban figyelték meg.
Az EU-ban az átlagár 2024 második felében 0,1899 euró/kWh volt. Az összesített adatok súlyozott átlagok, amelyek figyelembe veszik az egyes tartományok átlagos fogyasztását, írja az Eurostat.
Az Európai Unió nem hosszabbítja meg Ukrajna „kereskedelmi vízummentes” rendszerét, amely június 5-én lejár – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök, közölte az RBC-Ukrajina az RMF24-re hivatkozva.
Az EU-ba irányuló vámmentes export megszűnik
Tusk megjegyezte, hogy kormányfői kinevezése után szinte azonnal kampányt indított az autonóm kereskedelmi intézkedések mechanizmusának eltörlésére, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy vámmentesen exportálja termékeit az EU-ba. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy Ukrajnát támogatni kívánják az Oroszország elleni háborúban, ez a segítség nem árthat a lengyel gazdáknak, akik szerinte veszteségeket szenvedtek az ukrán féllel folytatott szabadkereskedelem miatt.
„Elértük a célunkat – június 5-től ennek a mechanizmusnak megszűnik a működése. A határon a feltételek visszatérnek a teljes körű háború előtti állapotokhoz” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök, számolt be az RMF24.
A lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy országa megvédi saját gazdasági érdekeit, még akkor is, ha ez konfliktusokat jelent Ukrajnával. „Nincs ezzel semmi bajom, mert senki sem fogja azt mondani, hogy Ukrajna ellen vagyok, ha az Oroszországgal való háborúról van szó” – jegyezte meg Tusk.
Érdemes felidézni, hogy a „kereskedelmi vízummentes utazás” bevezetéséről szóló döntést az Európai Unió hozta meg a 2022-es orosz invázió kezdetét követően. A mechanizmus eltörölte a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat az ukrán áruk uniós országokba történő exportjára vonatkozóan. Azonban pont miatta vonultak utcára a lengyel gazdák tavaly tiltakozva, blokkolva az ukrán határt.
Az Európai Parlament a közelmúltban támogatta az Ukrajnával kötött vámmentes kereskedelmi rendszer további három évvel történő meghosszabbítását, de ez kizárólag az acéltermékek – többek között a vas és az acél – exportjára fog vonatkozni.
Mi váltja fel a vízummentes kereskedelmet?
Az Európai Unió jóváhagyta az Ukrajnával folytatott kereskedelem új átmeneti szabályait, amelyek 2025. június 6-án lépnek hatályba, jelentette be Újvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője, számolt be az RBC-Ukrajina a lengyel PAP hírügynökségre hivatkozva.
Amint azt az Európai Bizottság képviselője megjegyezte, az erre vonatkozó végrehajtási jogi aktust május 22-én fogadták el, és olyan ideiglenes szabályozási intézkedéseket tartalmaz, amelyek felváltják a jelenlegi, június 5-én lejáró „kereskedelmi vízummentes rendszert”.
A dokumentumot bizottsági eljárás keretében fogadták el, amely mechanizmus magában foglalja a döntések összehangolását az uniós tagállamokkal az Európai Bizottság felügyelete alatt működő szakbizottságokban. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan reagáljon a harmadik országokkal, többek között az Ukrajnával fennálló kereskedelmi kapcsolatainak változásaira.
Újvári Balázs hangsúlyozta, hogy az elfogadott átmeneti szabályok ideiglenesek lesznek. Ezek a megállapodások mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajna és az Európai Unió meg nem állapodik az állandó kereskedelmi feltételekben a társulási megállapodás keretében.
Az Európai Bizottság szóvivője azt is megjegyezte, hogy ilyen ideiglenes megoldások hiányában Ukrajna és az EU közötti kereskedelem a háború előtti rendszerhez, azaz a 2022. február 24-ig érvényben lévő feltételekhez tért volna vissza.
Emlékeztetőül: a teljes körű háború kezdete után bevezetett „kereskedelmi vízummentes rendszer” lehetővé tette Ukrajna számára, hogy minden árut vám befizetése nélkül exportáljon az Európai Unió országaiba.
Ukrajna az Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatában vállalja az euróra való átállást, azonban ez egy hosszú út – jelentette ki csütörtökön Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) alelnöke a Forbes című lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk elmondta: „Azt hiszem, ez egy nagyon-nagyon hosszú út számunkra. Szerintem 10-15 év biztosan nem az az időkeret, amely alatt lesz időnk felkészülni az euróra való átállásra szükséges összes kritérium teljesítésére.” Véleménye szerint 10-15 év múlva Ukrajna fel fogja mérni: „először is, mennyire vagyunk felkészülve, másodszor, mennyire van rá szükségünk”.
A jegybanki alelnök szerint sok európai uniós ország továbbra is tanácsosnak tartja a saját valuta fenntartását, és meglehetősen kategorikusan áll hozzá ehhez. „Bár amikor ezek az országok az Európai Unióhoz csatlakoztak, bizonyos perspektívából kötelezettséget vállaltak az euróra való áttérésre is. Az egyetlen ország, amennyire emlékszem, amelyik nem vállalt ilyen kötelezettséget, Dánia. Sikerült kialkudnia egy kivételt magának” – emlékeztetett.
Ahogy az NBU alelnöke megjegyezte, Ukrajnában történelmileg az amerikai dollárnak sokkal nagyobb súllyal volt helye a többi valutához képest az 1990-es évek eleje óta. „Ugyanakkor, ha a jövőnkről beszélünk, akkor a jövőnk az Európai Unióban van. A tagság megszerzésével vállalnunk kell a kötelezettséget, hogy a távolabbi jövőben áttérünk az euróra” – mondta Szerhij Nyikolajcsuk.
A hétvégi kemény hangnem után mindkét fél nyitott az újabb tárgyalásokra. Donald Trump egy hónap haladékot adott az EU-nak, hogy tárgyalások útján megoldásra jussanak a vámháborúban.
Az Amerikai Egyesült Államok július 9-ig elhalasztja az Európai Unióra kivetett vámokat – jelentette be vasárnap Donald Trump amerikai elnök, haladékot adva ezzel a 27 országot tömörítő blokknak a június elsején életbe lépő 50 százalékos vámokra való felkészüléshez, és az esetleges megállapodáshoz a vámháborúban.
A Wall Street Journal szerint Donald Trump azt követően tette közzé az erről szóló bejegyzését a közösségi oldalán, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhívta őt, és haladékot kért.
„Megtiszteltetés volt számomra. Azt ígérte, hogy gyorsan tárgyalóasztalhoz ülünk, és meglátjuk, hogy ki tudunk-e találni valamit” – mondta sajtótájékoztatóján Trump.
Mint ismert, az amerikai elnök péntek reggel váratlanul 50 százalékos vámokkal fenyegette meg az EU-t. A lépés meglepte az európai tisztviselőket, akik azt hitték, hogy haladást értek el a tárgyalásokon, hogy elhárítsák a 20 százalékos kölcsönös vámokat, amelyeket Donald Trump még áprilisban jelentett be, majd függesztett fel 90 napra.
Az elnök pénteken azonban arról írt közösségi oldalán, hogy szerinte az EU-val folytatott tárgyalások nem vezetnek sehová. Hozzátette, hogy a feleknek még nem sikerült megállapodniuk arról sem, hogyan hangolják össze a Kínával kapcsolatos kereskedelempolitikájukat, bár az EU négyszemközt jelezte, hogy hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal a kulcsfontosságú iparágaknak, például az acélnak nyújtott pekingi támogatások ellen.
Trump a múltban többször is kritizálta már az Európai Uniót, amely szerinte azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat, és elítélte az USA tartós kereskedelmi deficitjét a kontinenssel szemben. Az EU ugyanakkor kijelentette, hogy vannak olyan követelései Trumpnak, melyekről nem hajlanadó tárgyalni, például a hozzáadottérték-adóról. Egyes európai miniszterek pedig világossá tették, hogy nem fogadnának el olyan megállapodást sem, amely fenntartja Trump 10 százalékos alapvámját, Az Egyesült Királyság a május elején az Egyesült Államokkal megkötött kétoldalú megállapodásában ezt tette.
Az EU meghátrált a vámháborúban
Az, hogy Urusla von der Leyen felhívta Trumpot és haladékot kért, jelentős változás az elmúlt napok retorikájához képest. Donald Trump váratlan vámtámadása után ugyanis Brüsszel a hétvégén még hajthatatlannak tűnt, és kemény hangnemben reagált a kereskedelmi háború legújabb fejleményére.
A hétvégi nyilatkozatok alapján a politikusok és tisztségviselők elég erősnek érzik az Európai Uniót, hogy egyenlő félként tárgyaljon az Amerikai Egyesült Államokkal.
Donald Trump mostani bejelentése lényegében visszaállította a tárgyalásokat a pénteki üzenete előtti állapotba, mivel majdnem egy hónapot adott a feleknek arra, hogy mégis megállapodásra jussanak.
Washington elárulta, mi okozhatja az elhúzódó tárgyalásokat
Az Egyesült Államok az Európai Unió szerkezetében látja a kereskedelmi tárgyalások során felmerült kihívások egy részét – jelentette ki az amerikai pénzügyminiszter-helyettes vasárnap. Michael Faulkender a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, hogy
a vámokról az Európai Unió szintjén kell tárgyalni,
miközben az úgynevezett nem-vámjellegű, kereskedelmet akadályozó előírások jó részéről az egyes tagállamokkal.
Az amerikai kormánytag hangsúlyozta, hogy ezért emleget Scott Bessent pénzügyminiszter tárgyalási problémát, amikor az Európai Unióval való közös munkáról van szó.
„Némely elemet a központi EU-szinten kell intézni, miközben más tényezőket, amelyek arra vonatkoznak, hogy egyes termékekre milyen előírások vonatkoznak, milyen sztenderdeknek kell megfelelniük, az országok szintjén” – fogalmazott Michael Faulkender, hozzátéve, hogy egy szimultán kihívás, hogy a különböző országok , valamint az EU is ott üljön az asztalnál, amikor ezeket a tárgyalásokat lefolytatják.
Donald Trump pénteken újságírók előtt megerősítette szándékát, amit azzal egészített ki, hogy, amennyiben valaki az Egyesült Államokban tervez gyártóüzemet létrehozni, arra vonatkozóan átmeneti engedmény elképzelhető a behozatali vámot illetően.
