Régóta napirenden volt, de most eldőlt: az Európai Unió döntött Ukrajnáról és ideiglenesen visszaállítja az ukrán mezőgazdasági termékek kvótáit.
A döntés egészen pontosan azt jelenti, hogy az Európai Unió átmeneti jelleggel visszaállítja az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó kvótákat. A fejleményről a Bloomberg számolt be az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva.
A döntéstől joggal tartott Ukrajna és vezetője, Volodimir Zelenszkij. Ez ugyanis tovább súlyosbítja a háború sújtotta ukrán gazdaság helyzetét. Ez az uniós korlátozás eredetileg életben volt, de az orosz megszállás korai szakaszában, még 2022-ben eltörölték az ukrán gazdák támogatása érdekében.
A szigorítást azonban most tehát az Európai Bizottság újra bevezette és június 6-án életbe is lépnek.
Brüsszel azonban rögtön engedékeny hangot ütött meg és jelezte, hogy valóban csak átmeneti lépésről van szó, hiszen az EU dolgozik az EU-Ukrajna mélyreható és átfogó kereskedelmi övezet felülvizsgálatán. Éppen ezért a most visszaállított kvóták csak 2025 végéig hatályosak. Ez pedig azt is jelenti, hogy Ukrajna az unióba exportált, szokásos éves mennyiségének csak a 7/12-ed része érintett.
Érdekessé, hogy a szigorítást egyetlen uniós tagállam sem ellenezte, azonban
Svédország,
Csehország,
Dánia,
Észtország,
Finnország,
Németország,
Írország
és Litvánia
nem szavazta meg, hanem tartózkodott. A változás súlyát talán jól mutatja, hogy a mezőgazdasági export kulcsfontosságú Ukrajna gazdasága számára, az EU-val folytatott egyszerűbb kereskedelem pedig segített az ukrán gazdáknak átvészelni a piacaik elvesztését, beleértve a Fekete-tengeren átvezető fő exportútvonal időszakos elvesztését, valamint a taposóaknák és a sorkatonai szolgálat okozta termelési nehézségeket.
Csakhogy az EU piacára irányuló olcsó, ellenőrizeten ukrán áruk exportjának megugrása ellenállást váltott ki az európai gazdákból Lengyelországban, Magyarországban és Szlovákiában is. Miután Brüsszel nem reagált érdemben, a tagállom maguk kezdték el kiszorítani a piacaikról az ukrán termékeket protekcionista intézkedésekkel.
Az Európai Bizottság különösen a lengyel – ahol a sorsdöntő elnökválasztás egyik kampánytémája az ukrán dömping – nyomás alatt hajlott meg és hajtott végre korrekciót, de csak szűk időtartamra.
Május 22-én Kijev kezdeményezte az Európai Unió felé, hogy partnerségi alapon vegyen részt Ukrajna Fegyveres Erőinek finanszírozásában, továbbá támogassa az ukrán hadsereg integrációját az európai védelmi struktúrába – jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
A G7 pénzügyi blokk találkozóján Kijev felkérte az európai partnereket, hogy csatlakozzanak az ukrán hadsereg finanszírozásához.
Marcsenko elmondta, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések Ukrajna katonai potenciáljának az európai védelmi rendszerbe való integrációjáról.
Az Európai Unió megvizsgálja annak lehetőségét, hogy vámokat vessen ki az orosz exportra, sőt, akár teljes körű kereskedelmi embargót is bevezethet – írja a Politico európai tisztviselőkre hivatkozva.
Május 16-án az EU tagállamai és szomszédai, köztük az Egyesült Királyság és Ukrajna, Albániában gyűltek össze az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. A fő téma az Oroszország elleni szankciók jelentős szigorítása.
A háború kezdete óta az EU számos szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, de eddig elkerülte a teljes körű kereskedelmi embargót.
Az Európai Unió arra készül, hogy heteken belül jóval magasabb vámokat vet ki az Ukrajnából származó importra, ami a háború jelenlegi, kritikus időszakában súlyos csapás lenne Kijev gazdasága számára. Az EU-tagállamoknak nemrég elküldött javaslat drasztikusan csökkentené a mezőgazdasági termékek vámmentes kvótáit, amelyek Ukrajna mezőgazdasági termelőinek és költségvetésének komoly mentőövet jelentenek, azonban több uniós tagállam termelőit jelentős kihívás elé állítják – írta a Reuters.
Az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely eltörölte a vámokat, az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után lépett érvénybe, hogy ezzel is segítse Kijevet a harcban.
Lengyelország a harc élére állt
A Financial Times értesülései szerint az ukrán áruk vámmentességének megszüntetése azt követően került napirendre, hogy Lengyelország erőteljesen felszólalt a tagországok mezőgazdasági termelőinek érdekében. Azért most került elő újra a kérdés, mivel a megállapodás június 6-ig tart, így az EU-nak a következő szűk egy hónapban kellene döntenie arról, hogy meghosszabbítja-e azt, vagy nem.
Az ukrán mezőgazdasági termékek vámjainak eltörlése valóságos dömpinget indított el az EU felé, emiatt kezdetektől fogva vegyes, de inkább negatív volt a fogadtatása. Számos tagország (többek között Franciaország, Lengyelország és Magyarország is) mezőgazdasági termelői szólaltak fel amiatt, hogy az olcsó ukrán áruk tömeges behozatala lenyomja az árakat, emiatt a helyzetük nehezebbé, egyeseknek kilátástalanná vált. Ez volt az egyik okozója a szinte egész Európán végigsöprő gazdatüntetéseknek is.
A most a megszüntetés élharcosának számító lengyeleknél kormányokon átívelően rendszeresen napirendre került a vámok problémája.
Ukrajna számára nagy érvágás lenne
Kijevet ugyanakkor sokkolta a vámkedvezmények esetleges megszüntetésének híre. Nem véletlenül: az ukrán kormány becslése szerint ugyanis a háború előtti kereskedelmi feltételekhez való visszatérés évente nagyjából 3,5 milliárd euróval csökkentené a költségvetés bevételeit.
Mikhailo Bno-Airijan, az ukrán munkaadói szövetség kereskedelmi képviselője szerint a helyzet megértésének hiányára utal az, hogy az EU ezen a lépésen gondolkodik.
Az FT-nek nyilatkozó uniós diplomaták szerint az Európai Bizottság átmeneti intézkedése az lenne, hogy az éves vámmentes kontingenst 12 havi kontingensre osztanák fel, ez ugyanis az import csökkenéséhez vezetne. Ez a lépés a legnagyobb hatással a kukoricára, a cukorra, a mézre és a baromfira lenne. A kukorica behozatala éves szinten 4,7 millió tonnáról 650 000 tonnára csökkennek. A baromfi 57 110-ről 40 000-re, a cukor pedig 109 000-ről 40 700-ra esik vissza.
„Kiszámítható kereskedelemre van szükségünk. Még nem tudjuk, hogy mik lennének a szabályok, és ez nem elfogadható” – jelentette ki Bno-Airijan. Hozzátette, hogy az évesről havi kvótára váltás drasztikus lépés, ugyanis a baromfit és a cukrot is frissen tudják eladni, emiatt jelentős mennyiség ki fog esni a piacról.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazáson támogatta az Ukrajnából származó egyes termékekre, köztük a vasra és az acélra vonatkozó vámok felfüggesztéséről, valamint ezen termékek mennyiségi korlátozások nélküli uniós behozataláról szóló, június 5-én lejáró szabályok meghosszabbítását – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedésekről szóló rendelet elfogadásával az EU 2022. június 4-én liberalizálta a kereskedelmet Ukrajnával úgy, hogy felfüggesztette a kereskedelmi védelmi intézkedéseket. Ezt a mentességet azóta háromszor hosszabbították meg.
A jogszabály az országnak és gazdaságának nyújtott uniós támogatás részét képezi. A kedvezmények hozzájárulnak az ukrán gyártók és exportőrök, a háború következtében kialakult nehéz helyzetének enyhítéséhez. A vasra és acélra összpontosító kereskedelmi liberalizációs intézkedések javasolt meghosszabbítása továbbra is biztosítaná Ukrajna számára a létfontosságú exportbevételeket – írták.
A javaslatot az EP-képviselők 354 szavazattal, 147 ellenében és 53 tartózkodás mellett fogadták el. A rendelet meghosszabbítása három évre, 2028 júniusáig szól, ha a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsa is megállapodásra jutott.
Az Európai Bizottság egy hosszabb távú megoldáson dolgozik, hogy gazdasági kiszámíthatóságot teremtsen az EU és Ukrajna közötti kereskedelem tekintetében – tájékoztattak.
Az Európai Bizottság átmeneti mechanizmusokat készít elő arra az esetre, ha az Ukrajna és az EU közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást (DCFTA) nem sikerül időben megújítani június 5-ét követően, jelentette be Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője egy brüsszeli tájékoztatón, írta a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az úgynevezett „kereskedelmi vízummentesség” – az ukrán exportra vonatkozó vámokat és kvótákat ideiglenesen eltörlő autonóm kereskedelmi intézkedések június 5-én járnak le. Érvényességük meghosszabbítását Bizottság nem tervezi.
Ugyanakkor a háború előtti kereskedelmi korlátozásokhoz való visszatérés elkerülése érdekében a DCFTA felülvizsgálatának késedelme esetén Brüsszel átmeneti intézkedések bevezetését tervezi, azokat egyeztetik Ukrajnával.
„A kezdetektől fogva világosan fogalmaztunk ezzel kapcsolatban. Tovább akarjuk fejleszteni a DCFTA-t, hogy hosszú távú kiszámíthatóságot és stabilitást biztosítson mind az EU-ban, mind Ukrajnában működő gazdasági szereplők számára” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
Megjegyezték, a tervezett változtatások Ukrajna európai integrációs útját is erősítik.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság átmeneti mechanizmusokat készít elő arra az esetre, ha az Ukrajna és az EU közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást (DCFTA) nem sikerül időben megújítani június 5-ét követően, jelentette be Olof Gill, az E...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746707160
[modified] => 1746696560
)
[title] => Az Európai Bizottság átmeneti intézkedéseket készít elő az Ukrajnával kötött „kereskedelmi vízummentesség” befejezésére
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=60051&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60051
[uk] => 60024
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60025
[image] => Array
(
[id] => 60025
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32.png
[original_lng] => 809015
[original_w] => 1040
[original_h] => 585
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-32.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1746685761:12
[_thumbnail_id] => 60025
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3192
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1357141371001
[_oembed_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] =>
[_oembed_time_f8bac20bd039149b154ea7d441d1d3ac] => 1754235814
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 666156
[2] => 30073
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => kereskedelmi vízummentesség
[2] => vámmentesség
)
)
[6] => Array
(
[id] => 59871
[content] =>
A kormány jóváhagyta Ukrajna a SEPA európai banki fizetési rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges uniós követelmények végrehajtásáról szóló törvénytervezet-csomagot. Ez lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy gyorsan és további díjak nélkül euróban utaljanak át pénzt a 36 részt vevő országba, jelentette be az ukrán pénzügyminisztérium.
A minisztérium megjegyezte, hogy a törvénytervezetek célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és elleni küzdelem területén hatályos ukrán jogszabályokat összhangba hozzák az Európai Unió jogi aktusaival. A SEPA-hoz való csatlakozás egyszerűsíti az ukrán vállalatok hozzáférését az EU piacához.
A SEPA-hoz való csatlakozást követően az ukrán polgárok és a vállalkozások gyorsan, alacsony illetékkel vagy díjmentesen bonyolíthatnak le euróban való kifizetéseket. A határidők: normál – legfeljebb 1 nap; azonnali – akár 10 másodperc. A folyósításhoz csak az IBAN számla száma szükséges.
SEPA díjszabások:
online banki szolgáltatás – 0-1 euró;
bankfiókban – 3-5 euró;
pénzt felvenni – 0 euró.
A SEPA (Single Euro Payments Area – Egységes Euró Fizetési Térség) egy Európai Uniós kezdeményezés, amelynek célja az euróban történő banki átutalások egyszerűsítése a részt vevő országok között. Lehetővé teszi, hogy egyetlen fizetési eszközkészlet használatával készpénzmentes fizetéseket teljesítsen euróban bármely számláról bármely országba.
A fizikai háború, Oroszország leválasztása az amerikai kontroll alatt álló fizetési forgalomról nem szólaltatott meg riadócsengőket az Európai Unióban. A vámháború és a belőle eredő alkukényszer hatására azonban pezsgés indult az euróövezetben: már nem akarnak az amerikai Visától, Mastercardtól és PayPaltől függni.
Sokaknak elsikkadhatott a Christine Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott sok egyéb információ közt az az érdekes részlet, hogy az Európai Központi Bank elnöke a digitális euró bevezetését megalapozó törvényalkotást sürgette. A Handelsblatt figyelmét nem kerülte el, és a német lap meg is írta: a digitális euró egy útja lehetne annak, hogy az euróövezet országai megszabaduljanak egy irritálóvá vált külső függéstől. A feszültség már amúgy is megvolt, a vámháború jó alkalom előhozni.
Előrevethetjük: a kulcsszavak cégnevek, mint Visa, Mastercard és PayPal.
De ne szaladjunk előre. Milyen külső függésekről hangoztatták az európai vezetők és Brüsszel az elmúlt években, hogy kényelmetlenek, károsak és megszüntetendők? Erről alapvetően két dolog juthat eszébe a hírolvasóknak:
az orosz energiától
és a kínai nyersanyagoktól és termékektől való függés.
Aztán jött Donald Trump elnök az Európai Unióra is kivetett vámjaival és a kényszerrel egy olyan alkudozásra, amelyben minden lapot és adut számba érdemes venni. Az unióban pedig a Trumppal szembeni politikai ellenérzéseikkel szinkronban vagy ezektől függetlenül hirtelen sokan ráébredtek: Amerikától is függünk. Ehhez a felismeréshez korábban a háború előzményeivel és következményeivel együtt sem volt elegendő.
Az uniós energia-külpolitika talányos fordulatai külön fejezetet érdemelnének, mindenesetre a pénzügyi életben azért indult pezsgés, mert egyszerre asztalra került a csizma, amelynek a létezéséről amúgy mindenki tudott. Európa amerikai cégektől függ a fizetési tranzakciókban – elemzi a Handelsblatt.
Vámháború: a valódi háború mutatta fel az óvó példát
Az efféle és mindenféle függéseket, mint az említetteket is, békeidőben a globalizáció hozta nemzetközi együttműködésként üdvözölték. Ha azonban már az kell, hogy az oroszoktól vagy a kínaiaktól féljünk, menten előkerülnek negatívumként. A Trump-érában most Amerika is sorra került.
A párhuzamot nem mi állítottuk fel, a befolyásos német üzleti lap hívta fel rá a figyelmet.
Hogy még a szolgáltatás leállítása is technikailag lehetséges, azt Oroszországban már demonstrálták – emlékeztet a Handelsblatt. Röviddel azután, hogy 2022 elején az oroszok megtámadták Ukrajnát, a Visa és a Mastercard gyakorlatilag napokon belül felfüggesztette a működését Oroszországban. Igaz, hogy az orosz jegybank utána biztosította, hogy az orosz bankok kibocsátotta Visa és Mastercard kártyák működni tudjanak, de egy ilyen lépés tud felfordulást és nehézségeket okozni.
Visa, Mastercard, Apple Pay: erősen beágyazódtak az európai fizetési szolgáltatásokba
Lagarde nem először utalt a problémára az EKB részéről. Az euróövezeti jegybank felmérése szerint az Európai Unióban csak kilenc országban van olyan nemzeti kártyafizetési rendszer, amelyet a bankok maguk működtetnek, köztük Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország. A vizsgált országok közül 13-ban teljes mértékben olyan nemzetközi szolgáltatók intézik a kártyafizetéseket, mint a Visa és a Mastercard, ha a kártyákat maguk a helyi banok bocsátják is ki. Az EKB adatai szerint az euróövezetben 2022-ben a kártyafizetések jó 60 százalékát nemzetközi rendszereken keresztül bonyolították le.
A két amerikai cég olyan szolgáltatásokat rendel hozzá a nemzeti kártyarendszerekhez, amelyek lehetővé teszik a külföldön való fizetést is. Ebből ered, hogy az európai bankok rég együtt dolgoznak a Visával és a Mastercarddal, egyszersmind versenytársként is tekintenek rájuk.
Ráadásul a fogyasztók egyre gyakrabban az okostelefonjukat használják a fizetésekhez, és ehhez gyakran az Apple Payt használják. Az Apple jutalékot kap, és a telefon Wallet applikációjában általában Visa vagy Mastercard kártyát tárolnak el.
Németországban sok pénzintézet, mint az ING Germany, a DKB, az N26 és a Trade Republic elsősorban vagy csak Visa vagy Mastercard hitelkártyát társít a folyószámlákhoz. A Visa úgy becsli, az országban 17 milliót használnak a hitelkártyáiból. Az EHI adatai szerint emellett a szintén amerikai PayPal az online eladások 28 százalékát bonyolította le 2028-ban, a Mastercard és a Visa körülbelül 11 százalékot.
Európa az amerikaiak számára érzékeny húrokat penget. A Visa és a Mastercard is nettó jövedelmei jelentős részét az USA-n kívül szerzi, a Visa esetében a 2023–2024-es pénzügyi évben a kétharmadát.
Kártyás fizetések: Európa alternatívái
A fentiek a lakosságra, nem a cégekre vonatkoznak. A vállalatok közti fizetéseket Európában elsősorban a SEPA nevű, az amerikaiaktól független platformon intézik, ebbe az EKB szerint 38 ország van bekapcsolva.
A Lagarde emlegette digitális euró, amely új fizetési móddá válhat, nem rövid távú projekt, a tervnek végig kell mennie az európai intézményeken. A német lap idézte szakértő szerint legalább három vagy név év, amíg elérhetővé válhat.
Közben német, belga, francia és holland bankok létrehozták az Európai Fizetési Kezdeményezést (EPI), amely a Wero nevű új fizetési rendszert tervezi bevezetni. Mobiltelefonok közti fizetésekben a Wero már működik is. Az EPI vezérigazgatója, Martina Weimert szerint online fizetési rendszerként a Wero valamikor az év második felében kezdhet el működni, a cél a nyár.
Már korábban is voltak hasonló kezdeményezések, amelyek azonban dugába dőltek. A Weróhoz kevés ország csatlakozott, Weimert szerint azonban most megnövekedett az érdeklődés. Úgy véli, nagy lendületet adna a Werónak, ha kötelezővé tennék a kiskereskedőknek, hogy legalább egy európai fizetési módszert fogadjanak el.
Weimertnek van egy olyan típusú érve is, amelyet ritkán hallhattunk Európában. A bankoknak nem kellene átadniuk a jutalékuk egy részét, a pénz nem a Visa és a Mastercard profitját hizlalná, és nem vinnék ki Európából.
Az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg az Ukrajnának biztosított kivételeket, amik lehetővé tették, hogy termékeiket alacsony áron értékesíthessék az unió egységes piacán. Bár az EU berkein belül egy szélesebb kereskedelmi megállapodáson dolgoznak, úgy tűnik ennek részleteit okkal tartják vissza az ukrán fél elől.
Június 5-re kifutnak az Ukrajnára vonatkozó, úgynevezett Autonóm Kereskedelmi Intézkedések (ATM-ek), amelyek a háború kitörését követően díjmentes utat biztosítottak az ukrán árucikkeknek. Az EU egy kiterjedtebb kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, de az is kérdéses, hogy mikorra készülhet el a tervezet, írja a Financial Times.
Oroszország 2022-es támadása után a támogatásokon túl, az unió különböző kereskedelmi kivételekkel próbált segíteni életben tartani az ukrán gazdaságot. Az országgal határos tagállamok, köztük Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia azonban egyre inkább ellenezni kezdték ezeket, mivel az ukrán import lenyomja a hazai árakat és pánikhangulatot kelt a saját gazdáik között.
Erre válaszul az Európai Bizottság „vészfékeket” vezetett be, amelyek egy bizonyos mennyiség felett, korlátozzák olyan élelmiszerek importját, mint a tojás, baromfi, cukor, zab, kukorica, gabonadara és méz.
A jelenleg is életben lévő kivételek azonban június elején lejárnak, és ezúttal nem hosszabbítják meg őket. A lengyel EU-s ügyekért felelős miniszter, Adam Szłapka már előző héten bejelentette, hogy az erről szóló döntés végleges.
A kérdés az, hogy mi lép a helyükbe. A Bizottság tavaly ígéretet tett arra, hogy egy szélesebb körű, kétoldalú kereskedelmi megállapodást fognak létrehozni az ukrán társulási megállapodás keretében, de a folyamat még nem kezdődött el, ami meglehetősen aggasztja Ukrajna vezetését.
Az EB tudatosan késleltetheti a tárgyalásokat, ugyanis nem akarnak kellemetlen környezetet teremteni a május 18-án esedékes lengyel köztársasági elnökválasztás előtt – árulták el a lapnak nyilatkozó diplomaták.
A választáson gyakorlatilag az dől el, hogy a Donald Tusk vezette kormány képes lesz-e átvinni azokat a jogállamisági reformokat, amiket az uniós források feloldásáért cserébe ígértek, ugyanis a lengyel államfő érdemben blokkolni tudja a jogszabályi változtatásokat, nem csupán formális hatalommal bír.
A Bizottság elkötelezett az Ukrajnával folytatott konzultációk mellett… és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kezelése. Véglegesítjük a munkát, és amint lehet, bemutatjuk Ukrajnának – mondta tegnap Olof Gill, a Bizottság kereskedelemért és vámügyekért felelős szóvivője.
A „zökkenőmentes átmenethez” még június 5. előtt megállapodásra kéne jutni, azonban az ukrán vezetés nyílt kommunikációja az ügyben azt jelezheti, hogy valóban nem került még komolyan vehető javaslat az asztalukra.
A lap forrása szerint a Bizottság inkább egy „jogi áthidaláson” dolgozik, ami megakadályozná, hogy visszaálljanak a háború előtti magas vámok, abban az esetben, ha nem tudnának időben kiegyezni, a várhatóan csak a lengyel választások után prezentálható tervezetről.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a legjobb megoldás egy szabadkereskedelmi megállapodás lenne. De szükség van „tartalék repülőterek” előkészítésére arra az esetre, ha Trump másként döntene.
Friedrich Merz leendő német kancellár úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök politikája miatt a viággazdaság pénzügyi válsággal nézhet szembe. Véleménye szerint az Európai Unió országainak már most fel kell készülniük az esetleges problémákra, közölte Merz a Handelsblattnak adott interjújában.
A Merz ugyanakkor támogatja az Egyesült Államok és az európai országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
„Bízom egy új transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásban. Zéró vám mindenre. Ez mindkét félnek számára jobb lenne”, mondta.
A leendő kancellár ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Uniónak a harmadik országok piacaira kell összpontosítania, ha Washington teljesen ki akar vonulni a világkereskedelemből.
„Trump elnök politikája növeli annak kockázatát, hogy a következő pénzügyi válság a vártnál korábban következik be. Nekünk, európaiaknak meggyőző választ kell adnunk”, jelentette ki Merz.
