Csökkenti a 2023-as növekedési előrejelzéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság helyzetéről szóló, jövő héten megjelenő frissítésében közölte egy amerikai egyetemi konferencián Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtökön.
Az új előrejelzés a Világbank és az IMF jövő heti őszi ülésszaka előtt lát napvilágot. Az IMF irányítója rámutatott arra, hogy az idei évi globális gazdasági növekedésre vonatkozó becslésen nem változtatnak, az marad 3,2 százalék, a jövő évi 2,9 százalékos adatot azonban rontják. Hogy pontosan mennyivel, azt a nemzetközi szervezet vezetője nem árulta el. Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a globális GDP.
A 2026-ig tartó időszakig a növekedés jelenlegi lassulása alapján a világgazdaság vesztesége mintegy 4 ezer milliárd dollárt tesz ki mondta Krisztalina Georgieva, aki szerint ez hatalmas visszalépés a világgazdaság számára.
A helyzet pedig inkább romlani fog, nő a recesszió kockázata. A bizonytalanság rendkívül magas háború és világjárvány idején tette hozzá.
Az IMF becslése szerint a világgazdaság körülbelül egyharmadát adó országok legalább két egymást követő negyedévben zsugorodnak idén vagy a következő évben. Az IMF vezetője szerint a lassulás minden nagyobb gazdaságban megfigyelhető, Európában, Kínában, az Egyesült Államokban, ami a feltörekvő és fejlődő országok gazdasági helyzetét is befolyásolja.
Az eurózónát súlyosan érinti az oroszországi gázszállítások csökkenése, Kína a pandémiával összefüggő zavaroktól, valamint ingatlanpiacának mélyülő visszaesésétől szenved, az Egyesült Államokban pedig lassul a gazdasági növekedés, mivel az infláció csökkenti a reáljövedelmeket, a fogyasztói keresletet, míg a magasabb kamatok visszafogják a befektetéseket. Ez viszont érinti a feltörekvő és fejlődő országokat, mivel csökken az exportjuk iránti kereslet mondta.
Az IMF vezérigazgatója három pontba foglalta, hogy mit kellene tenni a világgazdaság stabilizálása érdekében.
Az első az infláció csökkentése,
a második olyan fiskális politika bevezetése, ami megvédi a kiszolgáltatottakat anélkül, hogy növelné az inflációt,
a harmadik a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok támogatására irányuló közös erőfeszítés.
Ukrajna mintegy 1,3 milliárd dollár összegű kiegészítő segélyért folyamodik a Nemzetközi Valutaalaphoz. A hírt Ukrajna Nemzeti Bankja (NBU) közölte.
Mint az NBU kifejtette, ma a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatósága jóváhagyta a válságellenes finanszírozási eszközök kiterjesztését. Ez lehetővé teszi, hogy államunk új részletet igényeljen a Rapid Financing Instrument (RFI) keretében.
„Nagyon hálásak vagyunk az Alap segítségéért. Nagyra értékeljük a most nyújtott támogatást, valamint a március eleji gyors reagálást, amikor a Nemzetközi Valutaalap 1,4 milliárd dollár összegű kiegészítő finanszírozást különített el Ukrajna számára. Bízunk abban is, hogy a lehető leghamarabb megkezdődik az új, teljes értékű IMF-program. A katonai akciók okozta bizonytalanságok ellenére készek vagyunk egy ilyen program megvalósítására” – jelentették ki.
Harmadával csökken idén az ukrán GDP, emiatt előrehozzák a 2023-as költségvetés elfogadását, amelyben a pénz fele az ország védelmére megy − írta meg a Privátbankár.
A hét végén kiderült, hogy Ukrajna várhatóan gyorsabban kapja meg a korábban beígért hitelt. Erre utal, hogy a részletekről már október elején Kijevben folytatódnak a tárgyalások − jelentette be a hét végén New Yorkban Denisz Smihal ukrán kormányfő, aki az IMF képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Az újabb pénzügyi segítség 1,4 milliárd dollár lesz.
1,4 milliárd dollárt adna szinte azonnal az IMF Ukrajnának gyorssegély gyanánt – erről az IMF szóvivője beszélt a Reuters beszámolója szerint.
A Nemzetközi Valutaalap szinte azonnal mintegy 1,4 milliárd dolláros gyorssegélyt nyújthat Ukrajnának, ha az igazgatótanács jóváhagyja a hét elején informálisan megvitatott új „élelmiszer-sokk ablakot” – közölte az IMF szóvivője.
Az IMF tisztviselői ezen a héten Szarajevóban találkoztak ukrán kollégáikkal, és a közeljövőben személyesen folytatnák egy lehetséges teljes körű programról szóló technikai megbeszélések megkezdését, valószínűleg Bécsben – mondta Gerry Rice IMF-szóvivő csütörtökön az
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
Európában társadalmi feszültségek alakulhatnak ki, ha kemény lesz a tél, Oroszország ukrajnai hadművelete pedig már most borzalmas gazdasági következményeket okoz és recessziós félelmeket gerjeszt – közölte szerdán Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
A bolgár politikus szerint jelen helyzetben az Európai Központi Banknak óvatosan kell egyensúlyoznia az infláció elleni küzdelmében, párhuzamosan pedig „figyelemmel kell lennie a gazdaság működése fenntartásának szükségletére”.
„Minden bizonnyal vannak recessziós félelmek egyes országokban, és ha nem is lesz tényleges recesszió, mégis a gazdaság zsugorodásához hasonló érzést kelthet ezen a télen” – hangsúlyozta Georgieva. „Némi társadalmi elégedetlenséghez vezethet, ha az anyatermészet úgy dönt, hogy nem segít, és kemény telünk lesz” – tette hozzá.
Georgieva felszólította a központi bankokat, hogy maradjanak kitartóak a „makacs” infláció elleni küzdelemben,
egyben elismerte, hogy sok közgazdász tévedett, amikor tavaly azt jósolták, hogy az idén enyhülni fog az inflációs nyomás.
Az IMF vezetője mindazonáltal kiemelte, hogy ha a költségvetési és a monetáris politikák jól működnek, akkor a jövő év kevésbé lesz fájdalmas. Amennyiben azonban nem megfelelően célzott költségvetési politikát folytatnak, úgy az „a monetáris politika ellenségévé válhat tovább gerjesztve az inflációt”.
Ukrajna jövőre az Egyesült Állam, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásával tervezi a megközelítőleg 38 milliárd dolláros költségvetési hiány fedezését – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
Mint a kormányfő jelezte, Ukrajna államháztartási hiánya 2023-ban megközelítőleg 38 milliárd dollár lesz, a fedezését a tervek szerint a nemzetközi partnerektől kapott támogatásból és hadikötvények kibocsátásából teremtik elő. Ez két forrás lesz jövőre az adóbevételeken kívül – tette hozzá.
„Jövőre a hiányunk finanszírozásának három forrásáról beszélünk. Az EU-tól 12 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást kérünk: havonta 1 milliárd eurót, az IMF-től, amelynek jövőre 12 milliárd dollárt kellene biztosítania a hitelezési program keretében, az Egyesült Államoktól pedig havonta 1,5 milliárd dollárt. Ez havi 3,5 milliárd dolláros finanszírozással jár együtt, ami teljesen fedezi a költségvetési hiányunkat” – vázolta a terveket Denisz Smihal. Szerinte van egy további „biztonsági párna” is hadikötvények formájában vészhelyzetekre vagy a nemzetközi támogatások fogadási hiányosságainak finanszírozására. A kormányfő bejelentette azt is, hogy az idei év végéig további 8 milliárd dollár makroszintű pénzügyi támogatás érkezik az EU-tól, és esetleg további 4,5 milliárd dollár az Egyesült Államoktól.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további 1,4 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának – közölte az rbc.ua hírportál az elnöki Twitter-bejegyzésre hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő azt írta, hogy telefonbeszélgetést folytatott Kristalina Georgievával, az IMF ügyvezető igazgatójával. „Megköszöntem az 1,4 milliárd dolláros további támogatást. Megbeszéltük a jövőbeni együttműködést Ukrajna pénzügyi stabilitásának megerősítése érdekében” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy az IMF még nem jelentette be hivatalosan a Zelenszkij elnök által jelzett forráscsomag Ukrajnának történő kiutalását. Hogy ez milyen feltételek mellett valósul meg, egyelőre nem tudható.
Korábban ismertté vált, hogy az IMF támogatni, segíteni akar Ukrajnának és élelmiszerárak emelkedése által érintett országoknak.
Ismeretes, hogy augusztus elején Ukrajna hivatalos kéréssel fordult az IMF-hez egy új hitelprogram elindítása érdekében. Márciusban az IMF szintén 1,4 milliárd dolláros hitelrészletet utalt ki Kijevnek. A kiutalt pénzösszegeket Ukrajna fizetési mérlegének fenntartására használták fel.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Ukrajnának új hitelezési programra van szüksége a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy fedezze a költségvetési hiányt és biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, az IMF ugyanis kölcsönözhet háborúban álló országoknak is – jelentette be Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Nyikolajcsuk elmondta: „Ukrajna augusztus elején hivatalos kéréssel fordult az IMF-hez egy új hitelezési program indítását illetően. Véleményünk szerint fő célunkul a fizetési mérleg hiányának pótlását, az ország makrogazdasági stabilitásának biztosítását kell kitűzni, és folytatni kell a strukturális reformokat, beleértve azokat is, amelyek célja Ukrajna európai uniós tagsági státuszának a megszerzése.”
A jegybanki alelnök szerint jelenleg is folynak az aktív egyeztetések az ukrán állami hivatalok és az IMF szakértői között. „Azt is tudjuk, hogy az IMF-en belül élénk viták folynak arról, hogy a program melyik formátuma a legalkalmasabb Ukrajna számára” – tette hozzá. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy „a közeljövőben hivatalos bejelentések lesznek az IMF támogatási formáiról”. „Egyúttal cáfolom azt a széles körben elterjedt véleményt is, miszerint az IMF nem kölcsönözhet hadiállapotban lévő országoknak. Ez tehát nem akadálya a program elindításának” – mutatott rá Szerhij Nyikolajcsuk.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Az IMF becslése szerint az emelkedő energiaárak elleni széles spektrumú küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát – belerokkan Európa az ársapkázásba. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Az IMF sürgeti az európai kormányokat, hogy az emelkedő energiaköltségeket hárítsák át a fogyasztókra, s így ösztönözzék az „energiamegtakarítást”, és a zöldebb gazdaság felé történő elmozdulást, miközben megvédik a szegényebb háztartásokat.
Azoknak az európai kormányoknak, amelyek árellenőrzéssel, adócsökkentésekkel és támogatásokkal próbálják megvédeni a háztartásokat a megugró költségektől, engedniük kell, hogy az üzemanyagköltségek teljes növekedése átháruljon a végfelhasználókra az energiatakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás ösztönzése érdekében– hangsúlyozta az IMF európai osztályának igazgatóhelyettese, Oya Celasun.
Hozzátéve: ugyanakkor:a kormányoknak prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni az emelkedő energiaárakkal.
Az energiahordozók fogyasztói ára ebben az évben közel 40 százalékkal emelkedett az euróövezetben és 57 százalékkal az Egyesült Királyságban a földgáz és kőolaj nagykereskedelmi árának megugrása nyomán. Ez drasztikusan égeti a háztartások jövedelmét. Különösen súlyosan érinti a szegényebb háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét villamos energiára és földgázra költik. Ezért az IMF a célzott könnyítések híve.
Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában sapkázták az energiaárakat, míg Németországban és Hollandiában adókönnyítéseket vezettek be, Olaszországban és Görögországban pedig energiatámogatásokat.
A széles spektrumú energiatámogatások nemcsak az energiasokkhoz való alkalmazkodást késleltetik, de a globális energiakeresletet és árakat is magasan tartják– figyelmeztetett az IMF.
Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza azt jósolja:Az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatások felé mozdulnak el, egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenné válnak.Az IMF Észtországgal együtt kiemelte az Egyesült Királyságot, ahol a háztartások legszegényebb 20 százalékának megélhetési költségei várhatóan körülbelül kétszer akkora mértékben emelkednek, mint a leggazdagabbak költségei.
A nemzetközi szervezet szerint a vállalatok támogatása is fontos, mert egyébként életképes vállalkozások csődjét okozhatja az energiasokk.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Ukrajnában tavaly lépett életbe az új földtörvény, mellyel megszűnt az adásvételt tiltó moratórium. A reformot a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, cserébe egy újabb hitelcsomagért. Az ukrán termőföldek majdnem harmada azóta amerikai kézbe került. Korábban Kína is vásárolt már a csernozjomból – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Ukrajna teljes területének 55 százaléka szántóföld. Nem is akármilyen: a zsíros, gazdag termőrétegű földek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek. Sokáig azonban csak bérelni lehetett ezeket. A kormány még 2001-ben fogadta el a földek adásvételére vonatkozó moratóriumot, amit utána még tízszer meghosszabbított. Azok a gazdák, akiknek csak aprócska földjük volt, amelynek művelése nem volt jövedelmező, inkább bérbe adták a területet. A kisbirtokok így nagy mezőgazdasági vállalatok befolyása alá kerültek, amelyek aprópénzért cserébe használták az értékes feketeföldet.
Változást 2021. július 1-je hozott, amikor feloldották a korábbi moratóriumot, és így újra lehetőség nyílt a földek adásvételére. A Zelenszkij-kormány földprivatizációba kezdett, és lehetővé tette a termőföldek vásárlását Ukrajnán kívüli gazdasági szereplőknek is. Az árak gyorsan megugrottak, a korábbi 2500 dollárról tízezerre emelkedtek hektáronként, ami még mindig igen kedvező, ha figyelembe vesszük a földek kiváló minőségét.
A reform óta eltelt egy évben három amerikai tőkéjű nemzetközi konzorcium vált a legnagyobb felvásárlóvá Ukrajnában. Az Australian National Review azt írja, ez a három multi összesen 17 millió hektárnyi termőföldet vásárolt fel, ami a művelhető területek 28 százalékát, vagyis majdnem egyharmadát jelenti. A három óriásvállalat a Cargill, a DuPont és a Monsanto.
Nem az Egyesült Államok az első, amelynek vállalatai befektettek az ukrán termőföldbe. A The Wall Street Journal korábbi cikke szerint Kína már 2013-ban fél évszázadra szóló bérleti szerződést kötött a legjobb ukrajnai termőföld kilenc százalékára, ami az ország teljes területének öt százalékát jelenti.
Az ukrán termőföldek szerepe egyébként globális élelmezési szempontból is kulcsfontosságú, Ukrajna ugyanis az egyik legfontosabb agrárexportőr: a globális kukoricamennyiség tizenhat, a búza tizenkét százaléka innen származik.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
