Az Orosz Pénzügyminisztérium elkészítette a 2026-os költségvetési tervezet, aminek nem biztos, hogy örülni fognak az állam polgárai – közölte a Meduza.
Hihetetlen sebességgel emelik a tétet az oroszok
A 2027–2028-as tervezési időszakra a hozzáadottérték-adó (HÉA) általános kulcsának 20 százalékról 22 százalékra történő emelését terjesztették elő. Az áfa fogyasztási adót Oroszországban legutóbb 2019 januárjában emelték 18 százalékról 20 százalékra.
A hozzáadottérték-adó emelése révén befolyó bevételeket elsősorban a védelem és a biztonság finanszírozására fordítják – közölte a pénzügyminisztérium. Az emelés nagy változást fog hozni a hadiiparban is, mivel Moszkva teljes katonai költekezése tavaly reálértéken 42 százalékkal, 445 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, és ennek a növekedésnek a többszörösét remélik a következő években.
Míg Oroszország és Ukrajna is nyitottnak állítja be magát a béketárgyalások iránt, mindketten csak olyan feltételeket tudnak szabni, amelyeket a másik fél nem fogad el. A háttérben azonban a háború miatt egyre több gazdasági probléma halmozódik fel.
Az IISS kutatóintézet előrejelzése szerint csak 2025-ben az orosz védelmi kiadások várhatóan 13,7 százalékkal nőnek meg, ami 160 milliárd euróval növeli a hadikasszát. A 10 százalékos kedvezményes hozzáadottérték-adó mértéke minden társadalmi szempontból jelentős árucikkre – élelmiszerekre, gyógyszerekre és orvosi termékekre, gyermekárukra és egyebekre – továbbra is érvényben marad.
Eltűnő és felbukkanó extra költségek
A Pénzügyminisztérium által javasolt egyéb kiegészítő költségvetési források közé tartozik az ideiglenes, koronavírus-ellenes biztosítási járulékkedvezmények megszüntetése, az egyszerűsített rendszerben az áfafizetők jövedelemküszöbének 60 millió rubelről 10 millió rubelre történő csökkentése, a bukmékerirodák adóztatásának módosítása és a legnagyobb állami vállalatok privatizálása – hívja fel a figyelmet az RBC.
A tervek szerint az Oroszországi Föderáció adótörvénykönyvének módosításai, amelyek többek között az áfa emelését is pedzegetik, 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. A kormány elé terjesztett költségvetési csomagot szeptember végéig benyújtják az Állami Duma elé is.
A The Bell becslése szerint a HÉA emelése körülbelül 0,5 százalék GDP-vel, vagyis 1000 milliárd rubellel növelheti a költségvetés bevételeit évente. Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy az adóemelés megállíthatja az infláció lassulását, amely ellen éppen erősen küzd a központi bank, illetve csökkentheti a fogyasztást, és tovább lassíthatja a GDP növekedését.
2024-ben az áfa és a kitermelési adó együttesen az Oroszországi Föderáció szövetségi költségvetési bevételeinek 70 százalékát biztosította.
Ukrajnának több védelmi kiadásra lesz szüksége. A tavalyi évvel ellentétben ebben az évben nem terveznek adóemelést, közölte Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke.
„Nem tervezünk adóemelést. Egyértelműen”, mondta a Nép Szolgája parlamenti képviselője.
A Pidlasza arról számolt be, hogy a parlament első olvasatban már jóváhagyta a védelmi kiadások 412 milliárd hrivnyával történő növelését. A plusz igény a csökkenő nemzetközi segélyek és a harci cselekmények fokozódása miatt merült fel.
A Költségvetési Bizottság elnöke kijelentette, hogy a költségvetési módosításokat második olvasatban augusztus 19-20-án fogadják el.
Pidlasza kételkedik abban, hogy 2025-ben újabb növekedés várható a védelmi kiadásokban, mivel irreális megtalálni rá a forrásokat.
Ukrajna 2025-ös állami költségvetése 2,223 billió hrivnya védelmi kiadást tartalmaz. Az első negyedévben Ukrajna védelmi és biztonsági kiadásai a teljes állami költségvetés 73,5%-ára nőttek.
A kormány korábban többször is bejelentette a katonai kiadások növelésére vonatkozó terveit. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy a lakosság számára az adók nem fognak emelkedni. Tavaly az őszi kiadásnövekedést többek között az adók emelése (többek között a katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra való emelése) okozta.
Az Európai Bizottság akár 139 százalékkal is megemelné a cigaretták, míg több mint 1000 százalékkal a szivarok adóját.
Évente hétszázezer uniós állampolgár veszti életét a dohányzás következtében, ami határozott lépésekre készteti az Európai Bizottságot. Az Euractiv által ismertetett belső dokumentum szerint ugyanis átfogó adóemelési terv van készülőben, amely jelentősen átrajzolhatja az európai dohánypiac jelenlegi képét.
A legsúlyosabb adóteher a szivarokat és szivarkákat érintené, ahol az emelés mértéke meghaladná az ezer százalékot. A hagyományos cigaretták esetében 139 százalékos növekedéssel számolnak, míg a sodort dohány adója 258 százalékkal emelkedne. Az elektromos cigarettáknál a nikotintartalom alapján határoznák meg az új adómértéket.
Franciaország és Hollandia már nemzeti szinten is szigorított a dohánytermékek adóztatásán, és aktívan támogatják az uniós szintű szabályozást. A két ország különösen aggályosnak tartja, hogy a dohányipar az alternatív termékeket kevésbé károsként próbálja feltüntetni, miközben ezek hosszú távú egészségügyi hatásai még ismeretlenek.
A tagállamok között azonban nincs teljes egyetértés. Bár tizenöt ország sürgeti az új intézkedéseket, a döntéshez egyhangú szavazás szükséges. Többen azt kérik, hogy az alternatív megoldásokat, például a hevített dohánytermékeket, enyhébb adóteher sújtsa, mint a hagyományos cigarettákat.
Az új szabályozás hatása országonként eltérő lehet, mivel a tervezet figyelembe veszi a különböző vásárlóerő-indexeket és a már meglévő nemzeti szabályozásokat.
Az ukrán Üzemanyag- és Energiai Üzleti Szövetség friss elemzése szerint jelenleg a piac bevételeinek 50,3 százaléka mindössze 17 nagyvállalat kezében összpontosul, míg a fennmaradó 49,7 százalékon több száz kisebb piaci szereplő osztozik. Ez a látszólagos egyensúly azonban gyorsan megbillenhet.
Ha kizárólag autógázzal kereskednek, havi 30 ezer hrivnyát,
vegyes értékesítés esetén – amennyiben az autógáz eladásának részesedése meghaladja az 50 százalékot – 45 ezer hrivnyát,
más esetekben pedig 60 ezer hrivnyát kell teljesíteniük.
Ez a szabályozás különösen a kisvállalkozásokat sújtja: a bevezetés előtti időszakban csupán három vállalat fizetett ilyen összegű adót. A változás hatására az üzemanyag-kiskereskedelmi engedélyek száma mindössze két hónap alatt 7,8 százalékkal csökkent, és több mint 70 vállalkozás nem tudta teljesíteni az új kötelezettségeket.
Árrés nélkül – árháború és márkahűség az ukrán piacon
A piaci koncentrációt fokozza a nagy hálózatok árképzési előnye is. A multinacionális vagy országos vállalatok tömegesen, olcsóbban tudják beszerezni az üzemanyagot, és ehhez társulnak hűségprogramjaik, marketingkampányaik, partnerségi kedvezményeik is. Egy átlagos kisvállalkozás mindezzel nem tud lépést tartani, sok esetben csupán minimális haszonnal dolgoznak, vagy kénytelenek lehúzni a rolót. A versenyképesség elvesztése tehát nem csupán gazdasági, hanem strukturális kérdés is: a kis kutak nem férnek hozzá azokhoz az eszközökhöz és piaci volumenhez, amelyek a túléléshez szükségesek.
Egyre nagyobb szeletet hasít ki a feketepiac
A hivatalos statisztika szerint az ukrán üzemanyagpiac legalább 10 százalékát illegálisan működő kutak teszik ki.
Ezek sokszor engedély nélkül üzemelnek, és nem fizetik be az államnak járó adókat, közben azonban kiszolgálják a keresletet – gyakran alacsonyabb árakon. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a törvényesen működő kisvállalkozásoknak, akik viszont viselik a teljes pénzügyi és adminisztratív terheket. Az illegális szereplők térnyerése ráadásul közvetlen reakció a szigorú adópolitikára: azok a vállalkozók, akik nem tudják teljesíteni az új követelményeket, vagy megszűnnek, vagy „szürkezónába” vonulnak vissza.
Tetyana Dumenkova, az Üzemanyag- és Energiai Üzleti Szövetség alelnöke szerint az állami szabályozás nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket.
A regionális hálózatoknak egyszerre kellene versenyezniük a nemzetközi óriáscégekkel és a szabályozatlan feketepiaccal. Ha az állam nem vezet be rugalmasabb, célzott támogatási mechanizmusokat, akkor rövid időn belül szinte az összes helyi töltőállomás eltűnhet – fogalmazott.
Van még visszaút?
A jelenlegi kihívásokra adott válaszok között több lehetséges irány is kirajzolódik, amelyek enyhíthetik a kis- és középvállalkozásokra nehezedő nyomást az üzemanyag-kiskereskedelemben. Ezek közé tartozik:
az előlegalapú adófizetési rendszer felülvizsgálata és forgalomhoz igazítása,
az illegális kutak felszámolásának fokozása, hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokkal,
a kisvállalkozások közötti együttműködések, közös beszerzési rendszerek ösztönzése,
valamint a szolgáltatási portfólió bővítése: autómosók, éttermek, csomagküldő pontok integrálása a kutak mellé.
A 2025-ös év sorsfordító lehet az ukrán kis- és középvállalkozások számára az üzemanyag-kereskedelemben. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak és nem történik érdemi kormányzati beavatkozás, a piac további monopolizációja szinte elkerülhetetlennek látszik. A fogyasztók jelenleg még élvezhetik a verseny okozta árkedvezményeket, a jövőben az árak és a választék szempontjából is szűkülhet a mozgástér – ami végső soron senkinek sem kedvez.
Ukrajna kormánya nem hagy fel az egyszerűsített adórendszer megreformálására vonatkozó terveivel. Az egyéni vállalkozók feltételeinek felülvizsgálata és az adóteher esetleges emelése várható, számolt be az RBC-Ukrajina a Pénzügyminisztériumnak a Nemzeti Bevételi Stratégia végrehajtásáról szóló jelentésére hivatkozva, ezen változtatásokat a Stratégia 4.2.3(b) szakaszban szereplő kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását követő szakaszban helyezik kilátásba.
A dokumentum szerint az egyszerűsített adórendszer reformja a pénzügyi adatok felhasználását ellenőrző és az adózás átláthatóságát biztosító mechanizmusok bevezetése után kezdődik el.
Többek között az adófizetők pénzforgalmára vonatkozó információkhoz való biztonságos hozzáférést célzó intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról van szó. A tervek szerint olyan adatkezelési és -tárolási koncepciót készítenek elő, amely lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy személyre szabott és anonimizált információkat használjanak fel a vállalkozók jövedelmét illetően.
2024-ig a stratégia ezen szakasza még nem valósult meg, ami befolyásolhatja az adóreform időzítését.
Nemzeti Bevételi Stratégia
2023 decemberében a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a 2024-2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Bevételi Stratégiát, amely Ukrajna IMF-fel szembeni kötelezettségvállalásainak részét képezi.
A dokumentum előírja az egyéni vállalkozók adórendszerének reformját és a differenciált adókulcs bevezetését.
A tervek szerint visszatérnek a progresszív személyi jövedelemadó-táblázathoz is, amely felváltja a 2016 óta érvényben lévő átalánytáblázatot. A Nemzeti Stratégia operatív terve 2030-ig 207 intézkedés végrehajtását irányozza elő, többek között:
104 adóadminisztrációs intézkedés,
70 adópolitikai intézkedés,
21 vámadminisztrációs intézkedés,
12 vámpolitikai intézkedés.
Ezen intézkedések némelyike ismétlődő, és 2030-ig fokozatosan kerül végrehajtásra.
Az egyszerűsített adórendszer reformja
A Nemzeti Bevételi Stratégiával értelmében az alábbi változtatásokat tervezik az egyszerűsített adózási rendszer működésében:
A hároméves átmeneti időszakban a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan az általános jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek. Ezen időszak lejárta után a jogi személyek nem használhatják az egyszerűsített rendszert.
Az egyéni vállalkozók második és harmadik csoportját egyesítik, és az adókulcsokat differenciálják: a kereskedelmi minimális kulcs 3%, egyes szolgáltatások esetében pedig maximum 17% lehet.
A vállalkozók első csoportja számára engedélyezett tevékenységek listáját felülvizsgálják, kizárva a magas fedezetű vállalkozásokat. A fix adó megszűnik, az adózás a ténylegesen befolyt jövedelem alapján történik.
Az egyéni vállalkozók összevont második csoportja köteles elszámolási tranzakció-nyilvántartót (pénztárgépet) használni.
A kötelező áfa-nyilvántartás korlátja az egyszerűsített rendszerben minden vállalkozóra vonatkozik.
Bővül a farmergazdaságok (negyedik csoport) adóalapja.
A mezőgazdasági termelők (jogi személyek) esetében az egységes adókulcsokat három éven belül az általános jövedelemadó mértékére emelik.
Megszűnnek azok a kivételek, amelyek lehetővé tették a vállalkozók számára, hogy nyilvántartások vezetése és az áruk származásának igazolása nélkül végezzenek üzleti tevékenységet.
Egyéni vállalkozók statisztikája
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. január 1-jén az egyszerűsített adózási rendszerben részt vevő egyéni vállalkozók száma elérte az 1,625 millió főt, ami 52,5 ezer fős növekedést jelent. több mint egy évvel korábban.
Csoportonként:
első csoport – 194,9 ezer. fő (2023-ra -7,4%), 12%.
második csoport – 630,6 ezer. fő (2023-ra +4,8%), 38,8%.
harmadik csoport – 800,2 ezer. fő (2023-ra +4,9%), 49,2%.
negyedik csoport – 0,7 ezer személy.
Az egyéni vállalkozóktól befolyt adóbevétel 2024-ben meghaladta az 55,1 milliárd UAH-t, ami 17,1 milliárd UAH-val több, mint 2023-ban.
Az interneten terjed az információ, miszerint adóemelést terveznek az egyéni vállalkozók számára. A Pénzügyminisztérium cáfolta az effajta közleményeket, számolt be az Espresso a pénzügyi tárcára hivatkozva.
„Anonim Telegram csatornák olyan információkat terjesztettek, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium az egyéni vállalkozók adójának emelését tervezi. Ezek az információk valótlanok és manipulatív jellegűek”, áll a bejegyzésben.
Megjegyezték, hogy az egyszerűsített adózási rendszer elemeire vonatkozó jogszabályi változtatások kidolgozása csak egy erre vonatkozó reform előfeltételeinek teljesítése után kezdődik.
A tárca szerint ez a folyamat nyilvánosan zajlik majd, és társadalmi megvitatásra lesz bocsájtva a lakossággal, az üzleti élet résztvevőivel és az összes kormányzati ággal, valamint nemzetközi partnerek bevonásával.
A törvénymódosításokat csak a nyilvános megvitatás után fogja napirendre tűzni és elfogadni az ukrán Legfelső Tanács.
Előzmények
A Pénzügyminisztérium a Nemzeti Bevételi Stratégia 2024. évi végrehajtásáról szóló jelentésében az áll, hogy a kormány az egyszerűsített adózási rendszert alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételek jelentős módosítását tervezi, az adókulcsok emelésével.
A reform többek között az adókulcsok emelését írja elő – három éven belül a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan a szokásos jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek.
Az ukrán parlament Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának alelnöke, a Holosz párt parlamenti képviselője, Jaroszlav Zseleznyak viszont közölte, hogy az adóemelésről szóló döntés „nem komoly”. Arról biztosított, hogy az adóbizottság nem fogja támogatni ezeket a változtatásokat.
Spanyolország azt tervezi, hogy megemeli az üdülési bérleti díjak adóját, hogy az ilyen lakások tulajdonosai „mint az üzleti élet” résztvevői fizessenek – jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök, számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva. Az adóemelés az országban gyorsan emelkedő bérleti díjak hátterében történik.
„Tisztességtelen, hogy azok, akik három, négy vagy öt lakást adnak ki bérbe rövid időre, kevesebb adót fizetnek, mint a szállodák vagy a dolgozók”, mondta Sanchez egy madridi rendezvényen, amely a megfizethető lakhatásról szólt.
A lakhatás komoly problémává vált Spanyolországban, amely nehezen találja meg az egyensúlyt a turizmus fejlődése, a gazdaság egyik kulcsfontosságú mozgatórugója, a dzsentrifikáció miatti magas bérleti díjak miatti aggodalmak, valamint a bérbeadók a turisták számára jövedelmezőbb, rövid távú bérbeadásra való átállása között.
Sanchez szigorúbb intézkedéseket is ígért az ilyen bérbeadásokkal kapcsolatos csalások leküzdésére, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A múlt hónapban a hatóságok vizsgálatot indítottak az Airbnb-vel kapcsolatban, amelynek nem sikerült több ezer félrevezető bérleti adatlapot eltávolítania a platformjáról.
A makrogazdasági mutatók lassú helyreállást jeleznek, a lakosság életminősége azonban tovább romlik az infláció, az adóemelések és az energiaválság következtében. Ukrajna gazdasága továbbra is a nemzetközi segélyektől függ, miközben a belső munkaerőpiac, az infrastruktúra és az energiaellátás helyzete folyamatosan kihívások elé állítja az országot.
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 decemberéig 4 százalékkal növekedett – áll a gazdasági minisztérium jelentésében. Mindezt főként a közlekedési, építőipari és feldolgozóipari szektorok, valamint az állami támogatási programok ösztönözték. Az Ukrán Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves GDP-növekedés továbbra is csak lassan áll helyre a 2022-es 30 százalékos gazdasági visszaesést követően.
A háztartások ezt a javulást nem érzik. Az infláció az év végére 11,2 százalékra emelkedett, ami különösen az alapvető élelmiszerek drágulásában mutatkozott meg. Például
a zöldségek ára 63 százalékkal,
a tojásé 54 százalékkal, míg
a kenyéré és a tejtermékeké 15–30 százalékkal emelkedett.
Az inflációt az energiaárak emelkedése, az alacsonyabb mezőgazdasági hozamok, valamint a hrivnya árfolyamának gyengülése (38-ról 42 hrivnyára egy dollárhoz képest) hajtotta.
Adóemelések és csökkenő vásárlóerő
A 2024 decemberében bevezetett adóemelések tovább súlyosbították az ukrajnai családok helyzetét. A hadiadó mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, mindezt pedig a magánvállalkozókra is kiterjesztették. A harmadik csoportba tartozó magánvállalkozóknak emellett 1 százalékos jövedelemadót is kell fizetniük, míg az első és második csoportba tartozóknak a minimálbér 10 százalékát kell megfizetniük.
Bár a hivatalos adatok szerint 2024-ben a havi átlagbér 22 százalékkal nőtt, elérve a 20 592 hrivnyát, az emelt adóterhek és az infláció következtében a tényleges vásárlóerő csökkent.
A nettó jövedelem átlagosan 15 856 hrivnya, amely jóval alacsonyabb, mint az év elején várt szint volt.
Ukrajna energia- és árfolyamproblémákkal is küzd
A hrivnya árfolyamának 2024-es gyengülése szintén tovább terhelte az importált termékek árait. Az ukrán jegybank által alkalmazott rugalmas árfolyamrendszer a kezdeti stabilizációt követően engedte, hogy a dollár értéke elérje a 42 hrivnyát. Az ukrán kormány előrejelzései szerint 2025-ben az árfolyam elérheti a 45 hrivnyás dollárszintet, ami tovább ronthatja az inflációs kilátásokat.
Az energiaellátás helyzete sem javult számottevően. A 2024-es év második felében az orosz támadások tovább rontották az energiainfrastruktúrát. Az Ukrenerho jelentése szerint a téli időszakban az energiaellátás 15 százalékos hiánya várható, ami a termelési költségek növekedéséhez vezet.
2025 – mérsékelt növekedés és stabilitás nemzetközi segítséggel
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint a gazdasági növekedés lassulni fog. Az IMF és a Világbank becslései 2,5-3 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak, míg a Nemzeti Bank optimistább, 4,3 százalékos növekedést vár. Az infláció az év végére várhatóan 6,9 százalékra mérséklődik, bár a magas energia- és élelmiszerárak ezt a csökkenést lassíthatják.
A költségvetési hiányt továbbra is nemzetközi segélyek fogják finanszírozni.
A G7-ek által ígért 50 milliárd dolláros támogatási csomag, amely részben befagyasztott orosz vagyonokból származik, lehetővé teszi az alapvető állami funkciók fenntartását. Emellett az IMF és az Európai Unió további 15 milliárd dolláros hitelcsomagot biztosít Ukrajnának.
A Nemzeti Bank szerint az energiaágazati beruházások, valamint a mezőgazdasági termelékenység javítása segíthet mérsékelni az inflációt és stabilizálni a piacokat, ugyanakkor a háború elhúzódása továbbra is jelentős kockázat.
A 2025-ös évbe belépve a kérdés tehát az, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani gazdasági ellenálló képességét, miközben a lakosságra nehezedő pénzügyi nyomás enyhül, vagy a háború következményei tovább mélyítik a társadalmi és gazdasági szakadékot.
2024 eleje óta 254 288 egyéni vállalkozó szüntette be tevékenységét Ukrajnában. Miután az elnök aláírta az adóemelésről szóló törvényt, 22 500 vállalkozás bezárt, számolt be az Opendatabot platform.
Megjegyezték, hogy a legtöbb bezárásra márciusban került sor – 28 690, de a beszámolási időszakok végén is megfigyelhető volt az aktivitás. Ennek magyarázata a vállalkozók azon törekvése, hogy elkerüljék a szükségtelen adókötelezettségeket, és egyszerűsítsék a számviteli beszámolót.
Elemzők adatai szerint ugyanakkor a vállalkozások őszi bezárásának megugrásában jelentős szerepet játszott a történelmi adóemelésről szóló törvény elfogadása. A vállalkozók egy része igazságtalannak tartja az új adókat, ellenben a tisztviselők hangsúlyozzák, az EU-hoz képest alacsony kulcsokat vezettek be.
A törvény aláírását követő első napokban a bezárások száma elérte az 1000 vállalkozást naponta, november 29-én, a törvény aláírásának napján pedig 2332 bezárt vállalkozást regisztráltak. Összehasonlításképpen, általában körülbelül 700 vállalkozó zár be naponta.
Mindezeket a pénzeket kivétel nélkül a védelmi alkalmazottak bérének finanszírozására fordítják Ukrajnában.
Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal közölte, hogy az Adótörvénykönyvben eszközölt változtatások révén az állam az év végéig további 8 milliárd hrivnyát kap.
December 1-től lépnek életbe az Adótörvénykönyvben eszközölt változtatások. Ennek köszönhetően az állam idén további 8 milliárd hrivnyát halmoz fel, a jövő évben pedig 140 milliárd hrivnyát
Szavai szerint ezeket a pénzeket kivétel nélkül a védelmi alkalmazottak bérének finanszírozására fordítják.
Smihal hozzátette, hogy 2025-ben összesen 2,23 trillió hrivnyát költenek a védelemre, amiből 1,16 trillió hrivnya a katonai személyzet bérére lesz fordítva.
