Az idei év második félévében aktuálissá vált a háború előtti vállalkozói adókulcsok visszaállításának kérdése, mert biztosítani kell az állam jelentős védelmi szükségleteinek finanszírozását.
A második félév elejétől a vállalkozásoknak vissza kellett volna térniük a háború előtti adószintre, de ezt a döntést egyelőre elhalasztották, számolt be Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője. Hozzátette: az adópolitikát szigorítani fogják, de a pontos időpontok egyelőre nem ismertek.
A háború kezdetétől adókedvezményeket vezettek be az ukrajnai vállalkozások támogatására.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai kirendeltségének felmérése szerint a megkérdezett vállalkozások képviselőinek fele számolt be az üzemeiben, gyáraiban, raktáraiban és irodáiban keletkezett károkról – 22%-uk jelentős felújítást igényel, tájékoztatott az RBK-Ukrajina.
A 12., kis- és középvállalkozások állapotáról és szükségleteiről szóló tanulmány adatai szerint Ukrajnában minden ötödik vállalkozás bezárt az év eleje óta, közölte az Ekonomicsna Pravda. A felmérést május 31. és június 11. között végezték, a kérdésekre 753 kis- és középvállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője válaszolt.
Több százféle adókedvezmény létezik
A katonai adókedvezmények eltörlése nem jelenti azt, hogy Ukrajnában nem lesz több kedvezményes adórendszer. Ukrajna adókódexe több tucat kedvezményt tartalmaznak a különböző iparágak, egyéni gazdasági társaságok vagy árutípusok számára. Emiatt évente több tízmilliárd hrivnya nem érkezik meg a költségvetésbe, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna Pravda című kiadvány megjelent cikkében.
Az állami adószolgálat májusi adatai szerint Ukrajnában 254 adókedvezmény van hatályban, nem számítva a vámkedvezményeket.
A hadi kedvezmények kamatmentes mértékű bevezetése rekord költségvetési hiányhoz vezetett, amit hrivnya kibocsátásból kellett fedezni. Ezek közé tartozik az üzemanyag jövedéki adójának eltörlése, az áfakulcsok csökkentése, a vámilleték eltörlése minden import esetében, valamint a vállalkozásokra vonatkozó 2%-os adózási rendszer.
A legtöbb veszteséget a költségvetés számára az adókedvezmények okozzák. A helyi költségvetés ingatlanadón veszít a legtöbbet.
Az áruk importjára vonatkozó adókedvezmények sokkal nagyobb veszteséget okoznak a költségvetésnek, mint a jövedelemadóból vagy az áfából származó bevétel. Tavaly például az üzemanyagimport vámilletéke okozta a legnagyobb hiányt az állami költségvetésben. A folyó év első öt hónapjában az importárukra vonatkozó különféle kedvezmények miatt az ukrán költségvetés több, mint 66 milliárd hrivnyától esett el.
Az adókedvezmények nagy részéért erősen lobbiznak
Oleh Hetyman, a gazdasági szakértői platform szakértői csoportjainak koordinátora véleménye szerint az ukrán adókedvezmények többsége a parlamenti lobbisták munkája.
A Kijevi Gazdasági Iskola Államháztartási és Államigazgatási Elemző Központjában megjegyezték, hogy az adókedvezmények általában bizonyos törvénymódosítások „kierőszakolásából” fakad. Az az egyéni adófizetők javát szolgálja, és segít csökkenteni számukra az adózás mértékét.
Jaroszlav Vinokurov elmondása szerint az adójog ezen bonyolultsága a melegágya a korrupciónak.
Ilona Solohub Ilona, a Vox Ukraine elemző platform tudományos szerkesztője elmondása szerint azok a nyugati cégek, amelyek a szabálynak megfelelően dolgoznak Ukrajnában látják, milyen preferenciákat kapnak az ukrán cégek, és jogosan teszik fel a kérdést, miért van ez így.
Lesz adóvisszatérítés
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondása szerint Ukrajna jelenleg nem tudja fedezni katonai kiadásait az országban beszedett adókból, számolt be RBK-Ukrajina a Reuters ügynökségre hivatkozva. Az adók háború előtti szintre való visszaállítása Ukrajna kötelezettsége az IMF-fel szemben, és feltétele a makroszintű pénzügyi segítségnyújtásnak. Marcsenko arra számít, hogy ez a lépés ez év végéig 10 milliárd hrivnyával növeli a költségvetés bevételeit.
Az ukrán kormány az év második felében vámreform bevezetését tervezi az illegális kereskedelem elkerülése érdekében, többek között bevezetik az uniós országokkal közös adatbázist.
A Legfelső Tanács pénzügyi-, adó- és vámpolitikai bizottsága támogatta a háború előtti adórendszer visszaállításáról szóló törvénytervezet szövegét.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
Elmondása szerint a törvény augusztus 1-től lép hatályba, s valószínűleg még ma megvizsgálják második olvasatban is. Hozzátette, hogy a dokumentum tartalmaz egy rendelkezést a vállalkozók azon lehetőségének törléséről, hogy 5 százalék helyett 2 százalékos adót fizessenek.
Kárpátalján a folyó év első öt hónapja alatt a fizikai személyek és gazdasági vállalkozások 3 milliárd 993 millió hrivnya adót fizettek be a helyi költségvetésbe.
2023-ban, január–május között az elmúlt év azonos időszakához képest 1 milliárd 53 millió hrivnyával, azaz 35,8 százalékkal több pénz került a büdzsébe – közölte a megyei adóhatóság.
Az összeg legjelentősebb részét a fizikai személyek jövedelemadója teszi ki.
A munkavállalók 3 milliárd 159 millió hrivnyával járultak hozzá a helyi költségvetéshez. 399 millió hrivnyát tesz ki azoknak a gazdasági vállalkozóknak a része, akik az adózás egyszerűsített módját választották. A földadóból 210 millió hrivnya folyt be.
A nyugdíjreformról szóló törvényjavaslat az ukrán fizetések 3 %-ának megfelelő kötelező járulékbefizetést irányoz elő a megtakarítási rendszerbe, de a kormány szerint ez kevés, ezért 7-10 %-ra emelné az összeget – közölte kedden Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tárcavezető az ukrán televízió non-stop háborús adásában nyilatkozva hangsúlyozta: „Az átlagos járulék, amely fedezi az összes szükséges kiadást, és pénzt takarít meg a személy számára megfelelő összegben, legalább a fizetések 7-10 %-a.” Mint megjegyezte, a törvénytervezet kötelező befizetést ír elő mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Kezdetben csak a munkaadók lesznek kötelesek fizetni, de a munkavállalók önként is fizethetnek – tette hozzá.
A szociálpolitikai miniszter szerint a munkáltató számára kötelezően előírt 3 % „kicsit alacsony”. „Nyilvánvaló, hogy a munkavállalónak magának kell a saját forrásával hozzájárulnia ahhoz, hogy a járuléka optimális legyen, és abból profitálni lehessen” – mutatott rá. Azt is jelezte, hogy a szükséges infrastruktúra kialakítása legalább egy évig tart. „A kötelező felhalmozási szintű nyugdíjellátás teljes körű beindítása érdekében a szükséges infrastruktúra fejlesztésén dolgozunk, ezen belül is szükséges az Állami Felhalmozási Alap létrehozása, a digitális befizetési és adminisztrációs rendszer működésének biztosítása. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a változtatások minőségi megvalósításához” – fejezte ki reményét Okszana Zsolnovics.
Március 20-án elfogadták a 8131. számú törvényt, amely bevezeti a nemzetközi jelentési standardokat és a pénzügyi számlákra vonatkozó információk ellenőrzését Ukrajnában. A CRS-szabvány minden évben biztosítja a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus nemzetközi adatcserét. A parlament 2022 novemberében első olvasatban megszavazta ezt a törvénytervezetet.
Az Adótörvény főbb módosítása a pénzügyi ügynökökre vonatkozó CRS-szabvány alkalmazásának közvetlen előírása. A pénzügyi számlák átvilágítása során a más joghatóság alá tartozók pénzügyi számláira vonatkozó információkat benyújtják az Állami Adószolgálathoz – számolt be az Ukrinform.
Módosult az ellenőrző szervek feladat- és hatásköre, valamint újabb feladatok hárultak a pénzügyi ügynökökre és a számlatulajdonosokra az irattárolásra vonatkozó új szabályok és követelmények bevezetésével kapcsán. Az ellenőrző hatóságoknak jogukban áll információkat és dokumentumokat gyűjteni nemzetközi információcsere céljából.
Az információcsere szükséges az EU csatlakozáshoz
Szvitlana Vorobej, Ukrajna pénzügyminiszter-helyettese hangsúlyozta, hogy a további európai integráció folyamatában ennek a törvénynek az elfogadása nagyon fontos lépés Ukrajna számára az információcserét.
Az információcsere 2024-ben lép életbe
Az Európai Unió számára a CRS-szabványnak megfelelő automatikus információcsere bevezetése kiemelt prioritás az adózás területén. Az erre vonatkozó információcsere várhatóan 2024-ben veszi kezdetét, olvasható a Miniszteri Kabinet honlapján.
A jelentés és az adózási információcsere szabványának végrehajtását az OECD Titkársága koordinálja annak érdekében, hogy egységes megközelítést biztosítson azon joghatóságok számára, amelyek a CRS-szabvány szerinti automatikus információcserével kapcsolatos illetékes hatóságok közötti együttműködésről szóló többoldalú egyezmény felei, számolt be a Szuszpilne.
Mi lesz azokkal az ukránokkal, akik külföldön kapnak pénzt?
A külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok milliói kaptak menekültstátuszt, és pénzügyi támogatást. Az Emberi Jogi Ombudsman Hivatala kifejtette, azoknak az ukránoknak, akik külföldön kapnak kifizetést, be kell jelenteniük a pénzbeli támogatást. Ebben az esetben az összegből nem kell jövedelem, illetve hadi adót fizetni, számolt be az RBK-Ukrajina.
Az Adótörvénykönyv értelmében azoknak a magánszemélyeknek és családtagjaiknak, akik éltek átmeneti védelemhez való jogukkal, külföldi vagy egyéb állami forrásból segélyben részesülnek, éves vagyon- és jövedelemnyilatkozatot kell benyújtaniuk.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
We are currently building 3 new military campuses in ??. They will provide excellent conditions for our troops and our allies. This will make a significant contribution to our national security. pic.twitter.com/mCEUWom3Hs
Az e-cigaretta gyártására és importjára 36 százalékos adókulcsot, míg az e-cigaretta nagykereskedelmi forgalmazására 11 százalékos adót vetnek ki.
A kínai pénzügyminisztérium kedden közzétett közleménye szerint november 1-jétől fogyasztási adót vetnek ki az e-cigarettákra – tudatta a Reuters. Az adópolitika ezáltal még jobban bebetonozza Kína e-cigaretta-iparát az állami dohánymonopóliumba.
Az e-cigaretta gyártására és importjára 36 százalékos adókulcsot, míg az e-cigaretta nagykereskedelmi forgalmazására 11 százalékos adót vetnek ki.
Kína már régóta a világ legnagyobb e-cigaretta-gyártója, bár a fogyasztás elmarad az Egyesült Államok és más nyugati országok fogyasztásától.
A Juul amerikai e-cigaretta-cég tengerentúli sikerén felbuzdulva rengeteg tőkefinanszírozott startup jelent meg 2018-ban, amelyek e-cigarettákat forgalmaznak a hazai fogyasztóknak. A cégek működésük során kihasználták a joghézagokat, és végül felkeltették a dohánytermékek értékesítését szabályozó Állami Dohánymonopólium-felügyelet (STMA) figyelmét.
Az STMA 2021-ben bejelentette, hogy az e-cigarettával foglalkozó cégeknek engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy a jövőben is árusíthassák termékeiket. A követelmények és a kísérő szabályozások – amelyek között szerepelt az ízesített e-cigaretták értékesítésének betiltása – konszolidációs és bezárási hullámot indítottak el az ágazatban.
A Relx Technology márka és a Smoore International Holdings saját márkás gyártó részvényei folyamatosan estek, bár mindkét vállalat megkapta a szükséges engedélyeket 2022-ben.
A dohánytermékek továbbra is jelentős bevételt termelnek Peking számára, a cigarettaeladások évente a központi kormányzat adóbevételeinek nagyjából 5 százalékát teszik ki. Ez a pénz részben hozzájárult Kína technológiai ambícióinak finanszírozásához is. Az STMA a kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (MIIT) alatt működik. A China Tobacco, az STMA kereskedelmi ága, részvényese a kínai csipipar államilag támogatott befektetési alapjának.
Részlegesen visszavonja hatalmas piaci és politikai viharokat kavaró adócsökkentési terveit a brit kormány.
Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter a BBC rádió hétfő reggeli hírmagazinjában bejelentette, hogy a legmagasabb keresetűek személyi jövedelemadójának 45 százalékos kulcsát a szeptember végén bejelentett intézkedéscsomaggal ellentétben mégsem törlik el a következő pénzügyi évtől.
Kwarteng szerint az adócsökkentési tervnek ez az eleme „hatalmas mértékben elterelte a figyelmet” az egyébként „erőteljes gazdasági csomag egészéről”, ezért Liz Truss miniszterelnökkel együtt úgy döntöttek, hogy ezt a lépést nem hajtják végre.
Arra a kérdésre, hogy a történtek után szándékában áll-e lemondani, a pénzügyminiszter úgy válaszolt, hogy „egyáltalán nem”.
A brit kormány a recesszió felé tartó gazdaság élénkítése végett az utóbbi évtizedek legradikálisabb adócsökkentési programját hirdette meg.
Kwarteng a londoni alsóházban szeptember 23-án bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb, 150 ezer font feletti éves jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.
A 45 milliárd font értékűre becsült adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt az angol font a múlt héten rekordmélységekbe, egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe gyengült a dollárral szemben.
Mindeközben a közép- és hosszú futamidejű brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság piaci finanszírozási költségeit.
A brit kormány adócsökkentési programját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bírálta.
A megugró hozamok csökkentése és a piacok megnyugtatása érdekében a Bank of England 65 milliárd font értékű soron kívüli állampapír-vásárlási programot jelentett be, azzal indokolva a rendkívüli intervenciót, hogy a brit pénzügyi eszközök markánsan átárazódtak, és ha a piacok e „rendellenes működése” folytatódik, az érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a hétvégén leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia „AA/A-1 plusz” szintű államadós-osztályzatának kilátását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a brit kormány adócsökkentési programja az államháztartási egyensúlytalanságok jelentős mélyülésének kockázatával jár és növeli az államadósság finanszírozásának költségeit.
A kormányzó Konzervatív Párt több vezető képviselője ráadásul jelezte, hogy a párt jelentős, 75 fős alsóházi többsége ellenére „nincsenek meg a számok” a terv parlamenti elfogadásához.
A legmagasabb jövedelmek adócsökkentésének terve rendkívül népszerűtlennek bizonyult a választók körében is.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov friss felmérése szerint a britek abszolút többsége, 51 százaléka úgy véli, hogy Liz Trussnak – aki nem egészen egy hónapja tölti be a kormányfői posztot – le kell mondania tisztségéről. A cég kimutatta azt is, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt példátlan, 30 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyre tett szert a Konzervatív Párttal szemben.
A spanyol kormány átmenetileg öt százalékra csökkenti a földgáz általános forgalmi adóját a jelenlegi 21 százalékról – jelentette be a döntést Teresa Ribera ökológiai átmenetért felelős miniszterelnök-helyettes a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón.
A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 190 millió eurós megtakarítást eredményezhet a magán és a céges fogyasztók számára a következő három hónapban. Az október elsején életbe lépő rendelkezést szükség esetén kész meghosszabbítani jövőre is a kabinet – tette hozzá.
A kormányfőhelyettes elmondta: az áfacsökkentés számos más alternatív fűtőanyagra is vonatkozik, mint például a tűzifa, a pellet vagy a faforgács. Ezek iránt az utóbbi hetekben megnövekedett kereslet tapasztalható, amelyet Ribera szerint a fosszilis tüzelőanyagok további drágulásától, és az esetleges ellátási hiánytól való aggodalom okoz.
Utóbbi intézkedéstől 19,4 millió eurós fogyasztói megtakarítást vár a spanyol kormány.
Teresa Ribera kitért arra is, hogy az áram előállításához használt földgázra vonatkozó, június közepén bevezetett, átlagosan megawattóránként 40 eurós árplafont kierjesztik az úgynevezett kapcsolt energiatermelő létesítményekre is.
A döntés mintegy 600 ipari üzemet, például kerámia-, papír-, vegyi anyag gyárakat érint, amelyek az ország gázfelhasználásának mintegy 20 százalékát teszik ki, ugyanakkor az ipar által előállított bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát termelik meg.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
Az ukrán munkaadóktól származó menekültek jövedelmét Lengyelországban kell megadóztatni, ha az ukrán menekült 183 napot meghaladó ideig tartózkodik az országban.
A hatályos lengyel törvény értelmében azok a külföldi állampolgárok, jelen esetben az ukránok, akik 183 napja tartózkodnak az országban az ezt követő hónap 20. napjáig kötelesek jövedelemadót fizetni. Az adókötelezettség visszamenőleg érvényes. Vagyis az ukrán menekültek a Lengyelországba érkezésük első napjától kapott jövedelmük után kénytelenek adót fizetni. Ráadásul a külföldről kapott pénzek után is adózni kell. Nem számítódik bele a lengyelországi adóba az Ukrajnában fizetett jövedelemadó, áll a tájékoztatóban.
Azokról az ukránokról van szó, akik munkaviszony alapján kapnak jövedelmet, a magánvállalkozókról kapcsolatos álláspont jelenleg nem ismert.
2022 augusztusában több mint 1,3 millió ukrán kapott PESEL-t Lengyelországban. Egy részük továbbra is ukrán munkaadóknak dolgozik, és Ukrajnában fizet adót.
Korábban a lengyel hatóságok úgy döntöttek, hogy megtagadják az adók beszedését azoktól az ukránoktól, akik távmunkában dolgoznak és adót fizetnek az országukban. A lengyel kormánynak hosszabb kedvezményes rendszert kellene biztosítania az ilyen menekülteknek.
