Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A Downing Street szerda esti közleménye „csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”. A brit kormány kommünikéje szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem. A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék. A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita addig nem rendeződik. Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül 31-nek a kérvényét visszautasították. Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat. Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva a még a tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását. A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktushelyzet alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között. Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el. A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a „helyzet megfigyelésére”, de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak. A brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amelyben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1635421064
[modified] => 1635421066
)
[title] => Brexit - Ismét fellángolt a halászati vita London és Párizs között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16391&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16391
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 16392
[image] => Array
(
[id] => 16392
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[original_lng] => 71078
[original_w] => 880
[original_h] => 587
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635415407:4
[views_count] => 3727
[_thumbnail_id] => 16392
[_edit_last] => 4
[_algolia_sync] => 831496959002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 729
[1] => 8630
[2] => 367
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brexit
[1] => halászat
[2] => Nagy Britannia
)
)
[1] => Array
(
[id] => 15966
[content] =>
A Brexit hatására eltűnt az olcsó kelet-európai munkaerő, a vendéglátásban a legnagyobb a munkaerőhiány. A kereskedelmi kamara rövidtávú vízumok kibocsátására kéri a kormányt.
A munkaerő-hiánnyal küzdő cégek arány éles emelkedést mutat a három hónappal korábbi értékhez képest és a vendéglátás a leginkább érintett szektor, ahol a vállalkozások 92 százaléka szembesült a problémával.
A szervezet szerint a dolgozók hiánya hatással van a kilábalásra és a növekedési kilátásokra, és kormányzati intézkedések hiányában a cégek számára rendkívül nehéz lesz lépést tartani a kereslettel, így a fogyasztók számára elérhető javak és szolgáltatások is mérséklődhetnek a télen.
A nehézségek mértékét az is érzékelteti, hogy az augusztus 23. és szeptember 13. között készült, 5600 céget érintő felmérés szerint sok cég a béremelések ellenére sem talált munkásokat.
Mindez kiegészülve az ellátási láncok eldugulásával az árak emelkedéséhez vezet, ami miatt növekszik a nyomás az ország jegybankján, a Bank of Englanden, hogy kamatemeléssel próbálja meg megfékezni az inflációt.
A problémák részben a járvány, részben a Brexit eredményeként jöttek létre, ahogy a cégek szembesültek azzal, hogy az unióból történő kilépés hatására jóval kevesebb az üres állások betöltésére pályázó külföldi munkavállaló. A kamara a rövidtávú vízumok nagyobb számú kibocsátását kéri a kormánytól a leginkább érintett iparágakban, ám a sofőrhiány kapcsán már kiderült, hogy ez nem feltétlenül elegendő a válság kezeléséhez.
Az áramszolgáltatás csökkentésével fenyegette meg Franciaország pénteken Jersey szigetét a Brexit következményeként a francia halászhajókra vonatkozó új szabályokat illetően kialakult újabb vita miatt.
„Az áramszolgáltatás csökkentése lehetséges, de annak lekapcsolása Jersey lakói számára a télen, nem fog bekövetkezni” – mondta Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a BFM hírtévében.
Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak van egy energiaexportra vonatkozó része is. „Szabályozni tudjuk az ellátást. Nem kívánom, hogy eddig jussunk. De ez egy politikai lehetőség” – fogalmazott a kormánytag.
A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát.Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására hivatkozva áprilisban új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.
Jersey szeptember 29-én bejelentette, hogy 64 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak, 75 kérelmet pedig elutasított. A francia kormány összesen 169 hajónak kért engedélyt. London további 12 engedélyt adott ki a brit vizekre a partjainál a 87 kérelem ellenére. „Minden összevetve valamivel több mint 450 engedélyt kértünk. És kitartunk a 450 mellett” – mondta Clément Beaune. „Célzott retorziós intézkedéseket fogunk bevezetni az Egyesült Királyság ellen, amennyiben London nem alkalmazza a megállapodást” – tette hozzá az államtitkár, de azt nem pontosította, hogy francia vagy uniós fellépésre gondolt.
„A briteknek szükségük van ránk, európaiakra, a termékeik eladásához, beleértve a halászatot is. Szükségük van ránk az energiaszolgáltatásukhoz, a pénzügyi szolgáltatásaikhoz, a kutatóközpontjaikhoz” – hangsúlyozta az államtitkár. „Mindehhez vannak retorziós intézkedéseink, együttműködési intézkedéseink, amelyeket életbe tudunk léptetni, ha a britek továbbra sem tartják be a Brexit-megállapodást. Ha a britek nem tarják be az ő részüket, mi sem fogjuk 100 százalékosan a miénket” – tette hozzá.
A francia kormány álláspontja szerint a britek az európaiakkal kiprovokált konfliktusokkal próbálják meg leplezni a Brexithez kötődő nehézségeiket. „Elrontották a Brexitet, ez az ő választásuk, ez az ő kudarcuk, nem a miénk” – mondta az államtitkár.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről tartott tavalyi tárgyalássorozaton az egyik leghevesebb vita London és az EU között éppen a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, annak ellenére is, hogy a halászati ágazat a brit és az uniós hazai összterméknek (GDP) egyaránt alig néhány tized százalékát adja.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A külföldi kamionsofőrök vízumszabályainak átmeneti enyhítését tervezi a brit kormány, miután a sofőrhiány már a lakossági üzemanyagellátásban is fennakadásokat okoz.
A szakmai szervezetek szerint a problémát – amely az elmúlt hetekben a kiskereskedelmi élelmiszerellátásban is hiányokhoz vezetett – elsősorban a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után bevezetett bevándorlási és munkavállalási szigorítások okozzák.
A hétvégére országszerte számos helyen hosszú autósorok alakultak ki a benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a sofőrhiány okozta logisztikai fennakadások miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.
A BP száz nagy-britanniai benzinkútját zárta be, és közölte, hogy hálózatának többi állomását is legfeljebb a kapacitások kilencven százalékáig tölti fel. Az Esso is bejelentette, hogy a Tesco áruházaknál működő kútjai közül „néhányat” bezárt az üzemanyagfuvarozási fennakadások miatt. Az EG Group nevű, angliai székhelyű üzemanyagforgalmazó közölte, hogy nem zár be töltőállomásokat, de 30 fontra korlátozza az egy-egy tankolás során megvásárolható üzemanyag értékét. A jelenlegi nagy-britanniai üzemanyagárak mellett ez alkalmanként 20-23 liter üzemanyag megvásárlását teszi lehetővé.
A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, és ez okoz egyre érezhetőbb áruhiányt kiskereskedelmi szinten, mindenekelőtt az élelmiszer- és az üzemanyagellátásban. A szakmai szervezetek szerint ennek egyik oka az, hogy a brit EU-tagság megszűnése óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából. A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak január óta 30 ezer kamionsofőr hagyta el Nagy-Britanniát. A képviselet felmérést is készített tagvállalatai körében arról, hogy mi okozza a problémát, és a több mint hatszáz válaszadó cég csaknem 60 százaléka a Brexitet nevezte meg a sofőrhiány elsődleges okaként.
A brit EU-tagság tavaly január 31-én szűnt meg. A brit kormány az ezután életbe lépett 11 havi átmeneti időszak lejártával, idén januártól új szabályozást honosított meg, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a külföldiek nagy-britanniai munkavállalási kérelmeinek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmezők az EU-ból vagy máshonnan érkeznek. Előnyt jelent az is, ha a kérelmező hiányszakmának számító területeken tud állásokat betölteni, de a kamionsofőri foglalkozás eddig nem szerepelt ezek hivatalos listáján.
Egybehangzó szombati brit sajtóértesülések szerint azonban a brit kormány az egyre éleződő ellátási helyzet miatt egyelőre ötezer uniós teherautósofőr soron kívüli nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezéséről döntött, legfeljebb hat hónapra. A közlekedési minisztérium emellett több tízezer nyugdíjas kamionsofőrt levélben kért fel arra, hogy álljanak ismét munkába.
A döntés előzményeként a szakmai szervezetek egymás után figyelmeztették a kormányt arra, hogy a sofőrhiány miatt összeomolhat a karácsony előtti időszakban a lakossági ellátás.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egyre több nehézségbe ütközik a brit üzletek polcainak a feltöltése, illetve az éttermi kínálat fenntartása: több százezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, egyebek mellett nincs elég járművezető, mezőgazdasági munkás, illetve élelmiszeripari betanított alkalmazott. A legnagyobb cégek vezetői szinte naponta figyelmeztetik a kormányt, ha nem reagálnak rugalmasan a válságra, komoly ellátási nehézségek alakulhatnak ki a karácsonyi időszakban. „Úgy véljük, lesznek hiánycikkek karácsonykor. Most is csak komoly nehézségek árán tudjuk kielégíteni az igényeket és nincs kapacitásunk az ünnepi időszak miatti készletépítésre” – jelentette be a legnagyobb brit élelmiszer kiskereskedelmi lánc, a Tesco vezetősége, amely szerint csak kamionsofőrből több mint százezer hiányzik.
A mélyfagyasztottélelmiszer-piac vezető cége, az Iceland ügyvezető igazgatója, Richard Walker arról panaszkodott a The Guardiannak, hogy a sofőrhiány miatt naponta 30-40 fuvart kell lemondaniuk. „Saját magunkat sebeztük meg” – mondta egyértelműen arra utalva, hogy a hiány oka az EU-ból való kilépés, a Brexit, amelyről a britek a 2016-os népszavazás alkalmával döntöttek. A britek távozása után ugyanis az EU-ból érkező, bizonytalan helyzetbe került vendégmunkások egy része végleg hazaköltözött, a szigetország polgárai pedig egyáltalán nem sietnek, hogy leszedjék a gyümölcsöket, vagy odaálljanak az élelmiszeripari cégek futószalagjaihoz. Az utóbbi vállalatoknál az alkalmazottak hatvan százaléka az EU-tagországokból érkezett, s a munkások egy részének távozása miatt több cég legalább tíz százalékkal csökkentette a termelését.
Csökkenő termelés
A helyzetet súlyosbítja, hogy az újra támadó Covid-19-járvány miatt az alkalmazottak, köztük a kamionsofőrök egy része kénytelen karanténba vonulni, így kiesik a munkából.
A még nem teljes statisztikák szerint a jellemzően az alacsony jövedelmet adó logisztikai és mezőgazdasági állásokban dolgozó románok és bolgárok közül több mint kilencvenezren – a teljes állomány negyede – tértek végleg haza, míg a közép-európai államok polgárai közül több mint százezren döntöttek a hazaköltözés mellett. A pénzügyi és a szolgáltatói szektorból is sok külföldi távozott, a mediterrán uniós tagállamokba is tízezrével tértek vissza Nagy-Britanniából.
A Brit Iparkamara (BCI) vezérigazgatója, Tony Danker szerint a hiány már akkora, hogy lelassul a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás folyamata is. Szerinte a megoldás az lehet, ha a hiányszakmákba jelentkezők számára határozott idejű vízumokat adnának ki Nagy-Britanniában.
Tétlen kormány
Míg a Boris Johnson vezette konzervatív, Brexit-párti kormány egyelőre nem tesz semmit a válsághelyzet megoldása érdekében – a londoni szakértők szerint a szigetország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb logisztikai krízise felé halad – az aggasztó jelek folyamatosan szaporodnak. A brit kormány a Brexit hasznosságát igazolandó ugyan korábban arról beszélt, hogy a kilépésnek köszönhetően javulni fog a szigetország élelmiszer biztonsági helyzete is, most többek között a McDonald’s jelentette be, hogy a hiány miatt ki kell venni a kínálatból a milkshake-ket, illetve a palackozott üdítőket. Egy másik éttermi lánc, a Nando 40-50 üzlete bezárására kényszerült, mert a cég nem tudott elég csirkét vásárolni. Az ugyancsak baromfiban „utazó” KFC is bejelentette, gondjai vannak a húsbeszerzés során. A KFC-nél egyéb nehézségek is támadtak, még csomagolóanyagból sem volt elegendő. A hétköznapokban, a népszerű éttermekben jelentkező gondok új megvilágításba helyezik a Brexit okozta gondokat: míg korábban sok, komolyabb hatást ki nem váltó cikk szólt a súlyosbodó sofőr- és alkalmazott hiányról, a milkshake és a csirke eltűnése kézzelfoghatóvá teszi a britek kilépése miatt keletkező nehézségeket.
A nagy láncok többsége igyekszik nem nagy dobra verni az ellátási nehézségekről szóló híreket, ám a szakértők attól tartanak, ha az óriások képtelenek szavatolni a folyamatos áruellátást, még súlyosabb gondok alakulnak ki a kicsiknél, hiszen az ő lobbierejük jóval visszafogottabb. A kisebb vállalkozások már csak azért is veszélyben vannak, mert a nagyobb tartalékokkal rendelkező óriáscégek különféle kedvezményekkel – például az újonnan jelentkező alkalmazottaknak fizetett bónuszokkal – sorra happolják el tőlük a sofőröket és egyéb munkásokat.
Mindenki veszített
A The Guardiannak nyilatkozó szakértők szerint a most tapasztalt nehézségek csak a jéghegy csúcsát jelentik, s miközben újabb hasonló gondok is várhatók, a Brexit valódi hatása jóval később, akár másfél évtized múlva válik még inkább nyilvánvalóvá. A borúlátó elemzők attól tartanak, a szigetország GDP-je hosszabb távon akár négy-öt százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyet az uniós tagság megőrzése esetén elért volna.
A tanulmányok szerint az EU-ban maradt államok is veszítenek a britek kilépésével, a legrosszabbul – a briteknél is többet veszítve – Írország járhat, amely akár hat százalékpontos visszaesésre is számíthat. Ugyancsak sokat veszíthet a brit gazdasághoz szorosan kötődő Málta, de Luxemburg és Hollandia is számíthat 1-2 százalékpontnyi növekedésiütem-elmaradásra. Magyarországon kisebb, fél százaléknál is kisebb lesz a Brexit GDP-t visszafogó tartós hatása.
81 bank, 65 biztosító és 126 vagyonkezelő cég szerepel a New Financial londoni agytröszt listáján, amelyet a Bloomberg ismertet. Ez 7400 munkahely megszűnését és 900 milliárd font elvesztését jelenti Nagy-Britanniának.
Hova mentek a cégek, a pénzügyi szakértők és a pénzek? Egyelőre nagy verseny folyik Amszterdam, Frankfurt és Párizs között. Sőt, még szóba jön Dublin is.
A New Financial szerint a nagyobb pénzügyi cégek igyekeznek egyenlően elosztani az új vállalkozásokat az EU tagállamai között. Van olyan pénzügyes cég, amely feldarabolja magát, és az egyes részlegeket más-más fővárosokba telepíti.
A londoni City egyáltalán nem véletlenül kampányolt a bennmaradás mellett, mert a szakértők megjósolták, hogy komoly veszteséget okoz majd a kilépés. Egy év telt el, és a veszteség 900 milliárd font. Veszélybe kerülhet London globális szerepe, mely eddig New York mögött a második helyre volt elég, de félő, hogy ebben közrejátszott az uniós tagság is.
Globális Britannia jelszóval kampányolt Boris Johnson miniszterelnök a kilépés mellett, de ez csak a lakosság meggyőzésére volt elég, a hidegen számító pénzügyeseknek kevésnek bizonyult. Ráadásul ez még csak a kezdet.
„Minthogy az új helyszíneken nincsenek meg a régi körülmények, ezért arra számíthatunk, hogy csepegtetve folytatódik a kitelepülési folyamat Londonból az Európai Unióba. Ahogy az EU egyre komolyabban veszi ezt az áttelepülést, és szigorítja az ellenőrzést, úgy fognak növekedni a számok, amelyek azután címlapsztorit érnek a szaklapokban” – nyilatkozta William Wright, a New Financial ügyvezető igazgatója a Bloombergnek.
A népszerű The Guardian kiadvány által nemrégiben, az Európai Bizottság nyilatkozatára hivatkozva, nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint a Brexit négyszer erősebben sújtja az Egyesült Királyság gazdaságát, mint az Európai Unióét.
Több mint egy hónappal a Brexitet követően, az Európai Bizottság bejelentette, hogy Nagy-Britannia kilépése EU-ból Boris Johnsonnal, az ország miniszterelnökével egyeztetett feltételek mellett 2022 végére az ország GDP-jének 2,25%-os csökkenését eredményezi ahhoz a szinthez képest, amire esetleg számíthatott volna az Egyesült Királyság, ha az Európai Unió tagja marad. Emellett az Unió GDP-je csupán 0,5% csökken.
Az Európai Bizottság megjegyezte, hogy a Brüsszellel decemberben aláírt kereskedelmi megállapodás valóban lehetővé tette London számára, hogy elkerülje a még jelentősebb károkat, ám a Brexitet követően jelentős akadályok jelentek meg a kereskedelmet illetően, ami elkerülhetetlenül kihat a brit gazdaságra.
„Annak ellenére, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megállapodás némileg javítja a helyzetet összehasonlítva annak hiányával, de közel sem felel meg az EU-tagság által biztosított előnyüknek a kereskedelmi kapcsolatokban” – hangsúlyozza az Európai Bizottság nyilatkozata.
Az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint a London és Brüsszel közötti kereskedelmi megállapodás hatálybalépésének pillanatától kezdve „a kereskedelmi feltételek hirtelen változása által okozta veszteség” az importadóval hasonlítható össze, amelynek mértéke az EU esetében 10,9%, az Egyesült Királyságé pedig 8,5%.
A megállapodás az EU számára harmadával, az Egyesült Királyság esetében pedig negyedével csökkentette a gazdasági veszteségeket összehasonlítva megállapodás hiánya esetében lévő mutatókhoz, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános feltételei szerinti kereskedéshez való visszatéréshez képest.
Az Európai Bizottság az EU gazdaságának fokozatos fellendülését jósolja a koronavírus járvány okozta válság után, miután megkezdődik a Covid elleni vakcináció. Az előrejelzés szerint EU gazdasága már 2021-ben az 3,7%-kal, 2022-ben pedig 3,9%-kal fog növekedni. Így a blokk gazdasága 2022-ben tér vissza a válság előtti szintre, bár egyes EU-országok fellendülése hosszabb időt vesz igénybe.
Várhatóan a gazdaság helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe Olaszországban és Spanyolországban, mivel ezek az országok nagy mértékben függenek az turizmustól, mely katasztrofális veszteségeket szenvedett a világjárvány idején.
Ezen kívül a Bank of England adatai szerint 2021-ben az Egyesült Királyság GDP-je 5%-kal, 2022-ben pedig 7,25%-kal fog növekedni. Ugyanakkor az ország gazdasága ezen időszak végére visszatér a válság előtti szintre. A The Guardian adatai szerint a brit gazdaság gyorsabban talpra áll, mint az európai annak köszönhetően, hogy az Egyesült Királyság az elsők között van a világon, akik elkezdték a koronavírus elleni vakcinációt.
A Brexit miatt bevezetett új kereskedelmi korlátozásoknak köszönhetően a kisebb brit gyártók kétharmadánál megemelték az alkatrészek és az alapanyagok költségeit a múlt hónapban, ráadásul a többség még ellátási zavarokkal is küzd – áll a South West Manufacturing Advisory Service (SWMAS) és a Manufacturing Growth Program által készített, 300 vállalkozás bevonásával készült felmérésben.
„Az áremelkedés azonnal tapasztalható volt az ellátási láncban, továbbá többen azt mondták, hogy számos nyersanyag tekintetében jelentősen nőtt az átfutási idő” – magyarázta Nick Golding, az SWMAS ügyvezető igazgatója.
A gyártók mintegy 65%-a magasabb költségekről számolt be, illetve 54%-uk azt mondta, hogy a Brexit óta nagyobb nehézségekbe ütköznek az Európai Unióba történő exportálás terén.
A brit kormány elmondása szerint ezek csak kezdeti gondok, ráadásul múlt héten közölték, hogy 20 millió fonttal tervezik támogatni a kisvállalkozásokat, hogy mielőbb igazodni tudjanak az új szabályokhoz.
A Bank of England február eleji prognózisa szerint a Brexittel kapcsolatos kereskedelmi zavarok az első negyedévben 1%-kal csökkentik majd a gazdasági teljesítményt – ez körülbelül 5 milliárd fontnak felel meg –, míg hosszú távon várhatóan 10%-kal zsugorodik a kereskedelem.
Nagy-Britannia felvételét kéri az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) elnevezésű szabadkereskedelmi szerveződésbe – közölte vasárnap a brit külkereskedelmi minisztérium.
Nagy-Britannia december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni.
A tájékoztatás szerint Liz Truss (a képen látható) külkereskedelmi miniszter hétfőn – éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után – terjeszti be hivatalosan London csatlakozási folyamodványát. A felvételi tárgyalások a tervek szerint még az idén elkezdődnek. A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama.
Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből. A maradék 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő. Nagy-Britannia kereskedelmi forgalmának értéke ezzel az országcsoporttal tavaly 111 milliárd font (45 ezer milliárd forint) volt.
A brit külkereskedelmi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint az egyezmény tagországaival folytatott brit kereskedelem 2016 óta évente átlagosan 8 százalékkal bővült. Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke ugyanakkor a brit EU-tagság utolsó évében megközelítette a 660 milliárd fontot (270 ezer milliárd forint), vagyis csaknem pontosan a hatszorosa volt a CPTPP-országokkal folytatott kereskedelem tavalyi értékének. A brit export nem egészen 10 százaléka a CPTPP-piacokra, 43 százaléka viszont az Európai Unióba irányult.
Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott. Nagy-Britannia december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni. Ez volt a feltétele annak is, hogy London kérhesse felvételét a CPTPP-csoportba. A felvételi tárgyalások sikere esetén Nagy-Britannia a csoport második legnagyobb gazdasága lenne Japán után.
Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt az Egyesült Királyság és az Európai Unió megállapodott a Brexit utáni gazdasági együttműködésről.
Boris Johnson brit miniszterelnök jó hangulatban jelentette be, hogy ezen megállapodások eredménye végül is lehetővé teszi az együttműködést december 31-e után.
A brit kabinet vezetője elmondta, a megállapodás által, amelynek keretében Nagy-Britannia kilép a vámunióból és az EU egységes piacáról, viszont megmarad a vámmentes elérhetősége az unió piacához, „hatalmas szabadkereskedelmi övezet jön létre”, amely mindkét fél számára hasznos lehet.
A december 24-i sajtókonferencián Boris Johnson kifejtette, hogy a megállapodás „egy valóban sikeres új kapcsolat alapja”, mivel a felek megegyeztek abban, hogy egy független választott bírósági eljárás keretén belül meghatározzák meg azokat a szankciókat, amelyeket akkor vetnek ki, amikor az egyik fél eltér az elfogadott normáktól, amivel megsérti a másik fél érdekeit.
„A brit törvényeket kizárólag a brit parlament fogja elfogadni, azok a brit bírák fogják értelmezni, akik Nagy-Britannia bíróságain üléseznek” – magyarázta Boris Johnson, majd hozzátette, hogy Nagy-Britannia kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és geológiailag továbbra is Európához kötődik, nem utolsó sorban annak a négy millió EU-s állampolgárnak köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek és óriási mértékben járulnak hozzá az ország létfontosságú tevékenységébe minden területen.
Elemzők szerint azonban Boris Johnson optimizmusa nincs összhangban a kormány költségvetési bizottságának becsléseivel, miszerint a Brexit középtávon körülbelül 4%-al csökkenti Nagy-Britannia GDP-jét.
A brit Halászati Szervezetek Országos Szövetségének elnöke bejelentette, hogy a halászati ipar csalódott, mivel az ország miniszterelnöke a megállapodáson belül nem biztosította a Nagy-Britannia partjainál lévő 12 mérföldes ipari vízterület ellenőrzését. Egy tengeri mérföld 1852 méter hosszú, tehát 12 tengeri mérföld – 22 kilométer és 224 méter, ami Nagy-Britanniából belvízterülete.
Ezen kívül az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás nem vonatkozik azokra a szolgáltatásokra, amelyek a brit gazdaság 80%-át teszik ki, többek között a banki szférára, amely Londont Európa pénzügyi fővárosának tekinti, amely reálisan képes versenyezni New Yorkkal. Az uniós piac elérhetősége a brit bankok, biztosítók és vagyonkezelők számára továbbra is bizonytalan – állítják pénzügyi elemzők.
Nagy-Britannia és az EU közötti megállapodásokról az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az alábbiakat nyilatkozta: „Hosszú és kanyargós út volt. Végre hátrahagyhatjuk a Brexitet, és a jövőbe tekinthetünk. Európa halad tovább”. Álláspontját Michel Barnier, az EU képviselője a tárgyalásokon, is támogatta, és kijelentette: „Ma a megkönnyebbülés napja van, némi szomorúsággal ötvözve, mivel összehasonlítjuk a korábbiakat azzal, ami majd következik”.
Az Egyesült Királyság kilépésével az EU elveszíti fő katonai és hírszerzési erejét, beleértve a teljes GDP 15%-át, valamint a világ két legnagyobb pénzügyi fővárosának egyikét, a szabad piacok „motorját”, amely Németország és Franciaország ambíciói visszaszorításának fontos tényezőjeként működött.
Az EU kollektív segítsége nélkül az Egyesült Királyság egyedül marad, és kénytelen lesz sokkal inkább az USA-ra hagyatkozni.
Az Egyesült Királyság „függetlenítette” magát az EU-tól, elméletileg kevesebb korlátozás vonatkozik rá és több lehetősége van kialakítani saját fejlődési útvonalát. Hogyan alakul majd minden, majd az idővel meglátjuk.
