Ukrajnában 81 928 egyéni vállalkozót alapítottak 2025 januárja és áprilisa között, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanekkor 119 895 vállalkozó szüntette meg tevékenységét, ami 44%-kal több, mint tavaly, számolt be az Opendatabot platform május 8-án, csütörtökön.
Idén összesen 37 967-tel több egyéni vállalkozó zárt be, mint amennyit regisztráltak. Tavaly más volt a helyzet: ugyanebben az időszakban ezzel szemben 7166-tal több egyéni vállalkozó kezdte meg tevékenységét, mint amennyi bezárt.
Az összes új vállalkozás negyede a kiskereskedelemben tevékenykedik: 20 763 vállalkozó. További 7129 egyéni vállalkozó választotta az informatikai és programozási tanácsadást. A nagykereskedelem zárja az első három helyet – 6216 új vállalkozó.
Idén a nők aktívabban indítanak vállalkozást, mint a férfiak: az új egyéni vállalkozások 61%-át nők regisztrálták. A férfiak aránya mindössze 39% volt.
Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke elmondása szerint az egyéni vállalkozók bezárásának év eleji megugrása a nem működő vállalkozások bezárásának köszönhető, amelyek számára január 1-jétől visszaállítottak az egységes társadalombiztosítási adó fizetési kötelezettségét.
„Az 1. és 2. csoportba tartozó nem működő egyéni vállalkozásokat zárták be, mivel visszaállították számukra a háború előtti társadalombiztosítási járulékfizetési szabályokat. Meghatározták a 2025-ös minimálbérből származó katonai illetéket is – ez havi 800 hrivnya, függetlenül attól, hogy működnek-e vagy sem”, magyarázta.
Ugyanakkor a parlamenti képviselő adatai szerint 2025 márciusától kezdődően a megnyitott egyéni vállalkozások száma nagyobb, mint a bezártaké.
Május első hetében regisztrálták idén a legtöbb egyéni vállalkozás megnyitását: 7014-et.
Mióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, arról szólnak a hírek, hogy az európai országok drasztikusan emelik hadászati kiadásaikat, amiből profitálnak a hadiipari cégek. Ebben a környezetben ment csődbe egy német hadiipari vállalat, írja a Bild.
Az Urban Industries nevű német vállalat már több mint négy évtizede létezik, a családi vállalkozást 1981-ben alapították fémmegmunkáló műhelyként, és 2004-ben lépett be a védelmi iparba. Az alkalmazottak száma nemrégiben megduplázódott, milliókat fektettek be új gépekbe és az észak-rajna-vesztfáliai fő telephely korszerűsítésébe, valamint egy teljesen új hollandiai gyártóüzembe.
A vállalat páncélacéllemezeket dolgoz fel, és a védelmi ipar beszállítója, egy olyan ágazatnak, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója óta válságállónak tartanak. A vállalat 80 alkalmazottja nagyszilárdságú acélt dolgoz fel, amelyet aztán többek között fegyvertornyok, robbanásvédelmi padlólemezek és katonai járművázak gyártásához használnak fel.
Első ránézésre ebben a szektorban nem nagyon lehet melléfogni, a német vállalat azonban mégis csődbe ment.
A német hadsereg százmilliárd eurós speciális programjából remélt megrendelések eddig elmaradtak.
A bürokrácia valóban nagyon lassan működik. Mindenki kapacitásokért kiált, most ezek már megvannak, de a megrendelések beérkezése késik – mondta Felix Urban vezérigazgató.
Az ideiglenes csődgondnok Mike Westkamp a Bildnek azt mondta, hogy a cég beruházása megelőzte a korát, ráadásul legutóbb egy nagy megrendelő is elmulasztott kifizetni egy számlát.
Westkamp optimista a befektetők keresésével és a cég átszervezésével kapcsolatban. Már vannak érdeklődők.
Véleményünk szerint a védelmi ipar gazdasági helyzetével összefüggésben nagyon jó kilátások vannak az átszervezésre. Az üzleti tevékenység jelenleg teljes mértékben folytatódik, és a német munkavállalók áprilistól júniusig fizetésképtelenségi támogatást kaptak.
A világ harmadik legnagyobb autóipari beszállítójánál is több ezer embert kell kirúgni. A Continental ráadásul szerdán bejelentette, hogy eredeti költségcsökkentési tervükben elszámolták magukat, és a leépítési hullámnak még nagyobbnak kell lennie a vállalat túlélése érdekében.
A német Continental autóalkatrész-beszállító vállalat szerdán közölte, hogy a korábban bejelentett leépítéseit még több száz alkalmazottra kell kiterjesztenie, miközben az egész szektor a kereslet visszaesését és a magas energiaárakat nyögi.
A most bejelentett leépítések elsősorban németországi telephelyeket érintenének, és még a vállalat székhelyén, Hannoverben is lehetnek elbocsátások.
A csoport ezzel több mint hétezer munkahelyet szüntetne meg világszerte, egy évek óta tervezett szerkezetátalakítás keretein belül.
A vállalat szóvivője a Reutersnek elmondta, hogy az érintett dolgozóknak fel fognak ajánlani korengedményes nyugdíjazási csomagokat és egy esetleges áthelyezést a régió más gyártóihoz.
Az egyik legjobban érintett üzemükben, a németországi Wetzlarban azonban az elbocsátandó 360 alkalmazottnak – az eredeti 430-ból – nem ajánlanak fel ilyen csomagokat.
A Continental is összeroskad a német autóipari problémák súlya alatt
A vállalat a világ harmadik legnagyobb autóipari beszállítója és negyedik legnagyobb gumiabroncsgyártója, és fékrendszerekre, járműelektronikára, járműbiztonságra, hajtásláncra, futóműalkatrészekre, tachográfokra és egyéb alkatrészekre specializálódott az autó- és közlekedési ipar számára.
A német óriás azonban a szektor többi nagyvállalatához hasonlóan nem tud versenyképes maradni az európai piacon, ahol a magas energiaárak és az alacsony kereslet mellett külföldi riválisok tömegével is meg kellene birkóznia
[type] => post
[excerpt] => A világ harmadik legnagyobb autóipari beszállítójánál is több ezer embert kell kirúgni. A Continental ráadásul szerdán bejelentette, hogy eredeti költségcsökkentési tervükben elszámolták magukat, és a leépítési hullámnak még nagyobbnak kell lennie...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737663780
[modified] => 1737588439
)
[title] => Krach fenyegeti a német autóipart: még több embert bocsátana el a Continental
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56636&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56636
[uk] => 56667
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56637
[image] => Array
(
[id] => 56637
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental.jpg
[original_lng] => 110701
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/continental.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1737711974:2
[_thumbnail_id] => 56637
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4059
[_oembed_3e080ee613dfa8f6b13d5432e6bb54a5] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Sötét jövőt jósol a német gazdaságnak a Bundesbank: a szövetségi jegybank legfrissebb prognózisa szerint akár egy évtizedig is eltarthat Németország gazdasági hanyatlása – írja a Die Welt.
A jegybank közgazdászai több forgatókönyvet is beazonosítottak, amelyek meghatározhatják Európa legnagyobb gazdaságának jövőjét. Még a legkedvezőbb feltételek mellett is csak vérszegény növekedést jósolnak 2027-ig.
Ha azonban Donald Trump leendő amerikai elnök végrehajtja bejelentett vámemeléseit, akkor a német gazdaságot ezután szinte végtelen recesszió fenyegeti.
Mindez kifejezetten rossz hír lenne a magyar gazdaságnak, amely ezer szálon kötődik Németországhoz, és láthatóan megszenvedi a külső piacok gyengélkedését. A hazai ipari termelés hónapok óta lejtmenetben van, és ebben a jövőben sem várható érdemi változás, ugyanis a december is katasztrofális volt a német ipar számára.
A termelés sokkal gyorsabban esett, mint az elmúlt két hónapban, és az új megrendelések minden eddiginél nagyobbat zuhantak idén – mondta Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza. Ezt a beszerzésimenedzser-index adataiból vezeti le, amelyet a bank az S&P hitelminősítővel együtt rendszeresen számol. Általában a cégek beszerzési osztályai észlelik elsőként a vásárlói magatartás változását, így az ottani hangulat jó iránymutató a gazdaság számára.
A teljes gazdaság értéke decemberben enyhén, 47,2-ről 47,8 pontra emelkedett. Az 50 alatti érték azonban recessziót jelez. Ez az enyhe emelkedés csak azért következett be, mert a szolgáltatási szektor mutatója 49,3-ről 51 pontra emelkedett. Az iparban viszont ismét visszaesett a helyzet, 43-ról 42,5 pontra – így a gazdaságnak ez a szektora továbbra is mély recesszióban van, sőt egyre rosszabb.
Egymás után második évben is recesszióban lehet Németország
A német gazdaság tehát valószínűleg ismét mínuszban zárja az egész 2024-es évet. A Bundesbank most arra számít, hogy a bruttó hazai termék 0,2 százalékkal csökken. Ez lenne a recesszió második éve egymás után, miután 2023-ban már 0,3 százalékkal csökkent a gazdasági kibocsátás.
Ez csak egyszer fordult elő 1948 óta, 2002–2003-ban, amikor Németországot Európa beteg emberének tartották.
Ekkor azonban a következő évben ismét viszonylag erőteljes, 1,2 százalékos emelkedés következett be. Ez ezúttal nem várható.
A Bundesbank a következő évre csak 0,2 százalékos növekedést prognosztizál, 2026-ban ez az arány 0,8 százalékra, 2027-ben pedig 0,9 százalékra emelkedik – de még ezek is meglehetősen alacsony értékek.
A vámok tovább gyengíthetik Németországot
Ez az előrejelzés azonban nem számol azzal a veszéllyel amit a vámok jelentenek. Donald Trump új amerikai elnöki hivatalba lépésével jelentős változások fenyegetnek, amelyek különösen a német gazdaságot érinthetik. A régi-új elnök ugyanis bejelentette, hogy 60 százalékos vámot vet ki az USA-ba irányuló kínai importra, az összes többire pedig 10 százalékos vámot.
A Bundesbank most szimulációk segítségével megvizsgálta, hogy ez mit jelent a német gazdasági teljesítményre nézve. Azt feltételezi, hogy a vámokat a bejelentetteknek megfelelően két éven belül emelik, és a többi ország megfelelő ellenvámokkal válaszol. Figyelembe vették a Trump által ígért adókedvezményeket, az USA-ban élő és dolgozó bevándorlók nagyarányú kitoloncolását, valamint az intézkedések miatti összességében magasabb szintű makrogazdasági bizonytalanságot.
A Bundesbank modelljében a Trump által bejelentett intézkedések végrehajtása azt jelentené, hogy a német gazdaság 2025-ben és 2026-ban is stagnál, 2027-ben pedig csak 0,4 százalékkal nő.
Egy másik modellben a recesszió 2025-ben még súlyosabbá válik a gazdasági kibocsátás 0,4 százalékos visszaesésével. Ezt követően 2026-ban 0,2 százalékos, 2027-ben pedig 0,8 százalékos növekedéssel lassan ismét felfelé venné az irányt.
Mindenesetre a 2019 óta stagnáló német gazdasági teljesítmény mindkét esetben aligha lenne magasabb 2027-ben, mint most. Németország ezután csaknem egy évtizedes stagnálásra tekinthet vissza, még akkor is, ha közben fel-le fordulnak a dolgok. Ilyen száraz időszak még nem volt az ország modern gazdaságtörténetében. Évekig tartó leállás és recesszió – ijesztő és mégis meglehetősen reális jövőkép.
Miután csődbe vitte a Northvoltot, lemondott a cég vezérigazgatója, Peter Carlsson, mivel a svéd akkumulátorgyártó a csődeljárás alatt szerkezetátalakításba kezd, ami szerinte más típusú vezetőt igényel – írja a Bloomberg.
Egyheti pénze maradt az európai akkumulátorgyártónak
Carlsson egyszersmind a Northvolt társalapítója is, a 2016-os gründolás óta vezette az elektromosjármű-gyártókat ellátó céget. Több milliárd dollárnyi tőkét és nem mellesleg adósságot szedett össze, hogy a svéd társaság piacvezető legyen az európai akkumulátorgyártásban.
A terv azonban füstbe ment, csütörtökön a Northvolt csődvédelmet kért az Egyesült Államokban, miután a menedzsment mentő finanszírozás biztosítására tett kétségbeesett próbálkozása kudarcba fulladt. A tönk szélére sodródott akkumulátorgyártónak mindössze egyheti működésre elegendő készpénz maradt a számláin.
Az 54 éves Carlsson szerint itt az ideje, hogy új vezetők lépjenek a helyébe. A vállalat közleménye szerint azonban továbbra is igazgatósági tag és vezető tanácsadó marad.
Carlsson vezetése mellett a Northvolt a pénzt nem sajnálva, gyorsan terjeszkedett, hogy megteremtse a szükséges méretarányt a kínai és koreai szektortársakkal való versenyzéshez. A cég központi üzemét a svédországi Skellefteában, az északi sarkkör közelében építette fel, és telephelyeket hozott létre Németországban, az Egyesült Államokban, sőt Kanadában is.
Az egykor 20 milliárd dollárra értékelt – tőzsdei bevezetésre szánt – vállalat mintegy 10 milliárd dollárnyi hitel- és tőkefinanszírozást kapott. Ősszel azonban a Northvolt gyors lefolyású likviditási válságba került, mivel nem sikerült felpörgetnie a termelést. Az elektromos járművek iránti kereslet növekedésének lassulása miatt ugyanis kevesebb akkumulátort rendeltek az autógyártók.
A Northvolt gyorsan visszavett a tempóból, és tárgyalásokat kezdett a tulajdonosokkal, hitelezőkkel, valamint az ügyfelekkel is egy mentőcsomagról. A vállalat legnagyobb befektetője, a Volkswagen azonban – amely a csoportjához tartozó Scania tehergépkocsi-gyártón keresztül egyben a legfőbb vásárlója is – közölte Carlssonnal, hogy nem tud további tőkét biztosítani.
Csütörtöki bejelentésében a vállalat elismerte, hogy készpénzállománya körülbelül 30 millió dollárra csökkent – ami egyheti működésre elegendő –, míg az adóssága meghaladta az 5,8 milliárd dollárt.
Az akkumulátorevangélista Carlsson
A Northvolt előtt Carlsson négy évig szorosan együtt dolgozott Elon Muskkal is a Tesla ellátási láncának vezetőjeként.
Médiaszereplése az elmúlt évben ugrott meg, amikor rengeteget cikkeztek a vállalat pénzügyi nehézségeiről. A vállalat nemrégiben leváltotta svédországi vezető üzemének a főnökét, és elhalasztotta az ottani bővítést is, csődbe juttatva a munkát elvállaló vállalkozást.
„Valószínűleg korábban kellett volna meghúznom a vészféket a bővítéseknél, hogy a vállalat alaptevékenysége kerüljön veszélybe” – mondta önkritikusan Carlsson.
[type] => post
[excerpt] => Miután csődbe vitte a Northvoltot, lemondott a cég vezérigazgatója, Peter Carlsson, mivel a svéd akkumulátorgyártó a csődeljárás alatt szerkezetátalakításba kezd, ami szerinte más típusú vezetőt igényel – írja a Bloomberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732383720
[modified] => 1732311904
)
[title] => Csődbe vitte a Northvoltot, lemondott a cég vezérigazgatója
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54917&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54917
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54918
[image] => Array
(
[id] => 54918
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[original_lng] => 66214
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/peter-carlsson.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1732304704:12
[_thumbnail_id] => 54918
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2401
[_oembed_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] =>
[_oembed_time_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] => 1732304707
[_oembed_3e080ee613dfa8f6b13d5432e6bb54a5] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Gyija segítségével az ukrán állampolgárok garantált kártérítést kaphatnak a csődbe ment bankokban elhelyezett betétekért.
A hírt a Digitális Átalakulási Minisztérium honlapján közölték. Az információk szerint 1,4 millió számláról van, amelyeken 3,2 milliárd hrivnya volt. Ahhoz, hogy visszaigényeljék az odaveszett összeget, el sem kell hagyniuk otthonukat, elég hozzá néhány gombnyomás.
A kérelmek feldolgozása a benyújtást követő három nap folyamán zajlik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Már 2021 év végén is a fejük felett lebegett a csődveszély, most azonban ténylegesen becsődölt a kínai óriásvállalat.
A CNN jelentése szerint a kínai Evergrande Group, mely egykor az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztője volt, csütörtökön csődöt jelentett New Yorkban. Mint ismert, a vállalat egy nagy összegű hitelt vett fel és 2021-ben nem teljesítette adósságát, ami hatalmas ingatlanválságot váltott ki a kínai gazdaságban, melynek hatásait még ma is érezni.
Az Evergrande csődvédelmet kért, ami lehetővé teszi az amerikai csődbíróság számára, hogy beavatkozzon, ha egy fizetésképtelenségi ügy egy másik országot érint. A vonatkozó 15. cikkely szerinti csődvédelem célja, hogy elősegítse az együttműködést az amerikai bíróságok, az adósok és a határokon átnyúló csődeljárásokban érintett más országok bíróságai között.
A kínai ingatlanszektort sokáig a világ második legnagyobb gazdaságának fontos növekedési motorjának tekintették, hiszen az ország GDP-jének mintegy 30 százalékát tette ki. Amikor pedig 2021-ben kiderült az óriásvállalat fizetésképtelensége, az az egész kínai ingatlanpiacot sokkolta, ráadásul hatalmas kárt okozott a lakástulajoknak és Kína pénzügyi rendszerének is.
Az Evergrande összeomlása óta több más nagy kínai ingatlanfejlesztő, köztük a Kasia, a Fantasia és a Shimao Group sem fizette vissza adósságát. Legutóbb pedig egy másik kínai ingatlanóriás, a Country Garden figyelmeztetett arra, hogy „különböző adósságkezelési intézkedések elfogadását fontolgatja”.
Az Evergrande összeomlása azért is jelentős, mert honlapja szerint több mint 1300 ingatlanprojektje van több mint 280 városban, ráadásul a vállalatnak számos, nem ingatlanokkal foglalkozó üzletága is van, köztük egy elektromos jármű üzletág, egy egészségügyi üzletág és egy vidámpark üzletág. Az ingatlancég adósságterhe tavaly év végére elérte a 2,437 billió jüant: ez nagyjából Kína teljes bruttó hazai termékének 2 százaléka.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Argentína válságos IMF-tárgyalások előtt áll, ketyeg az időzített adósságbomba. A pénzügyi szervezet ellen tüntetnek a fővárosban. Sokak szerint a válság ugyanis a valutaalappal kötött korábbi megállapodásoknak köszönhető.
Válságtanácskozásra készül Argentína és a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a tét az a 44 milliárd dolláros „program”, melyben tavaly állapodtak meg Buenos Airesszel. A dél-amerikai ország, mely sorozatos fizetésképtelensége miatt évek óta inflációval és valutaválsággal küzd, 2018-ban egy 57 milliárd dolláros hitelszerződést kötött az IMF-fel, ám a hitelfeltételek teljesítése kudarcot vallott – jelenti a Reuters.
Beütött az IMF és az aszály
Ekkor állapodtak meg az új, 44 milliárd dolláros programban. A jelenlegi tárgyalások célja, hogy elkerüljék a többmilliárdos adósságfizetési kötelezettség nem teljesítését.
Mivel azonban a nettó devizatartalékok a becslések szerint negatív tartományban vannak, és a jelentős aszály miatt megcsappant a kulcsfontosságú szója- és kukoricatermelésből származó bevétel is, fennáll annak a veszélye, hogy Argentína ismét képtelen lesz törleszteni adósságát. Buenos Aires csak ebben a hónapban 2,7 milliárd dollárral tartozik a valutaalapnak.
Sergio Massa gazdasági minisztert már a hét folyamán Washingtonba várják, hogy egyeztessenek az IMF-kifizetések felgyorsításáról és a megállapodáshoz kapcsolódó gazdasági célok enyhítéséről, miközben a befektetők és a kereskedők figyelik az eseményeket.
Valutaalap-recept: megszorítások, éhező milliók
A lakosságra nehezedő nyomás egyre aggasztóbb, az infláció elérte a 114 százalékot, ami természetesen elértékteleníti a fizetéseket és jelentősen rontja a vásárlóerőt. Zuhanásban a lakossági tartalékok is: minden negyedik argentin szegénységben él.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Reuters hozzáteszi: sokan vannak, akik a kialakult helyzetért az IMF-hez kötődő megszorításokat okolják. A brit hírügynökség jelzi, hogy korábban is tapasztalható volt ez a nézet.
Egyre nő az elégedetlenség az országban. A tömeg az elmúlt napokban a Buenos Aires-i elnöki palota előtt kezdett összegyűlni. „Meg kell változtatnunk ezt a gazdaságpolitikát, szakítanunk kell az IMF-től való függőséggel” – nyilatkozta Hugo Godoy szakszervezeti vezető, aki pénteken Buenos Airesben a kormány gazdaságkezelése és a megszorítások elleni tüntetésen vonult fel.
„Az argentinok 43 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és 4,5 millióan – ami a lakosság 10 százaléka – éheznek” – tette hozzá Hugo Godoy.
A kormány abban reménykedik, hogy előrehozhatja az IMF idei évre tervezett, több mint 10 milliárd dolláros folyósítását.
A valutaalap viszont cserébe súlyos megszorító intézkedéseket követel, míg a kormányzat ezekbe nem szívesen egyezik bele. Októberben parlamenti választások lesznek, és a megszorítások bevezetése esetén a kabinetnek a választási vereséggel kell szembenéznie.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Elon Musk, aki október vége óta a Twitter többségi részvényese és vezérigazgatója, arra figyelmeztet, hogy a cég csődbe mehet.
Az 51 éves amerikai milliárdos a tömeges elbocsátás után megmaradt Twitter-alkalmazottaknak írt levelében a bevételek jelentős növelését sürgette: anélkül “jó esély van arra, hogy a Twitter nem éli túl a közelgő gazdasági visszaesést.”
A cég eddig erősen függött a reklámpénzektől, most pedig a fizetős szolgáltatásokra akar jobban koncentrálni. A Twitter azt tervezi, hogy havi 8 dolláros díj ellenében a felhasználók ellenőrizhetik majd fiókjaik hitelességét.
A San Franciscó-i székhelyű cég 7500 alkalmazottjának mintegy felét elbocsátották a múlt héten. Musk a lépést a nagy veszteségekkel indokolta, amelyek szerinte naponta több mint négymillió dollárt tesznek ki. Szigorodtak a munkakörülmények is. Az alkalmazottaknak megszünt a home office – néhány kivételtől eltekintve -, és mostantól heti 40 órát kell munkahelyükön tartózkodniuk.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítő szerint csődben van Ukrajna, miután a héten az ország hitelezői 20 milliárd dollárnyi kötvény kapcsán állapodtak meg a törlesztések kétéves befagyasztásáról, ami Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint 6 milliárd dollárt spórol az országnak – számolt be a szervezetek pénteki döntéséről a Reuters.
Az S&P az ukrán adósbesorolást a korábbi CC/C-ről SD/SD-re, s ugyanúgy a Fitch osztályzata C-ről RD-re romlott a hitelek restrukturálása miatt.
Az S&P nem csupán a devizaadósság kapcsán rontotta az ukrán kilátásokat, de az ország saját valutájában is.
Az orosz invázióból adódó makroökonómiai és fiskális nyomás miatt ez az osztályzat CCC+/C-re változott a korábbi B-/B-ről.
Ennek kapcsán Volodimir Zelenszkij gazdasági főtanácsadója, Oleh Usztenko pénteken arról beszélt a Reutersnek, hogy egy ötmilliárd dolláros IMF-kölcsön segíthetne az ország további hitelezőit megnyugtatni és további kölcsönökre sarkallni. Mint elmondta, egy nagyjából 18 hónapos IMF-csomag horgonyként szolgálhatna egy nagyobb 15-20 milliárd dolláros hitelhez, amely segíthetné, hogy Ukrajna átvészelje az orosz invázió okozta válságot.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
