Július 1-jétől Ukrajna adórendszere visszatér a háború előtti időszaknak megfelelő működéséhez. Újra bevezetik az adóellenőrzéseket és a bírságokat – jelentette ki Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának elnöke a telemaraton adásában.
Amint azt a Nép Szolgája frakció parlamenti képviselője megjegyezte, „átlagosan 80 milliárd hrivnya adóilletéket regisztrálunk havonta, ugyanakkor 130 milliárd hrivnyát költünk a háborúra”.
„Azaz a többit kölcsönökből és kötvényekből pótoljuk. Partnereink nem adnak pénzt biztonságra és védelemre, ez az a pénz, amit az országon belül kell előteremteni” – mondta.
Hetmancev elmondta, kifejezetten javasolják a tavaly tavasszal bevezetett 2 százalékos forgalmi adó eltörlését, amely az általános adórendszer alternatívája.
„Úgy gondoljuk, hogy betöltötte a szerepét, és egyetértünk az IMF-fel, hogy július 1-jétől el kell törölni” – mondta az elnöki frakció képviselője.
Elmondása szerint ezen túlmenően újra bevezetik az ellenőrzéseket azokon a területeken, ahol nincsenek harcok, illetve az adókötelezettségek elmulasztásáért újra szankciókat szabnak ki azokon a területeken, ahol nem zajlanak harci cselekmények.
„Pontosan ezekkel az intézkedésekkel kerül az adórendszer abba az állapotba, amelyben békeidőben volt, a háború aktív szakasza kezdete előtt” – mondta Hetmancev.
Októberhez képest Ukrajna államadóssága 4,34 milliárd dollárral, 107,46 milliárd dollárra nőtt novemberben – közölte Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője Telegram csatornáján kedden.
Az illetékes beszámolója szerint november végén Ukrajna államadóssága 3929,7 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 107,46 milliárd dollár volt. Novemberben a hrivnyában kifejezett államadósság 158,7 milliárd hrivnyával, devizában pedig 4,34 milliárd dollárral nőtt.
A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság novemberi növekedését elsősorban a költségvetési hiány finanszírozását szolgáló külső hitelek okozták. Danilo Hetmancev szerint Ukrajna egyebek között 2,5 milliárd eurós kedvezményes, hosszú lejáratú uniós hitelhez jutott novemberben.
Az illetékes rámutatott arra, hogy Ukrajna államadóssága november végén a GDP 83,1 százaléka volt az október végi 79,7 százalék után. A múlt év végén ez az arány jóval alacsonyabb, a GDP 48,9 százaléka volt.
Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev. Mint kiderült, a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam bocsátaná a hitelező bankok rendelkezésére.
A parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke kifejtette, hogy a finanszírozás forrásának meghatározása még folyamatban van: az állami költségvetés mellett nemzetközi partnerek bevonására is szükség lehet. „A dokumentumban szerepel ugyan a bankok számára megítélendő kompenzáció, ám a képviselők semmilyen konkrétumot, így a kártérítés idejét és módját sem fűzték a szöveghez” – fejtette ki Olena Korobkova, az Ukrán Bankok Független Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ennek megfelelően még nem lehet objektív értékelést adni a javaslatról.
A törvényjavaslat hatálya alá tartozó ingatlanok mennyiségét is nehéz felmérni, mivel nem egyértelmű az anyagi kár megállapításának mechanizmusa. Emellett a bankok arról sem kaptak tájékoztatást, mennyi zálogfedezetű ingóság lehet a harcok dúlta területeken és mennyi semmisült meg. Ez pontosan csak a háború végén állapítható majd meg.
„Tekintettel a jelzálog- és az autóhitelek viszonylag kis hányadára, a veszteség nem lesz katasztrofális, így nem érdemes a bankrendszer stabilitását fenyegető veszélyről beszélni” – vélekedett Korobkova. Hozzátette, a bankok kompenzációjának elmulasztása nem roppantaná meg ugyan a rendszert, ám teljesen megölheti a jelzálogpiacot. Az ukrán bankok a 2008-as gazdasági válság után tizenkét évig szinte alig adtak ki jelzáloghitelt. Amennyiben az állam az adósságok elengedése közben nem lesz kellően körültekintő, úgy ismét hosszú évekre elfelejthetjük az utóbbi időben hatékonyan működő megfizethető lakáshiteleket, érvelt az ukrajnai pénzintézeteket egyesítő tömörülés vezetője.
Olena Korobkova emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a bankok csaknem 9 milliárd hrivnya értékű jelzáloghitelt bocsátottak ki, ami 2,4-szeresével haladta meg a 2020-as adatot. Jelenleg a bankok befagyasztották a magánszemélyek jelzáloghitelezését, valamint az építőipari cégek finanszírozását. A piac számára további negatív tényező a jövedelmek csökkenése és a lakosság elmenekülése az országból.
A belső menekültek korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt vásárlás helyett inkább lakást bérelnek. Hiába jelentették be egyes kijevi fejlesztők az építési munkálatok újraindítását, a kockázatok miatt mára gyakorlatilag az összes fővárosi építkezés befagyott. Összességében elmondható, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el a jelzáloghitelek kibocsátásával foglalkozó pénzintézetek. Ez végleg eltántoríthatja a bankok azon szándékát és képességét, hogy a társadalom és gazdaság által igényelt mennyiségben biztosítsanak jelzáloghiteleket.
Bár Ukrajnában 10-ről 25 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, ám a bankok továbbra is csak 5-8 százalék körüli kamatot fizetnek a betétek után. A kormánynak havi 5-6 milliárd dollárra lenne szüksége a háborús kiadások fedezésére, ám eddig csupán 7 milliárd dollár külföldi segítséghez jutott. A különbözet fedezése végett egyetlen nap leforgása alatt 70 milliárd hrivnyát (mintegy 2 milliárd dollárt) nyomtatott a jegybank, a háború kitörése óta pedig mintegy 6 milliárd dollárnyi, valós fedezet nélküli hrivnya jött ki a pénzverdéből.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Ukrajnának legalább 30-40 évre lesz szüksége a lengyel átlagbérek eléréséhez, ha Lengyelország megáll a fejlődésben – jelentette ki hétfőn Danilo Hetmancev, az adó- és vámpolitikai parlamenti bizottság népszolga képviselője egy televíziós interjúban, adta hírül az Ukrinform állami hírügynökség.
A bizottsági elnök rácáfolt Denisz Smihal miniszterelnök két nappal korábbi szakértői előrejelzésére, miszerint az ukránok már 2030-ban lengyel és szlovák szintű fizetéseket vihetnek haza. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna jelenleg Európa legszegényebb országa, ezért szerinte Ukrajnának „Örményország és Fehéroroszország utolérésén” kellene gondolkodnia.
Hetmancev az ukránok lengyelekével egyenlő bérével kapcsolatban kifejtette, nem tudja, milyen számításokat végzett a miniszterelnök, de „ha összevetjük az egy főre eső ukrán GDP-t a lengyellel, akkor kiszámíthatjuk, hogy Ukrajnának Lengyelország utoléréséhez legalább 30-40 évre lesz szüksége, ha Lengyelország egy helyben fog topogni.”
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5