Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) becslése szerint a bankokon kívüli készpénz mennyisége 2024 júniusában 1,3 milliárd dollárra nőtt a 2023. júniusi 0,8 milliárd dollárral szemben – számolt be az rbc.ua hírportál az NBU 2024. júniusi fizetési mérlegáttekintésére hivatkozva.
Az NBU közlése szerint 2024 január–júniusában a bankokon kívüli készpénz mennyiségének növekedését 7,9 milliárd dollárra, 2023 megfelelő időszakában pedig 6,1 milliárd dollárra becsülik. A jegybank nem közölt becslést a lakosság és a vállalkozások kezében lévő készpénz teljes mennyiségéről, de az előzetes becslések szerint ez az összeg meghaladhatja a 120 milliárd dollárt.
Így a készpénz továbbra is az ukránok fő megtakarítási formája, és jelentősen meghaladja a készpénzes hrivnyamennyiséget – 800 milliárd hrivnyát (kevesebb, mint 20 milliárd dollár).
A bankok által Ukrajnába behozott készpénz devizamennyisége 2024 júniusában 1,331 milliárd dollár volt. A júniusi volumen az év eleje óta a maximumot érte el, bár jelentősen elmaradt a januáritól (1,864 milliárd dollár).
A lakosság 972 millió dollárt vásárolt a bankokban júniusban, ami 6,1%-kal kevesebb, mint májusban. Az év eleje óta az ukránok 5,238 milliárd dollárt vásároltak. A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41 hrivnya körül ingadozott.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
[type] => post
[excerpt] => India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697889720
[modified] => 1697858657
)
[title] => Beintett India Oroszországnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42812&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42812
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 42813
[image] => Array
(
[id] => 42813
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[original_lng] => 123962
[original_w] => 800
[original_h] => 601
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-768x577.webp
[width] => 768
[height] => 577
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1697847858:12
[_thumbnail_id] => 42813
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3830
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A bankokon kívüli készpénz valuta teljes összege Ukrajnában 116 milliárd dollár, mely összeg állampolgári és vállalkozói megtakarítás – számolt be Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tanácsának tagja a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilisin azt írta: „A háztartások és a vállalkozások pénzeszközeik nagy részét valutában tartják.” A tájékoztatása szerint ez az összeg a 2023. szeptember 1-jei állapotoknak megfelelően 136 milliárd dollárt tett ki készpénzben, valutabankbetétekben és devizakötvényekben.
Ahogy a nemzeti banki tanácsos megjegyezte, a háború alatt 4 százalékponttal nőtt a valutaeszközök aránya a vállalkozások és a lakosság teljes pénzügyi vagyonában. (2022. január 1-től 65 %-ról 2023. szeptember 1-re 69 %-ra). „A valutaeszközök több mint 85 %-a készpénz valuta (116 milliárd dollár)” – mutatott rá a bankszakember, hozzátéve, hogy „ez bankokon kívüli valuta”.
A háztartások és vállalkozások pénzeszközeinek szerkezetében a hrivnya pénzeszközök 31 %-ot tesznek ki, ebből a készpénz hrivnya 31 %, a háztartások lekötött betétei 11 %, az üzleti lekötött betétek 11 %, a folyószámlák 42 % – vázolta Bohdan Danilisin.
Augusztus 21-től tovább gyengült a hrivnya. Miért változott a trend, és mi lesz ősszel, a dollár árfolyamával?
A dollár ára növekedésének okai Ukrajnában
Olekszij Druhov, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem menedzsment tanszékének professzora úgy véli, hogy a dollár drágulásának fő oka a hadseregnek nyújtandó pótlékok kifizetésének visszaállítása, a gabonafolyosó blokkolása, a hadműveletek elhúzódása és spekulatív bevételszerzési kísérletek – számolt be Facebook-oldalán, közölte az Espresso.
A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hrivnya hirtelen összeomlására nincs ok. Hiszen makrogazdasági szempontból a helyzet stabil. A bankközi helyzet kiszámítható, a nemzetközi pénzügyi segítség időben érkezik. Olekszij Druhov megjegyezte, hogy most trendváltással van dolgunk, mert ha korábban olcsóbb volt a dollár, most fokozatosan drágulásnak indult.
Eközben a Nemzeti Bank lemond a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva. A hrivnya dollárhoz viszonyított 18 hónapos fix árfolyama után a Nemzeti Bank a rugalmas árfolyamra készül áttérni.
A Nemzeti Bank biztosított arról, hogy az átmenet első szakaszában aktívan jelen lesznek a devizapiacon, hogy megvédjék azt az erős árfolyam-ingadozásoktól, és kompenzálják a piaci devizahiányt.
Szakértők becslése szerint a rugalmas árfolyamra való áttérés után, amely alatt a jegybank figyelemmel kíséri és szükség esetén módosítja a devizapiaci helyzetet, az árfolyamnak nem kellene jelentősen változnia.
A dollár erősödik a világpiacon
Az amerikai gazdaság pozitív makrogazdasági adatainak hátterében a dollár erősödik a világpiacon egy, hat másik világvalutából álló kosárhoz képest. Ez többek között a japán jen és a kínai jüan gyengülésére vonatkozik. Utóbbi a gazdasági növekedés lassulása miatt veszít pozícióiból, írta a Reuters.
A rubel összeomlása
Oroszországban hirtelen összeomlott a rubel, emiatt az elnök rendkívüli ülést tartott. A Bloomberg szerint Oroszországban jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak a valutakontroll megerősítésének kérdésére. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának irányadó kamatának hirtelen 12%-ra való emelkedése nem mentette meg a helyzetet a rubel összeomlása kapcsán. A 24 Finance beszámolója szerint az orosz rubel az év eleje óta körülbelül 25%-ot veszített és a világ három leggyengébb devizája közé tartozik a fejlődő piacokon. Az okok között többek között Prigozsin zendülési kísérletét említik, amely után jelentősen felgyorsult a rubel leértékelődése. Ráadásul erőteljes nyomást gyakorolnak a rubelre szankciókorlátozások, a gáz- és olajexport volumenének csökkenése (és ezáltal a devizabevételek csökkenése), valamint a tőkekiáramlás az országból.
A The Economist írása szerint az Oroszországi Föderációnak vagy az áruimportot, vagy a katonai kiadásokat kell csökkentenie. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a civil gazdaság sínyli meg, mert az infláció miatt csökken az átlag orosz állampolgárok vásárlóereje.
Az Oroszországi Föderáció még az összes monetáris eszköz és a kiegészítő alapból származó forrás felhasználásával sem lesz képes radikálisan megváltoztatni a helyzetet és elkerülni a jelentős veszteségeket a gazdaság számára.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
A héja Fed által megerősített dollár számos országot hoz nehéz helyzetbe. Elsősorban afrikai országok kerültek nagy bajba, ahol folyamatosan nő az adósság.
Az amerikai dollár a Fed egyre agresszívebb kamatemeléseinek hatására sokat erősödött az idei évben, amit többek között a forint és az euró is megszenvedett, de nem az európai kontinens fizetőeszközei teljesítettek a leggyengébben a zöldhasúval szemben, az energiaválság ellenére sem.
A dollár erősödését segítette a befektetők menekülése a biztonságosnak tartott amerikai devizába, de relatíve jól teljesítettek a nagy energiavagyonnal rendelkező és a számottevő kamatemelést végrehajtó országok pénzei is. Mások azonban kevésbé voltak szerencsések.
A Johns Hopkins Egyetem közgazdászprofesszora, Steve Hanke rendszeresen közzéteszi az év legrosszabbul teljesítő devizáinak a listáját, és ezek között most előkelő helyre került a ghánai cedi, amelyből az év elején még nagyjából hat elég volt egy dollár megvásárlására, mára azonban már több mint 14 cedi kell hozzá.
Az éves szinten értékéből mintegy 60 százalékot vesztő ghánai deviza problémáit többek között a megélhetési költségek emelkedése és a fenntarthatatlan adósság okozta, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon – írja a CNBC.
A devizát aztán újabb csapás érte, amikor a jegybank elhalasztott egy devizaaukciót, miközben az elnök lemondását követelő tüntetések rázták meg az ország fővárosát, Accrát.
A cedinél is rosszabbul szerepelt idén a kubai peso, a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz, és az értékének több mint háromnegyedét elvesztő zimbabwei dollár, amely a legnagyobbat esett az idén. Mind a két országban elszabadult az infláció is.
Zimbabwéban az utolsó hivatalos adat szerint októberben 268 százalékra ugrott a drágulás éves szinten, ám Hanke szerint ez is alulbecsli a valóságot, szerinte 417 százalékos az infláció. Kuba is hasonló problémákkal küzd, ráadásul itt a különbség még szembeszökőbb a hivatalos adatok és Hanke számításai között: a hivatalos 37 százalékkal szemben Hanke modellje szerint 166 százalékos a valóságos adat.
A múlt héten az egyiptomi font is nagyot zuhant, és felkerült a leggyengébb devizák listájára, miután az ország adósbesorolásával kapcsolatban a Fitch Ratings a kilátásokat negatívra változtatta, miközben az ország deviztatartalékai a márciusi 35 milliárd dollárról októberre 32 milliárd dollár alá apadtak.
A Fitch felhívta a figyelmet az ország jövőre lejáró hatmilliárd dollár értékű adósságára, amelyet 2024-ben újabb kilencmilliárd dolláros tétel követ.
A leggyengébben teljesítő devizák között megtalálható még a Srí Lanka-i rúpia, a venezuelai bolívar, a Sierra Leone-i leone, a mianmari kjap, a laoszi kip és az ukrán hrivnya is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt tervezi, hogy 1,4 milliárd dollár támogatást ad Ukrajnának – közölte kedden késő este az IMF ügyvezető igazgatója.
Krisztalina Georgieva azt mondta, hogy kedden elküldték a javaslatot jóváhagyásra az igazgatótanácsnak az 1,4 milliárd dollárról, amit már akár szerdán jóvá is hagynak. A támogatásnak az a célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.
Georgieva arról is beszélt, hogy szerinte az ukrajnai háborúnak és az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak „mellékhatásai” és „hosszú távú következményei lesznek”. Ez elsősorban az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos országokat, valamint a nyersanyagárakat érinti.
Georgieva azt is elmondta, hogy még nincs pontos becslésük arról, hogy mennyivel eshet az orosz gazdaság, de nagyon valószínűnek tűnik a recesszió.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A kínai kormány más ázsiai országokkal együttműködve megerősítenék a helyi fizetőeszközök használatát a régiós kereskedelemben és befektetésekben. Ezzel pedig közvetett módon az amerikai dollár szerepét is visszaszorítanák.
A kínai központi bank kormányzója, Yi Gang a terv kapcsán jelezte, a feltörekvő piacoknak meg kell erősíteniük az ellenálló képességüket. Ebben pedig kulcsszerepet játszik a régiós együttműködés.
Azzal pedig, hogy az ázsiai országok körében a helyi fizetőeszközök kerülnek előtérbe a kereskedelemben és a befektetésekben, a cél az lenne, hogy megerősítsék a gazdaságokat a külső sokkokkal szemben – írja az RT.com.
Yi kiemelte, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országai közti bilaterális devizaswap-ügyletek mértéke már elérte a 380 milliárd dolláros szintet.
A háttérben viszont fontos tényező, hogy az ázsiai országok ezzel folytatnák a dollárkitettségük leépítését. Vagyis a térség gazdaságai azt próbálják bebiztosítani, hogy csökkenjenek a külső sokkhatások következményei. Ennek pedig most különösen nagy jelentősége van, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ütemes kamatemelésre, illetve általános monetáris szigorításra készül.
Az ázsiai országok tehát igyekeznek bebiztosítani a stabilitásukat és az ellenálló képességüket egy olyan időszakban is, amikor az „olcsó” dollár már nem lesz elérhető az elmúlt évekhez hasonló mértékben.
Arra kérte Kuba a turistákat, hogy ne dollárt vigyenek magukkal a karibi szigetre, mivel az amerikai valutát az országban már nem fogadják el, figyelmeztetett a központi bank alelnöke, Francisco Mayobre Lence.
A kubai kormány bejelentette, hogy az ország bankjai ideiglenesen leállítják a dollárban történő készpénzbetétek elfogadását. A drasztikus lépés hátterében azok a szigorú amerikai szankciók állnak, amelyek korlátozzák Kubát a zöldhasú valuta külföldön történő felhasználásában. Még Donald Trump volt amerikai elnök szigorított az intézkedéseken, amelynek következményeként mintegy húsz bank állította le a szigetországi tranzakcióit.
„Kuba számára egyre nehezebb megtalálni azokat a nemzetközi banki vagy pénzügyi intézményeket, amelyek hajlandók fogadni, átváltani vagy feldolgozni az amerikai valutát készpénzben” – áll a kubai központi bank közleményében.
A döntés ugyanakkor nem befolyásolja a más valutákban történő átutalással vagy betétekkel végzett műveleteket, és az amerikai turisták számára lehetővé teszi a bankkártyás fizetést is, mint alternatíva.
Az intézkedés június 21-én lép hatályba, és érvényességi időtartama függ az amerikai szankciók feloldásától. Joe Biden amerikai elnök a kampánya során ugyan ígéretet tett Trump néhány, Kubát érintő intézkedésének visszavonására, azonban úgy tűnik, hogy a Biden-kormány külpolitikai prioritásaiba egyelőre nem tartozik bele a kubai kérdések rendezése.
