A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
A héja Fed által megerősített dollár számos országot hoz nehéz helyzetbe. Elsősorban afrikai országok kerültek nagy bajba, ahol folyamatosan nő az adósság.
Az amerikai dollár a Fed egyre agresszívebb kamatemeléseinek hatására sokat erősödött az idei évben, amit többek között a forint és az euró is megszenvedett, de nem az európai kontinens fizetőeszközei teljesítettek a leggyengébben a zöldhasúval szemben, az energiaválság ellenére sem.
A dollár erősödését segítette a befektetők menekülése a biztonságosnak tartott amerikai devizába, de relatíve jól teljesítettek a nagy energiavagyonnal rendelkező és a számottevő kamatemelést végrehajtó országok pénzei is. Mások azonban kevésbé voltak szerencsések.
A Johns Hopkins Egyetem közgazdászprofesszora, Steve Hanke rendszeresen közzéteszi az év legrosszabbul teljesítő devizáinak a listáját, és ezek között most előkelő helyre került a ghánai cedi, amelyből az év elején még nagyjából hat elég volt egy dollár megvásárlására, mára azonban már több mint 14 cedi kell hozzá.
Az éves szinten értékéből mintegy 60 százalékot vesztő ghánai deviza problémáit többek között a megélhetési költségek emelkedése és a fenntarthatatlan adósság okozta, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon – írja a CNBC.
A devizát aztán újabb csapás érte, amikor a jegybank elhalasztott egy devizaaukciót, miközben az elnök lemondását követelő tüntetések rázták meg az ország fővárosát, Accrát.
A cedinél is rosszabbul szerepelt idén a kubai peso, a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz, és az értékének több mint háromnegyedét elvesztő zimbabwei dollár, amely a legnagyobbat esett az idén. Mind a két országban elszabadult az infláció is.
Zimbabwéban az utolsó hivatalos adat szerint októberben 268 százalékra ugrott a drágulás éves szinten, ám Hanke szerint ez is alulbecsli a valóságot, szerinte 417 százalékos az infláció. Kuba is hasonló problémákkal küzd, ráadásul itt a különbség még szembeszökőbb a hivatalos adatok és Hanke számításai között: a hivatalos 37 százalékkal szemben Hanke modellje szerint 166 százalékos a valóságos adat.
A múlt héten az egyiptomi font is nagyot zuhant, és felkerült a leggyengébb devizák listájára, miután az ország adósbesorolásával kapcsolatban a Fitch Ratings a kilátásokat negatívra változtatta, miközben az ország deviztatartalékai a márciusi 35 milliárd dollárról októberre 32 milliárd dollár alá apadtak.
A Fitch felhívta a figyelmet az ország jövőre lejáró hatmilliárd dollár értékű adósságára, amelyet 2024-ben újabb kilencmilliárd dolláros tétel követ.
A leggyengébben teljesítő devizák között megtalálható még a Srí Lanka-i rúpia, a venezuelai bolívar, a Sierra Leone-i leone, a mianmari kjap, a laoszi kip és az ukrán hrivnya is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt tervezi, hogy 1,4 milliárd dollár támogatást ad Ukrajnának – közölte kedden késő este az IMF ügyvezető igazgatója.
Krisztalina Georgieva azt mondta, hogy kedden elküldték a javaslatot jóváhagyásra az igazgatótanácsnak az 1,4 milliárd dollárról, amit már akár szerdán jóvá is hagynak. A támogatásnak az a célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.
Georgieva arról is beszélt, hogy szerinte az ukrajnai háborúnak és az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak „mellékhatásai” és „hosszú távú következményei lesznek”. Ez elsősorban az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos országokat, valamint a nyersanyagárakat érinti.
Georgieva azt is elmondta, hogy még nincs pontos becslésük arról, hogy mennyivel eshet az orosz gazdaság, de nagyon valószínűnek tűnik a recesszió.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A kínai kormány más ázsiai országokkal együttműködve megerősítenék a helyi fizetőeszközök használatát a régiós kereskedelemben és befektetésekben. Ezzel pedig közvetett módon az amerikai dollár szerepét is visszaszorítanák.
A kínai központi bank kormányzója, Yi Gang a terv kapcsán jelezte, a feltörekvő piacoknak meg kell erősíteniük az ellenálló képességüket. Ebben pedig kulcsszerepet játszik a régiós együttműködés.
Azzal pedig, hogy az ázsiai országok körében a helyi fizetőeszközök kerülnek előtérbe a kereskedelemben és a befektetésekben, a cél az lenne, hogy megerősítsék a gazdaságokat a külső sokkokkal szemben – írja az RT.com.
Yi kiemelte, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országai közti bilaterális devizaswap-ügyletek mértéke már elérte a 380 milliárd dolláros szintet.
A háttérben viszont fontos tényező, hogy az ázsiai országok ezzel folytatnák a dollárkitettségük leépítését. Vagyis a térség gazdaságai azt próbálják bebiztosítani, hogy csökkenjenek a külső sokkhatások következményei. Ennek pedig most különösen nagy jelentősége van, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ütemes kamatemelésre, illetve általános monetáris szigorításra készül.
Az ázsiai országok tehát igyekeznek bebiztosítani a stabilitásukat és az ellenálló képességüket egy olyan időszakban is, amikor az „olcsó” dollár már nem lesz elérhető az elmúlt évekhez hasonló mértékben.
Arra kérte Kuba a turistákat, hogy ne dollárt vigyenek magukkal a karibi szigetre, mivel az amerikai valutát az országban már nem fogadják el, figyelmeztetett a központi bank alelnöke, Francisco Mayobre Lence.
A kubai kormány bejelentette, hogy az ország bankjai ideiglenesen leállítják a dollárban történő készpénzbetétek elfogadását. A drasztikus lépés hátterében azok a szigorú amerikai szankciók állnak, amelyek korlátozzák Kubát a zöldhasú valuta külföldön történő felhasználásában. Még Donald Trump volt amerikai elnök szigorított az intézkedéseken, amelynek következményeként mintegy húsz bank állította le a szigetországi tranzakcióit.
„Kuba számára egyre nehezebb megtalálni azokat a nemzetközi banki vagy pénzügyi intézményeket, amelyek hajlandók fogadni, átváltani vagy feldolgozni az amerikai valutát készpénzben” – áll a kubai központi bank közleményében.
A döntés ugyanakkor nem befolyásolja a más valutákban történő átutalással vagy betétekkel végzett műveleteket, és az amerikai turisták számára lehetővé teszi a bankkártyás fizetést is, mint alternatíva.
Az intézkedés június 21-én lép hatályba, és érvényességi időtartama függ az amerikai szankciók feloldásától. Joe Biden amerikai elnök a kampánya során ugyan ígéretet tett Trump néhány, Kubát érintő intézkedésének visszavonására, azonban úgy tűnik, hogy a Biden-kormány külpolitikai prioritásaiba egyelőre nem tartozik bele a kubai kérdések rendezése.
Köztiszteletben álló emberek vállalkozásaik révén 22,4 milliárd dollárt vittek ki Ukrajnából, ebből 5 milliárdot Ciprusra, 4 milliárdot Hollandiába, 3 milliárdot Nagy-Britanniába, 2 milliárdot Németországba – közölte hétfőn Olekszij Ljubcsenko, az Állami Adószolgálat vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.
A vezető tisztségviselő elmondta, hogy nemrég konferenciát tartottak a BEPS-terv (Base erosion and profit shifting) végrehajtásáról, amelyre meg voltak invitálva azon országok – Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Ciprus, Svájc, Ausztria, USA – megfelelő szerveinek munkatársai, ahová a köztiszteletben álló ukránok a legtöbb pénzt kivitték. Három év alatt több mint 22 milliárd dollárt vittek ki – tette hozzá. Megjegyezte: ez a téma figyelmet érdemel, annál is inkább, mert az ellenőrzött éves műveletek 90 milliárd dollárt tesznek ki.
Az Állami Adószolgálat adatai szerint 10 milliárd dollár a kivitt 22,4 milliárdból osztalék. Összességében a 22,4 milliárd dollár után 0,63 milliárdot fizettek be 2,8 %-os általános adókulcs mellett.
Ljubcsenko hangsúlyozta: „az álláspontom az, hogy olyan feltételeket kell létrehozni, amelyek mellett Ukrajna némi lélegzethez jut a tisztességtelen játéktól.”
Shimal azt tanácsolta az ukránoknak, hogy gondoskodjanak öregkorukról – továbbra is fizessék a járulékokat a nyugdíjalapba.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az országban rendelkezésre álló pénzforrások figyelembevételével, az ukránoknak saját maguknak kell biztosítaniuk a nyugdíjukat.
Tőzsde létrehozása vállalkozások és magánszemélyek számára az ukrán kormány prioritása. Ezt szeptember 5-én, szombaton jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök egy fórumon.
„Létre kell hoznunk a tőzsdét az ukrán vállalkozások és magánszemélyek számára, mert ez egy erőforrás, amelyet kívülről keresünk, és a dollár milliárdok pedig itt rejlenek Ukrajnában. Ezért ez egy prioritás, foglalkozni fogunk vele” – mondta Smihal.
Megjegyezte azt is, hogy az országban rendelkezésre álló pénzforrásokat beszámítva, az ukránoknak saját maguknak kell biztosítaniuk nyugdíjukat.
„Reálisan értékelve Ukrajna demográfiai fejlődésének előrejelzését, értem, hogy ebben a teremben jelenlévők többsége számára a hatályban lévő nyugdíjrendszer nem biztosítja a nyugdíjat, még ezer hrivnyát sem tud biztosítani. Kötelesek vagyunk megtakarításokra váltani” – mondta.
Korábban Smihal elmondta, hogy Ukrajna gazdasága fellendülőben van, az emberek visszatérnek munkahelyeikre, ami lehetővé teszi az átlagfizetés emelését a közeljövőben.