A kormány maximum 24%-ban korlátozta a búzaliszt-, tej-, pékáru-, tojás-, csirkehús- és olajtermelők földgázellátásának felárát, számolt be az UNN a kormány 1435. számú határozatára hivatkozva.
A kormányrendelet értelmében a karantén idejére (maximum 2022. április 30-ig) a saját kitermelésű földgáz árához számított pótdíj mértéke (a bérleti díjak nélkül) maximum 24% lehet az élelmiszergyártók számára, többek között búzalisztet, tejtermékeket, pékárut, tojást, csirkehúst és étkezési olajat.
A saját kitermelésű földgáz kereskedelmi felára ezen társaságok számára nem haladhatja meg az 1%-ot.
2020 októberétől 2021 októberéig minden állati eredetű termék drágult Ukrajnában. A hírt az Állami Statisztikai Szolgálat közölte.
2021 októberében a szalonna kilogrammja átlagosan 90,24 hrivnyába került (19,8%-kal drágább, mint 2020 októberében), a marhahús 175,51 hrivnyába kilogrammonként (22,5%-kal drágább), a sertéshús 124,58 hrivnyába kilogrammonként (4,6%-kal drágább), a csirke filé 117,47 hrivnyába kilogrammonként (30,5%-kal drágább), az első osztályú főtt kolbász 115,56 hrivnyába kilogrammonként (12,7% -kal drágább), a tojás 30,30 hrivnyába/10 darab (36,5%-kal drágább), a fagyasztott hal pedig 86,25 hrivnyába kilogrammonként (7,4%-kal drágább).
A legfeljebb 2,6%-os zsírtartalmú pasztőrözött tej az adott időszakban 9,7%-kal drágult (27,63 hrivnya/kg-ig); a lágy, zsíros sajtok 11,1%-kal; a 15% zsírtartalmú tejföl 16,5%-kal; a vaj – 12,6% -kal lett drágább.
A szakértők kijelentették, az élelmiszerárak nagyban függnek az energiaáraktól.
Ukrajnában novemberben megváltozik egyes termék ára: egyes termékek drágulnak, bizonyosak olcsóbbak lesznek.
Az előrejelzéseket Szvitlana Litvin, az Ukrán Agrárgazdasági Klub elemzője az Obozrevatelnek adott kommentárjában ismertette.
Élelmiszerek drágulása novemberben
Az olaj áráról beszélve, amely az utóbbi időben jelentősen megdrágult, a szakember kifejtette, hogy novemberben nem lesz olcsóbb.
„Az olaj világpiaci ára továbbra is emelkedik, és ez a tendencia nem hagyja, hogy az ukrán piacon is csökkenjenek az árak. Ezért novemberben további, igaz jelentéktelen, 2-3%-os áremelkedésre kell számítanunk: novemberben a napraforgóolaj literenként 68-69 hrivnyába fog kerülni” – jósolja a szakértő.
A hús ára is emelkedni fog – elsősorban a csirke és a marhahús. Ennek oka – a termelés csökkentése. A 10-15%-os áremelésben szerepet játszhat az 5600-as számú törvényjavaslat elfogadása is, amely a hazai baromfihús adóterhének növelését írja elő.
Hasonló előrejelzésnek adott hangot Oleh Pendzin, a Gazdasági Vitaklub tagja. Elmondása szerint a csirkehús és a tojás nagyobb mértékben drágulhat az év végére, mint a sertés- és marhahús. Szvitlana Litvin előrejelzése szerint a tojás 5%-kal drágul novemberben – tíz darab átlagára 37 hrivnya lesz.
Litvin elmondása a zöldség ára is emelkedni fog, mivel hamarosan üvegházakból szállítják vagy importálják. Az áremelkedés novemberben 5-10%, az év végére még nagyobb mértékű lesz. „A jó termés ellenére nagyon függünk az élelmiszerek világpiaci áraitól. Ezért az év végére a zöldségek 20-30%-kal lehetnek drágábbak. Ezek hagyományos szezonális áringadozások” – kommentálta Pendzin.
Mely termékek lesznek olcsóbbak
Ezek közé sorolta Litvin a cukrot, amelynek termelése már a répa betakarítását követően megkezdődött. Ez csökkentette a kiskereskedelmi árakat. „Az elmúlt két hétben a cukor ára a kiskereskedelmi láncok boltjaiban 6%-kal csökkent, és jelenleg átlagosan 25,30 UAH/kg. 2021 novemberében az ár várhatóan tovább csökken, 23-24 UAH/kg-ra” – mondta.
Olcsóbb lesz az alma is. Az elmúlt két hétben 12%-ot esett az ára, ami november végéig tart, azt követően drágulhatnak, magyarázta Litvin. Most az alma átlagára 9,5 hrivnya/ kilogramm.
Szakértők kifejtették, hogy az áremelkedést a magasabb energiaárak váltották ki, beleértve a gázt is. Ha tovább emelkednek az energiaárak, az elkerülhetetlenül hatással lesz a termékek árcímkéire is.
Ukrajnában drágább lesz a kenyér, viszont romlik a minősége. 2022-ben az meg kell elégednünk az alacsony minőségű, de drágább péktermékekkel, amelyek már nem lesznek olyan ízletesek és illatosak, mint korábban, közölte a Pékek Országos Szövetségének képviselője az Ukrajna 24 tévécsatorna adásában.
Szakértők szerint a kenyér drágulása annak tudható be, hogy a világpiaci árak emelkedése miatt az ukrán gazdák fejvesztve igyekeztek külföldön értékesíteni a gabonát. Emiatt túl kevés búza maradt itthon, emiatt a pékeknek nincs elegendő alapanyaguk. A pékek más országok gazdáitól vásárolnak gabonát, ami hatással lesz a péktermékek árára. Emellett a malmok kénytelenek lesznek második és harmadik osztályú takarmánygabonákat használni. Mindezen tényezők miatt a kenyér 20-30%-kal drágulhat, annak ellenére, hogy minősége nagy mértékben romlani fog. Jurij Dudcsenko, a Pékek Országos Szövetségének elnöke szerint a kenyér nemcsak drágul, hanem jó ízét is elveszti.
„Az országban 3,5 millió tonna másod- és harmadosztályú búza van. A liszt gyenge minőségű lesz, vagyis nem lehet olyan illatos és ízletes pékárut előállítani, mindemellett még drágább is lesz”, jelentette ki Dudcsenko.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Óriási összegekkel támogatták tavaly a világ legbefolyásosabb befektetői a laboratóriumban előállított, sejtalapú húselőállítást. A hústermesztés és az új ágazatot megalapozó sejtmezőgazdaság egyelőre nem alkalmas az ipari előállításra, de 2021 áttörést hozhat. A termesztett hús a következő években már jelentős piacot szerezhet, és a világ legnagyobb élelmiszer-óriásai is gyors térhódításra számítanak.
A fogyasztók többségének egyelőre ismeretlen, vagy etikai okokból leginkább elutasított agrárinnovációnak számít a termesztett hús. A fogalommal ugyanakkor érdemes megbarátkozni. A befektetői aktivitás és a globális nagyvállalatok érdeklődése ugyanis azt jelzi, Néhány év múlva már jelentős szeletet hasíthat ki a sejtalapú húselőállítás a hagyományos húspiacból, az etikai aggályokat pedig sokaknál a fenntarthatósági előnyök írhatják felül.
Az eljárás lényege, hogy az élő állatból vett sejteket laboratóriumi környezetben, a célnak megfelelő táptalajon, úgynevezett bioreaktor segítségével szaporítják. Az eljárással létrehozott hús tulajdonságai így megegyeznek a hagyományos módon előállított húséval, de nem kell hozzá levágni az állatot.
A termesztett hús iránti érdeklődés azért is óriási, mert az eljárással jelentősen csökkenthető a mezőgazdaság, elsősorban az állattartás károsanyag-kibocsátása és a talajterhelés, de leginkább óriási üzlet. A hagyományos hússal azonos ízű és állagú hús termesztése ráadásul megkíméli az állatok életét, ezért népszerűsége a fiatalabb generációk körében már most kimutatható.
A termesztett hús globális elterjedésére még várni kell, ugyanakkor az már biztos, hogy óriási piaca lesz az innovációnak. A tavalyi év mérföldkőnek számít: az első laboratóriumi hús Szingapúrban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyt, így már a lakosság is hozzájuthat a termesztett csirkefalatokhoz.
Várhatóan idén tovább nő az új iparágban a tőkebefektetés, ráadásul óriási lökést adhat a termesztett hús globális piacfoglalásához a kormányok egyre nagyobb érdeklődése.
Az Egyesült Államok szövetségi kormánya vagy Izrael várhatóan jelentős összegű állami támogatással száll be a laboratóriumi húságazatba a nyílt hozzáférésű fejlesztések előmozdítása érdekében.
Arra még sokat kell várni, hogy a termesztett hús is megjelenjen a boltokban a hagyományos húsfélék mellett, ugyanakkor a prémium termékek között várhatóan már egyre nagyobb mennyiségben fordulhat elő.
A befektetett összeg, a várható profit, a piaci részesedésért folytatott verseny, valamint az innovációs lehetőségek miatt ugyanakkor biztosra vehető, hogy az egyelőre alig nyolcvanszereplős globális piacon mindenki a lehető leggyorsabban, és minél olcsóbban engedélyeztetni szeretné a termesztetthús-készítményeit.
Tavaly mintegy 366 millió dollárt fektetett a magánszféra a termesztett hússal kapcsolatos tudományos munkába – derül ki a Good Food Institute alternatív húspiaci szereplőket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetének adataiból. Ez több mint négyszerese a 2019-ben befektetett összegnek.
Ma már nem a laboratóriumi húselőállítás jelenti a tudományos áttörést, hanem a tenyészidő csökkentése és az előállítási költségek jelentős visszaszorítása.
A vállalkozások jelentős része startup, vagyis a magánszektor befektetői nélkül nem tudnák folytatni a munkát. A befektetők várakozásai szerint a termesztett hús globális húspiaci részesedése már 2040-re elérheti a 35 százalékot. A mellette szóló érvek között az állatjóléti szempontokat és a nullához közeli kibocsátást említik, valamint a sejtmezőgazdaság gyors fejlődésének köszönhetően az élő állathoz képest sokkal egészségesebb húst ígérnek.
Az ellenérvek között az etikai szempontok a leghangsúlyosabbak, vagyis az, hogy az emberek többsége egyelőre irtózik az állatmentes hústermesztés gondolatától. Piaci szempontból aggályos, hogy az innovatív húsipart az állattartók létszámához képest elenyésző szereplő tarthatja kézben, működésük pedig a világ leggazdagabbjaitól válhat függővé. A hagyományos állattartás ellen folytatott kampány pedig sok gazdálkodót tehet tönkre vagy ösztönözhet a tevékenysége feladására.
A sejtmezőgazdaság fejlődésének köszönhetően már szinte minden állat húsa elkészíthető a biológiai táptalaj megfelelő összeállításával, ráadásul kiküszöbölhetők a nemkívánatos részek és a rákkeltő anyagok is.
A Gourmey francia startup a napokban jelentette be, hogy 2022 végéig piacra szeretné dobni a termesztett libamájat. A magyar piac szempontjából is fontos bejelentés azért is érdekes, mert a libamáj kilogrammonkénti fogyasztói ára több tízezer forintnak megfelelő összeg, a prémium termék laboratóriumi előállítása így már most kifizetődő lehet. Ezzel szemben a laboratóriumi csirkehús előállítási költsége a fogyasztói ár akár tízszeresére is rúghat. A termesztett libamáj tehát már most megtérülhet, ráadásul a vegyes megítélésű libatömés is elkerülhető.
Komoly mérföldkőnek számít, hogy a Nestlé, vagyis a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata pár nappal ezelőtti bejelentése: a jövőben együttműködik a vezető kutatókkal annak érdekében, hogy mielőbb lehetővé váljon az alternatív hús nagyüzemi előállítása. Ez tehát azt jelzi, hogy a globális élelmiszeripari vállalatok is versenybe szálltak az elsőbbségért termesztett húspiac meghódításában.
Az idén várhatóan tovább nő a tőkebefektetés, emellett a bontakozó iparág szereplőinek összefogása és a lehetséges állami szerepvállalások, közös kutatóbázisok tovább gyorsítják a termesztett hús piachódítását.
Európában Hollandiában, Németországban és Svájcban működnek laboratóriumi hústermesztő vállalkozások. Élő állat levágása nélkül már termeszthető marhahús, csirkehús, sertés, kenguru, liba, kacsa, bárány, ló és különböző halfajok.
2021 tavaszán az infláció miatt várhatóan megemelkedik a gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök és hús ára. A hírt Volodimir Lapa, az Ukrán Agrárgazdasági Klub stratégiai fejlesztési tanácsadója közölte az Obozrevatelnek adott interjújában.
A tej ára december-januárban tetőzik majd, míg a tojás már árán már jelentősen módosítottak, viszont az áremelkedés lehetősége a továbbiakban egyelőre korlátozott.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Több mint 340 tonna fagyasztott pepperonis Hot Pockets-et kellett visszahívnia a Nestlé Prepared Foods vállalatnak, mivel fent áll a veszélye, hogy üveg- és kemény műanyagdarabokat tartalmazhatnak – jelentette az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Élelmiszer Biztonsági és Ellenőrző Szolgálata.
A Nestlé több száz tonna Hot Pockets terméket csak azután hívott vissza, miután négy különböző fogyasztói panaszt kapott arról, hogy a fagyasztott élelmiszer „idegen anyagokat” tartalmaz. A vállalat a pénteki sajtóközleményében közölte, hogy a húsos mirelit ételeket nem szabad fogyasztani, mivel fulladást, illetve a belső szervek sérüléseit is okozhatja.
Az amerikai Élelmiszer Biztonsági és Ellenőrző Szolgálat közzé tette, hogy jelenleg egy fogyasztó számolt csak be kisebb szájüregi sérülésről, amit a termék okozott. Hozzátette, hogy más sérülésről vagy megbetegedésről nem érkezett hír.
A Nestlé a kellemetlen eset után a következőt nyilatkozta:
A Nestlé USA és a Hot Pockets termékek minősége, biztonsága és integritása továbbra is az első számú prioritásunk. Őszintén elnézést kérünk minden esetleges kellemetlenségért mind a fogyasztóktól, mind a lakossági ügyfelektől.
A visszahívás körülbelül 340 tonna Hot Pockets-et érint, amelyeket dobozonként tizenkettesével tárolnak, és rajtuk 2022 február lejárati dátum szerepel. Az idegen anyagokkal szennyezett termékeket november 13. és 16. között gyártották le terítették a kereskedelemben országszerte az USA-ban.
Tesla Cybertruck has been recalled for the eighth time. Again, this is not one of those software recalls that can easily be fixed with a firmware update. According to a new notice by the U.S. National Highway Traffic Safety Administration, Tesla is recalling all Model Year 2024… pic.twitter.com/p3QGaaagY3
Ukrajnában hatályba lépett a termékek, az egyéni védőeszközök, a fertőtlenítőszerek és a gyógyszerek árainak ellenőrzése. Egyesek szerint ez nem lesz hatékony, de az élelmiszer- és gyógyszertár hálózat tulajdonosai megértik a folyamat szükségességét.
A kereskedelemben engedélyezett az
áremelés, de előzetesen értesíteni kell az Állami Élelmezési és
Fogyasztóvédelmi Szolgálatot (a honlapján keresztül). Jelentős, 15%-ot
meghaladó áremelés esetén, 30 nappal előtte kell bejelenteni.
Az állam az Állami Élelmezési és
Fogyasztóvédelmi Szolgálat közreműködésével gyűjti be az információt az ország
egész területéről, és ami a legfontosabb: a kiskereskedő–beszállító–importőr–gyártó
láncsorral való kapcsolatfelvétel révén megtudhatja ennek az áremelésnek az
okát. Ha az áremelkedés gazdaságilag indokolt, például a búza világpiaci ára
10%-kal nőtt, akkor a liszt költségének 10–11%-kal való emelése gazdasági
szempontból indokolt. Ha viszont csak nagyobb profit a cél, az Állami
Élelmezési és Fogyasztóügyi Szolgálat továbbítja a tanulmány anyagait a
monopóliumellenes bizottságnak, amely pénzbírságot szab ki a szabálysértőnek.
2014 óta, amikor az állam több, a
fogyasztókkal foglalkozó állami szervet felszámolt, monopóliumellenes
bizottsághoz intézett bejelentéseket termékek költségének növekedésével
kapcsolatban főként a Kiskereskedők Szövetsége nyújtotta be. De nem tudtunk országos
elemzést elvégezni. A monopóliumellenes bizottságnak viszont nem volt meg a
kellő mennyiségű szakképzett alkalmazottja, aki ezt rövid idő alatt meg tudta
volna tenni. Most ezt az Állami Élelmezési és Fogyasztóügyi Szolgálat fogja
elvégezni, azaz információkat gyűjt, feldolgozza és következtetéseket von le. A
kis boltok nem fogják bejelenteni az áremelkedést, de nem ők az általános
áremelkedés úgymond okozói. Az árakat elsősorban a kereskedelmi és
gyógyszertári láncok emelték, akik a piacot kézben tartják, és a kisvállalkozások
felzárkóztak az „idősebb testvérek” által diktált feltételekhez. Ami a piacot
illeti, 2014 óta az üzletek elveszítették népszerűségüket, mert már nem tudtak
kedvező árakat kínálni és a vevő inkább a piacon vásárolt. Ha viszont kiderül,
hogy a piacok árat emeltek és a boltokban még két hétig a terméket a régi áron
forgalmazzák, akkor a vevő a boltba megy. Az árszabályozást, valamint annak
ellenőrzését a világjárvány idején vezették be, amit a legjobb esetben is 2021-ben
törlik el teljesen az országban. Addig kiderülhet, hogy mennyire működik a
francia ellenőrzési modell Ukrajnában, és ez vagy a következő kormány eltörli vagy akár ki is bővítheti.
Minden megvalósítható, ha megvannak a megfelelő
lehetőségek és van hozzá politikai akarat. Ma mindez megvan, ezért kezd el a
rendszer működni.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
A kormány szerdai ülésén 10, a társadalom számára alapvető élelmiszernek számító termékre vezetett be árszabályozást a karantén idejére. Erről az Interfax-Ukrajina hírügynökség számolt be a tulajdonában lévő kormányhatározatra hivatkozva.
A rendelet az alábbi termékeket tartalmazza:
hajdina kása (grecska), cukor, legmagasabb
minőségű búzaliszt, ukrán gyártású tésztaféleségek, zacskós 2,5% pasztőrözött
tej, félbarna kenyér, C1 kategóriájú tojás, csirke fartő, szénsavmentes
ásványvíz, 72,5% vaj. A kabinet mindemellett 20 személyi védőeszköz, gyógyszerek
és több mint 10 fajta fertőtlenítőszer árszabályozását vezette be. Az
chlorohexidine, etanol, povidone-jód, kézi alkoholos fertőtlenítőszer költségnövekedését
be kell jelenteni. A védőeszközök közül a névjegyzékben szerepelnek az
eldobható orvosi sapka, az orvosi maszk, a steril és nem steril orvosi kesztyű,
az eldobható cipővédő, kötöző géz stb.
Kezdetben a bejelentendő gyógyszerek listáján hét gyógyszert szerepelt, azonban egy napon belül az egészségügyi minisztériumnak véglegesítenie kell a listát, figyelembe véve a Covid-19 kezelési jegyzőkönyvében szereplő gyógyszerek névjegyzékét.
A kabinet döntésének hatálybalépése után
30 nappal az áremelés előtt kell bejelenteni, ha az legalább 15%-kal nő, 15
nappal ha 10-15%-kal, három nappal azelőtt, ha 5-10%-kal nő a termék ára. Nyilatkozat
szükséges egyes termékek kiskereskedelmi árának emelése esetén is. Az áremelési
szándékkal kapcsolatos információkat elektronikusan minősített elektronikus
aláírással kell beküldeni az Állami Fogyasztóvédelmi Szolgálat hivatalos
honlapjára.
A határozat 10 nappal a nyilvánosságra
hozatalát követően lép hatályba, és a karantén végéig marad érvényben.
Egyes szupermarketek meghozták a döntést, miszerint csökkentenek az élelmiszerek árán. A hírt Olekszij Hmeljnickij, Ukrajna monopóliumellenes bizottsága Kijev megyei kirendeltségének vezetője jelentette be.
Elmondása szerint a következő kereskedelmi hálózatok
egyeztek bele az árcsökkentésbe: NOVUS, Auchan, METRO Cash & Carry Ukraine,
Sziljpo, BILLA, ATB-Market, VARUS, EKO-Market, Velika Kisenya és Velmart.
„Már megkaptuk a válaszleveleket. Az ügyfelek maguk ellenőrizhetik az információt a felsorolt üzletláncokban” – közölte Hmeljnickij.
Olcsóbbak lettek az élelmiszerek a nemzetközi kereskedelemben a COVID-19 világjárvány okozta keresletcsökkenés és az olajár-zuhanás miatt. Közrejátszott ebben az egészségügyi helyzet miatt hozott korlátozó intézkedések esetleges negatív gazdasági hatásától való félelem is, írja Origóhoz eljuttatott helyzetértékelésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO.
Februárhoz képest 4,3 százalékkal csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi.
„Az árcsökkenés mögött főleg keresleti, nem pedig kínálati faktorok vannak, amikhez hozzájönnek még a rosszabbodó gazdasági kilátások,” – mondta Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza.
A cukor ára például óriásit 19,1 százalékot zuhant az előző hónaphoz képest. Az okok között találjuk az otthoni étkezés gyakoribbá válását a számos országban bevezetett korlátozó intézkedések miatt és a bioetanol-gyártók lanyhuló érdeklődését az alacsony nyersolajár miatt.
A növényi olajok árindexe 12 százalékkal zsugorodott egy hónap alatt a pálmaolaj árának esésétől, ami összefüggésben van az olcsóbb nyersolaj-árral és a járvány esetleges hatásaival a növényi olajok globális piacára. A szója- és repceolaj szintén követték ezt a trended.
„Az olajárak közel megfeleződtek az elmúlt hónapban, negatív spirált indítva el a bioüzemanyagok piacán, ami erősen befolyásolja a cukor és a növényi olajok iránti keresletet” – mondja a FAO elemzője, Peter Thoenes.
A tejtermékek árindexe 3 százalékot csökkent a zsíros és sovány tejpor iránti alacsonyabb globális kereslet és a tejtermék-ellátási lánc zavarának következményeként.
Utóbbi a COVID-19 járvány terjedését megállítani hivatott intézkedések számlájára írható.
A húsfélék ára 0,6 százalékot csökkent a birka- és marhahús nemzetközi kereskedelmének logisztikai akadozása miatt. Egyre nagyobb az igény a sertéshús iránt, bár a feldolgozóüzemek működését a dolgozókra vonatkozó korlátozások nehezítik.
Közel 2 százalékkal lettek olcsóbbak a gabonafélék, megközelítve a 2019 márciusi szintet.
A búza ára csökkent a nemzetközi piacokon a hatalmas készletek és a kedvező kilátások miatt. A megnövekedett észak-afrikai importkereslet és az Oroszország által bevezetett kisebb exportkorlátozások nem érvényesítették hatásukat. A kukorica ára szintén csökkent a készletbőség és a bioüzemanyag szektor mérsékelt kereslete miatt.
A búzára vonatkozó 2020-as termésbecslés 763 millió tonna maradt. Mert bár terméskiesés valószínű az Európai Unióban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban, ez kompenzálható lesz az orosz, indiai és pakisztáni termelési növekménnyel, aminek egyedül az utóbbi két országban dúló sáskajárás lehet akadálya.
Kukoricából remek szezont várnak Brazíliában és Argentínában is, és Dél-Afrika is gyorsan magára talált a tavalyi aszályos év után. Máshol azonban az alacsony nemzetközi ár csökkentheti a kukoricával bevetett területek méretét.
Valamelyest emelte a FAO a gabonafelhasználás globális mértékére vonatkozó becslését (2 722 millió tonnára), ami 1,2 százalékos éves növekedést jelentene. A gabonakereskedelem mintegy 2,3 százalékkal bővülhet, elérve a 420 millió tonnát. Összességében a FAO bizakodó a gabonatermelési kilátások kapcsán, ami a magas készletekkel együtt egyfajta védőpajzsot jelenthet az élelmiszerpiacoknak a koronavírus okozta nehéz helyzetben.
Ezzel szemben a rizs nemzetközi piaci ára már az egymást követő harmadik hónapban nőtt, mivel a járványtól tartva sokan felhalmoztak a hosszú szemű indica rizsből.
A FAO figyelemmel kíséri az árakat és az élelmiszer-szállítmányozási helyzetet, hogy idejekorán jelezni tudja a problémákat, amikből esetleg élelmiszer-utánpótlási zavarok lehetnek a járvány idején. A szervezet úgy véli, bár helyi (főként logisztikai) nehézségek akadhatnak, kihívás elé állítva az élelmiszer-ellátási láncokat, hatásaik várhatóan sem időben, sem erősségben nem befolyásolják érdemben a globális élelmiszerpiacokat.