Az európai Energiaközösség Titkársága (ECS) úgy döntött, hogy a vízdíjak emeléséről döntés hatályon kívül helyezése miatt ellenőrzi az Ukrajna Energetikai és Közművek Állami Szabályozásáért Felelős Nemzeti Bizottságot (NKREKP) a szabályozói függetlenségét illetően – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az ECS ukrán illetékesnek írt levelére hivatkozva.
A jelentés szerint az ESC a Kosztyantin Uscsapovszkijnak, az NKREKP vezetőjének azt írta: „A Titkárság megkezdte az NKREKP függetlenségének alapos elemzését. A következő napokban megküldjük Önnek a Titkárság által készített jelentéstervezetet.” A levél szerint az ellenőrzést a szabályozó hatóság vezetőjének és az ukrán kormány képviselőinek legutóbbi nyilatkozatai indokolták. „A Titkárság szoros figyelemmel kíséri a közelmúlt eseményeit és az Ön nyilvános nyilatkozatait, valamint a magas beosztású kormánytisztviselők nyilatkozatait” – áll a dokumentumban.
Az ECS emlékeztet arra, hogy a nemzeti energiaszabályozók függetlensége az európai energiamodell egyik kulcsértéke, amelyet Ukrajnára az energiaközösségi tagság révén alkalmaznak. „Az NKREKP jogkörének a közelmúltban a REMIT-szabályzat átültetésével Ukrajnára történő kiterjesztése tovább fokozta a figyelmet az NKREKP függetlenségére, amelyet a kormánynak, valamint az NKREKP tagjainak és alkalmazottainak meg kell védeniük minden indokolatlan külső hatástól” – mutatott rá az ECS levele.
Mint a hírportál emlékeztetett rá, az NKREKP határozott a vízdíjak emeléséről, de a kormány és az elnök bíráló nyilatkozatai után a döntést visszavonták.
Mintegy 3,5 millió tonna gabona, vagyis a tavalyi lengyel termés tíz százalékának megfelelő mennyiség áramlott be Ukrajnából Lengyelországba – közölte pénteken Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
A miniszter a TVP1 közszolgálati televízióban ismertette a lengyel állami adóügyi igazgatóság (KAS) adatait az ukrán gabonaimportról. A 35 millió tonnás lengyel gabonatermés csaknem tizedének megfelelő ukrán behozatal mindazonáltal nemcsak a lengyelországi, hanem az európai piacot is megrendítette – állapította meg Telus.
Európába déli irányból is érkeztek gabonafélék. „Fennáll a gyanú […], hogy délről orosz gabonát is szállítottak Európába, az pedig az ukránnál is olcsóbb” – jegyezte meg a miniszter.
Telus bejelentette: péntek délután az Ukrajnával szomszédos országok illetékes képviselőivel egyeztet azon mezőgazdasági termékek behozatalának ellenőrzéséről, amelyekre nem vonatkoznak a négy alapvető gabonatermékre kiszabott rendkívüli uniós intézkedések.
Megemlítette annak lehetőségét, hogy más mezőgazdasági termékekre is korlátozásokat alkalmazzanak, amennyiben azok „megzavarnák a piaci egyensúlyt”.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten jelezte: Varsó azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak (EB), hogy a gabonafélék behozatali tilalmán kívül vizsgálja meg azt is, hogy milyen kockázatai vannak további ukrán mezőgazdasági termékek importjának.
Az EB kedden Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kezdeményezésére intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan. Ennek értelmében a búza, a kukorica, a repce- és napraforgómag május 2. és június 5. között szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett Ukrajnával szomszédos öt tagállamot. Az említett termékek tranzitja továbbra is lehetséges.
Az uniós korlátozások bevezetése után Lengyelország is feloldotta a gabonafélékre vonatkozó egyoldalú importtilalmat, érvényben marad viszont egy sor más agrártermékre, köztük az ukrán baromfira, tojásra és a tejtermékekre vonatkozó lengyel tilalom.
Az új követelmények szerint a bankoknak ellenőrizni kell, hogy az agresszor államnak nincs-e rejtett jelenléte az ukrán piacon.
Az Ukrán Nemzeti Bank követeli a bankoktól az ügyfelek Oroszországhoz fűződő kapcsolataira vonatkozó információk közzétételét. A hírt az NBU közölte.
Az NBU-nak ezentúl joga van külön kéréssel fordulni a bankhoz, hogy információt szerezzen az ügyfelek és partnereik az agresszor állammal való kapcsolatairól.
Az NBU határozata szerint a bankoknak információkat kell gyűjteniük azokról az ügyfelekről, akik:
Oroszország állampolgárai;
az Oroszországi Föderáció által alapított részvénytársaságok tagjai;
üzleti kapcsolatban állnak Oroszország állampolgáraival és lakosaival, valamint az agresszor ország vállalataival;
leányvállalatai, képviseleti irodái vannak Oroszországban.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a peszticidek szigorúbb ellenőrzését az EU-ba importált török citromban és grapefruitban. Most minden tizedik, Törökországból származó, ezeket a termékeket szállító teherautón hármat vizsgálnak meg peszticidek szempontjából.
Ez azután történt, hogy a spanyol Ailimpo egyesület aggodalmának adott hangot a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala miatt, amelyek azt mutatják, hogy az idei szezonban jelentősen megnőtt a peszticideket tartalmazó török áruk szállítmánya, amely meghaladja az uniós szabályozás által meghatározott hivatalos határértékeket.
Ez a 2019/1793-as EU-rendelet olyan módosítását eredményezte, amely a grapefruit esetében 10%-ról 30%-ra, a citrom esetében pedig 20%-ról 30%-ra növelte az ellenőrzési százalékot. Ez az intézkedés január elején lép hatályba, és hat hónapig lesz érvényes.
Emlékezzünk vissza, hogy Törökország a citrusfélék egyik fő exportőre Oroszországba. Így 2020/21-ben Törökország csaknem 620,000 296 tonna citromot exportált 38 millió dollár értékben, ami mennyiségben 2020%-kal több, mint az előző évben. Az export főleg Oroszországba, Irakba és Ukrajnába történt. A 21/161,000-es szezonban Törökország grapefruitexportja közel 89 XNUMX tonnát ért el, XNUMX millió dollár értékben. A legnagyobb exportcélországok Oroszország, Lengyelország és Ukrajna voltak. Az exportvolumenek azonban csökkentek az előző évhez képest az Európába küldött termékek maradékanyag-ellenőrzésének növekedése miatt.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az Egyesült Államokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésének szigorításáról adott ki elnöki rendeletet csütörtökön Joe Biden elnök, a lépés a sajtóértékelések szerint egyértelműen a Kínából érkező befektetések korlátozását célozza.
Az elnöki rendelet nagyobb jogkörrel ruházza fel az 1975 óta létező Külföldi Befektetések Bizottságát (Committee on Foreign Investment in the United States – CFIUS) annak érdekében, hogy javuljon a külföldi beruházások felülvizsgálatának gyakorlata, és biztosítsa, hogy az előírások alkalmazkodjanak a növekvő nemzetbiztonsági fenyegetésekhez – derül ki a Fehér Ház közleményéből. A bizottság jogkörei korábban a kifejezetten nemzetbiztonsági érdekeket érintő, például katonai jellegű befektetések, felvásárlások ellenőrzésére voltak hivatottak. A mostani rendelet alapján kiszélesedik a jogköre és vizsgálhatja azokat az ügyleteket is, amelyek azt eredményezhetik, hogy ellenséges külföldi érdekeltségek megszakítják az amerikai beszállítói láncokat, ide értve az amerikai szempontból partneri, és szövetséges országokat is. Az elnöki rendelet nem nevesíti Kínát, de ahogy a New York Times összefoglalója rámutat, pontosan ugyanazt a 10 ágazatot nevezi meg, amelyeket Kína 2015-ös „Made In China 2025” iparfejlesztési programja azonosított, mint a kínai gazdaság számára meghatározó, magas-hozzáadott értéket képviselő ágazatok, és amelyekben domináns szerepre törekszik. Ezekkel kapcsolatban az amerikai kormány úgy fogalmaz, hogy „alapvetők az amerikai technológiai vezető szerep fenntartása és ilyen módon a nemzetbiztonság szempontjából is”. A Fehér Ház közleménye alapján az elnöki rendelet felhatalmazást ad arra a külföldi befektetések bizottságának, hogy mérlegelje az adott ágazatokban jelentkező növekvő kockázatokat is, amelyek egy-egy felvásárlásból származnak, ha az „érzékeny technológia átadásával járhat kulcsfontosságú iparágban, vagy más módon sértheti a nemzetbiztonságot”. A CFIUS-nak emellett a jövőben a kiberbiztonsági kockázatokat is mérlegelnie kell egy-egy külföldi befektetés esetén, amennyiben az nemzetbiztonsági fenyegetéssel párosul, illetve amerikaiak kényes adatait érinti.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Kárpátalján az árak stabilitása érdekében folyamatos ellenőrzéseket tartanak. Sznyizsana Lokesz, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Felügyelet megbízott vezetője elmondta, hogy a kistérségekben 15 csoport tart ellenőrzéseket.
„Számos termék árát fixáltuk: búzaliszt, makaróni, tojás, vaj, tejtermékek, zöldségek, gyógyszerek és benzin (A-92, A-95)” – közölte.Eddig az ellenőrző csoportok nem találkoztak jogsértésekkel.
Az Európai Központi Bank legújabb keretrendszere értelmében a stablecoinok és más kriptoeszközök szigorúbban lesznek ellenőrizve.
Az új rendszer célja, hogy felügyelni lehessen azokat a vállalatokat, amelyek kártyahasználatot, hitelfolyósítást, átutalási és beszedési szolgáltatást, valamint elektronikus pénztranszfereket valósítanak meg, vagy digitális tokeneket bocsátanak ki, illetve azokkal kereskednek.
Szigorúbban fogják ellenőrizni azokat a folyamatokat, amikben egy kereskedő kripoteszközt fogad el kártyás fizetés során, illetve ha egy digitális tárcával küld és fogad digitális coinokat – írta a Portfolio hírportál.
Az Európai Központi Bank igazgatósági tagja, Fabio Panetta elmondta, a technológiának és az innovációnak köszönhetően a lakossági fizetési ökoszisztémák rendkívül gyorsan fejlődnek, előremutató megközelítésre van szükség a szabályozások terén is.
A döntéshozó hozzátette, hogy az új keretrendszerben minden fizetési módot és eszközt igyekeztek érinteni, az új digitális tokenektől a hagyományos instrumentumokig, ráadásul mindezt egy nemzetközileg koordinált rendszerben igyekeznek megvalósítani. A keretrendszer kiegészíti majd az EU hamarosan elfogadásra kerülő kripto-szabályzatát és a globális stablecoinokra vonatkozó nemzetközi standardokat is – olvasható a lap beszámolójában.
Ez alkalommal a Beregszászi Járási Tanács küldöttsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereivel látogatott el a Nagymuzsaly melletti aranybánya területén másfél éve termelést folytató kőzetzúzó és -mosó üzembe. Pavel Sztukan igazgató kalauzolta a vendégeket a bányaüzemben és annak területén, bemutatva a termelést, az ülepítő tavakat és mindent, amire kíváncsiak voltak a képviselők és a szakemberek.
Sin József, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője látogatásukat azzal magyarázta, hogy sokféle mendemondát lehet hallani a bánya területén termelésbe kezdett üzemről. Úgy gondolták, jobb egyszer látni, mint százszor beszélni róla. „Amit eddig láttunk, az megnyugtató. Az üzem vezetői biztosítottak minket arról, hogy az általuk végzett termelés nem veszélyezteti a környezetünket. Igazából akkor leszünk majd nyugodtak, ha a főiskola laboratóriumában elvégzett, független vizsgálatok is alátámasztják a bányaüzem igazgatójának állításait.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke lapunknak elmondta: „A látogatásunk során arról akarunk meggyőződni, hogy környezetvédelmi szempontból valóban tiszta-e a technológia. Az üzemben a korábbi kitermelés idején felszínre hozott és ott felhalmozott anyagot dolgozzák fel. Arra kerestük a választ, hogy használnak-e a fémek kinyeréséhez valamilyen vegyi anyagot.
Megnéztük a technológiát: az aprószemcsékre tört kőzetet vízzel mossák át, centrifugális és gravitációs elven igyekeznek koncentrálni a benne lévő fémeket. A felhasznált vízből építési alapanyagot, homokot és agyagot nyernek ki, majd újrahasznosítják a leülepített vizet. A beregszászi főiskoláról hoztunk magunkkal három szakembert is, akik mintát vettek az itt található anyagokból és vízből.” Rezes Károly aziránt is érdeklődött a bányaüzem vezetőjénél, hogy mennyi talajvizet használnak fel a termeléshez, hisz a nagymuzsalyi kutakban egyre kevesebb a víz. Pavel Sztukan igazgató elmondta, hogy jelenleg 10% körüli a párolgási veszteség, amit pótolniuk kell. A vizsgálódás során annak is utána szeretnének járni, hogy pontosan mennyi vizet jelent az a kb. 10% – mondta el tudósítónknak Rezes Károly.
Az üzem vezetője kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy műszak alatt átlagosan 120–150 tonna kőzetet tudnak feldolgozni.
Kohut Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője és két munkatársa mintát vettek a feldolgozásra váró kőzetből, az ülepítő tavak vizéből, valamint abból a szilárd anyagból, amelyet az arany kiszűrése után frakcionálnak, és felhasználni kívánnak építőanyagként. Tervezik, hogy a község ivóvízkútjaiból is vesznek majd mintát. A tanszékvezető asszony hangsúlyozta: „Ez nyilvánvalóan korszerűbb technológia a muzsalyi aranybányában használt korábbiaknál. Ugyanakkor, amíg nem vizsgáljuk meg a mintákat, nem szeretnék ennél többet mondani. Mindenesetre el kell mondjam, hogy az igazgató úr segítőkész volt, minden kérdésünkre igyekezett válaszolni.”
Csoma Zoltánnak, a biológia–kémia tanszék helyettes vezetőjének ugyancsak pozitívak voltak az első benyomásai. Hangsúlyozta: „Első látásra is kijelenthetem, hogy az itt tíz évvel ezelőtt kitermelést végző bányaüzem sokkal több káros anyaggal terhelte a környezetet, mint ez a mostani. A mostaniak tulajdonképpen azt takarítják el, amit környezetszennyező anyagként a felszínen hagyott az előző üzem” – jegyezte meg Csoma Zoltán.
Információink szerint az Avellana Gold bányavállalat levélben kereste meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékét, miszerint a muzsalyi üzemükben kitermelt, fémekben gazdag koncentrált anyag vegyelemzését szeretnék üzleti alapon elvégeztetni a főiskola korszerű laboratóriumában. Szerintük a főiskola laboratóriuma jobban felszerelt a Kárpátalján rendelkezésükre álló laboroknál.
Kína legfőbb pénzügyi felügyelő hatósága bekérette Jack Ma-t, az Ant Group alapítóját, valamint a vállalat elnökét és igazgatóját is a cég hamarosan esedékes tőzsdére vonulása előtt, amely várhatóan a történelem legnagyobb IPO-ja lesz. Kínában az utóbbi időben az Egyesült Államokban látható gyakorlathoz hasonlóan, egyre többször veszik górcső alá az egyre növekvő tech cégeket. Korábban éppen a szintén Jack Ma által alapított Alibabával szemben indult vizsgálat.
View of a logo of Alipay, the online payment service of Alibaba’s Ant Financial, at the headquarters in Hangzhou city, east China’s Zhejiang province, 24 May 2018.
Alibaba’s financial arm Ant Financial Services Group has finalized the last round of private funding before its initial public offering on both Hong Kong and Chinese mainland A-share markets in one or two years, with a valuation of $150 billion, tech news portal All Weather TMT reported Saturday. The fundraising will be completed mainly in the U.S. dollar, which would be $9 billion,, which might be settled in early June, the outlet citing a source familiar with the matter said, adding the amount of RMB financing, which is expected to be closed at different time, was not clear.
Jack Ma még október végén egy sanghaji rendezvényen beszélt arról, hogy a hatóságok világszerte gátolják az innovációt és arra sürgette Kínát, hogy tegyék szabadabbá a versenyt és ne legyenek ennyire szigorúak a tech vállalatokkal. Jack Ma ezen megjegyzése állhat amögött, hogy az Ant Group legfőbb vezetőivel együtt meghallgatáson kell részt venni a cégnek, hiszen Peking ennyire nyílt kritizálása nagy visszhangot váltott ki az országban.
A The People’s Bank of China (PBC) és az Insurance Regulatory Commission (CBIRC) nemrég jelentette be, hogy szigorúbb szabályozásoknak vetik alá a rohamtempóban növekvő kínai online kereskedelmi iparágat. Keményebb feltételekhez kötik majd a kölcsönök igénylését is, de azokat a cégeket is jobban figyelni fogják, amelyek online hitelnyújtási tevékenységet folytatnak.
Egy korábban megjelent tanulmány szerint az olyan kínai tech-óriások, mint az Alibaba, a Tencent, a Baidu és a JD gyors növekedésükkel és térhódításukkal teljesen megváltoztatták a kínai pénzügyi világot. A tanulmány kiemeli, hogy a tevékenységüknek számos pozitív hatása van, azonban egyre nagyobb veszélye van annak is, hogy ezen vállalatok monopolhelyzetet teremtenek, akárcsak nyugaton a Facebook, a Google, az Amazon és az Apple.
Különösen veszélyes az olyan fintech cégek előretörése, mint amilyen az Ant Group is, amely hálózatán belül egymilliárd felhasználó van, a cég pedig 118 ezer milliárd digitális tranzakciót bonyolított le idáig. A tanulmány kiemeli, hogy ha egy ilyen céggel gond lenne, az nem csak a kínai gazdaságot, hanem a teljes világgazdaságot megroppanthatná.
A BBC tudósítása szerint, a vállalat tőzsdei bevezetését fel is függesztették, aminek minden jel szerint köze van ahhoz, hogy Jack Ma-t és más vezetőket, személyesen szeretnék meghallgatni a kínai hatóságok.
Ezt Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke a Parlamentben megtartott „Kérdések a kormányhoz” tanácskozáson jelentette ki. „Amint egyértelművé vált a katasztrófa mérete, én, az elnök és néhány miniszter kiutaztunk a helyszínre, hogy felmérjük a katasztrófa következményeit. Az elkövetkező napokban, ahogy az megígértük, a kormány forrásokat irányított az áradások következményeinek leküzdésére” – mondta a kormányfő, jelentette a kabinet sajtószolgálata.
Ahogyan azt Denisz Smihal megjegyezte, a több mint 750 millió UAH-t költenek az érintett ingatlanok újjáépítésére, az infrastruktúra helyreállítására és a jövőbeni áradások megelőzésére szolgáló megelőző intézkedésekre. „30 millió UAH-t különítettek el a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal számára, 480 millió UAH-t Ivano-Frankivszkinak, 10 millió UAH-t Lemberginek és 30 millió UAH-t a Csernyivci adminisztrációnak” – emlékeztetett Ukrajna miniszterelnöke.
A kormányfő elmondta, hogy az állam segítséget nyújt az kárt szenvedett családoknak. „A teljesen megsemmisült házak tulajdonosainak családonként 300 000 UAH fizet, a nagyjavításra szorulóknak – 50 000 UAH, azoknak a családoknak, akiknek otthona sérült – 20 000 UAH.” Ezenkívül, elmondása szerint, a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma számára 122 millió UAH-t különítettek el, 41 millió UAH-t a Katasztrófavédelmi Szolgálatnak, 22 millió UAH-t kap Nemzeti Gárda, 19 millió UAH-t pedig Nemzeti Rendőrség számára különítettek el.
„Mint már hangsúlyoztam, hogy a több mint 750 millió UAH nem az a végleges összeg, amelyet a kormány a régiók infrastruktúrájának újjáépítésére fordít. Előzetes számításokat kaptunk a helyi hatóságoktól, amelyek szerint további 2 milliárd UAH szükséges a katasztrófa következményeinek leküzdésére. Pénzt kell elkülöníteni, de fontos figyelemmel kísérni ezen alapok felhasználásának módját. Az állam az elmúlt 10–15 évben milliárdokat költött az árvízvédelemre. De látjuk, hogy ez a kérdés minden évben újra felmerül. Az elnök azt a feladatot tűzte ki számunkra, hogy úgy legyen minden végrehajtva, hogy ne kelljen minden évben visszatérnünk ezekhez a problémákhoz. Ezért nagyon fontos az alapok célzott felhasználásának figyelemmel kísérése” – mondta Denisz Smihal miniszterelnök. A kormányfő kiemelte hangsúlyozta az önkormányzatok felelősségét: „A kormány már elvégezte a munkáját, a pénzeszközöket elkülönítettük, most majd megvizsgáljuk, hogy ezeket a forrásokat hogyan használják fel a helyi hatóságok”. Július 3-án a Parlament 350 „igen” szavazattal elfogadta az állami költségvetés módosításait Ukrajna nyugati régióiban az áradások következményeinek kiküszöbölésére.
„Az elfogadott törvény a tartalékalap 2 milliárd UAH-os növelését írja elő a júniusi árvíz negatív hatásainak semlegesítésére és más vészhelyzetek megelőzését célzó intézkedések finanszírozására” – mondta Denisz Uljutyin pénzügyminiszter-helyettes a törvényjavaslat bemutatása során a Parlamentben. A javasolt változtatások lehetővé teszik a kárt szenvedett létesítmények helyreállításának valamint a károsult lakosság támogatásának finanszírozását.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
