A kereskedés 675,1 dolláron zárt 1000 köbméterenként, bár a nap folyamán az árak meghaladták a 800 dollárt. A gáz ára Európában a keddi reggeli kereskedés megnyitása után 16%-kal esett – 567 dollárra 1000 köbméterenként. Ezt bizonyítják a londoni ICE tőzsde március 10-i kereskedési adatai.
A Hollandiában lévő legnagyobb európai központ, a TTF index legközelebbi áprilisi határidős ügyletei 10:00-kor 602,8 dolláron (-10,7%) nyitottak. Kijevi idő szerint 11:00-kor pedig már 567,1 dolláron (-16%) állt az érték.
Előző nap a kereskedés 675,1 dolláron zárt 1000 köbméterenként, bár a nap folyamán az árak meghaladták a 800 dollárt.
Az Ukrajnából Európába irányuló villamosenergia-export újraindítása nem jelent nagymértékű villamosenergia-exportot az országból, csupán kis mennyiségekről van szó, amelyek bizonyos órákban, átmeneti termelési többlet miatt jelennek meg – jelentette ki szombaton Olekszandr Trohimec, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ukrán nemzeti bizottságának energetikai alelnöke, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szakértő elmondta, hogy az első szállítások szó szerint néhány tucat megawattnyi teljesítményt tettek ki – körülbelül 12 MW-ot bizonyos órákban, amikor túltermelés volt az energiarendszerben. „Ez nem az áram exportja az országból, ahogy azt gyakran állítják. Ez egy rendszerkiegyenlítő eszköz” – magyarázta.
Trohimec megjegyezte, hogy az exportról az Ukrenerho cég diszpécsere dönt, és csak akkor, ha a rendszer kapacitástartalékkal rendelkezik. Ha az egyensúly romlik, az exportot azonnal leállítják. A többlet okai a tavaszi árvizek miatti szezonális vízerőmű-termelés növekedése, valamint a napenergia-termelés növekedése. Nappali órákban az energiarendszer időnként több áramot termel, mint amennyit el tud fogyasztani.
Európa közösen fejlesztene olcsó, autonóm drónrendszereket, miközben a NATO eddig több millió eurós vadászgépeket vetett be olyan eszközök ellen, amelyek csupán néhány ezer dollárba kerültek. A Politico beszámolója szerint Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság – az úgynevezett E5-csoport – pénteken jelentette be az új kezdeményezést.
A védelmi miniszterek Krakkóban találkoztak, és elindítják a Low-Cost Effectors and Autonomous Platforms (LEAP) nevű programot, amelynek célja, hogy egy éven belül meginduljon a drónok gyártása. A hangsúly az alacsony költségen és az autonóm működésen van. Az elmúlt évben több légi incidens is rámutatott a problémára: az észt légtér felett orosz vadászgépek jelentek meg, Lengyelország légterébe pedig drónrajok hatoltak be. Bár a NATO semlegesítette a fenyegetéseket, komoly kritikát kapott amiatt, hogy több millió eurós repülőgépeket vetett be néhány ezer dolláros eszközök ellen. Luke Pollard brit védelmi miniszterhelyettes a találkozó után úgy fogalmazott: Együttesen a világ legjobb eszközei közül néhánnyal rendelkezünk a légi fenyegetések lelövésére.
Hozzátette: Biztosak vagyunk abban, hogy ez az első lépés egy olyan kezdeményezéssorozatban, amelyet reményeink szerint továbbiak követnek.
Pollard szerint a drónprogram egyértelmű jelzés és egyben felszólítás is az öt ország védelmi ipara számára, hogy reagáljanak a megváltozott biztonsági környezetre és a jelentkező kihívásokra.
A drónprogram és a költségek realitása
A brit politikus a költségek aránytalanságára is rámutatott: A kihívás az, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a viszonylag alacsony költségű rakéták, drónok és más fenyegetések ellen.
Ez után arról beszélt, hogy a védekezés költségeit arányba kell hozni a fenyegetések árával, és jelezte, hogy a kezdeményezés több millió eurós elköteleződést jelent az öt ország részéről. A program elsősorban a drónokhoz kapcsolódó úgynevezett „hatásmérő eszközök” gyártására fókuszálna – ez az a katonai komponens, amely közvetlenül hat a célpontra, például a robbanó töltet.
A kezdeményezés része annak a szélesebb európai törekvésnek is, hogy a kontinens nagyobb felelősséget vállaljon saját védelméért, különösen az amerikai kormányzat részéről érkező nyomás és a NATO iránti washingtoni elköteleződés körüli kételyek közepette. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint Európa motivált abban, hogy előrelépjen a védelem terén.
A nagy lendület tehát megvan, a több millió eurós vállalás is, a gyártás azonban – optimista forgatókönyv szerint is – legkorábban egy év múlva indulhat. A háború negyedik évében ez már önmagában is beszédes tempó.
A németországi gáztárolók készletei 2013 óta nem látott mélypontra estek, és továbbra is gyors ütemben csökkennek. Ennek oka nemcsak a hideg időjárás és a szélcsendes periódusok, hanem a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának akadozása is. Az ország legnagyobb LNG-terminálja február eleje óta nem szállít gázt a nemzeti gázhálózatba. A jégtakaró miatt a gázszállító hajók nem tudnak kikötni, a segítségül küldött jégtörő pedig meghibásodott. Ennek következtében a német és más európai vállalatok több mint kétmilliárd köbméter gáztól estek el.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint a németországi föld alatti gáztárolókban lévő készletek 5,7 milliárd köbméterre csökkentek. Február közepén ez a legalacsonyabb szint 2013 óta.
A jelenlegi, napi több mint 100 millió köbméteres felhasználás mellett a készletek legfeljebb április közepéig elegendők, amikor Észak-Németországban általában véget ér a fűtési szezon – írja az EADaily.
Az idei télen Németországban és Európa nagy részén hidegebb idő uralkodott, és gyakran fordultak elő szélcsendes időszakok, ami miatt növelni kellett a gázerőművek termelését. Februárban azonban már nem ez volt az egyetlen tényező. A Balti-tengeren található Mukran LNG terminál kifogyott a készletekből, és február 2. óta nem táplál gázt az ország szállítórendszerébe.
Ennek következtében az LNG-import több mint 40 százalékkal csökkent, napi 35 millió köbméterről mintegy 20 millió köbméterre. Két hét alatt a német és európai cégek pedig több mint 2 milliárd köbméter földgáztól estek el.
Nem ismert, mikor állhat helyre az LNG-ellátás a Rügen szigetén lévő terminálon, mivel a jég miatt a tankerhajók nem tudnak kikötni. A Minerva Amorgos nevű, mintegy 100 millió köbméter LNG-t szállító hajó például már több mint két hete várakozik a Mukran LNG közelében – mely korábban a Nord Stream 2 építésének logisztikai bázisa volt –, de nem sikerült eljuttatni a kikötőben álló visszagázosító egységhez.
A tanker megközelítésének biztosítására ugyan kiküldték a Neuwerk nevű jégtörőt Rostockból, mely a német hajózási hivatal legnagyobb szolgálatban álló, akár félméteres jégréteget is feltörni képes hajója, azonban meghibásodott.
„Ki gondolta volna a globális felmelegedés korszakában, hogy a tél közepén a Balti-tengeren komoly jégtakaró alakulhat ki? Ez abszurd. Úgy tűnik, Németország nem volt felkészülve a természet ilyen szeszélyére” – fogalmazott Aleksey Grivach, az orosz nemzeti energiabiztonsági alap (FNÉB) igazgatóhelyettese.
Ez lesz az első LNG-szállítmány Kínából Európába az elmúlt négy év alatt.
A Seapeak Glasgow tankerhajó, amelyet január végén rakodtak be Kína Zhejiang-Ningbo terminálján, most úton van Európába. Ritka esetről van szó, amikor újra exportálnak gázt Ázsiából Nyugatra, ami rávilágít az EU üzemanyag-készleteinek gyors feltöltésére irányuló igényére, jelentette a Bloomberg.
Ha a szállítmány megérkezik, ez lesz az első LNG-szállítmány Kínából Európába négy év alatt.
A cseppfolyósított földgáz importja a régióban szezonális csúcsot ért el. Európa továbbra is keresi az orosz vezetékes gáz alternatíváját, és megpróbálja feltölteni a kimerült készleteket.
Kína továbbra is a világ legnagyobb LNG-vásárlója, de a belföldi kereslet stagnál, mivel a fogyasztók olcsóbb alternatívákra váltanak. A kínai importőrök jelentős készleteket halmoztak fel a tél folyamán, és most a felesleget azoknak adják el, akik hajlandóak többet fizetni.
Az átirányítások, beleértve az Ausztráliából Európába és Dél-Amerikába irányuló közelmúltbeli szállítmányokat, gyenge ázsiai keresletet jeleznek. Így a gáz a magasabb árú piacok felé tart.
Ukrajna aktívan keresi a szovjet hőerőműveket és kapcsolt hőerőműveket Kelet-Európában, és amikor csak lehetséges, a legértékesebb berendezéseket átveszi, gyakran egész blokkokban – jelentette ki pénteken Denisz Smihal energetikai miniszter a parlamentben a kormányzati kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta: „Ma nagy figyelmet fordítunk az energiacégeinkkel való együttműködésre. Természetesen nagy a kereslet ma a hőerőművek és a kapcsolt hőerőművek javításához szükséges berendezésekre. Ennek megfelelően a partnerek biztosítják a forrásokat, létrehozták az Ukrajna Energetikai Támogatási Alapját. Ehhez az alaphoz már 1,8 milliárd euróra vonatkozó igények vannak.”
A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos szempont, hogy a berendezések beszerzése és gyártására való várakozás 4-6 hónapig tart, ezért most egy új megközelítést javasoltak – tartalékot kell létrehozni az összes szükséges berendezésből, hogy azokat gyorsan le lehessen cserélni és üzembe helyezni.
„Továbbra is együttműködünk partnereinkkel régi szovjet típusú erőművek és erőművek felkutatásában Kelet-Európában. Ilyen létesítményeket keresünk” – tette hozzá az energetikai miniszter. Elmondása szerint ukrán szakemberek végzik a berendezések felmérését, leltározását, elemzését, és egész blokkokban szállítják el azokat. „Természetesen most nem nevezhetek meg nyilvánosan konkrétumokat, de számos ilyen objektumon dolgozunk ma. A küldöttség a múlt héten több kelet-európai országban is látogatást tett, amelyekkel közösen megvalósítjuk ezt a tervet” – összegezte Denisz Smihal.
Európa 2025-ben 67%-kal növelte az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, gyakorlatilag felváltva az Egyesült Államok 99%-os visszaesését – számolt be az rbc.ua a Kieli Világgazdasági Intézet elemző dokumentumára hivatkozva.
A jelentés szerint 2025 fordulópont volt Ukrajna támogatásában. A Kieli Intézet frissített Ukrajna Támogatáskövető adatai szerint alapvetően megváltozott a Kijevnek nyújtott segélyek globális eloszlása. Miközben az amerikai segélyek gyakorlatilag megszűntek, az európai országok hihetetlen előrelépést tettek, gyakorlatilag felváltva Washington szerepét
A dokumentum szerint az Egyesült Államok támogatása 2025-ben közel 99%-kal csökkent a 2022–2024-es átlaghoz képest. Míg korábban az Egyesült Államok évente milliárdokat különített el katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtásra, 2025-ben a segélyek 99%-os visszaesését regisztrálták. Csak egyetlen szimbolikus katonai támogatási csomag érkezett, amelynek teljes értéke körülbelül 0,4 milliárd euró volt, és nem volt új jelentős pénzügyi vagy humanitárius kötelezettségvállalás.
Az amerikai segélyek jelentős csökkenése közepette az európai országok jelentősen növelték hozzájárulásaikat: az európaiaktól érkező katonai segély 67%-kal nőtt, a pénzügyi és humanitárius támogatás 59%-kal. Ennek köszönhetően az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás teljes összege 2025-ben az előző évek szintjéhez közel maradt, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok támogatása jelentősen csökkent.
Volodimir Zelenszkij elnök február 8-i bejelentése szerint Ukrajna 2026-ban tíz fegyverexport-központot hoz létre Európa-szerte, elsősorban a balti térségben és Észak-Európában. A döntés jelentős fordulatot jelez az ország háborús védelmi stratégiájában – számolt be a hirado.hu.
Az államfő azt is közölte, hogy hamarosan megkezdődik az ukrán drónok gyártása Németországban – számolt be a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint február közepén indul el a termelés, és ő maga veheti át az első elkészült drónt.
Mint fogalmazott, egy teljes értékű, működő gyártósorról van szó. Hozzátette: az Egyesült Királyságban már jelenleg is működnek hasonló gyártókapacitások, amelyek mind ukrán technológiára épülnek.
Zelenszkij szerint Európa biztonsága ma már nagyrészt a technológián és a drónokon alapul. Több különböző projekt is fut, amelyek gerincét ukrán fejlesztések és ukrán szakemberek adják.
A fegyverexport-központok megnyitása és a külföldi fegyvergyártás része annak a szélesebb stratégiának, amelynek célja az ukrán hadiipar nemzetközivé tétele. Erre azért van szükség, mert az ország dróngyártási kapacitása már meghaladja a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket.
Mint korábban már a hirado.hu megírta, a bejelentés előzménye, hogy Zelenszkij tavaly októberben utasította a védelmi minisztériumot az ukrán fegyverek úgynevezett „ellenőrzött exportjának” előkészítésére. A tervek szerint Ukrajna a feleslegessé vált haditechnikai eszközöket értékesítené, az ebből származó bevételt pedig sürgősen szükséges fegyverek beszerzésére fordítaná.
Ukrajna védelmi ipara – különösen a drónszektor – látványos fejlődésen ment keresztül Oroszország 2022-es, teljes körű inváziója óta. Azóta több mint kétszáz dróngyártó vállalat jött létre az országban, amelyek olcsó, rugalmasan alkalmazható rendszereikkel alapjaiban formálták át a modern hadviselést.
Ukrajna az erőforrásbázis, a földrajzi elhelyezkedés és a háborús tapasztalatok kombinációjának köszönhetően Európa stratégiai ipari partnerévé válhat – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a CBS News amerikai tévécsatornának az ukrán ipar európai gazdaságban betöltött szerepével foglalkozó tanulmányára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai médium megállapította, hogy az ukrán gazdaság alapja a bányászat és a kohászat hozzájárulása Ukrajna GDP-jéhez és exportjához. Az ukrán gazdaság keretét továbbra is a bányászati és kohászati komplexum képezi, amely a háború előtt 2021-ben Ukrajna GDP-jének több mint 10%-át és az export mintegy 33%-át adta. A négy éve tartó teljes körű háború ellenére az iparág megőrizte jelentőségét: 2024-ben a GDP 7,2%-át, az export 15,4%-át tette ki.
A CBS News szerint az iparág ellenálló képessége a gyors üzleti alkalmazkodáson, a vezetés decentralizációján és a belső hatékonyságra való összpontosításon alapul. „Ukrajnai üzletünk közel 50%-át elvesztettük. De mindennek ellenére a Metinvest továbbra is az ország legnagyobb ipari szereplője. Végül is egy erős állam lehetetlen erős gazdaság nélkül, és egy gazdaság egy erőteljes ipar nélkül” – mondta el Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója.
Ukrajna Európában az első helyen áll a vasérckészletek tekintetében, és a világ tíz legnagyobbja között van. Ez megteremti az előfeltételeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású kohászathoz szükséges nyersanyagok előállításához. A Metinvest már beruház a DRI/HBI termelési kapacitásának korszerűsítésébe, amely egy vasérc alapanyag, amit a zöldacél-gyártásban használnak. A globális helyzet további lehetőségeket is nyit Ukrajna számára.
A kínai acél túltermelése fokozza a versenyt az EU és az USA piacain, miközben Európa új szabályozási mechanizmusokat vezet be, beleértve a CBAM-et is, amelyek drágítják a magas széntartalmú acél importját. Ez növeli az alacsony széntartalmú termékek és nyersanyagok iránti keresletet, amelyeket Ukrajna is szállítani tud.
Az ipari integráció egyik példájaként a CBS News a Metinvest Adria projektet említi, egy zöld acélgyárat Olaszországban, amely ukrán vasércet és kohászati alapanyagokat fog felhasználni. A projekt célja az EU ipari autonómiájának megerősítése és a dekarbonizáció előmozdítása. „Az ukrán feldolgozóipar fontos állomássá válhat Európa zöld átállásában. Az Adria projekt nemcsak a dekarbonizációról szól, hanem egy új európai kohászat modelljéről is” – mondta el Jurij Rizsenkov.
A CBS News arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna kulcsfontosságú EU-partnerré válhat az értékláncok létrehozásában és a zöldacél gyártásában. Ennek előfeltétele az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi intézmények erőforrásainak bevonása az ukrán ipar háború utáni újjáépítésébe.
Nagy-Britanniában mutatta be legújabb modelljét a kínai autógyártó. Az MG4 Urban egyelőre csak a brit piacon lesz elérhető, ott viszont igencsak versenyképes áron.
Az Egyesült Királyságban leplezte le az MG Motor az elektromos kompakt autójának megújult változatát, az MG4 Urban modellt, amely egyelőre csak a brit piacon érhető el. Az elsőkerék-hajtású MG4 Urban kisebb, 43 kilowattórás akkumulátorral rendelkezik, és már 23 495 fontos induló áron megvásárolható, ezzel jelenleg az egyik legolcsóbb új elektromos autónak számít az Egyesült Királyságban.
Az e-cars.hu beszámolója szerint az új akkumulátorral szerelt MG4 Urban a brit piacon kifejezetten kedvező árpozícióba került. A kínai gyártású elektromos kompakt csaknem 20 százalékkal olcsóbb, mint hasonló európai és dél-koreai riválisai. Az AutoExpress brit szakportál szerint a kínai árháborúk immár elérték Nagy-Britanniát is, vagyis egyre élesebb a verseny az elektromosautó-piacon.
Az MG4 Urban lényegében az MG4 második generációja, amely Kínában már 2025 szeptemberében megjelent, és most kezdi meg európai pályafutását a brit bevezetéssel. A SAIC Motor tulajdonában lévő MG Motor nem egyszerű frissítést hajtott végre, hanem három év gyártást köetően teljesen új műszaki alapokra helyezte a modellt.
Változások a korábbi modellhez képest
Míg a korábbi MG4 EV hátsókerék-hajtással készült, addig az Urban változat már elsőkerék-hajtású lett. Az új modell mintegy 11 centiméterrel hosszabb, miközben a szélesség, a magasság és a tengelytáv is nőtt, ami a belső tér jobb kihasználhatóságát ígéri.
A brit piacon egyelőre párhuzamosan marad kínálatban a két MG4-generáció. Az MG4 Urban az olcsóbb belépőszintet képviseli, míg a korábbi MG4 EV a magasabb felszereltségű és sportosabb kivitelekkel marad elérhető. Az MG4 Urban Comfort Standard Range kivitel 43 kilowattórás akkumulátorral 323 kilométeres hatótávot kínál, 110 kilowattórás teljesítményű villanymotorral és akár 150 kilowattórás DC gyorstöltési képességgel. Ez ebben a kategóriában kifejezetten versenyképesnek számít.
Több pénzért nagyobb hatótávot kínál az MG
A nagyobb hatótávot keresők számára elérhető az MG4 Urban Comfort Long Range változat, amely 54 kilowattórás akkumulátort kapott, amivel 415 kilométeres hatótávot biztosít. Ennek ára 25 495 font, míg a magasabb felszereltségű Premium Long Range kivitel 27 495 fontba kerül. Mindkét nagyobb akkumulátoros verzió 118 kilowatt teljesítményű hajtáslánccal készül.
Az e-cars.hu szerint az MG4 Urban egyik legfontosabb műszaki újítása az úgynevezett cell-to-body akkumulátorfelépítés, ahol az akkumulátor közvetlenül a karosszéria szerkezeti elemévé válik. Ennek eredményeként az új modell közel 150 kilogrammal könnyebb, mint elődje. A platform emellett fel van készítve szilárdtest-akkumulátorok fogadására is, amelyek Kínában már megjelentek, de a brit piacon egyelőre még nem rendelhetők.
