2024-ben az Európai Bizottság 300 millió eurót juttat Franciaországnak a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből. A pénzt fegyvervásárlásra fordítják. Ezt a francia fegyveres erők minisztériuma jelentette be.
Megjegyzik, hogy Franciaország más EU-tagállamokkal együtt részt vesz egy új támogatási intézkedés végrehajtásában Ukrajna számára. Az orosz vagyonból származó bevételek mintegy 1,4 milliárd euró felhasználásáról van szó.
A pénzeszközöket elsősorban lőszer, tüzérségi rendszerek és légvédelmi felszerelések vásárlására fordítják francia gyártóktól. Franciaország várhatóan 2024 végéig 300 millió eurós katonai segélyt nyújt majd.
„Ez lehetővé teszi a francia ipar termelési kapacitásának növelését Ukrajna támogatására” – közölte a francia minisztérium.
Ukrajna 4,2 milliárd eurós részletet kapott az összesen 50 milliárd euró értékű Európai Uniótól az Ukraine Facility program keretében – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte: ezeket a forrásokat szociális programokra, a humanitárius szférára és más fontos költségvetési programokra irányítják majd. „Továbbra is kizárólag saját forrásból finanszírozzuk a katonai kiadásokat” – írta.
A Pénzügyminisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a részlet kedvezményes finanszírozásból – 2,7 milliárd euróból és 1,5 milliárd euró támogatásból áll.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta az EU több mint 12 milliárd euró költségvetési támogatást nyújtott Ukrajnának. „Folytatjuk a stabilitásunk, a fejlődésünk és a jövőnk szempontjából fontos reformok végrehajtását. Az európai partnerek támogatják ezeket az erőfeszítéseket. Az év végére újabb részletet várunk” – tette hozzá Denisz Smihal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ma az EU csaknem 4,2 milliárd eurót utalt Ukrajnának az 50 milliárd eurós UkraineFacility program keretében, „hogy támogassa az ukrán állam munkáját, miközben az a túlélésért küzd”. „Tagállamainkkal együtt csaknem 114 milliárd euró támogatást nyújtottunk Ukrajnának Putyin háborújának a kezdete óta. Európa szilárdan Ukrajna oldalán áll” – írta a Twitteren (X).
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy 500 millió eurós pénzügyi támogatási csomagot fogadott el Libanon stabilitásának és gazdaságának támogatására a 2024–2025-ös időszakban.
A félmillió eurós segély az első részlete annak az összesen 1 milliárd euró támogatásnak, amelyet Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke májusban, Bejrútban tett látogatása során jelentett be.
Ez a finanszírozás a szükséges reformokat, a biztonsági ágazat és a határigazgatás megerősítését, a gazdaság stabilizálását, valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő lakosok javát szolgáló intézkedéseket fogja támogatni.
Az 1 milliárd eurós pénzügyi támogatásról az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött még áprilisban. A testület által kiadott következtetésekben az Európai Unió megerősítette, hogy határozottan támogatja Libanont, és elismerte, hogy az ország nehéz helyzetben van a belföldi és a regionális feszültségek következtében.
2011 óta az EU mintegy 3 milliárd euró támogatást nyújtott Libanonnak.
Az Európai Unió pénteken másfél milliárd eurót utal át Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
„A Kreml-vagyon felhasználásának a legjobb üzenete, ha ezt az összeget Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére fordítjuk” – jelentette ki a végrehajtó testület elnöke, Ursula van der Leyen az X-en közzétett üzenetében.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte: az összeg „valódi segítséget nyújt majd Ukrajnának, mégpedig helyben”. Mint mondta, az összeggel a kijevi kormány elsődleges fontosságú katonai eszközöket – például légvédelmi berendezéseket – tud vásárolni. Aláhúzta: nem csupán katonai segítséget kívánnak nyújtani Ukrajnának, hanem erősíteni akarják az ország ellenálló képességét is az orosz féllel szemben.
A bizottság tájékoztatása szerint a pénzeszközök első részletét a belgiumi székhelyű Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet július 23-án bocsátotta az Európai Bizottság rendelkezésére. Az összeget az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt utalják át az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapnak.
A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be. A zárolt vagyon hozamával kapcsolatban az uniós tagállamok már február közepén megtették az első lépéseket a vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Ezek a többi között azt szabályozzák, hogy az orosz központi bank vagyonának őrzéséből fakadó rendkívüli hozamokat elkülönítve kell vezetni.
Az Európai Bizottság szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban.
Az Európai Bizottság újabb 1,2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a nyugat-balkáni országok számára, az uniós forrás a vízellátás és szennyvízkezelés, a vasúti közlekedés, az innováció fejlesztését, valamint a régió kis- és középvállalkozásainak zöldítését célozza.
A beruházásokat az Európai Unió a nyugat-balkáni partnerekkel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben hajtja végre – közölte a brüsszeli bizottság kedden. A csomag 300 millió euró uniós támogatást tartalmaz az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszközből (IPA III), további kétoldalú hozzájárulásokat az EU-tagállamok és Norvégia részéről, kölcsönöket nemzetközi finanszírozási intézményektől és hozzájárulásokat a nyugat-balkáni gazdaságoktól. Az új kiemelt beruházások egyik prioritása a vízellátási és szennyvízelvezetési infrastruktúra rekonstrukciója és helyreállítása Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában. Az uniós forrásokból támogatják a X. közlekedési folyosó vasúti infrastruktúrájának fejlesztését, továbbá a Belgrád és Velika Plana közötti vasúti szakasz nagysebességű összeköttetésének megvalósítását. Az EU 2020 októberében elfogadott, a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervének célja a hosszú távú fellendülés ösztönzése, a zöld és digitális átállás felgyorsítása, valamint a regionális együttműködés és az EU-val való konvergencia előmozdítása a térségben. A program a hétéves időszak alatt mintegy 30 milliárd euró összegű beruházást mozgósít, amelyből 9 milliárd euró uniós előcsatlakozási támogatás. Az EU eddig hat programot hagyott jóvá a gazdasági és beruházási terv keretében, ezek 17,5 milliárd euró összegű beruházást mozgósítanak, ezen belül 5,4 milliárd euró uniós támogatást.
MTI.hu
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság újabb 1,2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a nyugat-balkáni országok számára, az uniós forrás a vízellátás és szennyvízkezelés, a vasúti közlekedés, az innováció fejlesztését, valamint a régió kis- és középvállalkozásainak...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1720003740
[modified] => 1719949897
)
[title] => Az EU további 1,2 milliárd eurós beruházási csomagot jelentett be a nyugat-balkáni országok számára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=50957&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50957
[uk] => 51032
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 50959
[image] => Array
(
[id] => 50959
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023.jpg
[original_lng] => 237591
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/evropska-komisija-2023.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1720080673:2
[_thumbnail_id] => 50959
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1438
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 301162
[1] => 698
[2] => 1789
)
[tags_name] => Array
(
[0] => beruházási támogatás
[1] => Európai Bizottság
[2] => Nyugat-Balkán
)
)
[5] => Array
(
[id] => 47846
[content] =>
Az Európai Bizottság azt javasolta az EU Tanácsának, hogy hagyja jóvá az ukrán kormány által javasolt reformtervet az 50 milliárd eurós segélycsomag feloldására.
Ezt az EB vezetője, Ursula von der Leyen jelentette be az X közösségi oldalon.
„Ukrajna reform- és befektetési stratégiája szilárd alapot kínál egy modernebb és virágzóbb Ukrajna számára, amely úton van az EU felé” – írta.
Von der Leyen megjegyezte, hogy egy ilyen terv Európai Bizottság általi jóváhagyása nagy előrelépést jelent.
Az Európai Unión belül több európai ország úgy döntött, hogy 167 generátort küld Ukrajnába az energiainfrastruktúra elleni orosz támadások után.
Erről a Jevropejszka pravda számolt be az Európai Bizottság sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Ausztria, Németország, Svédország és Hollandia 157 generátort ajánlott fel az ukrán félnek, az Európai Unió pedig további 10 generátort küld Ukrajnának. A berendezés összköltsége 3,57 millió euró.
„Ezen nagy teljesítményű, 1 MW-os generátor mindegyike képes egy közepes méretű kórház áramellátását ellátni vészhelyzet esetén” – áll a közleményben.
Az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajos magvak, köztük a búza, a kukorica és a napraforgó, valamint az ezekből származó termékek uniós behozatali vámjának emelését javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
A Bizottság közleménye szerint az intézkedés célja egyebek mellett az EU piaca destabilizációjának megelőzése az orosz gabonatermékek jelentős mennyiségű uniós behozatala esetén. Gátat kíván vetni az Ukrajna területén termelt, jogellenesen kisajátított, majd megtévesztő módon orosz származásúként felcímkézett gabona uniós importjának, valamint meg kívánja akadályozni, hogy az elkobzott ukrán gabona eladásából származó bevételt Oroszország az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítsa – írták.
„Mivel Oroszország 2023 folyamán mintegy 1,3 milliárd euró értékben exportált legalább 4,2 millió tonna gabonatermékeket az Európai Unióba, a megemelt uniós vámok a profit fontos forrását fogják elzárni az orosz gazdaság és ezen belül az orosz hadigépezet elől” – fogalmaztak.
Közölték továbbá: annak ellenére, hogy a vonatkozó vámok már most is elég magasak ahhoz, hogy visszaszorítsák az orosz gabonafélék uniós importját, az új vámtarifák nem fogják érinteni az unión kívüli országokba irányuló exportot.
A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a vámok megemelésének célja az unió piacait és az európai gazdálkodókat fenyegető növekvő kockázatok csökkentése. A megemelt vámok le fogják törni Oroszország azon képességét, hogy kizsákmányolja az EU-t a hadigépezete javára, ugyanakkor – mint fogalmazott – „fenntartjuk elkötelezettségünket a globális élelmezésbiztonság megőrzése mellett, különösen a fejlődő országok esetében”.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete közölte, a megemelt vámok Fehéroroszországra is vonatkoznának, tekintettel az ország Oroszországhoz fűződő szoros politikai és gazdasági kapcsolataira. Azáltal, hogy az EU bevonja Fehéroroszországot az új intézkedésbe, megakadályozza, hogy Oroszország Fehéroroszországot használja fel az új vámtarifák megkerülésére, és áruit ilyen módon az EU piacára terelje – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság igyekszik felgyorsítani annak a mechanizmusnak a jóváhagyását, amely lehetővé teszi Oroszország befagyasztott szuverén eszközeiből származó nyereség felhasználását, hogy Ukrajna júliusban megkaphassa az első 2-3 milliárd eurós részletet.
Az FT azt állítja, hogy az Európai Bizottság február óta készít tervet az Euroclear értéktárban befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség elkobzására (értéküket 190 milliárd euróra becsülik).
Az Európai Bizottság belső javaslattervezete, amelyet a Financial Times áttekintett, azt mutatja, hogy az EU az Euroclearben befagyasztott orosz eszközökből befolyt nettó nyereség 97 százalékát sajátíthatja el és utalhatja át az uniós költségvetésbe.
Továbbá a tervezet szerint ezt a pénzt negyedévente vagy évente kétszer fizetnék ki, és „különböző megállapodások szerint Ukrajna javára lehetne felhasználni”.
Ez a mechanizmus nem vonatkozik arra a csaknem 4 milliárd euróra, amelyet az Euroclear már felhalmozott a befagyasztott orosz eszközök felhasználásából. A sajtó arról számolt be, hogy ezeket elsősorban Oroszország EU-val szembeni követeléseivel kapcsolatos jogi költségek fedezésére tervezik.
A javaslatnak, amelynek a jövő heti EU-csúcsra kellene elkészülnie, még az Európai Bizottság végső jóváhagyására és az EU-tagállamok támogatására van szüksége – ismételgeti az FT.
Jóváhagyás esetén a befagyasztott orosz vagyonból származó bevétel első részlete már júliusban felszabadítható. Az FT forrásai megjegyezték, hogy kamattól függően 2 és 3 milliárd euró között lehet.
Ukrajna már márciusban 4,5 milliárd euró, áprilisban pedig további 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótó – jelentette be pénteken Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a Denisz Smihal miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Dombrovskis elmondta, hogy az Európai Unióban véglegesítés alatt áll az Ukrajna Facility mechanizmus, amelynek keretében Ukrajnának 2027-ig 50 milliárd eurót ígérnek. „Ennek a támogatásnak az első részlete 4,5 milliárd euró összegben már márciusban megérkezik, majd nem sokkal utána, áprilisban 1,5 milliárd euró” – jelezte az Európai Bizottság alelnöke.
Az Európai Unió országainak vezetői februárban rendkívüli csúcstalálkozón hagyták jóvá azt a kezdeményezést, hogy 2027-ig 50 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtsanak Ukrajnának. A program azt is előírja, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a pénzeszközök átutalásának feltételeit.