Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói a július 21-én tartott ülésükön egyértelmű aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a magas infláció egyre inkább rögzül a recessziós várakozások ellenére – derült ki a múlthavi ülés csütörtökön közölt jegyzőkönyvéből – számolt be a Portfolio.
Az EKB a múlt hónapban 50 bázisponttal nullára emelte az irányadó kamatot. Ez meglepte a befektetőket, miután a bank kisebb lépést jelzett előre, de a beszámolóból kiderült, hogy a döntéshozók úgy érezték, hogy az árnyomás már elég nagy ahhoz, hogy az EKB-nak bizonyítani kell az elkötelezettségét az infláció elleni harcban – írja a Portfolio a Reuters-re hivatkozva.
„A tartósan magas infláció egyre nagyobb kockázatot jelentett a hosszabb távú inflációs várakozások elszabadulására” – írja a jegyzőkönyv.
Az eurózónában az infláció jelenleg valamivel 9% alatt van, és több mint négyszerese az EKB céljának. Ez hamarosan a kétszámjegyű tartományba emelkedhet, mielőtt lassú csökkenés következne be, ami 2024-ig az EKB 2%-os célja felett tartja a rátát.
„Az inflációs várakozások folyamatos lehorgonyzása attól függ, hogy a Kormányzótanács mennyire határozottan lép fel a romló inflációs kilátásokkal kapcsolatban” – áll a beszámolóban.
Az EKB várhatóan a jövő hónapban további 50 bázisponttal emeli a kamatlábakat, még akkor is, amikor a recesszió kockázata növekszik, mivel az infláció már közelít a kétszámjegyű tartományhoz, és a fenyegető gázhiány még magasabbra nyomhatja az árakat.
A döntéshozók mégis kiemelték, hogy a júliusi nagy lépés, amelyet a politikai döntésekben gyakran tapasztalható egyhangúság helyett „nagyon nagy” többség támogatott, mindössze egy előretolt lépés volt, és nem szabad úgy tekinteni, hogy az egy agresszívabb kamatpálya előhírnöke.
A beszámolóból az is kiderült, hogy a döntéshozók pontosan tudatában voltak annak, hogy az euróövezetben nő a recesszió kockázata, de úgy vélték, hogy a kormányok jobb válaszokat tudnának nyújtani a reálgazdasági problémákra.
„A monetáris politika nem volt képes hatékony támogatást nyújtani, amikor a gazdaságot egy sor kínálati sokk érte” – mondta az EKB.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az Európai Központi Bank (EKB) 11 év után először emelte meg az alapkamatot – az emelés várható volt, de a mértékét csak találgatták az elemzők, 25, 35 és 50 bázispontos várakozás egyaránt előfordult.
Az utóbbi hónapok rekord inflációja és a Fed legutóbbi, 75 bázispontos emelése után nem óriási meglepetés, hogy az EKB is agresszívebben lépett fel. Idén egyébként már több mint 80 nemzeti bank jelentett be kamatemelést, egyedül a japán jegybank ragaszkodik laza monetáris politikájához – ami egyébként meg is látszik a jen árfolyamán, a japán jen ugyanis az év eleji 114-es szintről már 138 fölé gyengült az amerikai dollárral szemben.
Az eurónak sem tett jót a dollár és az európai fizetőeszköz közötti különbözet, múlt héten az euró 20 év után újra paritásba került a dollárral (sőt, rövid ideig 0,996 körül is forgott), miközben februárban még 1,15 körül is járt az árfolyam.
2026 második felétől, azaz négy év múlva használható először a digitális euró, a kétéves tanulmányi szakasz eddig problémamentesen halad.
Négy éven belül bevezetheti a digitális eurót az Európai Központi Bank – írja az MTI. A digitális euró fejlesztési projektje jól halad Burkhard Balz, a Bundesbank igazgatótanácsának a tagja szerint.
Balz elmondta: a digitális eurót az EKB jóváhagyása esetén 2026 második felében, vagy egy évvel később vezethetik be.
Az EKB tavaly ősszel indított egy kétéves tanulmányi szakaszt, hogy meghatározza a közös valuta digitális változatának alapvető jellemzőit. Jövő októberben döntenek arról, jóváhagyják-e a digitális euró bevezetését, a becslések szerint ezt követően még három évre van szükség az induláshoz.
Az Európai Központi Bank azt írja, a digitális euró a készpénzzel együtt lenne jelen, nem váltaná fel azt. Fizetőeszköznek szánják, nem pedig pénzügyi befektetési formának: vizsgálják, hogy akadályozhatják meg, hogy az emberek kockázatmentes befektetésként nagy összegű digitális eurót halmozzanak fel.
Váratlanul rendkívüli ülést tart az Európai Központi Bank (EKB) szerdán – írta a Reuters.
Az EKB szóvivője annyit mondott el, hogy „a jelenlegi piaci helyzet megbeszélése” lesz a téma. Az elemzők is csak találgatni tudnak, hogy pontosan mi fog történni, az sem világos egyelőre, hogy tesz-e majd az EKB nyilatkozatot az ülés után.
Az EKB ugyanaznap ül össze, amikor az amerikai Fed a kamatokról dönthet. A piaci várakozás az, hogy az eddigi 50 helyett 75 bázispontos kamatemelést tervez a Fed – ottani idő szerint a délután, nálunk már este lesz, amikor bejelentik a döntést –, és már ennek a beárazása elég volt arra, hogy az euró jelentősen gyengüljön a dollárral szemben.
Mitől tartanak az EKB-nál? Attól, hogy az eurózóna államkötvényhozamai darabokra szaggatják az egységet: a német és az olasz kötvények közötti különbség 2020 eleje óta nem volt ilyen nagy. A tízéves olasz államkötvény kamata átlépte a 4%-os lélektani határt. Ez azért jelenthet komoly gondot, mert az Európai Központi Bank mindmáig adós azzal a programmal, amely megnyugtatná a piacokat: van elképzelésük arra, hogy miképp kezeljék a rendkívüli mértékben eladósodott tagállamok problémáit.
Az EKB rendkívüli tanácskozásának hírére lefelé mentek az államkötvények hozamai és az euró pozíciója erősödött a dollárral szemben.
2012-ben Mario Draghi, az EKB akkori elnöke kijelentette: „minden szükséges lépést megteszünk az euró védelme érdekében.” A koronavírus-válság idején az Európai Központi Bank ugyanilyen eltökéltségét mutatott. A pénzügyi fragmentálódás komoly kockázatot jelent az eurózónában, ahol az euró egységes fizetőeszköz, de a tagállamok költségvetési kapacitása nagyon is különböző.
„A rendkívüli helyzetre reagálni fogunk, ha kell, akkor új eszközökkel. Ezek az eszközök, amelyek feltétel rendszerüket és időtartamukat tekintve különbözőek lehetnek, a hatáskörünkben vannak. Nem lehet kétség afelől, hogy amennyiben szükséges akkor új eszközöket találunk, hogy biztosítsuk a pénzügyi politika hatékonyságát, és teljesítsük legfőbb célkitűzésünket, az árstabilitás megőrzését” – jelentette ki Isabel Schnabel, az EKB igazgató tanácsának tagja.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a kriptovaluták a semmin alapulnak, és szigorúan szabályozni kell őket, hogy az emberek ne a megtakarításaikkal spekuláljanak a tokenekkel.
Christine Lagarde egy holland televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy aggódik azok miatt az emberek miatt, „akik nem ismerik a kockázatokat, akik mindent elveszítenek, és akik szörnyen csalódottak lesznek, ezért úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kellene” a kriptodevizákat.
Megjegyzéseit pont akkor tette, amikor a kriptopiacok zűrös időszakukat élik: a bitcoin és az ether digitális valuták 50 százalékkal estek a tavalyi csúcshoz képest. Ugyanakkor az eszközosztály egyre szigorúbb ellenőrzésnek van kitéve a szabályozók részéről, akik aggódnak a szélesebb pénzügyi rendszerre jelentett veszélyek miatt.
Lagarde elmondta, hogy szkeptikus a kriptók értékével kapcsolatban, és szembeállította az EKB digitális eurójával – egy olyan projekttel, amely a következő négy évben valósulhat meg.
„Az én nagyon szerény értékelésem az, hogy semmit sem ér, a semmin alapul, nincs olyan mögöttes eszköz, amely biztonsági horgonyként szolgálna (az árfolyamuk mögött)” – mondta a jegybanki vezető, aki szerint amikor a központi bank digitális valutája megjelenik, akkor a digitális euró mögött lesz érték és fedezet.
Más EKB-tisztviselők már hangot adtak aggodalmaiknak: az egyikük Fabio Panetta, az Igazgatóság tagja, aki áprilisban azt mondta, hogy a kriptovaluták „új vadnyugatot teremtenek”, és párhuzamot vont a 2008-as másodlagos jelzáloghitel-válsággal – írja a Bloomberg.
Lagarde azt mondta, hogy ő maga nem tart kriptoeszközöket, mert nem akar bort inni és vizet prédikálni. Ugyanakkor folyamatosan figyeli őket, mivel az egyik fia befektetett egy tokenbe a tanácsa ellenére.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön jelentősen fölfelé módosította az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését, miközben a gazdaság bővülésének várható mértékét némileg rontotta.
Az EKB idei inflációs várakozását 5,1 százalékra változtatta a decemberben várt 3,2 százalékról. A jövő évi becsült adatot pedig 1,8 százalékról 2,1 százalékra módosította. Az idei évre becsült 5,1 százalékos infláció több mint a kétszerese az EKB 2 százalékos inflációs céljának. Ez utóbbinak elérését 2024-re tartja reálisnak a szervezet elnöke.
Christine Lagarde arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadásnak hatása lesz a gazdasági aktvitásra és az inflációra a magasabb energia- és nyersanyagárak révén, zavarokat okoz a nemzetközi kereskedelemben és gyengül az üzleti bizalom is.
Csütörtökön az EKB 4,2 százalékról 3,7 százalékra rontotta az euróövezet gazdaságának idei és 2,9 százalékról 2,8 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését.
Az EKB a romló inflációs kilátások ellenére továbbra sem tervez kamatemelést, ám szigorításként értelmezhető az, hogy Lagarde jelezte: a bank fokozatosan kivezeti az eszközvásárlási programját (APP).
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztette a jelentős orosz kitettséggel rendelkező hitelintézeteket, hogy készüljenek fel a Moszkva elleni nemzetközi szankciók bevezetésére, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, írja a Financial Timesra hivatkozva a Portfolio.
A 115 legnagyobb euróövezeti bankot felügyelő EKB figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „masszív következményekkel” kell szembenéznie, ha csapatokat küld Ukrajnába.
A szankciók jelentős kockázatot jelentenének a nagy orosz kitettséggel rendelkező nemzetközi bankok, köztük az amerikai Citi, a francia Société Générale, az osztrák Raiffeisen és az olasz UniCredit számára.
Az EKB tisztviselői részleteket kértek arról, hogy a bankok hogyan kezelnék a különböző forgatókönyveket, például azt, hogy az orosz bankok ne férhessenek hozzá a Swift nemzetközi fizetési rendszerhez, a tárgyalásokról tájékozott személyek szerint.
Az EKB biztosítani szeretné, hogy az európai bankok bármilyen szankciórendszernek meg tudjanak felelni, és képesek legyenek gyorsan reagálni azokkal az ügyfelekkel szemben, akikkel nem üzletelhetnek. A központi bank megvizsgálta a különböző forgatókönyvek kockázatait, és sürgette a bankokat, hogy osszák meg saját értékeléseik és vészhelyzeti terveik részleteit.
A JP Morgan elemzése szerint az európai bankok közül a SocGen rendelkezik a legnagyobb pénzügyi kitettséggel Oroszországgal szemben, 2,6 milliárd euróval, a Raiffeisen 1,9 milliárd eurós, az UniCredit pedig 1,4 milliárd eurós kitettséggel rendelkezik.
Az egyik nagybank egyik magas rangú vezetője szerint a szankciókból eredő fő kockázat inkább a nagy multinacionális vállalatokkal és oligarchákkal foglalkozó orosz befektetési banki tevékenységet fenyegeti, mintsem a kereskedelmi banki egységet, amely főként középvállalkozásokkal foglalkozik. A vezető szerint a legnagyobb rendszerszintű kockázatot az jelentené, ha Oroszországot elvágnák a Swift fizetési hálózatától, ami hatással lehet az egész oroszországi bankrendszerre. Az ügyvezető szerint azonban az orosz központi bank tervezi, hogy szükség esetén egy hazai bankközi fizetési rendszert hoz létre a Swift helyettesítésére.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa határozata értelmében megkezdődik a digitális euró vizsgálati fázisa, ami várhatóan két évig tarthat, majd következhet a digitális euró fejlesztése, ami három évig tarthat.
A digitális eurónak köszönhetően a fogyasztók számára lehetővé válna az elektronikus úton történő fizetés valamennyi termék és szolgáltatás vonatkozásában. Ennek ellenére az elképzelések szerint az új fejlesztés csupán kiegészítené, nem pedig felváltaná a készpénzforgalmat.
A várakozások szerint nagyjából két évig tartana az új digitális pénz kifejlesztése, maga a bevezetés azonban vélhetően további két évet venne igénybe.
Christine Lagarde az EKB elnöke szerint a cél egy biztonságos digitális jegypénz létrehozása, amely képes betölteni a szerepét egy digitális korban.
