Az Európai Unió tagállamainak vezetői politikai megállapodásra jutottak arról, hogy az Oroszországgal szembeni ágazati szankciókat a megszokott hat hónap helyett ezúttal egy teljes évvel hosszabbítják meg – számolt be róla az Euronews.
Az Európai Tanács elnökének, António Costának a szóvivője szerint a döntés azután született meg, hogy a tagállami vezetők Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztettek, majd az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások késő estig elhúzódtak.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy mind a 27 tagállam vezetője jóváhagyta az Európai Tanács következtetéseit, és támogatta a szankciók meghosszabbítását. Mint kiemelte, ilyen döntésre korábban még nem volt példa.
A hosszabbítás egyelőre politikai szinten született meg, a formális jóváhagyást még az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.
Az Európai Tanács csúcstalálkozója csütörtökön kezdődött Brüsszelben, ahol az uniós vezetők az ukrajnai háborúról, az európai védelemről és a Kínával kapcsolatos gazdasági kérdésekről is tárgyaltak.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió tagállamainak vezetői politikai megállapodásra jutottak arról, hogy az Oroszországgal szembeni ágazati szankciókat a megszokott hat hónap helyett ezúttal egy teljes évvel hosszabbítják meg – számolt be róla az Euronews.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781886600
[modified] => 1781866094
)
[title] => Egy évre nyújtja az Európai Unió az orosz szankciókat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72008&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72008
[uk] => 72005
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 72006
[image] => Array
(
[id] => 72006
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[original_lng] => 786646
[original_w] => 1140
[original_h] => 716
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-1024x643.png
[width] => 1024
[height] => 643
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[width] => 1140
[height] => 716
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[width] => 1140
[height] => 716
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[width] => 1140
[height] => 716
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1781855316:12
[_thumbnail_id] => 72006
[_edit_last] => 12
[views_count] => 881
[_algolia_sync] => 957238923002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 183
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[1] => Array
(
[id] => 71977
[content] =>
Tízéves haladékot kérnének az uniós növényvédelmi szabványok teljes átvétele alól a nagy ukrajnai agrárvállalatok. Az ukrán lobbi szerint az átállás túl gyors és túl drága lenne, miközben több ma használt szer az EU-ban már tiltólistán van.
Máris megkezdődött az ukrán lobbi annak érdekében, hogy az ország uniós csatlakozása esetén tízéves mentességet kapjon a közösségi növényvédelmi szabványok átvételére. Az Ukrajnában működő Integrated Agricultural Company (IMC) nagyvállalat közel 120 ezer hektárnyi területet művel, részvényeit pedig már a Varsói Értéktőzsdén is jegyzik. A vállalat vezetője szerint az uniós csatlakozás esetén legalább 10 olyan növényvédő szert kellene kivezetniük a portfóliójukból, amelyeket az Európai Unióban már rég betiltottak. Az uniós szabványokra való átállás költsége csak ennél az egy cégnél évente körülbelül 3 millió dollárra rúgna.
A nagy ukrán agrárvállalatok éppen ezért lobbiznak azért, hogy 10 éves moratóriumot kaphassanak az EU-s előírások alól. Ez az eset is jól példázza az ukrán gazdák jelentős versenyelőnyét az uniós termelőkkel szemben, miközben az Európai Bizottság – ezen szempontokat figyelmen kívül hagyva – az elmúlt években megnyitotta előttük a piacait.
Ukrán lobbi: kereskedelmi könnyítések és piaci hatások
A kétoldalú kapcsolatok alapját az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) képezi, amely 2017-ben lépett hatályba. Ukrajna gazdaságának támogatása érdekében az EU 2022 májusa és 2025 júniusa között felfüggesztette az ukrán termékekre vonatkozó behozatali vámokat és kvótákat.
Az orosz invázió utáni teljes vámmentesség azonban az ukrán mezőgazdasági termékek hirtelen, tömeges beáramlását eredményezte, ami heves tiltakozásokat váltott ki az uniós gazdák körében. Közel három év után az Európai Unió végül tavaly bizonyos termékekre vonatkozóan visszaállította a kereskedelmi kvótákat.
Átmeneti időszakért folyamodnak
Az Interfax-Ukraine beszámolója szerint az ukrán agrárszervezetek Brüsszelben legalább 10 éves átmeneti időszakot kértek az uniós szabványok – köztük a növényvédő szerek használatára, a műtrágyázásra és a Natura 2000-es előírásokra vonatkozó szabályok – átvételére. Tarasz Viszockij ukrán miniszterhelyettes pedig elismerte: a növényvédőszer-szabályozás harmonizációja az egyik legnehezebb terület, ezért elengedhetetlen számukra a hosszú felkészülési idő.
Gigantikus birtokszerkezet
A 2026-os adatok (vagy aktuális rangsor) szerint az ukrán agrárholding-piac továbbra is rendkívül koncentrált. A top 100 cég összesen mintegy 5,35 millió hektáron gazdálkodik, a top 30 pedig önmagában 3,75 millió hektárt felügyel. A legnagyobb szereplők nemcsak a földterület nagysága miatt dominálnak, hanem mert saját gabonatároló infrastruktúrával, feldolgozókapacitással, exportlogisztikával és modern finanszírozási háttérrel is rendelkeznek.
Az ukrán piac vezető szereplői:
Kernel: Első helyezett, mintegy 358 000 hektárral. Az ország legnagyobb növénytermesztője és olajosmag-feldolgozója.
MHP: Második helyezett, 351 000 hektárral. Vertikálisan integrált modellje a baromfitenyésztéstől az élelmiszer-feldolgozásig terjed.
Ukrlandfarming: Harmadik helyezett, 330 000 hektárral. A háborús veszteségek ellenére továbbra is meghatározó szereplő.
Az első tízben olyan óriások szerepelnek még, mint az Agroprosperis, az Astarta, a Continental Farmers Group, az Enselco Group, az Epicenter Agro, az Akris Agro és az Industrial Milk Company.
Az agárium a gép- és szolgáltatóipar áldozata
Látható, hogy az óriási területeken folytatott gazdálkodás – az uniós egészségügyi és környezetvédelmi elvárások betartása nélkül – már most is versenyképesebb az uniós termelésnél. Ez a különbség tovább fokozódhat, ha Ukrajna mentességet kap a szigorú előírások alól. Míg az uniós döntéshozók politikai érdekekkel indokolják a csatlakozást, a gazdasági adatok azt mutatják – hasonlóan a Mercosur-megállapodáshoz –, hogy az unió ipari gépeket és szolgáltatásokat kíván exportálni az agrárium feláldozása árán. Ez a folyamat azonban súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatokhoz és piaci zavarokhoz, hosszú távon pedig akár élelmezési válsághoz is vezethet.
Az Európai Unió fenntartja Ukrajna támogatását, hitel formájában 2,3 milliárd eurót szabadít fel Kijev számára a jövő héten, valamint újabb szankciós csomag előkészítésével Oroszországgal szemben – közölte Maros Sefcovic kereskedelemért és gazdasági biztonságért, valamint az intézményközi kapcsolatokért felelős biztos Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcsértekezleten tárgyalt témákkal foglalkozó vitáján Sefcovic Örményországgal kapcsolatban azt mondta: a tagállami vezetők uniós támogatás lehetőségét járják körbe az Oroszország részéről az országra nehezedő politikai és gazdasági nyomás miatt. A támogatási csomagban mindenekelőtt azonnali finanszírozási lehetőség található 50 millió euró formájában.
Az MTI szerint kijelentette, hogy a versenyképesség megerősítése „otthon kezdődik”, különösen az energiaköltségek csökkentésével. Ennek érdekében az uniós bizottság felülvizsgálja a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS1) júliusban.
Fontosnak nevezte, hogy Európa a külső kihívásokkal is szembenézzen a versenyképességgel összefüggésben, mint kiemelte, különösen a globális makrogazdasági egyensúly felbillenése miatt. Ezzel összefüggésben Kínát illetően Safcovic az európai biztonság átfogó megközelítésére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Kína továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere.
Az EU-nak továbbra is azon kell munkálkodnia, hogy kereskedelmi védelmi politikája hatékony legyen a diverzifikáció által, illetve még több szabadkereskedelmi megállapodás megkötésével. Európa csak így tudja gazdasága ellenálló képességét erősíteni és iparának versenyképességét segíteni – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Kanada a SAFE-hez való csatlakozása erős precedenst teremt arra vonatkozóan, hogyan működhet együtt az EU kulcsfontosságú stratégiai partnereivel közös jövőnk védelme érdekében. Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy hivatalosan megállapodást köt az EU és Kanada között a kanadai vállalatok és kanadai eredetű termékek részvételéről a SAFE program keretében lebonyolított beszerzésekben, számolt be az EU Tanácsának sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy Kanada az első nem európai ország, amely részt vesz a SAFE eszközben.
Vaszilis Palmas, Ciprus (az EU Tanácsának elnökségét betöltő ország) védelmi minisztere elmondása szerint Kanada az EU egyik legközelebbi szövetségese. Kanada SAFE-hez való csatlakozása erős precedenst teremt arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan működhet együtt kulcsfontosságú stratégiai partnereivel közös jövőnk védelme érdekében.
A SAFE – az EU pénzügyi eszköze, amely a védelmi ipari termelésbe befektetni kívánó tagállamokat támogatja közös beszerzések révén, a kiemelt képességekre összpontosítva. Sürgős és nagyszabású beruházásokat finanszíroz az Európai Védelmi Technológiai és Ipari Bázisba (EDTIB) a termelési kapacitások növelése, a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának biztosítása és a meglévő képességbeli hiányosságok megszüntetése érdekében. A SAFE rendeletet 2025 májusában fogadták el a Felkészültség 2030 részeként, amely egy védelmi csomag, amelynek célja, hogy pénzügyi befolyást biztosítson az uniós tagállamoknak a védelmi beruházások jelentős növekedésének ösztönzéséhez.
A SAFE megállapodás értelmében Ukrajna is részt vehet a közös beszerzésekben. Az EU-val csatlakozó országok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelöltek és az EU-val biztonsági és védelmi partnerségi megállapodást aláíró országok is részt vehetnek a közös beszerzésekben, és hozzájárulhatnak az összesített kereslethez.
Németország azt szeretné, ha az Európai Unió Békealapjából (EPF) származó, Magyarország által feloldott 6,6 milliárd eurót teljes egészében átadnák Ukrajnának. Lengyelország pedig a teljes, körülbelül 450 millió eurós összeget szeretné visszakapni az Ukrajnának szállított fegyverekért, jelentette ki Cezary Tomczyk, Lengyelország védelmi miniszterhelyettese az RMF FM-en.
Az EU diplomáciai szolgálatának vezetője, Kaia Kallas 6,6 milliárd euró elosztását javasolta, amely részleges arányos kompenzációt (10%), az ukrán hadsereg kiképzési missziójának támogatását és Ukrajna közös fegyvervásárlását biztosítaná, ezt a tervet azonban Lengyelország elutasítja.
„Ez a pénz a mi pénzünk. A gyakorlatban a kevesebb a pénz azt jelenti, hogy kevesebb pénzt a hadseregnek”, mondta Tomczyk.
Lengyelország azzal vádolja Brüsszelt, hogy „a játék közepén próbálja megváltoztatni a szabályokat”.
Németország viszont, amely százalékos arányban a legnagyobb mértékben járul hozzá az EPF-hez, úgy véli, hogy a fel nem használt alapokat Ukrajnának kell átutalni, és nem visszajuttatni a nemzeti költségvetésekbe.
Sebastian Hartmann, Németország védelmi miniszterhelyettese felszólította a partnereket, hogy az alapból fel nem használt összes kifizetést a kezdeti szakaszban Ukrajna támogatására fordítsák, mivel az EPF-et szolidaritási mechanizmusként hozták létre.
„Azok az országok, amelyek elsőként adtak fegyvert, mint például Lengyelország vagy Szlovákia, és amelyek adományait már figyelembe vették és kifizetésre jelölték, nem akarnak beleegyezni a kifizetések összegének csökkentésébe, amit azok az országok követelnek, amelyek később kezdték el a segélynyújtást, például Németország”, közölte a műsorszolgáltató lengyel diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A skandináv országok Németországhoz hasonló álláspontot képviselnek. Emellett Franciaország közelebb áll a Kallas állásponthoz, mint Lengyelország, mivel az alapból a francia segélyek volumene kicsi volt, vagyis a visszautalás sem lenne túl jelentős.
Franciaország azonban nem értett egyet a diplomácia kezdeti elképzelésével, miszerint az EU-tagállamok az Egyesült Államokban működő PURL mechanizmus keretében vásároljanak fegyvereket Ukrajnának. Lengyelországot viszont Szlovákia támogatja, amely elsőként jelentette ki, hogy teljes kártérítést követel az Ukrajnának átadott fegyverekért. Ezt a kérdést most technikai szinten vitatják meg, majd a nagyköveteknek is meg kell vizsgálniuk.
A Bloomberg tanulmánya szerint, ha az USA és Kína között háború törne ki Tajvanért, az EU gazdasága a legrosszabb esetben az első évben körülbelül 2 billió dolláros veszteséget szenvedne el – írja az Ukrinform.
Bár Tajvan hagyományosan az Egyesült Államokra, és nem az Európai Unióra támaszkodik a Pekinggel szembeni védelem kapcsán, az európai tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök azon vágya, hogy helyreállítsa kapcsolatait Hszi Csin-ping kínai vezetővel, zöld utat adhat Pekingnek a támadáshoz. Idővel ez lehetővé teheti Kína számára, hogy uralja a globális gazdaság egy kritikus részét, és az EU-t a partvonalon hagyja, mivel Tajvan a globális ellátási láncok kulcsfontosságú elemévé vált, a világ legfejlettebb logikai félvezetőinek több mint 60 százalékát gyártva – jegyzi meg a kiadvány.
Jelenleg semmi sem utal arra, hogy Hszi a közeljövőben inváziót tervezne. Egy invázió költségei azonban pusztítóak is lehetnek, és ebből a szempontból az EU nagyobb veszélyben van, mint Peking. Marcin Jerzewski, az Európai Biztonságpolitikai Értékek Központja tajpeji irodájának vezetője szerint Tajvan „veszélyes „vakzóna’” az EU számára.
„Tajvan blokádja még invázió nélkül is komoly európai biztonsági és gazdasági válságot jelentene” – mondta Jerzewski.
A Bloomberg elemzése szerint Németországot fogja a leginkább sújtani a válság, amely gyártásában nagymértékben támaszkodik a tajvani félvezetőkre és a kínai ritkaföldfémekre. Németország gazdasága körülbelül 14%-kal fog csökkeni, ami majdnem kétszerese az Egyesült Államok vagy Kína csökkenésének. Összehasonlításképpen Franciaország GDP-je 6,5%-kal, Olaszországé 8,8%-kal, Spanyolországé pedig 7%-kal csökken.
A globális GDP több mint 8%-kal csökkenne, ami messze meghaladná a 2009-es pénzügyi válság és a Covid-19 világjárvány hatásait. A világ bizonyos áruk súlyos hiányával is szembesülne, amelyek gyártása Tajvanon koncentrálódik, különösen az olyan orvostechnikai eszközök esetében, mint a pacemakerek és az inzulinpumpák.
Az EU-ban, ahol számos kérdésben általában lassan születnek döntések, mivel a 27 tagállamnak meg kell egyeznie, a Tajvannal kapcsolatos álláspont kialakítása az egyik legnehezebb feladat. Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a blokk ragaszkodik a Tajvani-szoros két oldala közötti feszültségek békés, párbeszéd útján történő rendezéséhez. Ha Kína úgy dönt, hogy erőszakkal vagy kényszerrel próbálja megváltoztatni a status quó-t, az EU meg fogja védeni érdekeit – tette hozzá a szóvivő.
Tájékozott források elmondása szerint a tajvani európai stratégiai megbeszéléseket gyakran titokban tartják, és néha csak az egyes tagállamokat érintik. A blokk soros elnöki tisztét a jövő hónapig betöltő Ciprus rendszeresen megvétóz minden Tajvannal folytatott megbeszélést, attól tartva, hogy ez precedenst teremtene, amely hatással lehet saját területi vitájára Törökországgal.
Ezeken a találkozókon a tisztviselők gyakorlatokat végeztek, hogy elemezzék a tajvani légtérbe történő fokozódó behatolások forgatókönyveit. A legutóbbi találkozók egyértelművé tették, hogy Európa mennyire felkészületlen erre, mondják a megbeszéléseket ismerő források.
Például az egyik találkozón szimulációt végeztek arról, hogy mi történne, ha Tajvan félvezető exportja a felére csökkenne. Az európaiak biztosak voltak abban, hogy gazdaságuk kibírna egy ilyen csapást, amíg világossá nem vált, hogy Tajvan teljes mértékben az amerikai katonai támogatástól függ, így az USA kapná meg az összes chipet, és Európa üres kézzel maradna.
A konfliktus komoly eszkalációja esetén Európának mindössze órái lennének a reagálásra, és jelenleg nem áll készen ilyen gyors cselekvésre – mondták a források.
A gyakorlatok résztvevői szerint évek óta az európai válasz a deeszkaláció felhívásáról és az Egyesült Államokhoz fordulásról szólt. Ez azonban megváltozott, mióta Trump visszatért hivatalába a kínai politikával kapcsolatos transzatlanti koordináció általános gyengülése közepette.
A következtetések rávilágítanak Trump iráni csapásának egyik legfontosabb tanulságára: az Egyesült Államok feltételeket diktálhat globális ügyekben, de Európa gyakran magasabb árat fizet – jegyzi meg a kiadvány.
Ukrajna megkapta az Európai Unió Ukrajna Támogatási Program hetedik részletét, hitelrészlet összege 2,8 milliárd euró – jelentette be hétfőn Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy figyelembe véve a korábban nyújtott előlegfinanszírozás visszafizetését, az állami költségvetés valójában 2,6 milliárd eurót kapott. Ukrajna összesen már több mint 29,4 milliárd eurót kapott az Ukrajna Támogatási Mechanizmus keretében. A befolyt összeget az államháztartás kiemelt kiadásainak finanszírozására fordítják, különös tekintettel a szociális és humanitárius területekre.
Szviridenko megjegyezte, hogy ez a hetedik részlet az Ukrajna Keretprogram keretében. A támogatás igénybevételéhez Ukrajna teljesítette az Ukrajna Terv 11 mutatóját, amelyek a közigazgatás, a gazdaságpolitika, az energia, a digitalizáció és a jogállamiság területét fedik le.
Ezenkívül Ukrajna a tervezettnél korábban teljesítette a finanszírozás következő szakaszaira vonatkozó feltételek egy részét. „Most először kapunk plusz kompenzációt a reformvállalások korai végrehajtásáért” – mondta a miniszterelnök. 2026 májusának végéig Ukrajna a terv 86 intézkedését hajtotta végre, további 65 pedig a végrehajtás különböző szakaszaiban van.
Az Európai Unió az orosz olajárplafon ideiglenes befagyasztását fontolgatja a közel-keleti háború miatt, írta a Bloomberg a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva, közölte a Jevropejszka Pravda.
Tavaly az EU jóváhagyott egy dinamikus mechanizmust, amely biztosítja, hogy félévente automatikusan, az orosz Ural nyersolaj átlagos piaci árához képest 15%-kal alacsonyabb árplafont állítsanak be. A jelenlegi árplafon hordónként 44,1 dollár, és a nyár végén felülvizsgálatra kerül.
A korlátozás értelmében az európai vállalatoknak tilos olyan szolgáltatásokat nyújtaniuk, mint a biztosítás és a szállítás, az adott árfekvés felett értékesített olaj esetében.
Az olajárak az iráni háború és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárása után az egekbe szöktek. A névtelenséget kérő források szerint az árplafon következő, júliusi felülvizsgálata valószínűleg legalább 65 dollárra emeli azt, ami meghaladja a G7 által közösen meghatározott korábbi 60 dolláros küszöböt.
A befagyasztás az árplafont a jelenlegi szinten tartaná.
A források szerint további lehetőségek között szerepel a dinamikus és automatikus emelés felfüggesztése az év végéig a közel-keleti kivételes körülmények miatt, vagy az emelés 60 dollárban történő korlátozása, a G7-szinttel összhangban.
A lépés az EU legújabb szankciócsomagjának része lenne, amely a 21. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta. Az EU célja, hogy június elején véglegesítse és hivatalosan is javaslatot tegyen egy új intézkedéscsomagra. Az EU-tagállamok nagyköveteit a múlt héten tájékoztatták a tervekről.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság elnöke közölte: a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból.
Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
Von der Leyen tájékoztatása szerint további 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, valamint olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat.
Az Európai Bizottság elnöke szerint máris „érezhető a változás erős szele Magyarországon”. Kiemelte, hogy a magyar parlament az Európa-napon választotta meg az új miniszterelnököt, az európai himnusz megszólalása és az európai zászlók visszatérése a magyar parlament épületére egyaránt azt jelzi, hogy új fejezet nyílik az ország történetében. Méltatta továbbá, hogy az új kormány rekordidő alatt alakult meg, és gyorsan megkezdte a gazdasági fellendülést, a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedések végrehajtását.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeket az Európai Bizottság az állam foglyul ejtésének kockázatát hordozó struktúráknak tekintett.
Kijelentette, hogy ezek a reformok nemcsak a korrupció visszaszorítását szolgálják, hanem több milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítását is lehetővé teszik.
A beruházásokról szólva Ursula von der Leyen közölte: sikerült megállapodásra jutni a felülvizsgált Next Generation uniós terv keretében finanszírozandó projektekről. A támogatások az energia-, lakhatási és közlekedési ágazatot, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik. Hozzátette, hogy a felek stabil és biztonságos finanszírozási keretben állapodtak meg.
Az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, ugyanakkor a folyamat szerinte jó irányba halad.
Az Európai Bizottság elnöke külön kitért az Erasmus programra is. Mint mondta, a magyar fiatalok számára ismét megnyílik a lehetőség, hogy részt vegyenek az unió egyik legismertebb oktatási és mobilitási programjában, így már a következő tanévtől újra csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez. Beszéde végén Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a változásokat a piacok is kezdik érzékelni, a befektetői bizalom visszatér Magyarország iránt, ami további lendületet adhat a reformfolyamatoknak. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság a jövőben is szorosan együtt kíván működni a magyar kormánnyal Magyarország és az Európai Unió érdekében.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta: a testület és a magyar kormány szorosan együttműködik majd a migrációs paktum végrehajtásában.
Mint mondta, a migrációs paktum egységes feltételeket teremt az Európai Unió egészében, és annak végrehajtásáról az Európai Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy világos célkitűzések mentén kívánnak dolgozni a magyar kormánnyal a paktum alkalmazásán.
Ursula von der Leyen visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint összefüggés lenne a Magyarországgal folytatott egyeztetések és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, a Next Generation uniós helyreállítási alap és a kohéziós források nem kapcsolódnak a bővítési tárgyalásokhoz. Hozzátette: bár az egyeztetések során szó esett a tagjelölt országok csatlakozásáról is, az Európai Bizottság álláspontja változatlanul az, hogy a bővítés érdemalapú folyamat. Kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova teljesítette az első, úgynevezett alapvető kérdéseket tartalmazó tárgyalási klaszter megnyitásához szükséges valamennyi feltételt, végrehajtották a szükséges reformokat, ezért nincs ok a folyamat késleltetésére. Az ügy várhatóan az Európai Tanács következő ülésén is napirendre kerül.
A Magyarországgal kötött megállapodás részleteiről szólva Ursula von der Leyen elmondta: az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült egy szilárd keretrendszert kialakítani a jogállamisági, az egyéb reformokat érintő, valamint a beruházási kérdések kezelésére.
Kifejtette, hogy a megállapodás alapja a vállalt reformok végrehajtása és lezárása, valamint a beruházások megvalósítása. A kapcsolódó uniós források folyósítása az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötődik, így például egy adott reformtörvény parlamenti elfogadása esetén az ahhoz kapcsolódó támogatások azonnal kifizethetők.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter minis...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1780135260
[modified] => 1780134333
)
[title] => Ursula von der Leyen: Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthatunk fel
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71471
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 71472
[image] => Array
(
[id] => 71472
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[original_lng] => 62156
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780123534:4
[_thumbnail_id] => 71472
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 406
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 919282006002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190278
[1] => 179
[2] => 1584099
[3] => 163
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-támogatás
[1] => Európai Unió
[2] => Magyar Péter
[3] => Magyarország
)
)
[9] => Array
(
[id] => 71431
[content] =>
Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy közel 2,8 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a következő részlet kiutalása azután vált lehetővé, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte az Ukrajna Terv 2025 negyedik negyedévére vonatkozó feltételeinek végrehajtását. A forrásokat a nagyszabású, négyéves Ukrajna Támogatási Program keretében biztosítják.
Szviridenko háláját fejezte ki a parlamenti képviselőknek a szükséges törvények gyors elfogadásáért. 2026 májusának végéig az Ukrajnai Terv 86 lépése már megvalósult a kormány és a parlament közös erőfeszítéseinek köszönhetően, további 65 pedig végrehajtás alatt áll.
„Továbbra is közösen hajtjuk végre a reformokat, és haladunk az európai integráció útján. Őszintén hálásak vagyunk európai partnereinknek a támogatásukért és a bizalmukért” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az Ukrajnai Alap kulcsfontosságú pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a háború idején. A kezdeményezés teljes költségvetése a 2024–2027-es időszakra 50 milliárd euró. Az új részletet figyelembe véve, az eszköz 2024-es bevezetése óta Ukrajna már 26,8 milliárd euró európai támogatást kapott.
