A kereskedelmi háborús környezetben szép csendben az Európai Unió és India egyre közelebb kerülhet egymáshoz. Főként az elektromos járművek és a félvezetők terén állnak közel egy megállapodáshoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezeti az új bizottsági tagokat első indiai látogatásukra, miközben Brüsszel és Új-Delhi megerősíti kapcsolatait, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok vámfenyegetéseit és Kína agresszív kereskedelmi gyakorlatát.
A találkozó során az EU és India a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) keretében fogja megvitatni a kétoldalú kapcsolatok mélyítését, melynek célja a globális stabilitás és gazdasági biztonság előmozdítása – írja a Politico.
India erősebb elköteleződést szeretne látni az EU részéről a piaci hozzáférés terén, míg az EU inkább a szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásaira koncentrálna.
India keményen tárgyal a megállapodásokról, különösen a Kereskedelmi Világszervezetben, ahol védi élelmiszerbiztonsági stratégiáját. Az EU és India együttműködése lehetőséget nyújthat Európa autógyártóinak, akik új exportpiacokat keresnek, különösen az elektromos járművek esetében, ahol Kína jelentős versenytárs, az Egyesült Államok pedig vámok kivetésével fenyegetőzik.
A két fél együttműködik az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának szabványosításában és a használt akkumulátorok újrahasznosításában, melyre már egy 60 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre az EU Horizon Europe programjából és indiai hozzájárulásokból.
Emellett tervezik a mesterséges intelligencia, félvezetők és telekommunikációs területeken való együttműködést, valamint a „biztonságos és megbízható” hálózatok kialakítását, ami a kínai hálózatok nélküli infrastruktúrát jelenti.
A találkozó során megvitatják a közös kutatás-fejlesztési projekteket a chiptervezésben, tehetségcseréket, egy új 6G-ről szóló megállapodást, valamint erősebb kapcsolatokat az EU AI Office és az indiai AI Mission között, mivel India készül a következő nemzetközi AI csúcstalálkozó megrendezésére.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Ukrajna közös vám- és határellenőrzés beindítására készül az Európai Unióval közös határain – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy az ukrán-lengyel határon a kísérleti projektet 2025-ben tervezik elindítani. „A munkánk harmadik területe a közös vám- és határellenőrzés beindítása az EU határain. Arra számítunk, hogy az ukrán-lengyel határon még ebben az évben kísérleti projektként elindul” – tette hozzá.
A miniszterelnök tisztázta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a vonatkozó megállapodásról az Európai Bizottsággal. „A közös határellenőrzés jelentős időt takarít meg az emberek és a vállalkozások számára, és még közelebb hozza Ukrajnát az Európai Unióhoz” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az Európai Unió Donald Trump új amerikai kormányát követve felülvizsgálja saját nemzetközi segélyrendszerét, hogy a finanszírozást külpolitikai érdekeihez igazítsa, csökkentse a felesleges költekezést és leszámoljon a korrupcióval.
A Bloomberg által látott dokumentumtervezet szerint a bizottság a felülvizsgálatot követően teljesen át is alakítaná a rendszert, amely az utóbbi években óriási összegeket szórt szét világszerte, látszólag kevés eredménnyel az EU számára. Brüsszel célja, hogy a segélyrendszer alkalmazkodjon a blokk stratégiai érdekeihez, elsősorban a nemzetközi szövetségek megerősítésével, amelyen keresztül biztosítani lehet a kontinens nyersanyagellátást és a tömeges migráció megfékezését.
A dokumentumtervezet, amely a bemutatás előtt még módosításra szorul, már most is megjegyzi, hogy az EU közös kasszája, amely hagyományosan a tömb GDP-jének mintegy 1 százaléka, túlterhelt, tekintettel az igények széles skálájára, a zöld átállástól a védelemig.
A bizottság az elkövetkező hetekben ismerteti a következő, 2028-tól 2034-ig tartó hétéves költségvetés javítására vonatkozó elképzeléseit.
A bizottság tervére akkor került sor, amikor Trump elrendelte az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) átvilágítását és felszámolását, amely évente több tízmilliárd dollár értékű nemzetközi segélyt oszt szét.
Tekintettel arra, hogy az EU és tagállamai együttesen a világ legnagyobb nemzetközi segélyezője – csak 2023-ban közel 96 milliárd eurót biztosítanak, szemben az USA közel 72 milliárd dolláros külföldi támogatásra –, a blokk saját rendszerét sürgősen át kell vizsgálni, hasonló visszaélések felkutatása és a pénzszórás leállítása érdekében.
Az Európai Unió 250 millió eurós támogatást nyújt Moldovának, amelyből 100 millió eurót már április közepéig elérhetővé tesz – közölte az Európai Bizottság honlapján. A stratégiai megállapodás célja az energiaválság hatásainak enyhítése, a háztartások és szociális intézmények energiaköltségeinek csökkentése, valamint a vállalkozások finanszírozásának támogatása. Emellett az EU feltételekhez kötötten 60 millió eurós segítséget biztosít a Dnyeszteren túli régió energiaellátására. A döntés hátterében Moldova és a Gazprom közötti elszámolási vita, valamint Ukrajna gáztranzit-leállítása áll – írja cikkében a Portfolio.
A brüsszeli kétéves átfogó stratégia három lépésben fog kibontakozni az azonnali szükségletek és a hosszú távú kihívások kezelése mentén.
Az első lépés keretében a Bizottság 30 millió euró támogatásról döntött január 27-én, amiből 10 milliót EU-s villamosenergia vásárlása, míg a maradék mennyiséget a Dnyeszteren túli régió ellátásához szükséges földgáz beszerzésére fordíthatják a moldovaiak. A második lépéssel április közepéig további 100 millió eurós pénzügyi támogatást nyújtanak Moldovának – többek között az alábbiakra:
Lehetővé teszi, hogy december 31-ig minden háztartás villamosenergia-költségének többlete 110 kilowattóráig (kWh) kompenzálható legyen.
Egy alapot is tartalmaz a legkiszolgáltatottabb háztartások energiaszámláinak enyhítésére, és lehetővé teszi a teljes villamosenergia-fogyasztás növekedésének kompenzálását a szociális intézmények, köztük az óvodák, iskolák és kórházak esetében.
15 millió eurós finanszírozást biztosít az élelmiszeripari-, és a feldolgozóipari vállalkozásoknak.
A nemzetközi pénzintézetek ezen felül 50 millió eurós összeget biztosítanak a moldovai hatóságok, a háztartások és a kis- és közepes vállalkozások (kkv) energiahatékonyságot célzó beruházásaihoz.
Az utolsó lépésben a Bizottság és a nemzetközi partnerek a moldovai energiaellátás rugalmasságát és függetlenségét célzó intézkedéseket és beruházásokat, valamint a moldovaiak energiaköltségeinek csökkentését célzó támogatásokat finanszíroznak majd. Ezt a moldovai növekedési terv reformprogramjába foglalják majd bele és 2026 végéig hajtják végre – ami többek között az EU-s és moldovai villamosenergia-hálózat integrációját jelenti.
Az EU ugyanezen stratégia részeként 60 millió eurós finanszírozást tesz elérhetővé a Dnyeszteren túli régiójában élők energiaellátásának szavatolására, de feltételekhez kötötten. A támogatás az alapvető szabadságjogok és emberi jogok betartásával kapcsolatos előrelépésektől függ.
Moldova energiabiztonságának biztosítása kulcsfontosságú Európa hosszú távú ellenálló képessége és az orosz ellátástól való függetlenség szempontjából. Ez az átfogó csomag mutatja, hogy eltökélten támogatjuk a legkiszolgáltatottabb moldovaiakat – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos a döntés kapcsán.
Előzmények
A Moldovába irányuló gázszállítások január eleje óta szünetelnek, miután Ukrajna leállította a tranzitot, a moldovai kormány pedig nem tudta rendezni a Gazprommal az elfogyasztott földgázért fennálló tartozását. Emiatt a régióban – főleg a Dnyeszteren túli területeken – tízezrek maradtak fűtés nélkül a téli időszakban.
Az Európai Unió kijelentette, hogy „határozottan reagál”, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki a közösségre – reagálva arra, hogy Donad Trump szombaton aláírta a Mexikóra, Kanadára és Kínára vonatkozó új vámokról szóló rendeletét.
Trump pénteken kijelentette, hogy „feltétlenül” vámokat fog kivetni az EU-ra. Az Európai Bizottság és a tagállamok a keddi varsói kereskedelmi miniszteri ülésen tárgyalnak a lehetőségről.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a 27 tagú közösség ebben a szakaszban nem tud arról, hogy további vámokat vetnének ki az uniós termékekre, és kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal a kereskedelmi és befektetési kapcsolat a világon a legnagyobb. A vámok alkalmazása „minden oldalról bántó” – mondta a szóvivő, és az EU sajnálatát fejezte ki Trump azon döntése miatt, hogy Kanadára, Mexikóra és Kínára kivetette azokat.
Az EU határozottan válaszol minden olyan kereskedelmi lépésre, amely tisztességtelenül vagy önkényesen szab ki vámot az uniós árukra – mondta a szóvivő a Bloomberg beszámolója szerint. Hozzátette: „Sok minden forog kockán.”
Trump 25 százalékos vámja a Kanadából és Mexikóból származó árukra, valamint a Kínából származó termékekre kivetett 10 százalékos adója kedden lép hatályba, és a tequilától az autókig terjedő termékeket érinti. Kanada és Mexikó is azt mondta, hogy válaszolnak a támadásra, Justin Trudeau miniszterelnök pedig azt közölte, hogy Ottawa 25 százalékos vámot vet ki a 155 milliárd kanadai dollár értékű (106 milliárd dollár) amerikai importárura. Peking is ígéretet tett a megfelelő ellenintézkedésekre.
Az EU és az új Trump-kormányzat közötti feszültség már most is megnőtt, miután az elnök Grönland megvásárlására tett javaslatot, amely Dánia szerint nem eladó. Mette Frederiksen, az ország miniszterelnöke az EU szövetségesei támogatását kérte, hogy fellépjen Trump ellen.
Donald Trump kijelentette, hogy Kanada elkerülheti a vámokat, ha csatlakozik az USA-hoz 51. államként.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió kijelentette, hogy „határozottan reagál”, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki a közösségre – reagálva arra, hogy Donad Trump szombaton aláírta a Mexikóra, Kanadára és Kínára vonatkozó új vámokról szóló rendeletét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738596720
[modified] => 1738550820
)
[title] => Az EU figyelmezteti Trumpot, hogy megtorolja, ha vámot vet ki az árukra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56954&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56954
[uk] => 57013
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56955
[image] => Array
(
[id] => 56955
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[original_lng] => 180234
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1738652387:3
[_thumbnail_id] => 56955
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 923
[translation_required_done] => 1
[_oembed_90ecf3820f5eb7d00404edd1dd5e15e1] =>
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden kijelentette, hogy az EU szankciókkal sújtaná a játékkonzolok és kontrollerek Oroszországba történő értékesítését, mivel ezeket az Ukrajna elleni drónok irányítására is felhasználhatják – számolt be a Telex a Financial Times-ra hivatkova
A Sony által gyártott PlayStation és a Microsoft-féle Xbox is szerepelnek majd azokban a szankciókban, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójára, február 24-re terveznek az Európai Unióban. A három legnagyobb, konzolokat gyártó cég, a Microsoft, a Sony és a Nintendo 2022 márciusa óta nem szállít Oroszországba. Az uniós tilalom az EU-ban működő kereskedőkre irányulna, akik ilyen eszközöket árusítanak, beleértve a használt termékek eladását is.
A tilalom konzolokra, kontrollerekre, repülőszimulátor-vezérlőkre, joystickokra és egyéb, drónok távvezérlésére alkalmas tartozékokra vonatkozna. „A szankciós lista összeállításakor igyekeztünk minden olyan dologra tekintettel lenni, amely segítheti Oroszországot a háború folytatásában, így a konzolokat és tartozékaikat is, amelyeket a drónok irányítására használnak” – mondta a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a sajtónak.
„A drónok távvezérlői nélkülözhetetlenek a katonai dróntámadásokhoz, ezért mindenképpen be kell tiltani őket” – mondta Olena Bilouszova, a Kijevi Közgazdasági Iskola katonai szakértője, aki szerint az uniós tiltásnak nem biztos, hogy jelentős hatása lesz, mivel a legtöbb piaci szereplő az Oroszországban elérhető kínai gyártmányú kontrollereket használja. Az oroszok a legtöbb ilyen eszközt eddig is Kínától szerezték be, ahonnan tavaly több mint 120 millió dollár értékben vásároltak játékkonzolokat és egyéb tartozékokat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Csehország „nem hivatalos dokumentumot” készített a lépésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Ukrajna és Moldova fokozatosan integrálódhassanak az Európai Unió belső piacába. Erről az Euroactiv számolt be, hivatkozva olyan informált forrásokra, akik hozzáférést biztosítottak a dokumentum tervezetéhez, tájékoztat az Ukrinform.
A dokumentumban szereplő információk szerint január 28-án Martin Dvořák, a cseh európai ügyekért felelős miniszter a tervek szerint benyújtja az EU Tanácsának a két ország fokozatos integrációjának folyamatát a belső piacra. A kezdeményezésről a külügyminiszter, Jan Lipavský, előzetesen tájékoztatja kollégáit Brüsszelben.
A „nem hivatalos dokumentumban” a cseh diplomácia konkrét javaslatokat dolgozott ki különböző szektorokban, például az energiában, mezőgazdaságban és telekommunikációban. A sajtó információi szerint a dokumentum hangsúlyozza, hogy Ukrajna és Moldova további gazdasági integrációja a szabadkereskedelmi megállapodások révén jelentősen támogathatja ezeket az országokat a „rosszindulatú orosz befolyás ellen”. Csehország azt is állítja, hogy mindkét ország jelentős jutalmat és motivációt kap majd a reformok folytatására. Emellett a javaslatok előnyösek lehetnek az EU és annak belső piacának is.
A cseh álláspont szerint az egyik lehetséges „út” Ukrajna és Moldova vállalatainak számára az EU belső piacán az Erasmus program lehetne a fiatal vállalkozók számára. A dokumentum szerzői szerint fontos lenne a helyi intézmények oktatása is, hogy képesek legyenek ellenőrizni a beruházásokat.
A dokumentumban szó esik Ukrajna és Moldova EU roaming rendszerébe való bevonásáról, a kiberbiztonság terén való együttműködés fokozásáról és az adatvédelmi szabványok fokozatos egységesítéséről is.
A mezőgazdasági szektorban a dokumentum többek között azt javasolja, hogy folytatni kell a kétoldalú kereskedelem liberalizálását Ukrajnával és Moldovával a 2025 júniusa után lejáró autonóm kereskedelmi intézkedések esetében.
„Az EU pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a G7 ERA hitelkezdeményezés és az Ukraine Facility program keretében, összesen 35 milliárd euró értékben 2025-re” – írta az X közösségi oldalán szerdán közzétett bejegyzésében Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.
A politikus hozzátette, hogy Davosban találkozott Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettessel, akivel megvitatták az Ukrajnának az Európai Unió egységes piacához való közeledését szolgáló intézkedések kiterjesztését, valamint azok következő lépéseit is.
Az EU az orosz–ukrán háború kitörése óta Kijev egyik legfontosabb támogatója, 2024-ben pedig már Ukrajna legnagyobb támogatója is lett, miután 17,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget nyújtott az Ukraine Facility pénzügyi eszköz keretében. Az idénre előirányzott össze ezt jócskán felülmúlja.
Az Európai Unió 2025-ben összesen 30,6 milliárd euró költségvetési támogatást biztosít Ukrajnának. A támogatás nagy részét, 18,1 milliárd eurót, a G7 országok ERA kezdeményezéséből nyújtják, amelyet az Oroszország számára befagyasztott eszközökből származó bevételek fedeznek, míg 12,5 milliárd eurót a Ukraine Facility eszköze biztosít. Erről Ukrajna Pénzügyminisztériuma számolt be.
A megszerzett forrásokat a 2025-ös és 2026-os költségvetési szükségletek fedezésére fordítják.
Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere a brüsszeli EU Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) ülésén elmondta, hogy az EU a legnagyobb közvetlen költségvetési támogatót nyújtó donorja Ukrajnának 2022 februárja óta. Ez idő alatt 45 milliárd eurót sikerült bevonni a költségvetés prioritásainak finanszírozására.
A miniszter azt is kiemelte, hogy 2024-ben az EU költségvetési támogatása az összes külföldi bevétel több mint 40%-át tette ki, összesen 16,1 milliárd eurót.
