Az Ukrajna déli részén dúló harcok nem veszélyeztetik az ukrán gabona szállítását biztosító fekete-tengeri folyosó működését – jelentette ki a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője csütörtökön.
Natalija Humenyuk videókapcsolaton keresztül számolt be róla, hogy az elmúlt napokban az ország déli régiójában fokozódó harcok nem akadályozzák a tengeri folyosó működését. A gabonaszállításra kialakított tengeri folyosó a korábbi megállapodásoknak megfelelően működik – mondta a sajtószóvivő.
Az ukrajnai gabona exportja a múlt hónapban, hosszas egyeztetés után indult újra. Oroszország Ukrajna elleni támadásának februári kezdete óta először augusztus elsején hagyta el gabonaszállító hajó Ukrajna partjait.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás az ukrán és orosz felek között egyaránt biztosítja a gabonaszállító hajók és a Fekete-tengeren kialakított tengeri folyosó biztonságát. Ennek értelmében leszögezték például, hogy tíz kilométeres körzetben semmilyen katonai jármű nem közelítheti meg a folyosóban közlekedő civil kereskedelmi hajókat.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Ukrajna és Oroszország megállapodást ír alá Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindításáról, amely a remények szerint lehetővé teszi, hogy Ukrajna, a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, valamint a kukorica és az árpa jelentős exportőre, közel öt hónap után először oldja fel több millió tonna gabona zárolását, és potenciálisan elhárítja a fenyegető katasztrofális globális élelmiszerválságot. Ukrajna és Oroszország az ENSZ-szel és Törökországgal köt egy-egy ugyanolyan egyezményt, mert Kijev nem hajlandó semmit sem aláírni Moszkvával – írja a Guardian.
Az isztambuli Dolmabahçe-palotában tartott aláírási ünnepségen részt vesz António Guterres, az ENSZ főtitkára és Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki kulcsszerepet játszott a hónapokig tartó feszült tárgyalások során.
A várakozások szerint a megállapodás biztosítja majd a gabona és az olyan alapvető áruk, mint a napraforgóolaj exportját három ukrajnai fekete-tengeri kikötőből, köztük Odesszából, még akkor is, ha az ország más részein továbbra is tombol a háború.
Ukrajna és Oroszország az ENSZ-szel és Törökországgal ír alá egy-egy ugyanolyan egyezményt, mert Kijev nem hajlandó semmit sem aláírni Moszkvával.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és napraforgóolaj-exportőre, de az ország az orosz elleni invázió és a kikötők tengeri blokádja miatt a szállítmányok leálltak. A gabona egy részét vasúton, közúton és folyami úton szállítják Európán keresztül, de a közel öt hónapja tartó háború alatt az olyan létfontosságú nyersanyagok, mint a búza és az árpa ára az egekbe szökött.
A megállapodás rendelkezik a hajók biztonságos áthaladásáról. Török tisztviselők szerint a megállapodás egy isztambuli ellenőrző központ létrehozását irányozza elő, amelyet az ENSZ, a török, az orosz és az ukrán hatóságok tisztviselői fognak ellátni, hogy irányítsák és koordinálják a folyamatot. A hajókat ellenőrzéseknek vetnék alá, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem szállítanak fegyvert.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Recep Tayyip Erdoğan Törökország elnöke és Ilham Aliyev azeri államfő ünnepélyesen megnyitotta a Rize-Artvin repülőteret, amely a második, tenger feltöltésével épített repülőtér Törökországban.
Az Erdoğant és Aliyevet szállító gépeket vízi tisztelgéssel fogadták a repülőtéren.
A török államfő Aliyev üdvözlése után kollégájával átment a megnyitó ünnepség helyszínére.
A megnyitó előtti beszédében Erdoğan elmondta, hogy a világon összesen 5 repülőtér épült a tengeren, ebből Rize-Artvinnel együtt 2 Törökországban található, és 26-ról 57-re növelték az országban található repülőterek számát.
Erdoğan hangsúlyozta, hogy a közel 5 év alatt 4,4 milliárd lírás beruházással készült Rize-Artvin Repülőtér 3000 méteres kifutópályájával, évi 3 milliós utaskapacitással rendelkező termináljával, támogató és egyéb egységeivel olyan alkotás, amelyre igazán büszkék lehetnek, és hozzátette, hogy a nehéz kelet-fekete-tengeri földrajzi környezetben épült repülőtér meg fogja könnyíteni a szomszédos Grúzia közlekedését is.
„Ez a repülőtér, amelyet országunk határának legszélén építettünk fel, az időtől az üzemanyagig, a közlekedési balesetektől az emissziós gázok kibocsátásának csökkentéséig számos területen hozzá fog járulni az emberek életéhez. Rize és Artvin immár egy repülőjeggyel elérhető mindazok számára, akik ezen a vidéken élnek és el akarnak látogatni ide, valamint azoknak, akik szeretnék látni a régió szépségeit” – jelentette ki Erdoğan elnök.
Eközben leszállt az első utasszállító gép is a Rize-Artvin Repülőtéren.
A Turkish Airlines TK 2538 számú „Rize-Artvin” járata törökországi idő szerint 08:30-kor szállt fel az Isztambuli Repülőtérről, és 10:35-kor landolt a Rize-Artvin Repülőtéren.
A gép utasait Adil Karaismailoğlu közlekedési és infrastrukturális miniszter és a területen tartózkodó személyek virágokkal köszöntötték.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Akár már május harmadikán megköthetik az utóbbi évek legnagyobb szabású energetikai üzletét, miután a román energiaügyi minisztérium jóváhagyta, hogy a Romgaz állami földgázkitermelő átvegye az amerikai ExxonMobil részesedését a Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep lelőhelyen. Az amerikaiak 1,06 milliárd dollárt kérnek cserébe, melyet a románok hitelből akarnak fedezni.
A Főtér.ro írta meg, hogy napokon belül aláírhatja a Romgaz állami földgázkitermelő és az amerikai ExxonMobil azt a szerződést, melynek értelmében gazdát cserél a Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep lelőhely 50 százalékának tulajdonjoga.
Az ügylet lényege, hogy a kontinentális talapzat alatt található földgáz kitermelését szabályozó úgynevezett offshore-törvény körüli, évek óta tartó maszatolás miatt, amely saját értékelésük szerint kedvezőtlen helyzetbe hozta a befektetőket, az amerikai Exxon jelezte, hogy kivonul, és eladja 50 százalékos részesedését a Neptun Deep lelőhelyből. Ezt vásárolja most meg a román állam a Romgazon keresztül – a szerződést akár már május 3-án aláírhatják. A másik 50 százalék tulajdonosa az OMV Petrom.
Gázexportőrré válhatnak a románok, akár már júliustól
Mivel a vételár teljes összege nem áll rendelkezésre, a Romgaz részvényesi közgyűlése egyúttal azt is jóváhagyta, hogy egy vagy több banktól 325 millió eurós hitelt vegyenek fel. A tranzakció teljes összege 1,06 milliárd dollár, vagyis körülbelül 357,3 milliárd forint.
A Fekete-tenger romániai területén hatalmas mennyiségű gáztartalékok vannak, becslések szerint 200 milliárd köbméternyi. A Neptun Deep projekt célterületén 42 és 84 milliárd köbméterre becsülik a gázmennyiséget. A számítások szerint a kitermelés megkezdése nem csak megszüntetné az orosz gáztól való függést, hanem gázexportőrré tehetné Romániát. Az ExxonMobil az OMV Petrommal együtt eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektetett be a lelőhely kutatásába.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerint biztosra vehető, hogy júliusban már meg is kezdődik a kitermelés a Fekete-tengeren, így már saját forrásból sikerül csökkenteni az orosz gázfüggőséget.
Románia szerencsés helyzetben van, mivel csak viszonylag kis mértékben függ az orosz gáztól, a miniszter szerint 20-25-28 százalékos arányban, de a cél az, hogy ezt a függőséget a lehető leggyorsabban és a lehető legnagyobb mértékben felszámolják.
Popescu csütörtök este, az ügylet bejelentése után arról beszélt: míg tavaly Románia csupán egyetlen úton, Oroszország irányából tudott import földgázhoz jutni, mára létrejött egy alternatív útvonal is a balkáni régióban, amely Törökországból Bulgárián át vezet Romániába és tárgyalnak Azerbajdzsánnal, Katarral, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel is gázvásárlási lehetőségekről.
Emellett az Egyesült Államoktól is szeretnének cseppfolyósított földgázt vásárolni, és a törökök és a bolgárok mellett a görögökkel is tárgyalnak a tranzitútvonalakról.
A román kormánykoalíció pénteken a parlament elé terjesztette a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvénymódosító indítványt, amelyet sürgősségi eljárásban fognak megvitatni – közölték pénteken a koalíció vezetői.
A koalíció közleménye szerint a jogszabálytervezet mind a tengeri (offshore), mind a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelésének új lendületet ad. A 2018-ban elfogadott korábbi, jelenleg még hatályos jogszabállyal a befektetők elégedetlenek voltak, ezért az új tervezettől tették függővé főleg a fekete-tengeri földgáztartalékok kitermelésének megkezdését.
A koalíció vezetői úgy vélték, hogy az új tervezet versenyképes adózási rendszert hoz létre. Hozzátették, hogy az adókkal együtt a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké.
Nicolae Ciuca román liberális miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Black Sea Oil and Gas amerikai vállalat már az év közepén felszínre hozza az első gázmolekulákat egy kisebb méretű fekete-tengeri földgázmezőből, ahonnan évente 1 milliárd köbméter gázt terveznek kitermelni. A nagyobbik gázmező, a Neptun Deep kitermelése várhatóan 2026-ban kezdődhet meg – mondta a miniszterelnök.
Ez utóbbit az osztrák OMV és a román Romgaz vállalatok fogják kitermelni, onnan a tervek szerint évente 10 milliárd köbmétert gázt hoznak felszínre. A román kormányfő kiemelte, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a dél-kelet romániai Buzau megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala.
Ciuca szerint ez a jogszabály megteremti annak lehetőségét, hogy Románia teljes mértékben függetlenné váljon az orosz gáztól és szert tegyen a vegyipar fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges gázmennyiségre. A kormányfő emlékeztetett, hogy Románia egyik legnagyobb energiafogyasztója, a Marosvásárhely határában levő, műtrágyát gyártó Azomures vegyi üzem a magas energiaárak miatt okozta december eleji leállást követően még mindig nem tudott újraindulni, mert nem rendelkezik a működéséhez szükséges gázzal. Reményét fejezte ki, hogy az új nyersanyagmennyiség következtében Románia lakosai is olcsóbban juthatnak majd hozzá a gázhoz.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az új törvénytervezet jogi stabilitást és kiszámíthatóságot teremt a fekete-tengeri földgáz kitermelőinek.
Törökország komoly lépést tehet energiafüggőségének csökkentésére, azonban ehhez nem a zöld, hanem a fosszilis energiaforrásokat hívja segítségül.
A Fekete-tengerben, nagyjából 170 kilométerre a török partoktól 405 milliárd köbméternyi mennyiségű földgázra bukkant tavaly a Faith fúróhajó, idén júniusban pedig az északi Sakarya mezőn találtak további 135 milliárd köbméternyi gázt, tehát az ország csaknem 540 milliárd köbméter kiaknázatlan készlettel rendelkezik – részletezte a Daily Sabah cikke.
Törökország évente 45-50 milliárd köbméter gázt fogyaszt, melynek importálásáért 12-15 milliárd dollárt fizet.
A közelmúltban felfedezett mennyiség az állam hazai szükségleteinek nagyjából harmadát tudja fedezni, amennyiben 2027-re eléri a maximális kitermelési kapacitását – erősítette meg hétfőn Fatih Dönmez, az ország energiaügyekért és természeti erőforrásokért felelős minisztere.
Ankara korábban bejelentett célja az, hogy 2023-ban, a modern Törökország megalapításának századik évfordulóján kezdje el a sakaryai mezőről a gázt a fő hálózatba pumpálni, a teljes üzembe helyezés pedig 2027-ben vagy 2028-ban kezdődhetne el.
Csak a Sakarya-mező csúcskitermelése fedezni tudná a tavalyi hazai felhasználás 31 százalékát. A törökök 2020-ban 48,1 milliárd köbméter gázt importáltak, ami 6 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
Törökország gázimport-függősége igen jelentős, hiszen a fogyasztásának nagyrésze Oroszországból, Azerbajdzsánból és Iránból érkezik vezetékeken keresztül, valamint cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában Nigériából, Algériából és az Amerikai Egyesült Államokból.
Az energiafüggőség csökkentése azért is kiemelt jelentőségű Ankara számára, mert az elmúlt hónapokban jelentősen megugrott a gáz iránti kereslet az országban. Ráadásul ez a globálisan is növekvő kereslet, és az alacsony készletek miatt rekordmagas világpiaci gázárak közepette történt.
Az ország már eddig is új szerződésekről tárgyal több piaci szereplővel, köztük az orosz gázóriással, a Gazprommal is. Az Oroszországról a Fekete-tengeren keresztül Törökországba szállító vezetéken, a TurkStreamen keresztül január 1 és szeptember 19. között 20,3 milliárd köbméter gáz érkezett, ami rekordmennyiségnek számít.
A földgázmezők kitermeléséhez ugyanakkor nem keresnek nemzetközi partnercégeket, saját hatáskörben szeretnék megvalósítani a projektet. Törökország már meg is kezdte a Fekete-tenger alatt húzódó, a gázt a szárazföldre szállító vezetékekhez használatos csövek gyártását.
A Turkish Petroleum Corporation (TPAO) állami energetikai vállalat négy fázisban csaknem 40 kutat szeretne fúrni a Sakarya-mezőn.
Fatih Dönmez határozottan kijelentette, hogy a TPAO-nak megvan a megfelelő műszaki tudása és kapacitása ahhoz, hogy egyedül végezze el a feladatot, és a kormány nem tervezi külföldi vállalatok meghívását az olajmező üzemeltetésére.
Padlóra került a líra
Szintén Törökországgal kapcsolatos hír, hogy a líra árfolyama történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben vasárnap késő este. A pénzromlást a múlt heti váratlan kamatcsökkentés után az pörgette fel a hétvégén, hogy Tayyip Erdogan elnök kijelentette, hogy Törökországnak továbbra is szándékában áll megvásárolni Oroszországtól az S-400-as rakétavédelmi rendszerek második tételét, ami elmélyítheti a szakadékot a NATO-szövetséges Washingtonnal, és újabb amerikai szankciókat válthat ki.
A török Fatih fúróhajó az Amasra-1 megjelöléssel ellátott övezetében újabb földgázkészletet, ezúttal 135 milliárd köbméter földgázt talált a Fekete-tenger alatt, amellyel a térségben eddig felfedezett mennyiség 540 milliárd köbméterre emelkedett – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken.
A Fatih 2020. július 20-án kezdte meg próbafúrásait a később Sakarya gázmezőnek elnevezett területen, amely mintegy 150 kilométerre északnyugatra fekszik Zonguldaktól. A most bejelentett készletre a gázmező Amasra-1 megjelöléssel ellátott övezetében bukkantak rá.
Erdogan pénteken ismertette: három lépésben tervezik a szárazföldre szállítani a földgázt. Első lépésként kitermelő rendszert telepítenek a tengerfenékre, majd felépítik a szárazföldi feldolgozóállomást, végül pedig lefektetik a kettőt összekötő vezetéket.
Törökország azon dolgozik, hogy 2023-ban – a köztársaság kikiáltásának 100. évében – használatba helyezze a fekete-tengeri földgázt – jelezte ismét a török elnök, hozzátéve, hogy további jó híreket vár a térségből.
A hasonló felfedezések elősegíthetik Törökország földgázfüggőségének csökkenését Oroszországtól, Irántól és Azerbajdzsántól.
Az Anadolu török állami hírügynökség közlése szerint a fekete-tengeri gázkészlet 2027-re vagy 2028-ra a kis-ázsiai ország szükségleteinek 30 százalékát tudja fedezni.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter azt mondta, ebben az évben módosítják az úgynevezett offshore-törvényt, amely közvetlenül érinti az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos befektetéseket. A tárcavezető nyomatékosította, hogy a jogszabály egyes kitételeinek változtatását részletes parlamenti vita előzi majd meg, a Florin Cîţu vette jobbközép kabinet ugyanis mindenképpen el akarja kerülni a 2018-as helyzetet, amikor az akkori szociáldemokrata kormány törvénytervezetét éppen a baloldali képviselők „szedték darabokra”.
– A fekete-tengeri gáz kitermelése nem kezdődhet meg 2024–2025 előtt, amennyiben még ebben az évben döntés születik a befektetésekről. A fekete-tengeri kitermelésben érdekelt vállalatok az offshore-törvény módosítását várják olyan formában, hogy a szabályozás ösztönözze a befektetőket. Mi ezt fogjuk tenni, s ez a törekvés szerepel a hárompárti koalíciós kormány programjában is – idézte Popescut a News portál.
Az ExxonMobil és az OMV Petrom már két éve halasztja a termelés elkezdésére vonatkozó döntést. 2021 végére ígéri ugyanakkor a gáz kitermelésének startját a romániai fekete-tengeri projekt egyik kisebb licenctulajdonosa, az amerikai The Carlyle Group kezében lévő Black Sea Oil & Gas cég, amely – hatszázmillió dolláros összköltséggel – döntött a befektetés mellett. A cég ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy bepereli a román államot, amennyiben a kitermelés elkezdéséig nem módosítják az offshore-törvényt. Ez a jogszabály zavarja leginkább a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatából kitermelni kívánó külföldi vállalatokat is. Azt nehezményezik, hogy a korábbi szociáldemokrata kabinet „menet közben”, azaz a projektbe már beszálló vállalatokat hátba támadva módosította az adózási feltételeket.