Finnországban 2025. július 15-én hatályba lépett az orosz és belarusz állampolgárok ingatlanszerzésére vonatkozó tilalom – számolt be róla a Yle, az Ukrinform közvetítésével.
A finn kormány döntése értelmében ettől a naptól kezdve nem adnak ki engedélyt ingatlanvásárlásra olyan országok állampolgárainak, amelyek megsértik más államok területi integritását, illetve fenyegetést jelentenek Finnország nemzetbiztonságára.
Antti Häkkänen, Finnország védelmi minisztere az X közösségi oldalon kommentálta a fejleményt: „Úgy vélem, erre a reformra már régóta szükség volt, még Oroszország Ukrajna elleni támadása előtt is. Nagyon örülök, hogy ez a törvény végre elfogadásra került és ma hatályba lépett.”
A szabályozás célja a finn nemzetbiztonság megerősítése és a külföldi befolyásolási kísérletek megelőzése.
Petteri Orpo finn miniszterelnök közölte, hogy Finnország jelentős mértékben emelni fogja védelmi költségvetését az Oroszország jelentette tartós fenyegetés miatt – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda nyomán az Index.
Örömét fejezte ki, hogy ebben a kérdésben szinte teljes az egyetértés a finnországi pártok között. A finn miniszterelnök szerint a védelmi kiadások finanszírozásának egyetlen fenntartható módja a gazdasági növekedés felgyorsítása és a foglalkoztatás növelése. Ugyanakkor elismerte, hogy ez nehézségekkel jár.
Emlékeztetett arra, hogy a védelmi költségvetés növelésének ütemtervét 2032-ig számítják, így a jövőbeli kormányoknak finanszírozási megoldásokat kell találniuk. A finn kormány már most azt tervezi, hogy 2029-re a GDP három százalékára emeli a védelmi kiadásokat, ami évi 1,5-2 milliárd eurós költségvetési növekedést jelent. A többletforrásokat elsősorban a szárazföldi erőkre, a keleti határvédelemre és a légvédelemre fordítják majd.
Ukrajna Miniszteri Kabinete és a finn kormány megállapodást írt alá a „Tanuljunk együtt 2” program megvalósításáról, amely az ukrán középiskolai reform, az úgynevezett „Profilképzés” támogatását célozza. A finn fél finanszírozása összesen 20 millió eurót tesz ki – jelentette az oktatási minisztérium.
A középiskolai reform 2027-ben indul, és két oktatási irányvonalat határoz meg a 9. osztályt befejező tanulók számára:
szakmai irány – lehetőség a szakmai kollégiumok vagy szakképző felsőoktatási intézményekbe való felvételre;
akadémiai irány – tanulás akadémiai líceumokban, majd egyetemre való továbbtanulás.
A finn kormány támogatása elsősorban a középiskola akadémiai irányának fejlesztésére összpontosít. A „Tanuljunk együtt 2” program a következőket tartalmazza:
a tanárok és az iskolavezetők szakmai fejlődése – olyan ismeretek és készségek megszerzése, amelyek biztosítják a minőségi kompetenciaalapú tanulás bevezetését az Új Ukrán Iskola (NUS) elvei szerint;
az iskolák támogatása az oktatási programok kidolgozásában a választott profilok alapján;
szociális programok létrehozása és bevezetése a pedagógusok, az iskola adminisztratív személyzetének és a tanulóknak a támogatására, traumafókuszú megközelítés alkalmazásával az oktatási folyamat szervezésében és megvalósításában.
„Finnország Ukrajna egyik kulcsfontosságú partnere az Új Ukrán Iskola reformjának megvalósításában. Az első, 2018-ban indult „Tanuljunk együtt” projekt az új ukrán iskola megalapozását segítette a reform kezdetétől fogva. Hálásak vagyunk, hogy elindulhatott a program második szakasza és a pénzügyi támogatás. A finn szakértelem az oktatási reformok végrehajtásában jelentős hozzájárulás rendszerünk átalakításához. Köszönjük partnereinknek” – mondta Okszen Liszovij, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere.
A „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozása Finnországgal jelentősen megerősíti Ukrajna képességeit a menedékhelyek építésének területén.
Erről Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal beszélt a kormányülésen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finnországi látogatása során véglegesítettük a „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozásáról szóló megállapodásokat. Ez jelentősen megerősíti a lehetőségeinket ezen a területen
– mondta Smihal.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a humanitárius aknamentesítésre is. Emlékeztetett arra, hogy a Világbank becslése szerint Ukrajna teljes területének aknamentesítése körülbelül 30 milliárd dollárt igényel.
Jelenleg elsődlegesen a mezőgazdasági területek aknamentesítésén dolgozunk. Tudjuk, milyen fontos ez az új vetési szezon szempontjából. Már több mint 80 tanúsított aknamentesítő operátorunk és több mint 200 aknamentesítő gépünk van
A finn Poriban trotil alapú robbanóanyagokat gyártó üzemet építenek, amelynek költsége 200 millió euró. Ezt a finn védelmi miniszter, Antti Häkkänen jelentette be pénteken, január 31-én – írja az Yle.
A miniszter elmondása szerint a projekt kulcsfontosságú lesz az európai lőszertermelés növelésében. Emellett a befektetések hozzájárulnak Ukrajna hosszú távú támogatásának fenntartásához, és a projekt finanszírozásában szövetséges országok is részt vesznek.
Az üzemet a finn robbanóanyag-gyártó Forcit építi. A gyártás beindítását 2028-ra tervezik. Az üzem jelentős részét exportpiacokra szánják.
Wille Tavio finn külkereskedelmi és fejlesztési miniszter bejelentette, 20 millió eurót különít el az ukrajnai oktatási reform támogatására, valamint 500 000 eurót az iskolai étkeztetés átalakítására – számolt be a Jevropejszka Pravda a finn külügyminisztériumra hivatkozva.
Megjegyezték, Tavio ezt a kijevi európai regionális iskolai étkeztetésről szóló fórumon jelentette be.
A finn külügyi tárca arról tájékoztatott, hogy Finnország 2025-2028-ban 20 millió euróval támogatja Ukrajna oktatási szektorát.
A kétoldalú projekt az általános középfokú oktatás reformjának végrehajtására összpontosít. A programot Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma, Finnország Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökség közösen dolgozta ki.
A reform magában foglalja a diákok szociális védelmi rendszerének kidolgozását és reagálnak a diákok háború által okozott pszichoszociális támogatási szükségleteire.
Finnország az esemény során bejelentette, hogy 2024-ben 500 000 euróval támogatja a Világélelmezési Program ukrajnai iskolai étkeztetési programját.
Helsinki vezetősége azt tervezi, hogy a szankciók hatálya alá tartozó orosz tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy értékesítsék Finnország fővárosában a legnagyobb sportarénát, számolt be a Reuters.
A helsinki hatóságok már 2023-ban bejelentették, hogy az arénát birtokló céget irányító Gennagyij Timcsenko és Roman Rotenberg orosz–finn üzletemberek tulajdonának kisajátítását tervezik. Akkor felajánlották nekik, hogy önként adják el ingatlanukat.
A Helsinki Arena – egy nagy koncertterem és jégkorongaréna, amelyet 2022-ben zártak be az orosz befektetőkkel szemben bevezetett szankciók miatt, miután az Oroszországi Föderáció teljes körűen megtámadta Ukrajnát.
A kisajátítás folytatása azért volt szükséges, hogy megállítsák az épület pusztulását, és megakadályozzák Finnország hírnevének károsodását, mivel nem tudott nagyszabású nemzetközi eseményeket szervezni.
A fővárosi vezetés becslései szerint 2023-ban a szállodák, éttermek és egyéb vállalkozások évente közel 425,24 millió dollár bevételtől estek el, mert az arénában nem szerveztek rendezvényeket.
Timcsenko egész vagyonát az EU-ban befagyasztották, Rotenberg pedig, a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolataik miatt az apja, Borisz, nagybátyja Arkagyij és családjaik elleni amerikai szankciók célpontja lett.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Naftohaz a Krím 2014-es orosz annektálása óta követeli a pénzét Moszkvától. Több tízmilliárd euró értékű Finnországban tartott orosz vagyon lefoglalását most azonban elrendelte egy finn bíróság, mivel egy pereskedés során az ukrán állami olaj- és gázipari vállalat, a Naftohaz javára döntött – írja a Euronews.
A döntés a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2023-as határozata nyomán született meg. A hágai testület jórészt választottbíráskodási és békéltetési eljárásokat folytat le, illetve vizsgálóbizottságokat állít fel 121 tagállama, magánfelek és kormányközi szervezetek közti vitákban a nemzetközi választottbírósági szabályzatok alapján.
A testület még 2023-ban arra kötelezte Oroszországot, hogy fizessen nagyjából 4,6 milliárd euró kártérítést a Naftogaznak, miután a Krím 2014-es annektálása során jogellenesen lefoglalta a vállalat ottani vagyonát.
Mivel Oroszország nem hajlandó önként kifizetni a Naftohaznak a hágai ítéletben előírt összegeket, továbbra is minden rendelkezésre álló lehetőséget felhasználunk a pénzösszegek behajtására – írta a Naftohaz az elnök-vezérigazgató, Olekszij Csernyiszov által az igazgatótanács nevében jegyzett közleményében, és hozzátették, hogy a döntésnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültek az igazság helyreállításához.
Hozzátették, aktív lépéseket tesznek a választottbírósági ítélet érvényesítésére más célországokban is, amelyekben orosz vagyonok érintettek.
Finn lapok szerint, hogy a lefoglalt ingatlanok között szerepel a helsinki Orosz Tudományos és Kulturális Központ, valamint négy másik orosz tulajdonú épület az Åland-szigeteken. A helyi média azonban kiemeli, hogy az Oroszországi Föderáció tulajdonában lévő, Kirkkonummi tengerparti településen lévő ingatlant is lefoglalt a finn állam, amelyet az orosz diplomaták eredetileg üdülésre használtak.
A Kreml közölte, hogy jogi úton megtámadják a finn bíróság döntését. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, hogy „az Oroszországi Föderáció az összes létező jogi mechanizmussal meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.”
Finnország segélycsomagot ad át Ukrajna energiaszektora számára, valamint megállapodást kötöttünk az egészségügy támogatásáról is, jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Petteri Orpo finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően.
„Finnország újabb segélycsomagja különféle energetikai berendezéseket tartalmaz. Ukrajna már 200 transzformátort és 500 különféle típusú generátort, 8 ezer egység energetikai berendezést kapott. Finnország emellett 5 millió eurót különített el az iskolák, óvodák és kórházak energiahatékonyságának növelésére”, tette hozzá Smihal.
Emellett a két ország egészségügyi minisztériuma megállapodást írt alá, amelynek célja a háború negatív következményeinek leküzdése az egészségügy területén.
Finnország segíteni fog Ukrajna újjáépítésében. „A finn kormány átfogó tervet készített az újjáépítésben való részvételre, és jóváhagyta annak első részét. Ezen kívül Ukrajna és Finnország 18 városa már testvérvárosi megállapodást kötött”, összegezte a kormányfő és hangsúlyozta, hogy a helyreállítás elsődleges forrásának az orosz eszközöknek kell lenniük.
Finnország 30 millió eurót biztosít tüzérségi lőszer vásárlására Ukrajna számára az erre vonatkozó cseh kezdeményezés keretében – jelentette be az X-en (Twitteren) Antti Häkkiänen finn védelmi miniszter, írta a Jevropejszka pravda.
A védelmi tárca vezetője a cseh védelmi erők parancsnokával folytatott megbeszélést követően jelentette be ezt a döntést.
„Többek között megvitattuk a lőszerekkel kapcsolatos cseh kezdeményezést. Finnország 30 millió eurót különít el erre a kezdeményezésre” – mondta Häkkiänen.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
