2024-ben az Európai Bizottság 300 millió eurót juttat Franciaországnak a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből. A pénzt fegyvervásárlásra fordítják. Ezt a francia fegyveres erők minisztériuma jelentette be.
Megjegyzik, hogy Franciaország más EU-tagállamokkal együtt részt vesz egy új támogatási intézkedés végrehajtásában Ukrajna számára. Az orosz vagyonból származó bevételek mintegy 1,4 milliárd euró felhasználásáról van szó.
A pénzeszközöket elsősorban lőszer, tüzérségi rendszerek és légvédelmi felszerelések vásárlására fordítják francia gyártóktól. Franciaország várhatóan 2024 végéig 300 millió eurós katonai segélyt nyújt majd.
„Ez lehetővé teszi a francia ipar termelési kapacitásának növelését Ukrajna támogatására” – közölte a francia minisztérium.
A Legfelső Tanács ratifikálta az Ukrajna, valamint Franciaország és Dél-Korea közötti támogatási és kölcsönszerződést. Erről a Gazdasági Minisztérium számolt be.
A Franciaországgal kötött, a kritikus infrastruktúra és a gazdaság kiemelt ágazatainak helyreállítását és támogatását célzó támogatási megállapodás 200 millió euró bevonását teszi lehetővé.
A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásokat a kritikus infrastruktúra rekonstrukciójára és helyreállítására fordítják olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a vízellátás és a vízelvezetés, a hulladékfeldolgozás, az aknamentesítés és a lakóépületek helyreállítása. Ebből 60 millió eurót az energiaszektor támogatására fordítanak.
A Koreával kötött, a Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Alapból (EDCF) nyújtott kölcsönökről szóló, 2024–2029 közötti időszakra szóló keretmegállapodás 2,1 milliárd dollár értékű EDCF hitelprojektek fogadását írja elő Ukrajnában.
A Gazdasági Minisztérium megjegyezte, hogy ezeket a forrásokat eszközök vásárlására és helyreállítási projektekre fordítják.
Ukrajna és Franciaország elnökei, Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron két megállapodást ír alá arról, hogy Párizs 650 millió eurót hitelez és részben adományoz Kijevnek a helyi hatóságok és a kritikus infrastruktúra, mindenekelőtt az energiarendszer támogatása céljából – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a LeMonde című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a felek várhatóan június 7-én írják alá a vonatkozó dokumentumokat. Az Elysee-palotában megjegyezték, hogy az első megállapodás lehetővé teszi a Francia Fejlesztési Ügynökség számára, hogy „2027-ig 400 millió euró előzetes forrást biztosítson hitelek és 50 millió eurót adomány formájában”, hogy „kiterjessze ukrajnai tevékenységét”.
Ez lehetővé teszi Ukrajna energetikai és közlekedési ágazatának támogatását, különös tekintettel az „adminisztratív kapacitások” fejlesztésére. A második megállapodás a kritikus infrastruktúrák támogatási alapjának létrehozására vonatkozik. 200 millió eurót irányítanak oda „francia cégek támogatására a jövőbeni pályázatokon” a következő területeken: energia, szállítás, vízellátás, higiénia, egészségügyi ellátás, mezőgazdaság.
Az Elysée-palota közölte, hogy ezeket a forrásokat „fontos projektek finanszírozására, a hibás energiainfrastruktúra megerősítésére vagy kiegészítésére használják fel”, mivel ezek különösen ki vannak téve az orosz támadásoknak és csapásoknak.
Gabriel Attal francia miniszterelnök bemutatta a munkanélküli-segélyek csökkentésére vonatkozó tervet, mely Emmanuel Macron elnök gazdasági reformjait támogatja, s az emberek munkaerőpiacra való visszatérését ösztönzi.
A reformok nyomán 18 hónapról 15 hónapra csökken a segélyek maximális időtartama, s meghosszabbítják az ellátások megszerzéséhez előírt munkaviszonyt – mondta Attal a La Tribune című újság vasárnapi számában megjelent interjúban. A kormány azt tervezi, hogy december 1-jétől lépteti életbe a változásokat. A miniszterelnök szerint a módosítások nem a költségmegtakarítást célozzák, hanem azt, hogy több francia jusson álláshoz, s így finanszírozható legyen a segélyrendszer.
A következő néhány évben várhatóan fokozatosan csökkennek a kiadások, s a terv szerint elérik a 3,6 milliárd eurós (3,9 milliárd dolláros) éves megtakarítást, miközben 90 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma. A munkavállalók 57 éves koruktól „idősebbnek” minősülnek, ami pluszjuttatásokra teszi jogosulttá őket.
Az intézkedésekre azután került sor, hogy Franciaország figyelmeztetést kapott magas adósságterhe miatt a Nemzetközi Valutaalaptól. A szervezet a költségvetési hiány kordában tartását kérte. Az ország fiskális felügyelete szerint az erre irányuló tervek nem hitelesek és nem koherensek.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kijelentette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségét, s 2027-ig a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára szorítsa le.
A két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon Franciaországban a felmérések szerint Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pártja nagy fölénnyel nyerhet.
Le Pen szenvedélyesen bírálja Macron munkaügyi reformjait, amelyek szerinte büntetik a dolgozókat.
Az összes uniós tagállamnál több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt Franciaország – írja a hvg.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) adatai szerint Franciaország ebben az évben már 600 millió eurót fizetett ki Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron francia elnök ezen időszak alatt azzal sokkolta a közvéleményt, hogy NATO-tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.
A Politiconak a francia fél azzal indokolta az orosz LNG-vásárlást, hogy a Total Energies-nek hosszú távú szerződése van Moszkvával, melynek értelmében mindenképp fizetniük kell.
Fontos kiemelni, hogy a Total-nak nagy orosz érdekeltsége is van: 20 százalékos részesedéssel rendelkeznek a Yamal LNG orosz vállalkozásban, ami egy cseppfolyósító üzemet működtet Észak-Szibériában, ami a Novatek tulajdonában van és 2032-ig van szerződése a Totallal évi 4 millió tonna LNG vásárlásra.
De nem a franciák az egyedüliek az EU-ban, akik továbbra is nagy tételben vesznek orosz gázt: a CREA adatai szerint Belgium és Spanyolország is jelentős importőrnek számít.
Franciaország 2024-ben tíz új milliárdossal számol, többségük örökös, így a francia milliárdosok száma 53-ra emelkedett – derül ki a Forbes című magazin pénteken közzétett éves rangsorából, amely megerősítette Bernard Arnault-t, az LVMH luxuscég-csoport alapítóját és tulajdonosát a „világ leggazdagabb embere” pozíciójában.
A magazin szerint Francoise Bettencourt Meyers, a L’Oréal kozmetikai nagyvállalat örököse „a világ leggazdagabb nője”, így az egymást követő második évben a világ leggazdagabb férfija és nője is francia.
Az LVMH tulajdonosa 215 milliárd euróval rendelkezik a Forbes szerint, amely a 2024. március 29-i részvényárfolyamokat használta a rangsoroláshoz. A francia üzletember után jönnek a világrangsorban Elon Musk, a Tesla tulajdonosa (195 milliárd dollár) és az Amazon vezetője, Jeff Bezos (194 milliárd dollár).
Francoise Bettencourt Meyers (91,8 milliárd euró) világszinten a 15. helyen áll, Franciaországban pedig a második, megelőzve Alain és Gérard Wertheimert, a Chanel luxusmárka tulajdonosait (34-34 milliárd euró). Francois Pinault, a Kering luxuscég alapítója és családja 29,2 milliárd euróval zárja az öt leggazdagabb francia listáját.
Az új belépők a leggazdagabb franciák sorába mind örökösök: a fegyvergyáros, fotóművész, nemzetgyűlési képviselő Olivier Dassault gyermekei, Helena és Rémi Dassault, valamint özvegye, Natacha Nikolajevic a 36., 37. és 38. helyen állnak, 2,5 milliárd dollárra becsült összvagyonnal. Az új milliárdosok között szerepel Daniel és Bris Rocher (39. és 40. hely) az Yves Rocher kozmetikai birodalom örökösei, míg Christian Louboutin luxuscipő- és táskatervező is bekerült a rangsorba a 48. helyen, 1,2 milliárd dollárra becsült vagyonával – írta a Forbes.
Az Európai Unióban több hónapja tartanak a gazdatüntetések, szervezői pedig Brüsszel egyre szigorúbb környezetvédelmi követelményei mellett Ukrajnát is célba vették. Franciaországban például a csirkehús került terítékre, amelynek keleti behozatala állítólag a hazai termelőket károsítja, miközben oligarchák zsebeit tömi tele – írta a Politico.
Az ukrán MHP élelmiszeripari óriás hetek óta a francia gazdák célkeresztjében van, azzal vádolják, hogy olcsó baromfival árasztja el az európai piacot, kihasználva az orosz inváziót követően bevezetett, enyhébb importszabályokat.
Eléggé megdöbbentett, hogy cégünk lett az uniós mezőgazdasági problémák egyik bűnbakja. A felbujtók úgy csinálnak, mintha a szenvedésükön nyerészkednénk, pedig mi is a túlélésért küzdünk – jelentette ki John Rich, az MHP ügyvezető elnöke múlt héten, párizsi látogatásán. Szerinte a nyugati kormányok és ipari vezetők azért festenek előnytelen képet az ukrán gazdákról, hogy ezzel tereljék el a figyelmet a kontinens belső problémáiról.
Kijelentéseivel Emmanuel Macron francia elnök korábbi megjegyzésére utalt, aki keményen kritizálta a vállalat alapítóját, Jurij Koszjukot, az ország egyik leggazdagabb emberét, aki a Porosenko-kormánynak is tagja volt. Az elnök szerint Koszjuk oligarcha, az MHP pedig az európai gazdák kárára gazdagítja őt.
Az oligarchák és vállalataik támogatásával nagyobb károkat okozunk Ukrajnának, mint ha magára hagynánk a háborúban. Ilyen embereknek nem adhatunk pénzt, mert rajtuk kívül mindenki veszít ezen – figyelmeztetett Macron a hónap elején Brüsszelben tartott EU-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, a kontinensszerte zajló gazdatüntetések árnyékában.
A francia gazdák nincsenek ebben egyedül – Kelet- és Közép-Európában az agrártüntetések elsősorban az ukrán határon zajlottak, mivel a blokk legtöbb termelője egyetért: a keleti olcsó importtermékek aláássák őket. Az ANVOL baromfihúslobbi pedig rendszeresen elítéli az Ukrajnából érkező, „a tisztességtelen versenyt erősítő termékeket”.
Az MHP szerint azonban ezek a vádak hazugságok, és egy dezinfomrációs kampány részét képezik, amelyet európai vetélytársai, valamint a nyugati országok kormányai szerveztek meg.
Az ukrán céggel szembeni európai ellenállás nem új keletű. Az MHP már a háború előtt is az uniós gazdák „nagy ellensége” volt, akik azzal vádolták a vállalatot, hogy kihasználta az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi megállapodásban lévő kiskaput, és ezzel jelentősen növelte a csirkehús exportját.
Bíztunk benne, hogy a háború kitörése után magunk mögött hagytuk a gazdák elégedetlenkedését, és végre mutatnak egy ki szolidaritást. A nyugati lobbik azonban keményebb kampányokat folytatnak ellenünk, mint valaha, miközben mi egyre nehezebben tudunk megélni – mondta az ausztrál származású Rich, aki Cipruson él, ugyanott, ahol az MHP is be van jegyezve, sok más orosz és ukrán vállalat mellett.
Az uniós adatok szerint az ukrán baromfihús behozatala az EU-ba 2022 és 2023 között 47 százalékkal nőtt. Emiatt február elején, amikor a mezőgazdasági tiltakozások tetőztek, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az ukrán cukor, baromfi és tojás behozatalát is az elmúlt két év szintjére fixálják.
Az MHP szerint azonban nem az ukrán behozatal veszélyezteti a nyugati gazdákat, hanem a Latin-Amerikából érkező termékek, amelyek importja az EU–Mercosur-egyezmény aláírásának közeledtével jelentősen megnőtt.
Ebben van valami igazság: Brazília idén megelőzte Ukrajnát,és az EU legnagyobb baromfiexportőre lett.
Rich emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az MHP Franciaország egyik legnagyobb adófizetője, mivel tavaly mintegy 150 millió eurót fizetett be az államkasszába.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Oroszországból Franciaországba irányuló szállítások például 41 százalékkal nőttek 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte Artem Sztudennikov, a külügyminisztérium európai osztályának igazgatója.
2022 végén az orosz LNG-importnak köszönhetően az Egyesült Államok után Oroszország a második legfontosabb földgázszállítója lett Franciaországnak.
Mindezt annak ellenére, hogy a párizsi vezetés is az egyik leghangosabb támogatója az Oroszország elleni szankciók újabb és újabb csomagjainak. A Magyar Nemzet felidézi, nemrég olyan hírek láttak napvilágot, hogy az uniós országok 2023-ban az orosz LNG-export több mint felét vásárolták meg.
Spanyolország 1,8 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t 2023 első kilenc hónapjában. Franciaország a második helyen áll az EU-ban, 1,5 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t. Utána Belgium következik, aki 1,36 milliárd euróért szerzett be cseppfolyósított földgázt – olvasható a cikkben.
Gabreil Attal miniszterelnök növeli a gazdák támogatását, akiknek a növényvédő szereikről sem kell lemondaniuk.
Miután a francia gazdák tiltakozásai egyre hevesebbé váltak, a francia kormány kénytelen volt engedni, és Gabriel Attal miniszterelnök többek között 150 millió euró támogatást, valamint a növényvédő szerek korlátozásának felfüggesztését ígérte.
A kormány döntéseire válaszul a legnagyobb francia gazdákat tömörítő szakszervezet, az FNSEA vezetője, Arnaud Rousseau felszólította a tiltakozókat, hogy ideje feloldani a blokádokat és hazamenni – írja a Reuters. Hasonló módon járt el Arnaud Gaillot, a Jeunes Agriculteurs (Fiatal Gazdák) elnöke is, ugyanakkor mind a ketten figyelmeztettek, hogy ha a kormány nem váltja be ígéreteit, akkor a tiltakozások folytatódni fognak.
A francia gazdák már hetek óta tiltakoztak, mielőtt hétfőn elkezdték blokád alá vonni a Párizsba és más nagyvárosokba vezető autópályákat traktorjaikkal. Főként a mezőgazdaságot is fenntarthatóbbá tevő európai uniós lépések, a bürokratikus terhek és az olcsó ukrán agrártermékek miatt tiltakoztak a gazdák.
Franciaország energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy létfontosságú több atomreaktor építése és a megújuló energiaforrások arányának növelése Franciaországban.
Agnes Pannier-Runachet francia energiaügyi miniszter szerint az országnak a tervezett hat új atomerőműnél többre van szüksége, és legalább 14 új reaktort kellene építeni – írja a Reuters.
A miniszter hangsúlyozta: létfontosságú több atomreaktor építése és a megújuló energiaforrások arányának növelése Franciaországban: ezzel 2035-re 60 százalékról 40 százalékra csökkenhet az ország fosszilis tüzelőanyag-függősége.