A G7-tagországok februárban két új árplafont vezethetnek be az orosz olajra – közölte a tagországok egyik tisztviselője a Reuters szerint.
A G7-ek december végén már bevezettek egy ársapkát, de akkor még csak az orosz nyersolajra. A tisztviselő elmondása szerint a terv az, hogy a februáriak közül az egyik már nemcsak a nyersolajat, hanem a többi terméket (dízel, benzin, kerozin stb.) is szabályozná, a másik pedig a jelenleg kedvezményesen eladott fűtőolajat érintené.
A tisztviselő arra is utalt, hogy a feldolgozott olajtermékek árát nehezebb szabályozni, mert ezeknél az árszabás nemcsak attól függ, hogy hol készítik, hanem attól is, hol vásárolják fel.
Az G7-ek mellett tavaly év végén az Európai Unió is árplafont vezetett be az orosz olajra, amelyet hordónként 60 euróért lehet értékesíteni.
A világpiaci ár jelenleg ennél jóval alacsonyabb, ugyanis az árkorlát bevezetése után jelentősen csökkent az orosz olaj ára.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét – közölte pénteken késő este a G7-csoport.
Az európai uniós tagállamok nagykövetei pénteken állapodtak meg az Oroszországból importált olaj hordónkénti 60 dolláros (23 ezer forint) árplafonjáról.
A javaslattal az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia alkotta G7-csoport Ausztráliával kiegészülve állt elő, péntek éjjel pedig mindannyian elfogadták az EU által javasolt árplafon összegét.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a G7-ek külügyminisztereinek találkozóján ismertette az ukrajnai villamosenergia-hiány leküzdésének módjait, és kiemelte az energetikai infrastruktúra védelmének fontosságát – számolt be a Külügyminisztérium sajtószolgálata, tájékoztatott az Ukrinform.
„Az első lehetőség az, hogy az EU-ban vásárlunk villamosenergiát. De az EU piacán az árak jóval magasabbak, mint Ukrajnában, ezért további pénzügyi támogatásra lesz szükség. A második út, hogy Ukrajnát ellátják a szükséges energetikai berendezésekkel, transzformátorokkal és generátorokkal, ami segít kompenzálni a megrongálódott energetikai infrastruktúrát” – jegyezte meg a miniszter.
Ezzel összefüggésben Kuleba megköszönte az USA-nak, hogy 53 millió dollárt biztosított Ukrajnának energetikai berendezések beszerzéséhez.
Az ukrán külügyi tárca vezetője külön hangsúlyozta, hogy Oroszország október 10. óta több mint 600 rakétát lőtt ki Ukrajna területére, támadta a kritikus infrastrukturális létesítményeket, a megszállók folytatják az Ukrajna elleni rakétaterrort.
„Kiemelten fontos, hogy Ukrajna el legyen látva az elektromos áram helyreállításához szükséges berendezésekkel. De nem kevésbé fontos, hogy segítséget kapjunk ezen berendezések megvédéséhez az újabb támadásoktól többek között azáltal, hogy Ukrajnát ellátják rakéta- és légvédelmi rendszerekkel” – összegezte a miniszter.
Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere, aki idén a G7 elnöke, november 3-án bejelentette a formátum résztvevőinek összehangolt fellépését Ukrajna megsegítésében a téli időszakban.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Spiegelre hivatkozva.
„Az általunk bevezetett közös szankciókat mostantól a G7-partnerek közös téli segélyei követik” – mondta. Baerbock szerint sok más ország is jelezte csatlakozási szándékát a segélyezéshez.
„Ez a téli segély azt is jelenti, hogy télen sem engedjük meg a béke és a nemzetközi jog megsértését. Nem fogadjuk el, hogy az orosz elnöknek sikerül megvalósítania Ukrajnában a megtörésre irányuló stratégiáját. Nem értünk egyet azzal, hogy reménykedik a nemzetközi egység lerombolásában” – hangsúlyozta a német külügyminisztérium vezetője.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”.
Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek „további gazdasági költségekkel” terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.
Mint írták, a G7 csoport továbbra is „rendíthetetlenül támogatja” Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és „vitathatatlan jogával” élve visszaszerezze területeit.
A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját”, amely „nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát”.
„Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része” – írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére „új mélypont” a nemzetközi jog „égbekiáltó semmibevételében”.
Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző „hamis népszavazásokat”, amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.
Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A G7-es országok 2022-ben 29,5 milliárd dollárt kívánnak elkülöníteni a világ legfejlettebb demokráciái Ukrajnának, amit a nyilatkozatukban is rögzítettek a hétfői csúcstalálkozójukon elfogadott nyilatkozatukban – közölte a korrespondent.net hírportál.
Mint a kiadvány megjegyezte, Ukrajnának ismét több milliárd dolláros segélyt ígérnek, de egyelőre a bevételek jóval kevesebbek a szükségesnél. „A mai napon készen állunk arra, hogy 2022-ben 29,5 milliárd dollár költségvetési támogatást különítsünk el, hogy segítsünk Ukrajnának kezelni a költségvetési hiányt, és továbbra nyújtjuk az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat az ukrán népnek” – áll a G7-ek közleményében.
A G7-ek megjegyezték, hogy ez a támogatás kiegészíti a 2014-től 2021-ig nyújtott gazdasági segélyt, amely meghaladja a 60 milliárd dollárt. A G7 ugyanakkor támogatásáról biztosította a nemzetközi pénzintézetek munkáját Ukrajna további finanszírozásával kapcsolatban.
Mint a G7-ek dokumentuma megállapította: „elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítsünk Ukrajnának exportpotenciálja maximalizálásában. Utasítjuk a G7-ek kereskedelmi minisztereit, hogy készítsenek konkrét javaslatokat Ukrajna kereskedelem-fejlesztési erőfeszítéseinek támogatására, különös tekintettel az ukrán exportra kivetett vámok felfüggesztését tekintve.”
A G7 továbbra is folytatni kívánja az Oroszországból származó importra vonatkozó vámintézkedések összehangolását. „És meg fogjuk vizsgálni a lehetséges módokat, a jogszabályainknak megfelelően, hogy bevételeinket Ukrajna megsegítésére fordítsuk, ahol ezt alkalmazni lehet” – olvasható a közleményben.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.