Hiába nőtt kilóra az ukrán export, a bevétel mégis csökkent az ukrán gazdasági tárca sajtószolgálatának tájékoztatása szerint. Tavaly Ukrajna 100 millió tonna terméket exportált, ami mintegy 112 ezer tonnával haladja meg az egy évvel korábbit, ám a kivitelből származó bevétel 18,7 százalékkal, 35,8 milliárd dollárra csökkent.
A Magyarországon és Európa-szerte oly sok vitát kavaró ukrán gabona tavaly is a kivitel legjelentősebb részét adta, a kukorica volt a legnagyobb volumenű exportcikk, kivitele 5 százalékkal nőtt. Azonban míg 2022-ben a háború kitörése után kilőtt a termék árfolyama az árupiacokon, tavaly már lejjebb mentek az árak, és Ukrajna bevételei is csökkentek a termény kiviteléből, mégpedig 16,8 százalékkal.
Az exportbevételek szempontjából 2023 az utóbbi tíz esztendő egyik legrosszabb éve volt – jelentette ki Julija Szviridenko gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes. A politikus a gyenge teljesítmény fő okának a logisztikai problémákat látja.
Tavaly az importált áruk teljes összege 62,2 milliárd dollárt tett ki. A külkereskedelem deficitje elérte a 26,4 milliárd dollárt. Ukrajna helyzetét nehezíti, hogy már Washington is az országnak nyújtott támogatás visszafogását tervezi, miközben az Európai Unió által nyújtott támogatás küllőjébe a magyar vétó dugott botot. Az ukrán költségvetés külső támogatások hiányában akár a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjak kifizetését sem biztos, hogy képes lesz finanszírozni.
Az Ukrajna által bevezetett ideiglenes folyosón keresztül a termékek exportja december végén mintegy 13 millió tonnát tett ki, míg december elején ez a szám elérte a 7 millió tonnát – írja az epravda.com.
Erről Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes számolt be a Twitteren. A miniszterelnök-helyettes szerint 2023 augusztusa óta 13 millió tonna terméket exportáltak az ukrán kikötőkön keresztül 400 hajóval 24 különböző országba.
Around 13 mln tons of products have been exported through #Ukrainian_corridor by 400 vessels to 24 countries since august 2023.
Despite systematic attacks on the port infrastructure, ports accepted 430 vessels for loading through #Ukrainian_corridor.
A miniszterelnök-helyettes december elején még arról beszélt, hogy 2023 tavasza óta 7 millió tonna terméket exportáltak az ukrán kikötőkön keresztül 200 hajón, ebből 5 millió tonna ukrán mezőgazdasági export volt.
Csaknem ötmillió tonna agrárterméket sikerült Ukrajnának eddig exportálnia az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül – közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Kubrakov szerint 200 hajó fedélzetén összesen 7 millió tonna különböző típusú árut exportáltak Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből augusztus óta, miután Moszkva nem hosszabbította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született orosz–ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.
Elmondása szerint jelenleg további 31 hajó berakodása zajlik, de azt nem részletezte, mi a rakományuk.
Ukrajna a gabonaegyezmény felfüggesztését követően saját fekete-tengeri gabonafolyosót létesített, és bejelentette, hogy saját maga fog gondoskodni a teherhajók biztonságáról – írja az MTI.
Litvánia az idei év végéig 2 millió eurót különít el az Ukrajnából származó gabona nevezetű kezdeményezés részeként, és kész növelni kikötőinek tranzitkapacitását az ukrán export számára – írja az Ekonomicsna Pravda.
A litván miniszterelnök szerint Ukrajna jelentős eredményeket ért el a program elindítása óta. Emellett megjegyezte, hogy Oroszország a fekete-tengeri helyzetet arra próbálja felhasználni, hogy megakadályozza az ukrán gabonaexportot, és elérje a szankciók feloldását.
Finnország 3 millió eurós kiegészítő támogatást irányoz elő Ukrajna élelmezésbiztonságának javítására. A pénzeszközöket többek között a gabonaexport támogatására és a falvak aknamentesítésének támogatására fordítják, közölte a finn külügyminisztérium, számolt be az Ukrinform.
A támogatásból 2 millió eurót humanitárius segélyként más országoknak juttatnak el. A Világélelmezési Program Finnország támogatásával Ukrajnából vásárol gabonát, és exportál az élelmiszerválság által sújtott afrikai országokba. Finnország korábban már 11,5 millió euró értékben támogatta az ukrán gabonaexportot. Finnország egyben segíti az ukrajnai aknamentesítést is, hogy a gazdák visszaszerezhessék földjeiket. A programot az ukrán kormánnyal közösen dolgozták ki.
A finn külügyminisztérium megjegyezte, hogy Finnország hozzájárulása az ukrajnai humanitárius aknamentesítéshez az orosz agresszió kezdete óta körülbelül 8,25 millió euró.
Egyre nagyobb sikerrel működik Ukrajna „humanitárius folyosója” a Fekete-tengeren. A tengeri szállítmányok mellett a szárazföldi infrastruktúra is egyre nagyobb forgalomról számol be, az ukrán vasút beszámolója szerint már közelítik a napi ezres vagonszámot a legfontosabb kikötőnél – írja a Voa News.
Egyre eredményesebb az alternatív fekete-tengeri gabonafolyosó, ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett a vasúti szállítás az odesszai kikötőbe. Valerij Tkacsov, az Ukrán Vasutak kereskedelmi részlegének igazgatóhelyettese közölte, hogy az elmúlt héten több mint 26%-kal, 4227-ről 5341-re nőtt az odesszai kikötőkbe tartó gabonaszállító vagonok száma.
A beszámoló szerint naponta akár 970 vagont is kipakolhatnak a vasútállomáson.
Oroszország és Ukrajna még 2022 nyarán állapodott meg közvetítőkön keresztül, hogy egy gabonafolyosót nyitnak a Fekete-tengeren. Ez arra szolgált, hogy egy biztonságos útvonalat nyissanak a kereskedelmi szállítóhajók részére, amelyen keresztül haladt az ukrán élelmiszer a világba. A megállapodást végül 2023 júliusában Oroszország nem újította meg, sőt, kijelentette, hogy ettől kezdve minden hajó – a polgáriakat is – legitim célpontnak tekinti. A nyáron Moszkva rendszeresen indított nagyszabású támadásokat az ukrajnai kereskedelmi kikötők ellen.
2023 augusztusában Ukrajna egyoldalúan egy úgynevezett „humanitárius folyosót” indított.
Ez az útvonal a Fekete-tenger nyugati partvidékén haladt el, közel a NATO-tagállamok határaihoz. Eleinte csak lassan indult be a kereskedelem, végül mára állandó hajóforgalom alakult ki. Ez nem jelenti azt, hogy ez veszélytelen lenne a kereskedelmi hajók számára, november 8-án egy vasércet szállító hajót talált el egy orosz rakéta. A brit hírszerzés szerint ez azonban egy elhibázott akció volt az oroszok részéről.
Ukrajna, mint a világ egyik legnagyobb gabonatermelő és exportáló országa az orosz agresszió miatt lényeges exportbevételektől esett el. Az Ukrán Gabonatanács értékelése szerint az ország gabonaszektorának vesztesége ebben az évben meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Ennek oka az exporttilalmak mellett elsősorban maga az orosz invázió, amely feldúlja a gabonatermő területek egy részét, akadályozza azok művelését, tovább jelentős területeken műtrágya- és növényvédőszer-hiányt idéz elő, elvonja a képzett munkaerőt a termelésből, valamint elpusztítja a gépek és üzemanyagok egy részét.
Emellett a fekete-tengeri kikötők forgalmának megbénításával csaknem ellehetetleníti a gabona kiszállítását, ami nagyon fog hiányozni az importfüggő országok ellátásából, az ára pedig az ukránok árbevételeiből.
A fekete-tengeri gabonafolyosó korlátozott működése és a nemzetközi szállítások egyéb akadályai miatt, ebben az évben a tavalyinál sokkal kevesebb ukrán gabona exportjára nyílik lehetőség.
Az ukránok számára kedvezőtlenül alakult a termelési költségek és az árak aránya is, mivel az elmúlt évben egy tonna termék átlagos előállítási költsége az országban valamivel alacsonyabb volt, és azt az ideinél 102 dolláros áron lehetett értékesíteni, az idén a költségek enyhén emelkedtek, az elérhető értékesítési átlagár pedig lejjebb süllyedt.
A nyugat-európai országok egyre jobban panaszkodnak az ukrán import veszélyes növekedésére, ami negatívan hat a piacaik felvásárlási áraira – olvashatjuk a topagrar.pl hírportálon.
Az Ukrajnából származó ellenőrizetlen import egyértelműen hatással van az EU agrárpiacára. Először a nagy nyugati tagállamok (Németország és Franciaország) kezdték érezni az import árakra gyakorolt hatását. Mindez sokkal érzékenyebben érinti a termelési költségek drasztikus emelkedése és a szélsőséges időjárás miatt nehéz helyzetbe került keleti tagországokat.
A Copa-Cogeca szervezet, amely régóta aggodalommal figyeli az érintett öt ország érdekeinek sérelmét, most az EU Bizottsághoz fordul a védzáradék aktiválása érdekében. Úgy tűnik, hogy megváltozik a hozzáállás az erőltetett ukrán gabonaexport kérdésében.
Időközben Románia és Ukrajna miniszterelnöke megállapodást kötött az ukrán áruk tranzitszállításában való együttműködésről. Ennek célja az ukrán gabonaexport volumenének Románián keresztül történő megkétszerezése volt.
A tárgyaláson részt vevő román delegáció azonban rámutatott, hogy a gabona tranzitegyezmény nem hozta meg a várt eredményt, és a segíteni akaró országot továbbra is aggasztó mértékben elárasztja az olcsó ukrán gabona.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A kiadvány információja szerint az elmúlt hónapban 32 hajó 1,4 millió tonna rakománnyal hagyta el Ukrajna kikötőit.
Ez megfelel annak a rakománymennyiségnek, amely az ENSZ és Törökország égisze alatt haladt át a „gabonafolyosón” annak működésének első hónapjában.
Ez azt mutatja, hogy Kijev kockázata nem csupán szimbolikus: Ukrajna visszaszerzi a fekete-tengeri kikötők részbeli ellenőrzését a kereskedelem felett – jegyezték meg a cikk szerzői.
A kiadvány megjegyezte, hogy továbbra is magas szintű a kockázat, de az ukrán kikötőkbe tartó hajók száma folyamatosan növekszik.
A hajók most megpróbálnak közelebb maradni a NATO-tag Bulgária és Románia partjaihoz, hogy csökkentsék a kockázatokat. A Marine Traffic (tengeri forgalom) adatai szerint egyes hajók kikapcsolják a helyzetjelző jelzéseiket, amikor belépnek a fekete-tengeri kikötőkbe.
Ugyanakkor legkevesebb kilenc Panamax hajó lépett be Ukrajna fekete-tengeri kikötőjébe. A hajótulajdonosok készek kockázatot vállalni azzal, hogy a potenciális veszély ellenére nagyobb és értékesebb hajókat küldenek Ukrajnába – jegyzi meg az ügynökség.
A mezőgazdasági termények mellett vasérctermékeket is szállítottak a hajók. Az ENSZ „Gabonafolyosóján” keresztül csak gabonát, élelmiszereket és műtrágyákat lehetett szállítani.
Varsó számára nem elégséges Ukrajna döntése, hogy a gabonavitával kapcsolatban „szünetelteti” a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Lengyelország ellen indított pert – jelentette ki pénteken Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az RMF FM lengyel rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint Müller elmondta: „Végső soron a kereset visszavonását kérjük, nem a felfüggesztést. Ez jó lépés, de nem elég. Egyáltalán nem a gabonaembargó feloldásáról van szó.”
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes és ukrán kereskedelmi képviselő csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajna „felfüggesztette” a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szembeni kereseteit a Kereskedelmi Világszervezetnél. Mint hangsúlyozta, jelenleg is folyik a munka a kereskedelmi vita „gyakorlati megoldásán”. A lengyelországi helyzetről szólva reményét fejezte ki, hogy a pártok a választások után visszatérhetnek a megbeszélésekhez, hiszen a probléma megoldásának nincs rendszerszintű akadálya.
Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter csütörtökön azt mondta, hogy Varsó nem érti, mit jelent az ukrán kereset felfüggesztése.
Szeptember 18-án Ukrajna pert indított a WTO-nál Lengyelország, Szlovákia és Magyarország lépései ellen, miután egyoldalú korlátozásokat vezettek be bizonyos ukrán mezőgazdasági termékek importjára.