A karantén miatt a mezőgazdaság is problémákkal küzd. A további termeléshez a korai hajtatással megtermelt zöldségek képeznék az alapot, azonban a piacok bezárásával, átszerveződésével csökkent a kereslet a primőr zöldségek iránt. A jövő titka, hogyan alakul a zöldségtermesztés a szezon további részében. A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnökével, Őrhidi Lászlóval beszélgettünk a mezőgazdaság helyzetéről.
– Milyen hatással van a karantén vidékünk gazdálkodóira?
– Ahogyan az egész világ, úgy a gazdálkodók sem számítottak a koronavírus ily mértékű terjedésére, így „derült égből villámcsapásként” ért minket ez a helyzet. Reményekkel telve indultunk ezen az éven is, már-már körvonalazódott, hogy vidékünk gazdatársadalmában a hajtató- vagy a gyümölcskertészet – az Egán Ede-alapítvány által nyújtott támogatásoknak köszönhetően – felívelő pályára állt. Az emberek vetettek, ültettek, ám március 12-től elrendelték a karantént, s azóta egyre szigorították, ami helyes is, hiszen – ismerve az ukrán egészségügyet – a legfontosabb dolog a tömeges megbetegedések elkerülése. Gyakorlatilag megszűnt a piac, ami a gazda és a felvásárló vagy a fogyasztó közötti árucsere-kapcsolatnak az egyik legfontosabb helye. Másrészt a létbizonytalanság miatt az emberek utolsó hrivnyájukat is tartós élelmiszerekre költötték, nem pedig primőr zöldségekre. Mindez azt eredményezte, hogy a megtermelt primőrökre (hónapos retek, hajtatott uborka) nagyon lanyha volt a kereslet, gyakorlatilag az önköltségi ár alatt lehetett őket értékesíteni. Például a hónapos retek ára kg-onként tavaly 35 hrivnya körül mozgott, míg idén 8–12 hrivnyáért lehet értékesíteni. Hasonló árcsökkenés tapasztalható a hajtatott uborkánál is: míg tavaly kg-onként 70 hrivnya volt az ára, idén 12–20 hrivnya között változik. (Április eleji árak – a szerk.)
– Van hiány növényvédő szerekből térségünkben?
– Egy időre azokat az üzleteket is bezárták, ahol magvakat, növényvédő szereket vagy speciális műtrágyákat lehetett vásárolni. Persze rájöttek arra, hogy itt a tavasz, és mégiscsak vetni kellene, így újra megnyitottak ezek az üzletek. Mindez a korai vetőmagpiacot nem érintette, azonban nem lehetünk túlzottan optimisták, hiszen a vidékünkön elterjedt kisebb gazdaboltok árukészlete jellemzően az EU-ból származik, és már tapasztalható az áruhiány. Alapítványunk utánanézett azoknak a lehetőségeknek, amelyek Ukrajnában elérhetőek. Azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan webáruházak, amelyek forgalmazzák a vidékünkön használt növényvédő szereket.
– Tapasztalható-e munkaerőhiány?
– Van kellő munkaerő, hazaérkeztek az emberek, viszont amikor még nem voltak ilyen számban itthon, az órabér 50 hrivnyára emelkedett, ezt az összeget a csekély bevétellel küszködő gazdák nehezen vagy egyáltalán nem tudják megfizetni. Mi már lelkiekben felkészültünk arra, hogy nagy valószínűséggel be fogjuk szántani a hónapos retket, mert a palánták már kiültetésre várnak.
Halmozza még a problémákat, hogy nagyon hideg a tavaszunk. Februárban végig fűteni kellett, most pedig nemcsak hideg éjszakákon vagyunk túl, de jelentős fagyok is voltak, ami szintén komoly erőfeszítéseket kívánt meg a fűtés terén. Az időjárás ezen szeszélye érinti a csonthéjasok termelőit is.
– Van valamilyen hatékony túlélési stratégia?
– Jelenleg minden termelőnek ki kell lépnie a komfortzónájából, hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Arra kell törekedni, hogy mindenki megóvja magát, s ha a járványhelyzet csitul, legyen kinek újrakezdeni.
– Hogyan működik a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány a járvány idején?
– Alapítványunk a járványra való tekintettel átszervezte a munkáját, négy falugazdászt foglalkoztatunk, ők mindeddig személyesen jártak ki a környékbeli falvakba. Most azonban telekommunikációs eszközök segítségével folytatódik a szaktanácsadás, kapcsolattartás. Forrásaink idén is lesznek, melyekre az Első lépés szociális program keretében lehet majd pályázni. A programban részt vevők számára már kiosztásra kerültek jó minőségű vetőmagok. Eseményeinket értelemszerűen nem tudjuk megtartani, most az a legfontosabb, hogy vigyázzunk egymásra, és tartsuk be a hatóságok utasításait.
